Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-29 / 101. szám

1578. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lantos István zongoraestje Szolnokon Bemutatjuk a filmtudomAnyi intézetet Nevezetes épületben kapott otthont a Magyar Fihntudo- mányi Intézet. A Népstadion úton abban az egykori villá­ban helyezték el, ahol a felszabadulás után a legendás hírű Horváth Árpád művészkollégium működött. Most kis vetítő található a II. emeleten, mellette a Filmkultúra Szerkesztő­sége, majd néhány kutatószoba, az I. emeleten a könyvtár, az archívum, amely a filmmel kapcsolatos kéziratokat, do­kumentumokat gyűjti, a földszinten a vezetők irodái, a gaz­dasági helyiségek, s még az alagsorban is néhány irodahe­lyiség a kutatók rendelkezésére. Sikeresnek ígérkező irodalmi seregszemle 120 kötet az ünnepi könyvhétre — Sajátosan alakult a mi ■ intézetünk munkája ' — mondja Papp Sándor, az in­tézet igazgatója. — Hason­lóval nem nagyon lehet ta­lálkozni más országokban. A sajátossága abban van, hogy a világon szinte mindenütt egymástól- különálló szerve­zetek, intézetek foglalkoz­nak a régi filmek archiválá­sával, a filmtudományi ku­tatásokkal, a filmklub-háló­zattal és bizonyos tudomá­nyos propagandatevékeny­séggel. Mi kicsi ország va­gyunk, luxus lenne ezeket a munkákat decentralizálni és ez a központosítás sok előnnyel is jár. — Például a tudományos munka közvetlenül és igen gyümölcsözően hat a film- ismeretterjesztésre. A film- történeti és fümelméleti. ku­tatások eléggé szoros kap­csolatot tartanak a gyártás­sal. a napi filmkészítés! problémákkal és talán ez is termékenyítő hatással lehet a filmművészet egészére. Mivel a mi kezünkben össz­pontosul minden anyag, ezért nyilvánvaló, hogy az intézet a legalkalmasabb a tájékoztató tevékenység le­bonyolítására. Mivel mi őrizzük az archív filmeket, mi talán jobban el tudjuk látni műsorokkal a filmklu­bokat is. mintha azoknak külön-külön kellene össze­szedni az egv-egy összeállí­táshoz szükséges filmekét. — Kevesen tudják, hogy Magyarországon mintegy 350—400 filmklub működik, 60—70 ezer taggal, az itt be­mutatott filmeket évente 7—8 ezer néző tekinti meg. Kiadványaink talán ismer­tebbek, mindenekelőtt a Filmkultúra, vagy a Film- művészeti Kiskönyvtár soro­zat. Szakmai körökben nagy haszonnal forgatják Nem­zetközi Filmtájékoztató cí­mű kiadványunkat, amely­ben a nemzetközi szaksajtó legfrissebb, legérdekesebb cikkeinek fordítását közöl­jük és külön rovatban azo­kat az írásokat, amelyek a magyar filmművészet pro­duktumaival foglalkoznak külföldön. A Népművelési és Propaganda Irodával, kö­zösen Indítottunk egy olyan sorozatot, amely a kortars filmművészet legjelesebb képviselőit mutatja be. Fäh­rt Zoltán. Törőcsik Mari, Kozipcev és Volonte jelent meg eddig ebben a sorozat­ban. de hamarosan napvilá­gtól lát Gyertyán Ervinnek Jancsó iMiklósról készülő k's kötete és előkészületben van Tony Richardsonról, Makk Károlyról, Tarkovszkijról egy-egy kötet. — Az intézet — mint neve is mutatja — alapvetően tu­dományos jellegű; milyen kutatások folynak hát Önöknél? — Meghatározott tudomá­nyos terv alapján dolgo­zunk mi is. Munkáink kö­zül talán a legfontosabb a magyar filmtörténet átfogó, marxista szellemű szintézi­se. Erre nemcsak a közvéle­mény érdeklődése és a film­oktatás miatt teremtődött ilyen jelentős igény, hanem éppen a .magyar filmművé­szetnek az 1960-as években, nemzetközi összehasonlí­tásban is igen jelentős, fel­futása miatt is. Természete­sen nem minden előzmény nélkül való ez a munka. Mindenekelőtt Nemeskürty Istvánt