Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
1976. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a n munkásdal ünnepe volt A munkásmozgalom veteránjait köszöntötték Tegnap folytatódtak az országos Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari fesztivál szolnoki esemény- sorozatai. A délutáni órákban a kórusok szolnoki üzemekben léptek fel. A szolnoki Járműjavító művelődési házában vendégszerepeit — a törökszentmiklósi Páva-körrel, a szolnoki Áfész Kodály kórusával és a vendéglátó üzem férfi karával egy műsorban — a brassói Corul Fero- viarilor vasutas kórus. A kilencventagú, 1945-ben alakult brassói vegyeskórus, több rangos nemzetközi énekkari fesztivál győztese, Andrei Vilintiru karmester vezetésével ezúttal is nagy sikert aratott Este a fesztiválon résztvevő együttesek — lampionokkal — a Len in-szoborhoz vonultak és koszorút helyezA brassói vasutas vegyeskórus tek el az emlékmű talapzatára. A Lenin-szobornál tartott záróünnepélyen Kukri Béla, a városi tanács elnöke mondott beszédet. Megtisztelő bizalom és kitüntetés számunkra, mondotta, hogy Szolnok is hajlékot adhatott a munkásdal kultúra nagy seregszemléjének. Ez a fesztivál is bizonyította, hogy Vándor Sándor neve oltván a magyar kórusmozgalom zászlaján és élő szelleme ott munkálkodik a leghatékonyabban, ahöl az új érzésekés új gondolatok születnek: az ifjúság szívében. Meggyőződéssel hisszük, hogy a ma munkáskórusai méltó folytatói és továbbfejlesztői a nagy . névadó, az elődök munkásságának, hirdetve, hogy7 „Munkáserönkben bízva alkotunk boldog, új életet”. Az ünnepi beszéd elhangzása után a kórusok a Lenin-szobomál rövid hangversenyt adtak. A Lenin szobornál rendezett ünnepség után a városi tanács fogadást adott a fesztiválon résztvevő együttesek vezetői és karvezetői részére, ahol Kukri Béla, a városi tanács elnöke köszöntötte a vendégeket. Megjelent a fogadáson Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és Sándor László, a városi pártbizottság elsőjút- kára. Részt vettek a fogadáson észt vendégek is, Olaf Utt, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának osztály- vezetője és Feliks Nömmsalu, az észt erdőgazdasági és környezetvédelmi miniszter is. A fesztivál rendezvényei ma és holnap Karcagon,1 illetve Tiszafüreden folytatódnak. A Szakszervezeték Szolnok megyei Tanácsának elnöksége tegnap fogadta a felszabadulás előtt kiemelkedő munkásmozgalmi tevékenységet végzett, és most Szolnokon élő veteránokat. Megjelent a fogadáson Sándor László, a városi pártbizottság első titkára és dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese. Tóth János, az SZMT elnöke köszöntötte a veteránokat. A köszöntő szavak után a Ságvári Endre körúti Általános Iskola úttörői műsort adtak, majd Papp Lajos, az SZMT titkára mondott beszédet. Visszaemléke- aett a régi, fcíizdelmes időkre, a csendőrsortűzre, a sztrájkokra. Felidézte a Tanácsköztársaság eseményeit, az 1919-es első szabad május elsejét, majd az utána következő keserves huszonöt esztendőt. — A felszabadulás után — mondotta — a munkásosztály mutatott utat a munkában, az újjáépítésben. Ebben a felszabadulás előtti párttagok, a kommunisták jártak az élen. A veteránokat Sándor László és dr. Soós István is köszöntötte, majd az elnökség tagjai és az ünnepeltek hangulatos, kötetlen beszélgetésen idézték fel a távoli és a közelebbi múlt eseményei t Nagy sikerű kiállítás Tiszafüreden I Tízkötetes sorozat Magyarország történetéről Amatőr alkotók széiotelése Mezőtőrön Hagyományossá vált immár megyei nem hivatásos képző- és iparművészeink, valamint népi díszítőművészeink számvető tárlata a mezőtúri reprezentatív kiál- lítócsamokban. Tavasszal az iparművészeti alkotásoknak, ősszel pedig a képzőművészeti munkáknak ad helyet Mezőtúr. Jelenleg hatvannégy alkotó közel ötszáz munkájából válogatta ki a Népművelési Intézet zsüribi- zottsága a megfelelő művészi színvonalú