Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-04 / 81. szám

ÉS A MEGYEI TA NACS LAPJA ’ME GYEI PÁRTBlZÖTtSÁ G XXVII. évf. SÍ. 57.. 1978. április 4., vasa map Ára; 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! | T, „.?r, - «Mg ^rr Sarlós IsMss köszöRl&je * prilis negyedikén az időben mind B jobban távolodó, de a tudatunkban és érzelmeinkben elevenen élő fel- szabadulás eseményeire emlékezünk. Im­már 31 év távlatából vizsgáljuk a hazánk életében döntő szerepet játszó változáso­kat és tekintjük a felszabadulás napját történelmünk kiemelkedő mérföldkövének. A múlt ismerete fontos feltétele a ma megértésének és a jövő tudatos tervezé­sének. A múlt bennünk él: forrása szoká­sainknak és a levonható tanulságok révén ösztönzője tetteinknek. A történelem jó tanítómester azok számára, akik ismerik az események mozgató rugóit és akik a társadalmi fejlődés érdekében cselekedni, dolgozni akarnak. A magyar nép múltját évszázadokon át az a harc jellemezte, amelyet a független­ségért. a társadalmi haladásért, nemzeti jogainkért és a szabadságért folytattak elődeink. Folyamatos volt ez a küzdelem, mert mindig éltek hazánkban a népet tisztelő és reális célokat kitűzni tudó ha­zafiak. ők a kor szellemét megértve min­dig a haladó mozgalmak élére álltaik. A kiemelkedő tehetségek sohasem voltak társtalanok: tanításaik követőkre találtak azokban a hazafiakban, akik az ország Kórsának megjavításáért akartak dolgozni. A felszabadulás előtt a legmagasabb esócara 1919-ben, a Tanácsköztársaság ki­kiáltásával, az első magyar proletárdikta­túra megteremtésével jutott a magyar nép. Az 1919-es 133 nap történelmet for­máló volt: megmutatta, miként lehet em­beri életet teremteni ebben az országban, s megmutatta azt is, hogy a magyar mun­kás, paraszt és értelmiségi nemcsak mint ellenzéki erő állja meg a helyét, hanem akkor is, amikor a hatalmat gyakorolja. Ismerjük a magyar uralkodó osztályok tolaszét, amit az első műn ká.sliatuio'Tin-ak 1919. augusztus elseje után adtak; 25évig terror és nyomor jellemezte a magyaror­szági életet Ez volt az a korszak, ami­kor határainkon innen és túl sokan már látná vélték a sírt „hol nemzet süllyed el”. Közel volt a nemzethalál veszélye, de a végső pusztulást elkerültük, mert éltek a bátrak, akik tenni mertek, s akik a jobb jövőért harcoló tömegeket harcba tudták vinni. Élt a remény az emberekben, hit­tek abban, hogy 1919 álmai egyszer meg­valósulnak. A második világháború leg­nehezebb napjaiban is bíztunk abban, hogy a világ első proietárállama, a Szovjetunió, amikor arra lehetőség adódik, segítséget nyújt a végső felszabadulásért vívott harc­hoz. Hittünk abban, hogy azok, akik 1917- ben elfoglalták a Téli Palotát, s akik szét­verték az intervenciósok ellen forradalmi seregeit, felülkerekednek az új betolako­dókon is. A sztálingrádi és a leningrádi győzelmek bizonyossá tették, hogy legyőz­hetetlen a szovjet nép. és jelezték azt is, hogy közel van már a győzelem napja. A szovjet nép kiverte hazája területéről a fasiszta megszállókat és határain túl is folytatta a felszabadító háborút. Szétverte a német és magyar fasiszták fegyveres erőit és 1945. április 4-éré befejezte ha­zánk felszabadítását A fasizmust ugyanaz a fegyvert tartó kéz zúzta szét, amely a harcok után ke­nyeret és szabadságot adott a mindkettőre éhes embereknek. A népért harcoló szov­jet katona így lett a szocializmus zászlaja alatt a béke katonája, a népek együttmű­ködésének harcosa. Fölszabadultunk, és tehetőségünk adó­dott arra, hogy véglegesen a nép vegye kezébe a haza sorsának