kell említeni, aki úttörő jellegű munkájval előbb a magyar filmesztéti­ka fejlődését mutatta be, majd egy magyar filmtörté­netet is írt. Nagyon jelentős Magyar Bálint munkája, aki a magyar némafilmgyár­tás korszakával foglalkozik. — Az előzmények ellené­re elég hosszú anyaggyűjtési időszak után kerülhetett csak sor arra, hogy megkez­dődjék a magyar filmtörté­neti szintézis írása. Ennek a nagy munkának egyrésze az, amit a Filmművészeti Kis­könyvtár sorozatban megje­lentettünk Nemeskürty Ist­vántól, amely a magyar hangosfilm történetét dol­gozza fel a kezdettől 1939-ig. Nemes Károly az 1957—1962 közötti periódust írja. A magyar filmgyártás legelső periódusával, tehát az 1900- as évektől a huszas évekig Garai Erzsi dolgozza fel a témát, 1920—1945 között Nemeskürty István az 1945— 1058 között történtekről én írok, 1956 és 1970 között Ne­mes Károly, Szabó György pedig az utolsó, a hetvenes évek korszakát készül meg­írni. — Munkánkban a fő fi­gyelmet ennek az alapmű­nek a létrehozására szentel­jük. Emellett természetesen nagyon sok egyéb kutatási tárnával foglalkozunk. Bíró Yvette például az alapkuta­tásnak tekinthető fiimi ki­fejezési eszközük modelljei­vel foglalkozik, elsősorban Eizenstein és Dzíga Vertov munkássága alapján. Szilá­gyi Gábor szociográfiai meg­közelítésben azt vizsgálja, hogy a mai magyar társada­lom hogyan jelentkezik a filmben. Gyertyán Ervin a filmvígjáték témakörében készít tanulmányt, melynek nyilvános vitáját a Film­művész Szövetséggel közö­sen, nyáron, Siófokon ter­vezzük. m — A film és a zene kap­csolatának problémáiról két meghívott kutató, Zoltay Dénes és Maróthy János ké­szül* tanulmányt írni. Meg­jelentettünk egy tanulmány- kötetet a magyar animációs filmről. Előkészületben van egy hasonló kötet a film­szinkronizálás problémái­ról. Foglalkozunk a filmfor­galmazás tudományosan megközelítendő problémái­val is. Elkészült például egy feldolgozás, amely az 1948— 1975 között mozikban bemu­tatott filmeli vizsgálatával foglalkozik, nézőszám, elő­adásszám, műfaj, a rendező személye, és még sok más . szempont alapján. Már ko­rábban is végeztünk egy- egy új filmhez kapcsolódó közönségvizsgálatot, most egy új sorozatot kezdünk el, amelynek tesztfilmje a Ken­guru. Célja, hogy közelebbi információkat nyerjünk a magyar filmek és a közön­ség kapcsolatáról. — Intézetünkben tizenkét tudományos kutató foglalko­zik főhivatásban ezeknek az elméleti kérdéseknek tisztá­zásával, ezen felül, mint a beszélgetés elején erről már szó volt, ellátjuk mindazo­kat a teendőkét, amelyek a filmklubok, a filmarchiválás és ismeretterjesztés felada­taiból ránk hárulnak. Bernáth László A magyar könyvkiadók több mint 120 új kötettel köszöntik a szép hagyomá­nyokra visszatekintő tava­szi ünnepi könyvhetet, a magyar irodalom, az írók és olvasók nagy seregszem­léjét. A május 28-án kezdődő' könyvünnepen minden bi­zonnyal ezúttal is különösen kelendőek lesznek a féláron vásárolható antológiák: a Bata Imre szerkesztette Szép versek*. 75, a szerzők fotóival díszített, novellá­kat kínáló Körkép, 76, s a Rivalda, 74—75 színműfűzé- re, amely a sokat vitatott modem magyar dráma fej­lődésének útját érzékeltető újonnan bemutatott művek legjavát foglalja keretbe. Antológia-igényű kiadvány az Irószemmel,. 