Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-30 / 102. szám
Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar i Libagyár Zagyvarékason A libatenyésztés elég sok buktatót rejt magában, nem véletlen tehát, hogy évente új „libanagyhatalmak" tűnnek fel, de méginkább el. A zagyvarékasi Béke Tsz viszont már több mint 10 éve gyűjti a tapasztalatokat, s jórészt a maguk kárán tanulva évről évre megpróbálnak előbbre jutni. „Vizsgáznak” a gének A nagyüzemi lúdtartás eleve mesterséges, az állat számára idegen dolog. A libák nem szeretik a közösséget. évszázadokon át ahhoz szoktak, hogy egy gunár és három-öt tojó alkot egy csoportot. Nagy tömegben ingerlékenyek, csipkedik egymást, s az ebből származó sebek a gyulladásos betegségei! melegágyai. A másik jelentős hibaforrás a kislibák gyámoltalanságából fakad. Régebben a világ legjobb szigetelő anyaga: a tojó tollai védte az újszülött libákat a környezet hatásaitól, most viszont erről szó sem lehet. A szakemberek így is legnagyobb gondjai közé tartozik az, hogy a lu- dakat leszoktassák a kotlás- ról, hiszen a nagyüzemi libanevelés alapfeltétele, hogy a tojóból minél több tojás származzon. Azt, hogy 10— 12 ezer, egy helyen tartott kislibából minél kevesebb pusztuljon el, és minél több nőjön fel, csak úgy lehet biztosítani, hogy a hőmérséklet, az alom, a tisztaság, a takarmány, az ivóvíz, a szellőztetés és még sok egyéfi más. a lehető legoptimálisabb legyen a kis élőlények számára. Ha mindez rendben van. akkor még mindig pusztíthat a libainf- luenza. űz úgynevezett Der- zsy féle betegség, ami ellen az anya által átörökített védettségen túl, á gyógyszeres kezelésre is szükség van. Ezek mind hozzájárulnál! ahhoz, hogy a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet — azon tűi, amit saját gazdaságukban felnevelnek — évente 150 ezer naposlibát szállíthat előre meghatározott program alapián, szinté percnyi pontossággal más üzemek számára. S ez tulajdonképpen a partnergazdaságokat is rákényszeríti a technológiai fegyelemre, Ezekből a pelyhes kis jószágokból néhány hónap múlva már libasült illatozik a tányérokon^ mert például, ha megérkezik a szállítmány és az illető üzem még nem készült fel a libák fogadására, akkor a jelentős kár őket sújtja. Zagyvarékason megtalálható minden olyan lúdíaj- ta. amelyet a világon valamilyen tulajdonsága miatt „jegyeznek". Erre azért van szükség, mert csak így lehet a piaci követelményeknek mindinkább megfelelni. A Landeszi lúd például gyorsan hízik, a mája is kiváló, de keveset tojik és a tolla szürke. Olyan fajtával' kell keresztezni, amely a toll fehéredését és több tojás „termelését” segíti elő úgy, hogy az előbbi kedvező tulajdonságok megmaradjanak. A termelőszövetkezet a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutatóival .együttműködve megkezdte a vércsoport szerinti vizsgálatot és ebben a programban már a gének és az egyéb, tulajdonságukat örökítő anyagok is „nagyító alá" kerülnek. Tojás exportra A 15 ezer lúdból álló törzsállomány évente mintegy 300 ezer liba keltetését teszi lehetővé, amelyből a már említett, eladásra szánt 150 ezer naposlibán túl 120— 130 ezret maga a gazdaság nevel fel. A „maradék" néhány ezer tenyésztojást, illetve napos állatot a Béke Tsz exportálja. Kukorica helvett zabbal A zagyvarékasiak zabbal hizlalt libája Hamburgban nagyon keresett áru, de újabban a svájciak és a svédek is nagy érdeklődést mutatnak iránta. Ehhez viszont azt is tudni kell, hogy tavaly a 32 ezer libának csak 1.5 százaléka nem felelt meg az első osztályú export-kívánalmaknak. A technológia szigorú betartása tehát itt is meghozta eredményét. Miből is áll ez a sokat emlegetett technológia? A