iparművészeti és nép; díszítőművészeti alkotásokat. Évek óta igénylik a tárlatra jelentkező alkotók, hogy a zsűri munkáik jelenlétében mondjon véleményt műveikről, indokolja meg, melyik alkotás miért nem fogadható el kiállításra. Ez az igény abból is adódik, hogy legtöbbjük önállóan, rendszeres szakmai kontroll nélkül dolgozik, s legalább egy esztendőben egy alkalommal szeretne hivatalos véleményt hallani az általa legjobbnak ítélt munkáiról. Ä Népművelési Intézet képviseletében Bánszky Pál, Borbély Jolán és Probsfner János válogatta ki a beküldött alkotásokból a kiállítás anyagát, ítélte oda a csoportos és egyéni díjakat, s tartott. a meghívott alkotók jelenlétében a művek között szakmai tanácskozást. Végül is negyven amatőr iparművész több mint másfélszáz munkája kerül bemutatásra a Mezőtúri Kiállítócsarnok - ban május 1-én délelőtt nyíló VIII. megyei amatőr iparés népi díszítőművészeti kiállításon. Kiedják Merték feveüeit Bartók összes levelét egy kötetben adja ki a Zenemű Kiadó. A könyv érdekessége, hogy ez lesz a legtel j'Qsebb levélkiadás, amely XX, századi zeneszerzőről valaha is megjelent. A bib- liapapíron készülő egykötetes mű magában foglalja az újabban tudományos kiadványokban megjelent összes Bartók levél magyar szövegváltozatát is. Az idei könyvünnepre nagyszabású tudományos vállalkozás induló kötetét teszi az olvasók asztalára az Akadémiai Kiadó, a 10 kötetes Magyarország története című sorozat — időrendben első — kötetének megjelentetésével. Izgalmas képzőművészeti kiállításnak adott helyt a Szolnoki Galéria. A Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szervezetének Kecskeméten élő alkotója, Pálfy Gusztáv mutatkozik be több mint félszáz bronz szobrával megyénk közönségének. Fiatal alkotó, 1969-ben végezte a Képzőművészeti Főiskolát. Kecskemét egzisztenciáit, műtermes lakást kínált számára, így szíves örömest tért vissza abba a megyébe, ahol született. Már tanulmányainak befejezése után egy évvel világosan tudta, mit akar szobraival kifejezni, hogy ezek a gondolatok milyen formai megoldásokkal valósíthatók meg legkifejezőbben. 1971-es budapesti bemutatkozása a. Kulturális Kapcsolatok Intézetében már jóval túlnőtt egy kezdő művész próbálkozásain. Pár évvel később az itt szereplő munkái közül néhánynak megnövelte a méretét, s némi formai változással hansúlyosabbá tette a kibontott gondolatot. A Szolnoki Galéria emeleti csarnokában az azóta mintázott plasztikák jelentős részét láthatjuk, s néhány művet a korábbiak (III. Richard, Sárkányölő, Atlas), s néhányat az átfogalmazot- tak közül. (Hamlet, Színház, Sirató). Pálfy Gusztáv szobrai választ adnak a képzőművészet hagyományos funkcióját féltők kétkedésére is. Munkáinak értéke nem formai . újításokban rejlik, sőt ettől Történettudományunknak a felszabadulás óta legnagyobb vállalkozását még 1965-ben Molnár Erik akadémikus kezdeményezte. Az ő elhunyta után 1968-ban látott munkához a népes szerzői gárda. amennyire lehetséges, óvakodik is. Kétségtelen, hogy a forrna, a szobrok felülete érzékelhető elsődlegesen, a kompozíción keresztül jelenik meg a tartalom. Ám a lényeg az a szellemi izgalom, amit ezek a nagyjából egységes 30—40 centiméteres bronz plasztikák hordoznak. Frappáns a megfogalmazás is, de Pálfy csak annyiban engedi hatni a formát, amennyiben az a gondolat érvényesülését segíti. S ezek a gondolatok egy-egy kiváló ötlettől (Fotográfus, Bohóc, Sandwich-ember) széles ívű asszociációkig hullám'zanak (Ab ovo, Mítosz, Robinson, Misztérium). Pálfy művészete alapvetően emberközpontú. Minden munkájával valamely bennünket érintő kérdést feszeget, emberi dőreséget, gyarló tulajdonságot tűz gombostűhelyre, vagy állít egy-egy nemes gondolatnak, drámai szituációnak emléket. Akár expresszíven mintázott, teresen komponált munkáit nézzük (A ház, A nagy kapu, Az út), akár fényesre csiszolt felületű, többnyire groteszk alkotásait. (Harlekin, Pólusok, A