75: írók és publicisták irodalmi igényű riportjait és szociográfiai jellegű szépirodalmi alkotá­sait tárja az érdeklődők elé. A szovjet irodalom könyv­tára sorozatában lát napvi­lágot a Kakukkút. A kispró­za válogatás a Szovjetunió népei hagyományt és kor­szerűséget ötvöző kisprózá­jába nyűit bepillantást, 14 köztársaság 38 elbeszélőjével festve meg a különböző nemzetiségek gazdag és szí­nes literatúrájámak tabló­ját. A versbarátoknak ezúttal is: nehéz lesz a választás, Berzsenyi Dániel születésé­nek 200. évfordulóját kö­szöntő verseinek megjelen­tetése. , A kötet érdekessé­ge. hogy valamennyi költe­mény egyregy rövid esszé kíséretében hagyja el a nyomdát. Az Akadémiai Ki­adó gondozta a Berzsenyi Dániel 1808. évi kéziratos versgyűjteménye című fak­szimile kiadványt. Ortutay Gyula akadémi­kus írt bevezetőt a Magyar Népdalok kétkötetes kiad­ványához. A Katona Imré­vel közösen válogatott gyűj­temény képet ad a népdal- gyűjtés történetéről, és nép- költészetünk legfontosabb tartalmi, formai vonásairól. Az ókori irodalom képvise­letében gazdagítják majd a választékot Kallimakhosz — az időszámítás előtt 4—3. században élt tudós alexand­riai könyvtáros, a közvetítő és rendszrező hellenisztikus kultúra egyik legjelentősebb és legtevékenyebb alkotójá­nak — himnuszai. Hajnal Anna: Elhiszed-e nekem? és Szécsi Margit Birodalom cí­mű kötete mellett minden bizonnyal keresett lesz Weö­res Sándor egy begyűjtött műfordításainak három kö­tete is. Hétfőin este az Országos Filharmónia rendezésében Lantos István fiatal zongo­raművész mutatkozott be szép sikerrel Szolnok zene­szerető közönségének a vá­rosi tanács dísztermében. Műsorának nagyobb részét nagy technikai felkészültsé­get megkövetelő igényes Liszt-művekből állította ösz- sze. Lantos személyében óriási dinamizmussal játszó tehet­séges művészt ismerhettünk meg. Elsőként Liszt B-A-C-H fantázia és fúga szerzemé­nye hangzott el igen dinami­kus előadásban. J. S. Bach nagyszabású orgonaművet komponált saját nevének betűiből, melyeket ugyan­azon sorrendben a kromati­kus skála abszolút hangjai­nak értelmezett. Liszt min­den idők legnagyobb zene­szerzőjének állít méltó em­léket azonos című darabjá­val. Lantos játékában mind­járt az első pillanatban meg­lepett, mily elementáris erő­vel szól keze alatt a zon­gora. A legnehezebb tech­nikai részek sem okoztak érezhető problémát, plaszti­kusan építkezett a fúgában, jól érvényesültek az egyes szólamok. Ezt követően Liszt Három elfelejtett keringöje áttetsző, finom, passzázsaival, ritmi­kus staccatóival — már ka­rakterében is friss, üde szín­foltja volt a hangverseny­nek. A Scherzo és induló egy kissé dörgedelmesen ha­tott annak ellenére, hogy az előadás mindvégig szug- gesztív, magabiztos volt. Századunk kiváló magyar muzsikusának, Bartóknak Liszt iránti tisztelete, zené­jének mélyreható elemzése is egyértelműen igazolja, Május 1-én nyit Szolno­kon az ifjúsági park, egy hónappal korábban, mint ta­valy. Az ifjúsági park techni­kai, rendezői gárdájának biztosítása, valamint a prog­ram összeállítása a megyei művelődési központ felada­ta. A korábbi évekhez ha­sonlóan hetente négy alka­lommal, délután öt órától este 10 óráig tart nyitva. Minden szerdán az Ex­pressz Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda rendez majd mű­soros estet a középiskolás üdülőtábor lakóinak. A pém­hogy sokkal több gondolat van Liszt zenéjében, mint sem külsőségekbe torkolljék darabjainak előadása. Ezen azt értem, nem indokolt, hogy a belső feszültség, a belülről fakadó ösztönös len­dület, erő, vagyis a dinamika a forte javára helyenként szinte sokk hatást keltve ér­vényesüljön. Hiszen ennek természetes következménye, hogy a tényleges mondaniva­ló ilyenkor másodlagos sze­repet kap. Egy bizonyos hangerő fölött az emberi fül már nem képes igazán felfogni, követni a zenei