szakembereket már régen bosszantotta, hogy ha kukoricával tömik a libákat, akkor naponta. lesaiapb öt-.: szög kézbe kell. venni az állatot és ez a rtövékvő munkaerőgondó it.miatt egyre inkább megoldhatatlan feladatot jelentett. A zabot viszont etetni kell, s ráadásul ha kétszer megtépik a libákat, akkor az állat intenzív táplálkozással igyekszik minél előbb tollat növeszteni, tehát gyorsan hízik. Mire eléri a 22 hetes kort, már csak le kell vágni, és nylonzacskókban útnak indítani a fogyasztókoz. Braon Ágoston Töröksienfmiklós Javítják a szolgáltatást Jelentős helyet foglal el Törökszentmiklós gazdasági életében a ruhaipari szövetkezet. A most lezárult ötéves terv utolsó esztendejében a szövetkezet háromszázötven dolgozója több mint 44 millió forint értéket témáéit. Az eredmények arra ösztönözték a szövetkezet vezetőit, hogy növeljék termelésüket és javítsák szolgáltatói tevékenységüket. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalt munkájukról, és azt a határozatot hozta, hogy — elsősorban a nők foglalkoztatása érdekében — az ötödik ötéves terv végére középüzemmé kell fejleszteni a szövetkezetét. Áruik — farmer, dzseki, autóskabát., síöltöny — hatvan százalékát a Férfi- és Fiúruha Nagykereskedelmi Vállalat (új nevén FÉR) köti le. A többit a DÉLTEXés a KELETTEXT1L raktáraiba szállítják, de adnak az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak, segítenek a város ellátásában is. Á FÉR az idén 55 ezer fiúnadrágra, kabátra, sportruházati cikkekre kötött szerződést. Ezek mindegyike keresett cikk. Sok megrendelést kapnak, de nem tudnak mindnek elegeit tenni.v Az idén először ötmillió forint értékű bérmunkát vállaltak. Az NSZK-ba már elszállították az első tételt. 15 ezer 283 elegáns, divatos tengerésznadrágot. Ezután síöltönyöket és sínadrágokat •szállítanak. Természetesen a belföldi piacra, is változatlanul gyártanak sportruházati cikkeket; . « A termelés mennyiségének és minőségének növelése érdekében nagy figyelmet fordítanak a szakmunkásképzésre. A háztartásból üzembe került asszonyok közül tavaly először huszonnégyen szereztek szakmunkásbizonyítványt. A szakmunkásképző intézetbe évente tíz iparitanulót küldenek, sokan járnak politikai és szakmai oktatásra. Szövetkezetek a BNV-n a satOLWQK» kebtesietbeií Akik a virágot szeretik Harminc gépipari szövetkezet vesz részt a tavaszi BNV-n. Mivel a szövetkezetek V. ötéves tervében a tőkésexport megkétszerezése szerepel, a nemzetközi kiállításon most különösen sokoldalúan mutatják be kínálatukat a tőkés és fejlődő országok szakembereinek. Tizenhét gépipari szövetkezet közösen rendez kiállítást egy 500 négyzetméteres fedett csarnokban. Itt a fejlődő országok iparosításához ajánlanak komplett kis- és középüzemeket, gép- és műszercsaládokat. Nagy érdeklődésre tarthat számot a budapesti Híradás- technika Szövetkezet újdonsága, a mikrohullámú ITV- ipari televíziórendszer, mely- lyel különböző helyszínekről vezeték nélkül gyorsan képkapcsolatot lehet teremteni az adásközponttal. Üj orvosi műszertípusit mutat be a Radelcor, az első magyar—amerikai szövetkezeti vegyes vállalat. Bemutatójukat még a szakemberek számára is meglepetésnek szánják. A Mekofém szövetkezet nagy teljesítményű szállodai. vendéglátóipari porszívókat és padtóápoló gépcsaládot mutat be. Az üvegházban több mint 30 fokot mutat a hőmérő — hamisítatlan áprilisi kánikula. A szegfűk csal! most „élnek" igazánT, kedvelik a párás meleget. Az üvegház egyik felében a kétéves szegfűk virulnak. szirmaikat bontják. Hosszúra nyúlt, már több mint egyméteres derekukon csak a talajjal párhuzamosan lefeszített műanyagháló segítségével tudják tartani gyönyörű terhüket. A fiatal