konc, A három intrikus). Pálfy gyakran használ szimbólumokat, sőt az állatvilágból kölcsönzött aesopusi analógiák sem ritkák munkái között. Drámai groteszkj eiben a legegyszerűbben kínálkozó gondolati kapcsolódásoktól az emberiség önpusztító rombolásának végleteit pengető asszociációkig is eljut. Gondojunk csak a statikaiA tiszafüredi művelődési központban sok látogatója és nagy sikere' van Major Edit és Berkecz István szentesi amatőr képzőművészek kiállításának. Különösen sok tárlatlátogató elismerését vívták ki Major Edit monotípiái és Berkecz István tájképei, amelyek a hódmezővásárhelyi tájképfestők legjobb hagyományait idézik. lag kiválóan komponált Artista Vékony kardon egyensúlyozó alakjára és a Legutolsó vacsora koponya körül tátogó madárfejű alakjaira. Egyenként elemezhetnénk Pálfy Gusztáv kiállított munkáit, de ez nem feladatunk, részben pedig megtette már ezt a kiállítást kísérő katalógus. S itt szeretnénk kitérni egy aprócska sajtóhibára, amely az előszó írójának szándéka ellenére a legmagasabb művészi rangra emelte Pálfy alkotásait. Valóban jó szobrász Pálfy Gusztáv, s éppen tudatos alkotó tevékenysége, szigorú önvizsgálata, munkatempója miatt máris jelentős oeuvre-t mondhat magáénak. Ezért írta az előszó írója, hogy ,.fiatal művész, de alkotásai már most korszakolhatok'’. Azaz eddigi pályáján több korszakot’ határolhatunk el egymástól. Ám a sajtó ördöge nem alszik, a megjelent szöveg aprócska módosítással látott napvilágot: „fiatal művész, de alkotásai már most korszakalkotók”. A betűk száma egyezik, a felületes szem még az eredeti szöveget js a második értelemmel juttathatja el az értelemhez. De ha végiggondoljuk: micsoda különbség! Megjelent a monográfiának is beillő katalógus, korrekcióra már nincs lehetőség. A művésznek csak any- nyit kívánunk: érdemelje ki további munkáival a sajtóhibát ! Egri Mária Egy kiállításról és egy sajtóhibáról Hazafiság és internacionalizmus Nspiaiiibban SÄ dik fel a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus kapcsolata; a szocialista országok fejlődése, a szocialista nemzetek kialakulása, a munkásmozgalomban lezajlott jelentősebb változások, a harmadik világ nemzeti — felszabadító mozgalmainak problémái, a valósággal való szembesítésre késztetnek bennünket, felvetik felelősségünket abban, hogy a marxizmus fontos ideológiai-politikai alapél- veit mennyiben valósítottuk és valósítjuk meg a társadalmi-politikai gyakorlatban. Hazánkban az elmúlt három évtized alatt a marxista nemzetkoncepció alapjain a munkásosztály szövetségi rendszerének kiépítésével elkezdődött az egységes, szocialista nemzet kialakulása. A változás i erősebb, legáltalánosabb Vonása ' az lett, hogy a nemzet, a történelemben először, fokozatosan és mindjobban megközelítette a haza birtoklásának egyetemességét, a kiváltságok, diszkriminációk megszüntetését : az állampolgári és törvény előtti egyenlőséget, a tanulás, a foglalkoztatás, az érvényesülés új mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Mindezek a hatalmi, politikai, gazdasági, kulturális, erkölcsi változások a különböző szocialista országokban különböző sajátosságokat hordozva több vonatkozásban eltérő feltételek közt. de történelmileg azonos időszakban és lényegileg azonos mechanizmusok segítségével mentek végbe. Ez adja egyszerre a változások különbözőségét és hasonlóságát, ' nemzeti és nemzetközi jellegét. A szocialista Országokat az internacionalizmus elve'és. gyakorlata, a sokoldalú együttműködés és koordináció mellett az a rendkívül fontos tény is összeköti, hogy szocialista nemzetté válásuk modern tartalma a korábbinál sokkal erőteljesebben rokonit ja őket, yagyis a szocialista nemzetek között a proletár internacionalizmus új, történelmileg sajátos formái jöttek létre, amelyek kapcsolataikban állami szinten is jelentkeznek. A szocialista hazafiság tartalmát lényegében a szocialista nemzetté válás határozza meg, amely így önmagában is tartalmazza a proletár internacionalizmust. A proletár internacionalizmus a marxista ideológia egyik leghatásosabb elve és fegyvere, a világ munkásságának és dolgozóinak nemzetközi szolidaritása, amely kifejezi á különböző országok dolgozói nemzeti és nemzetközi érdekeinek egységét, a munkások nemzetközi összefogását és együttműködését min\ denféle kizsákmányolással, faji megkülönböztetéssel és diszkriminációval szemben. A proletár internacionalizmus valamennyi népet egyenjogúnak tekint, elismeri a nemzeti önrendelkezés jogát és összeegyeztethetetlen mindenfajta nemzeti elnyomással. így szemben áll a nacionalizmussal, a kozmopolitizmussal, a fajelmélet és a kolonializmus ideológiájával. A szocialista országok, valamint a kapitalista országok munkáspártjainak politikájában és a harmadik világ felszabadító mozgalmi szervezeteiben ez az elv a konkrét gyakorlat szintjén jelenik meg, s ezt az elmúlt évek eseményei Vietnamtól Angoláig igazolják. A szocialista nemzeti tudat tartalmazza történelmi fejlődésünk értékeit : és a saját múltunkhoz való kritikus viszonyunkat is. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a hamis „múlt tudat” gátolja korunk problémáinak megértését, s megnehezíti ideológiai-politikai tájékozódásunkat. A köztudatban még számos előítélet él más népekkel szemben, amelyek a történelmi események lényegének helytelen értelmezéséből fakadnak. Önmagunk múltjához való kritikus viszony nem jelent valamiféle „deheroi- zálást”, csak az illúzióktól való megszabadulást. A szocialista nemzeti tudat szervesen magába építi a Rákó- czi-féle és az 1848-as forradalmat és szabadságharcot, az 1918—19-es forradalmaikat; azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek az adott korban tartalmazták ✓a társadalmi haladás mozzanatait. A SlfillfPfiin értelmezett liCiyCööBI hazafiság a nemzeti történelem olyan hagyományaira épít, amelyek nem a nemzeti bezárkózást és a provincializmust hirdették. A marxizmus tanítása szerint a hazafiság olyan ember tudatossága, erkölcsi érzelme és magatartása, aki a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Már Ady Endre világosan fogalmazott: „Aki ellensége a haladásnak, a jobbra, törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” A nacionalizmus elleni harc, a szocialista hazafiság ápolása, a szocialista tudat elmélyítésének szorosan ösz- szefüggő, egymást feltételező feladatai nem oldhatók meg egyik napról a másikra.. Ellenkezőleg: csak egy olyan történelmi folyamatban, amelyben — Lenin szavaival — egyidejűleg megtaláljuk „a múlt maradványait, a jelen alapjait, és a jövő csíráit” " M. T. A nyári siünetben Ifjúsági olvasótábor Tiszafüreden Elkészült a tiszafüredi járás júniusban megrendezésre kerülő gyermek és ifjúsági olvasótáborának részletes forgatókönyve. A tábor célja — amelyet másodízben szervez a tiszafüredi Járási Hivatal művelődésügyi osztálya, a Hazafias . Népfront községi és a KISZ járási bizottsága, a járási úttörőelnökség és a járási könyvtár —, az olvasási kultúra terjesztése, fejlesztése, a könyves könyv*^’-’'»aszmálat tanítása. Június 14-től 23-ig általános iskolások, június 24-től július 3-ig pedig szakmunkástanulók és gimnazisták (összesen hatvanan) laknak a tiszafüredi gimnázium kollégiumában, amely otthont ad a tábornak. A programok közül néhány kiemelkedő eseménynek ígérkezik. Tiszafüred történetét, néprajzát könyvek, írásos dokumentumok, tárgyi emlékek alapján, a Kiss Pál múzeum útmutatásával ismerik majd meg a táborlakók. Találkoznak majd költőkkel, írókkal. Dinnyés József pol- beat énekes vezetésével megzenésített verseket tanulhatnak. Debrecen irodalmi emlékhelyeit egynapos kirándulás keretében keresik fel. Amellett, hogy a tábor minden napjára jut kiemelkedő esemény, a rendszeres kiscsoportos foglalkozásokon rangos irodalmi alkotásokkal ismerkednek a járás iskoláiból érkező tanulók.