tör­ténést. A szünet után Muszorgsz­kij Egy kiállítás képei, a zomgoraiirodalom legnagyobb darabjai közt említhető al­kotása szólalt meg: A míí- vész . nagyon koncentráltéin fogta össze a művet, bár némi fáradság jelei már mu­tatkoztak. Külön említést érdemel a zeneileg maximá­lis feladatot jelentő műben az egyes tételek (képek) ki- sebb-nagyobb darabok meg­formálása. Nos Lantos Ist­ván játékában A kiscsibék tánca, A limoges-i piacon cí­mű részek nagyszerűen meg­fogott karakterét emelném ki. A műsarválasztás általá­nos kritikájaként még anyr nyit, hogy a lírai piano ré­szek időbeni aránya nem volt szinkronban, kevésnek bizo­nyult a szólóest egészének viszonylatában. Végezetül mindent össze­vetve a koncert élményt nyújtott a hallgatónak, s árrá nem lényegtelen: ilyen nehéz müveket ritkán van alkalma közvellep előadás­ban hallani Szolnok közön­ségének. Egyed Ferenc teki nap a játéké, amikor előkerülnek a játékeszkö­zök : a ping-pong, a tollas­labda, a sak£, az: asztalifo- ci. Ezen kívül rendeznek még humoros, játékos vetél­kedőket, sőt amatőr művé­szek is bemutatkozhatnak a nyilvánosság előtt Szomba­ton a „reflektor” a tárnc- placcra és a beat együtte­sekre irányul. Havonta egy- szer-kétszer pedig a lemez­lovasok „adják” a zenét Vasárnap helyi együttesek közreműködésével folytatód­nak a táncos rendezvények és a zenei vetélkedőket is ezen a napon bonyolítják le. Nyitás május 1-én Az ifjúsági park programjából Felújítják a kunhegyesi műemlék templomot Vathy Zsuisa Fényes kirakatok Kunhegyes felé közeledve már több kilométer .távol­ságból látszik a nagyközség református templomának to­ronypárja A templom kö­zelébe érve aztán kibonta­kozik a teljes látvány: két- torriyos, szép, klasszicizáló stílusú épület, elég rossz ál­lapotban. Hogy hiányos a tető és vakolat már csak mutatóban van rajta, nem csoda, hiszen a templom jö­vőre lesz éppen 150 eszten­dős. Építése 1827. július 1-én kezdődött Homályo6sy Fe­renc szolnoki ácsmester irá­nyításával. 1839-ben Hjld Józsefet bízták meg, hogy változtassa meg az eredeti tervet: ne egy tornyos, ha­nem kéttomyos templom épüljön Kunhegyesen. .Hild József — a magyarországi klasszicista építészet kiemel­kedő alkotója — tervei alap­ján fejeződött be végül a templom építése, a fölszen­telésre történelmi napokban, a szabadságharc idején ke­rült sor. A kunhegyesi, a debrece­ni nagytemplom úján az Al­föld második lenagyobb re­formátus temploma: kívül- belül egyszerű, nyugodt, harmonikus tagolású épü­let — értékes műemlék. A Szolnok megyei Tanács, az Országos Műemlékvédel­mi Bizottság és a reformá­tus egyház a közelmúltban döntött, hogy még ebben az évben megkezdik a templom felújítását, hogy az épület további romlását megakadá­lyozzák és anyagi erejük­höz mérten fokozatosam res­taurálják. Hild József alkotása, nemcsak mint idegenforgal­mi látványosság értékes, ha­nem kiváló akusztikája al­kalmassá tenné hangverseny rendezésére is. Megyei tanácsi és egyéb anyagi forrásokból — össze­sen 720 ezer forintból — a munkák hamarosan meg­kezdődnek, ebből az összeg­ből a tetőszerkezet felújí­tását fogják elvégezni. A teljes renoválásához az el­végzett számítások szerint további másfél millió forint szükséges. lldogálok egy könyves­bolt előtt, nézem a járókelőket. Szépen süt a nap; kellemes az idő, áp­rilisi felhők szaladnak a ja­nuári égen. Így déltájban meglehetősen kicsi itt a for­galom. Állok a járdán, a fényes kirakatok előtt, ' é3 mint akinek semmi dolga, ráérősen várakozom-. A sarkon feltűnik valaki. Fiatal lány. diáik forma. Járt már a