egyéves szegfűk kis, pirosra festett „székekhez” támasztják karcsú derekukat — így fogadják a látogatót a szolnoki Városi Tanács kertészetében. Az üvegháztól nem mesz- sze egy „kiserdőben” nők és férfiak dolgoznak, a faiskolai brigád. — Négyszáz nyírfát, ezer ezüsthársat, 600 fenyőfát és csaknem 4 ezer juhart ültetünk ki — tájékoztat Mis- kolczi Lóránt, a kertészet termesztési vezetője. — Ezek a fák, már megerősödve, hamarosan a kisgyepi lakótelepre kerülnek. Egyébként ez újdonság itt a kertészetben. Nagymennyiségű dísz- faiskolai neveléssel az idén kezdtünk fogalalkozni. A laültetők között találjuk a brigádvezetőt, Fülöp Gézát is. Több mint húsz éve dolgozik a kertészetben, nagy szükség van tapasztalatára, szaktudására. — Mielőtt idekerültem, napszámos voltam, és termelőszövetkezetben is dolgoztam. Már akkor is nagyon szerettem fákkal. virágokkal foglalkozni. Abban az időben bizony elég rosz- szak voltak a munkakörülményeink, és a szociális ellátással sem lehetett dicsekedni. Most már szinte öröm itt dolgozni: jól fizetnek, és többször voltunk tapasztalatcserén más kertészetekben. Éles Julianna dísznövény- termesztő nem régi dolgozója a szolnoki kertészetnek. Néhány hónapja dolgozik itt csupán. Hogy meddig? — Nagyon jó munkahely. Én azonban szeretnék a lakóhelyemhez — Biharnagy- bajomhoz — közelebb kerülni. Már ki is néztem magamnak egy virágüzletet, de hogy felvegyenek, előbb egyéves gyakorlatot kell szereznem. Sajnálom itthagyni a munkatársakat és Szolnokot... de az otthon ... A faültetőktől nem messsze hamvas tulipánlevelek „szürkéinek". Nemsokára kinyílnak, és akkor csaknem háromezer szál „hollandi virágot” küldenek a kertészek a piacra. Az egyik üvegházban már túlfejlett, erőtől duzzadó petúniák nyújtogatják a „nyakukat”. Egy másik 500 négyzetméteresben pedig élénk „vágott zöldek” hajladoznak a rájuk öntözött víz súlya alatt. Két-három ember egy földhalom körül szorgoskodik. A tőzeggel és műtrágyával dúsított virágföldet készítik elő. Április végén több ezer zacskó földet szállítanak innen a virágüzletekbe. Arrébb építkezés nyomai. — Hamarosan megkezdjük az új 180Ó négyzetméteres NDK üvegházunk összeszerelését. Így már az idei téltől, az országos viszonylatban is az egyik legjobbnak számitó szegfürészlegünk mellett jelentős lesz a cserepesvirág kertészetünk is. Innen évente 10—15 ezer cserép virág kerül az üzletekbe. kielégítve — teljes mértékben — * szolnoki vásárlók igényeit. 'S) Heti jegyzeteink D nyitott ajtókért A közelmúltban egy este végigjártuk a megye jó- néhány falusi művelődési otthonát. Egyikbe-másikba sajnos csak jártunk volna, mert zárva volt. Nem, nem szünnap miatt találtuk zárva az ajtót: a művelő1 dési ház vezetőjének valahol máshol volt dolga, vagy egyszerűen csak azt gondolta: „ma estére nincs semmi program, hát becsukok.” Ezutóbbi esetben nyilvánvaló szabálytalanságot követett el az intézményvezető — a művelődési otthonoknak a napi i>rognamtól függetlenül kötelezően előírt nyitvatartási idejük van —. de mi a helyzet akkor, ha hivatalos elfoglaltságára hivatkozva Zárja be az ajtót? Törvényesen jár el? Törvénytelenül? Mielőtt megpróbálnánk válaszolni a kérdésre, meg kell jegyezni, hogy ezúttal nem csak munkajogi kérdésről van szó. A művelődési otthon közművelődési intézmény, s ez azt is jelenti, hogy minden tekintetben a látogatókat, a vendégeket kell szolgáimé. Elsősorban természetesen azzal, hogy nyitva tart. s ha kötött program nincs is, legalább olvasnivalót, játékokat, tévénézést, zenehallgatást kínál. A csukott ajtó a látogató, a közönség érdekeit sérti. így hiába minden „alibi", minden magyarázat — törvénytelen. Törvényesen törvénytelein — tegyük hozzá gyorsan, Írisz jól tudja mindenki, hogy egy művelődési otthon' igazgatónak nap mint nap tucatnyi „házon kívüli” intéznivalója alvad, s ebből bizony még délutánra, estére vagyis a nyitvatartás óráira is marad. Tehát nincs megoldás? Lennie kell! Tudjuk, a népművelő nem szakadhat ketté, hogy egyik fele a művelődési otthonban várja a vendégeket, a másik pedig a faluban járjon-keljen. így hát segítőtársakat: társadalmi munkásokat, tiszteletdíjasokat kell találnunk mellé. Miért ne vállalhatnának alkalmazottként ilyen ügyelői — gondnoki szerepet például a művelődési otthon társadalmi vezetőségének tagjai, vagy a különféle kiscsoportok vezetői? A köz- művelődés ügyének így is segíthetnek ... H. D. Csalódás K ek nyakkendős, tíz év körüli barátaim, az Oroszlán őrs tagjai — szokatlanul hallgatagon ballagtak hazafelé. A kis szemüveges még szipogott is. — Mi történt „oroszlánok?" — kérdeztem, — becsúszott néhány kampó? — Nem. más volt... a kenyeret nem a bácsi eszi ... és becsapott! Meg nem is mondott igazat ! És nem szegény, csak mutatja! — a gyerekek csalódottságukat egyszerre mondták, kiabáltak. Kikerekedett aztán a történet: találkoztak egy bácsival, aki kézzel hajtható triciklin ült, az egyik lába fáj. Először csak hazatoíták a gyerekek, aztán meg is látogatták, fát vittek be az Udvarról, szóval rendszeres látogatókká, segítőkké váltak. A bácsi sokszor sóhajtozott puha kényéiért, mondta is: ti még meg is vajazzátok, s annyit ehettek, amennyi jól esik . . . Az ^oroszlánok” attól kezdve hordták-vitték naponta a kenyeret, zsírral, vajjal, volt aki uzsonnájáról mondott le. örültek, hogy adhattak. Ám most váratlanul, nem a megszokott időben látogatták .meg védencüket. S mit láttak? A bácsi nem is olyan tehetetlen, hisz két vödörrel ment az udvaron, három nagy kövér kocájának vitt ennivalót. A zsíros — vajas kenyerek nagy halomban az ól előtt. Fiatal nő toppant be. adta a húszast az öregnek, s vitte az odakészített fél zsák kenyeret. A kis szemüveges még az uzsannapápírját is látta a zsákban ... „Oroszlánszívvel” és lógó orral kioldalogtak a gyerekek az udvarról. Más jószándékával, segítségével visszaélni még a felnőttek világában is elítélendő. Akkor is, ha a csalódott felnőtt,nem általánosít A gyerekeknek, főleg a kisdobos-korosztálynak, a fenntartás nélkül lelkesedőknek azonban mai-adandó rossz tapasztalatot okoz egv-egy ilyen balul sikerült „jótett”.. Jobban kell őket óvni, hogy segítőkészségüket ne méltatlanokra pazarolják! X. S». E. Hétvégi telkek az olajkutak tövében A szegedi szénhidrogénmedence olajbányászainak munkaterülete megközelíti a száz négyzetkilométert: ezen helyezkedik el a sokszáz olaj- és íöldgázkűt, a különféle gázfeldolgozó üzemek, tankállomások, a központi ipartelep. Ezek természetesen nem foglalják el az egész területet; különösen a szeged—algyői központjuk szomszédságában, illetve a 47-es út mentén jelentős földdarab még jóidéig kihasználatlan marad. Ezért a területet ingyenesen kiosztják „hobby parcellának” az arra igényt tartó olajbányászoknak. Újjáéled a rideg állattartás A rideg állattartásáról egykor híres Duna—Tisza közén újratelepítik a mező- gazdasági művelésre korábban feltört ősgyepeket. A kutatók bevonásával eddig 3000 hektár területet füvesítettek újra, s a meglevő közel százezer hektár legelő rekonstrukciójával egyidejűleg folytatják a gyenge termőképességű talajok gyepesítését. A felújított mezőségek hasznosítására Bács- Kiskun megyében visszaállítják a külterjes, természetes jószágtartást. A ridegen tartott állatok őrzésénél, legeltetésénél azonban alkalmazzák a kor technikai vívmányait: villanypásztorok, elektromos karámok vigyázzák a gulyát, » nyájat.