irányítását. Régi vágyaink a szocializmus felépítéséről vál­tozatlanul tovább éltek, de most már erőnk is volt ahhoz, hogy felépítsük és megvéd- jük a nép országát Megváltoztak nemzet­közi körülményeink is: bebizonyosodott, hogy okos politikával, józan terveikkel és együttműködési szándékkal szilárd tá­maszra és szövetségesre találunk a ha­sonló módon gondolkodó és dolgozó né­pekben. Üj világot építettünk és építünk a ma­gunk és az eljövendő nemzedékek szá­mára. Emelt fővel léptünk újra a történe­lem színpadára, mert volt és van erőnk arra, hogy a magunkén túl más népek sorsának jobbra fordulásával is törőd­jünk. Ma egy olyan megváltozott világban élünk, melyben a szocializmus és más ha­ladó rendszerek mellett még léteznek a régi társadalmi rendszerek is, anélkül, hogy politikai és gazdasági törekvéseik változtak volna. De változtak, pontosab­ban szólva Korlátozódtak a lehetőségeik céljaik megvalósítására. Ennek oka, hogy létrejött a szocializmus világrendszere, hogy egy sor nemzet önmagát szabadítot­ta fel a gyarmati sorból, hogy szemünk láttán erősödnek a világ forradalmi moz­galmai. Meghatározó a szocializmus erői­nek a szerepe, ezért reális a lehetősége annak, hogy kiiktassuk a történelemből a háborút, s hogy minden nemzetközi problémára tárgyalások útján találjunk megoldást. A szocializmus építésének megkezdése, a kedvezően alakuló nemzetközi légkör, együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi, szocializmust építő országgal, meg­alapozta a magvar nép új és egyre szebb életét. Az öndicséret látszata nélkül szól­hatunk azokról a változásokról, amelyek pártunk következetes politikájának ered­ményeként gazdasági, politikai és szellemi életünkben bekövetkeztek. Fejlődésünk so­rán a régi gondok helyébe a növekvő igé­nyeknek megfelelően, új gondok léptek és lépnek. Ez így van jól, mert ez az ember mindennapi törekvéseinek és alkotókész­ségének a következménye. Sikereink jelentősek, de korántsem te­hetünk elégedettek. Jobban élünk, de még nem olyan jól, mint ahogy azt szeretnék. Mindenkinek jut a közösen megtermelt javakból, de még nem mind erűdnek ki­elégítő mértékben. Ki tároltak a tudás ka - púd az egész nép előtt, de még nem mindenki indult ei a nagyobb tudás, a kulturáltabb élet felé vezető úton. Ha most az évfordulón erről és a jövő­ről szólunk, akkor ismételten ki kell je­lentenünk: az a teendőnk, hogy minden magyar állampolgár számára eleibe Lóvé tegyük a jobb életet, s nagyobb tudást és a közügyiekben való fokozottabb részvé­telt. Ennek a föltételed adottak: igaz em­beri ügyet képviselünk vannak barátadok, akikkel megoszthatjuk gondjainkat és örö­meinket, vannak jól kidolgozott es a la­kosság támogatását élvező gazdasági, kul­turális és politikai céükdtűzéseink. Az eze­ket magába foglaló pártprogramot a fej­lett szocializmus létrejöttét meggyorsító nemzeti programként fogadta el a közvé­lemény. A szocializmus megvalósítja a nép srf­tárd hatalmát, a dolgozó emberek társa­dalmát. Illő, hogy kd-ki ezt szem előtt tart­va helyt álljon ott, ahol dolgozik, ahol képességednek megfelelően szolgálhatja je­lenünket és jövőnket. Tisztelünk és be­csülünk mindenkit, aki bárhol, bármi­lyen hasznos munkát végez. Arra törek­szünk, hogy a jó szívvel végzett, az örö­met és elégedettséget okozó munka le­gyen az egyén értékelésének alapvető mér­céje A jól végzett munka juttassa na­gyobb jóléthez a dolgozó embert és ösz­tönözze arra, hogy részt kérjen és vál­laljon terveink kidolgozásából és végrehaj ­tásából. Fiataljainknak azok legyenek a példaképei, akik az általuk életpályául vá­lasztott szakma kiválóságai. A munka az alapja az életnek. A Jf> politika ad értelmet a munkának, és le­hetővé teszi, hogy a ma élő ember szí­vesen gondoljon a holnapra, s hogy min­dig legyen mindenkinek a közösségért végzett munkáival elérhető célja és vágya. Terveinket csak munkával, valamennyi állampolgár hasznos tevékenységével tud­juk megvalósítani. Azt mindannyian tud­juk, hogy éves és ötéves terveink reális és jelentős fejlődést ígérő programokat tar­talmaznak. A ma élő nemzedéknek: mun­kásoknak, parasztoknak, értekmségSetatek válladniuk kell ezeket a feladatokat, mert érdekünk, hogy a mai és az eljövendő korok javára felépüljön a fejlett szocializ­mus Magyarországa. Ismerjük barátainknak és szövetségese­inknek a mienkével egybehangzó terveit és bennünket is lelkesítenek azok a célok, amelyeket a kommunizmus építése érdeké­ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa célul kitűzött M indennapos tevékenységünkben, a jövő megformálásában is együtt -haladunk felszabadítóinkkal. a szovjet néppel, és biztosak vagyunk ben­ne. hogy programjaink megvalósulása a világ minden népének a javát szolgálja. Meggyőződéssel valljuk: jó úton járunk, biztató jövő előtt állunk és így jó szív­vel vállalhatjuk a felelősséget tetteinkért az eljövendő nemzedékek előtt Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának április 4-e alkalmából mondott ünnepi köszöntője tegnap este hanjí­zott el a uuhóbau és a televízióban. Felszabadulásunk 31. évfordulóján Koszorázási innepségek, megemiiezések országszerte Felvonták az Állami Zászlót — Kitüntetéseké! adtak át a Parlamenten Szovjet és magyar vezetők táviratváüása Hazánk felszabadulásának 31. évfordulója alkalmából: tegnap reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyes, külsőségek , kö-' zött, katonai tiszteletadással felvonták az Állami Zászlót. Kürtszó jelezte a katonai elöljáró. Farkas Mihály ez­redes, budapesti helyőrség­parancsnok érkezését aki meghallgatta a csapatzász­lóval felsorakozott díszszá­zad parancsnokának jelenté­sét, majd — a Rákóczi-in- duló hangjai közben — elle­pett a katonák előtt Az Állami Zászlót díszőrök kí­séretében vitték az áfibóc- rÓdhoz és a Himnusz hang­jai, valamint a- díszegység tiszteletadása közepette von­ták fel.' , • ♦ Zászlófelvonási ünnep­ség volt tegnap reggel a Gellérthegyen is a Felszaba­dulási Emlékműnél, ahol a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaját vonták fel ugyancsak katonai tisz­teletadással. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa hazánk felszabadulá­sának 31. évfordulója alkal­mából tegnap délelőtt ko- szorúzási ünnepséget rende­zett a Szabadság téri Szov­jet Hősi Emlékműnél. A zászlókkal díszített téren az emlékművel szemben kato­nai díszszázad sorakozott fel. A koszorúzási ünnepségen megjelent Apró Antal. Ben- ke Valéria. Fock Jenő, Hu­(Folytaitás a 2. olalon) Díszünnepség a Szigligeti Színházban A dfssfinnepaég elnöksége „Április ?. nemzeti sza­badságunk, független álla­miságunk, társadalmi sors­fordulónk napja. Szabadság­küzdelmünket a szovjet had­sereg felszabadító harca se­gítette győzelemre. Kegye­lettel tisztelgünk a szovjet katonák, minden életet ál­dozó hős emléke előtt, aki hozzájárult, hogy népünk kezébe vehette sorsának irá­nyítását” — mondta, többek között megnyitó beszédében — a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első tit­kára tegnap este, a Szigli­geti Színházban rendezett felszabadulási díszünnepsé­gen. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizottság első titkára, Barta László, dr. Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság titkárai, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Kukri Béla, a szolnoki Váró® Tanács elnöke, Vlagyimir Ivanovics Szkacskov alezredes a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet katonai ala­kulatok képviselője, Brassói Tivadar vezérőrnagy, a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka, M. Szabó István vezérőrnagy megyei rendőrfőkapitány, Árvái István, az SZMT ve­zető titkára, Posta Mihály a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Oláh János, a HNF megyei bizottságának titkára, Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának eláő titkára, Vass Lajos álezre- des, az MHSZ megyei titká­ra, veteránok, nyugdíjasok, gazdasági, y^zményi veze* tők, ifjúmunkások és több más közéleti személyiség. Ünnepi beszédet Dr. Be- reczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese mon­dott. Megemlékezett a har­mincegy évvel ezelőtti ese­ményekről, amikor hazánk földjén véglegesen elhallgat­tak a fegyverek, népünk visszanyerte nemzeti függet­lenségét és megnyílt előtte az út, egy új, a szocialista társadalom felépítéséhez. „A Vörös Hadsereg a világura­lomra törő német fasizmust győzte le hazánk területén, ugyanakkor a történelem során először felszabadító­ként lépett hazánk föld­jére. Nekünk magyaroknak ezért legnagyobb ünnepünk április negyediké”. Szólt arról, hogy a máso­dik világháború vihara után feldúlt, kifosztott országban kezdődött meg az újjáépítés, de népünk élni tudott sza­badságával és harmincegy év alatt nemcsak a fasiszták által lerombolt hidakat épí­tettük fel, hanem sok min­den mást — egész életünket. Idézte azokat az eredménye­ket, amelyeket Szolnok me­gyében elértünk. Fejlett szo­cialista iparral, korszerű mezőgazdasággal rendelke­zünk. Az ipari üzemek által évente előállított termékek értéke meghaladja a húsz. a mezőgazdaságé a ti zen Két milliárd forintot. Három év­tizeddel ezelőtt még keve­sen remélték, hogy ma a dolgozóknak több mint fele munkás lesz, és olyan üze­mekben dolgozhatnak mint a Vegyiművek, a Hűtőgép­gyár és a Tisza Cipőgyár. Kevesen hitték, hogy Szol­nok az orfzág Kösljj^ányá­szatSnak központjává vSWr, hogy a lebombázott szolnoki vasútállomás helyére Középe Európa egyik legkorszerűbb állomását varázsolja szociafe lista építőiparunk. Dolgo*« parasztságunk is, szorga 1 ma munkával, a technikai fejlő­dés eredményeinek tudatos felhasználásával, megsok­szorozta a föld termőképes­ségét Megyénk élelmiszer- gazdasága évente például 450 ezer tonna búzát, 370 ezer tonna kukoricát, 880 ezer tonna húst áHít elő. Lakosságunk pedig a szocia­lista módon élő, gondolkodó és dolgozó emberré válás út­ján halad. Az ország gazda­sági eredményeivel össz­hangban pártunk életszínvo­nal-politikája nyomán meg­változtak a lakosság életkö­rülményei. szociális viszo-» nvai Szolnok megyében is. Az elmúlt tizenöt • évben több mint 44 ezer család ju­tott új otthonhoz, a fenekeid len sártengerbe süllyedt, nádtetős tanyavilágot pedig tágas szobájú házak tízezrei váltották fel. Korszerű út­hálózat köti össze a telepü­léseket, és ma megyénkben a lakosság 85 százaléka jó minőségű, vezetékes vízhez jut Felszólalt a dfszünnepsB- gén és tolmácsolta a szovjet nép üdvözletét, jókívánságait Vlagyimir Ivanovics Szkaea- kov. Az ünnepi megemlékezés Sándor László zárszavával ért véget. Az Intemacionálé elhangzása után a díszün­nepség második részében a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttese adott műsort,

Next

/
Oldalképek
Tartalom