könyvesboltban? A lány elmosolyodik. Éppen oda igyekszem. Biológia sza­kos vagyok, tankönyveket ve­szek. A lány mögött törődött ar­cú. fáradt mozgású férfi. Tisztelettel szólítom meg. Hengerész vagyok, kérem. Harminchárom éve. Nem, még életemben nem vettem könyvet. Néha a lányom hoz a gyárból, egyet-egyet én is elolvasok közülük. A szer­zőre nem emlékszem, egy anyáról és a lányáról szólt. Igen, tetszett. Veszi a lánya, vagy kölcsönzi? Nem tudom kérem. Mindenesetre szép, új könyvek. A kirakat előtt ketten is állnak. A fiatalemberhez for­dulok. , Mikor megszólítom, hátralép, alakja a mozdulat­tól megbillen. Sánta. Ve­szek, rengeteg könyvet ve- szek. A legjobban? A spor­tot! Minden sport tárgyú könyvem megvan. Az útle­írások és a régi történelem is érdekel. Három-négy könyvet ptinden hópapban megveszek. Köszönésül bic­cent és visszafordul a tára­kat félé. Elmélyülten néz valamit. Rossz lábán mesz- szebb jár, mint bárki az ut­cán. Égy közeli kapualjból idő­sebb férfi lép ki, két-három- éves kislányt vezet. Köny­vet? Hogyne vennék. Már csak azért is, mert itt la­kunk a szomszédban. Milye­neket? Meséskönyveket, ké­rem. A kislányra mutat. Ne­ki. Csakis neki. Maguknak? Nem. Soha. A kirakaton be­néz az üzletbe, az elárusí­tókra, lehalkítja a hangját. Négy éve megvan ez a köny­vesbolt, de csak jót mond­hatok róluk. A nyitást és a zárást pontosan betartják. A kirakatok, kérem. ragyogó tiszták. A járda és az üzlet eleje minden kívánalmat ki­elégít. A könyveket rendsze­resen cserélik. A vevőkkel udvariasak. A kislány indul­na, nagyapja karját huzigái­ja. Elnézést, mi a foglalko­zása? Miért fontos az? Nyug­díjas vagyok. Nem fontos, csak a többiek miatt. Mon­dom, nyugdíjas. És koráb­ban? Azelőtt rendőr voltam, kérem. Fiatal fodrász lány. Vörös haja kikunkorodik a sapka alól. kacéran mosolyog. Nem a mellette elhaladóknak, ha­nem az utcának, szélnek, a világnak. Hangja, mint az arca. kedves, kicsit kényes- kedő. Én csak a romantikus könyveket szeretem. Bron- te-t. Beviszem magammal az üzletbe, és ha nincs vendé­gem, ott is olvasok. Előfor­dul. hogy közben kimegyek sírni. Az öltözőbe. Szóval, ha Bronte könyvről hallok, azt bárhonnét megszerzem. Kölcsön kéri? Könyvesbolt­ban veszi? A kislány moso­lyog. Ö, hogyne! És mintha a szél fújná el, tovább lib­ben. összekapaszkodott fiú és lány, egyikőjük sincs húsz­éves. A lány riadt, szomorú szemű, a fiú gömbölyű állá, kihívó tekintetű. Épp a köny­vesboltba mennek, könyv­utalványuk van. Honnét kap­ták? A fiú a lány felé int. Nyerte. Hol? Helyesírási ver­senyen. Szakmunkásképző is­kolában. Kétszáz forint, mit vesznek ennyi pénzen? A lány lehajtja a fejét. Én a Pendragon legendát. A töb­bin? A fiú megfogja a lány vállát, a lenge kis alakot valósággal magához cövelie- li. Majd meglátjuk. Majd körülnézünk. És szúrós te­kintetét a lány arcára sze­gezi. Borvirágos orrú, megálla­píthatatlan korú férfi. Le­het hatvan, de nyolcvan is. Vállát a szélnek feszíti, ak­kora lendülettel jön, hogy alig tudom megállítani. Ol­vasni? Beszélni! Hat nyel­ven. Paria italiánó? Tenge­rész voltam tizenhét évig. Adria tenger, Fekete-tenger, Balti-tenger. Ott igen. Ott lehetett volna olvasni. A hajón. Azt hiszem, olvastam is. Kikötöttünk a városok­ban, vásároltunk könyveket. Más nyelven. Persze. Dehogy volt baj. Éppen azt akartuk, megtanulni a nyelvet. Szó­val olvastam. Most már egé­szen biztos vagyok benne, hogy olvastam. Mit? Hát nyolcvanhat éves vagyok. Hogyan emlékeznék rá? Elő­redől, nekifeszül a szélnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom