Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

írre. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 SIOLWOKOH. TŐHUKSaEHT—KLOSOH Kóruspódium Megyei szolfézsverseny Rödiüfeluétel a Jörmüjauitöboir Több jelentős zenei ese­mény volt az elmúlt hét végén a megyében. Szom­baton délelőtt hét felnőtt kórus rádiófelvételére került sor a szolnoki MÁV Jármű­javító művelődési központ színháztermében. Igen elismerően szólhatok valamennyi kórus teljesítmé­nyéről,. amiről a felvételt ve­zető szakemberek is hason­lóképpen nyilatkoztak. Több­nyire sikerült azonosulniok az előadott müvekkel, álta­lában tisztán szóltak a kó­rusok, érzékenyen alkalmaz­kodtak az egyes szólamok egymáshoz. Így minden kó­rus egy-egy kiemelkedő szá­ma hangszalagra került.' A szolnoki Verseghy Fe­renc Gimnázium és Kilián Repülő Tiszti Főiskola kóru­sa Farkas Hajnalnóta (Rigó Éva), a jászberényi Tanító­képző Főiskola női kara Bár­dos Huszártánc (Miklós Gyű­ld), a szolnoki MÁV Jármű­javító Műv. Közp. férfi kara Vándor S.—József A. A ha­szon (Buday Péter), a török­szentmiklósi Liszt Ferenc kamarakórus Kodály Szabad­ság himnusza (Bischof Lász­ló), a kisújszállási művelő­dési központ József A. ifi­munkás kórusa, Certon Piaci pletyka (Czeglédi Zoltán), a karcagi Déryné Művelődési Központ munkáskórusa Bár­dos Az nem lehet (Mészá­ros Ferenci című kórusmű­vét énekli a rádiófelvételen, továbbá a mezőtúri művelő­dési ház Liszt Ferenc kama­raikórusa népdalcsokrot ad elő citera kísérettel Kávási Sándor vezényletével. A törökszentmiklósi Váró­id Tanács V. B. művelődés­ügyi osztálya a Kodály Zol­tán Állami Zeneiskola és a városi művelődési központ kétnapos megyei szolfézs- versenyt rendezett a helyi zeneiskolában, melyre ezúttal az állami zeneiskolák mel­lett az ének-zene tagozatú iskolák is benevezhettek. A már hatodik alkalom­mal, a zenei napok kereté­ben megtartott versenyen öt kategóriában mérték össze tudásukat a megye hat vá­rosának, illetve iskolájának tanulói, összesen mintegy 34 általános iskolai korosztály­ba tartozó gyermek. Vala­mennyi iskola — egy kivéte­lével — minden kategóriát beleértve - hat tanulót neve­zett be a versenyre. A zsűri véleménye alap­ján is — melynek elnöke a versenyek kezdete óta Kö- vics Zoltán, a debreceni Ze­neművészeti Szakközépiskola tanára — őszinte örömmel elmondhatjuk, hogy óriási a fejlődés az elmúlt évekhez viszonyítva. Különösen a stí­lusos élményszerü, modoros­ság nélküli népdaléneklés az, melyre joggal büszkék le­hetünk. Természetesen a dal­lam és ritmuslrás a lapról olvasás, a kétszölamú ének­lés a különböző hangzatok felismerése terén is említés­re méltó a fejlődés. Talán az intonálás tiszta­ságát lehet még precízebbé, a dalok megválasztását még differenciáltabbá tenni az egyes kategóriákon belül, sőt egymás relációjában is. Lehetőleg különböző metri- kájú, tartalmú, egyszóval el­lentétes hangvételű dalokat válasszunk előjjjpsra, éne­kelve azt két-három vers­szakkal is. Örvendetesen jó lenne saját gyűjtésű, vagy legalábbis azonos terület folklór anyagából hallani da­lokat. A jövő feladatai között említést érdemel, hogy a zongorán kívül más hang­szereket is igyekeznek aktí­von bekapcsolni a szolfézs oktatásba, mely nagyban se­gítené a hangszeres tanárok munkáját. Az első kategória győzte­sei: Jász Ildikó (Szolnok), Subicz Erzsébet, Valastyán Andrea (Törökszentmiklős), a második’ kategóriában Mrena Katalin (Törökszentmiklős), Gáli Mihály (Mezőtúr), Papp Ágnes (Törökszentmiklős), a harmadikban Bogyó Mariann (Kisújszállás), Kardos Anna (Szolnok), Szentesi Ilona (Mezőtúr), a negyedikben Kisbakonyi Tünde (Jászbe­rény), Vida Ildikó, Csordás Edit (Kisújszállás) és az ötö­dik kategóriában Kardos Ad­rienn (Szolnok), Fehér Erika, Rácz Piroska értek el első, második és harmadik helye­zést. Az iskolák- közötti pont­versenyben a következő sor­rend alakult ki: a Török­szentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola 792, a kisújszállá­si Állami Zeneiskola 775, a jászberényi Palotássy. János Zeneiskola 768, a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola 731, a mezőtúri Állatni Zeneisko­la 688 és a karcagi Állami Zeneiskola 344 pontot szer­zett. Végezetül elismerés min­den tanárnak, mindazoknak — elsősorban a nemrégen át­adott az ÁFÉSZ 500 ezer fo­rint. értékű társadalmi íriün- kájával újjá épített török­szentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola tanári karának, Meleg Károly igazgatóval az élen — akik szervezték, megrendezték a hatodik me­gyei szolfé’zsversenyt, és min­dent megtéttek ahnak sike­res, zavartalan lebonyolítá­sáért. Egyed Ferenc Kulturális programok Velencei nyár Elkészült a Velencei-tó környékének nyári kulturá­lis rendezvénysorozata, a „Velencei nyár 1976” prog­ramja. A tervek szerint jú­nius 12-től augusztus végéig ötven rendezvényen vehet­nek részt a tóparton nyara­lók. Az idén az úgynevezett rétegigényeket kielégítő mű­sorokat terveztek a rendezők, így minden korosztály meg­találhatja az őt érdeklő ze­nei és irodalmi műsorokat. A programot előadások, táv­csöves bemutatók, a tó kör­nyékét ismertető túrák, kép­zőművészeti kiállítások te­szik változatossá. A zenei program során kéthetenként az ország leg­nevezetesebb népzenészei szórakoztatják a közönséget. Rózsa Sáfldar KüfsleiÉen Különleges dokumentu­mokkal gyarapodott a kis­kunfélegyházi Kiskun Mú­zeum betyárvilágot idéző gyűjteménye. Egy ausztriai kutatótól, a kufsteini vármú­zeum külső munkatársától a fiatal Rózsa Sándort ábrázo­ló fotómásolatokat kapott a múzeum. A fényképek kü­lönböző helyzetekben ábrá­zolják a vasravert alföldi be­tyárvezért a kufsteini vár­börtönben. ahol hosszú éve­kig raboskodott Pécsett Nemzetközi nyári egyetem A 18. „Népek Barátsága” nemzetközi nyári egyetem július 22-én nyitja meg a kapuit Pécsett. Az érdeklődés oly nagy a pécsi nyári egyetem iránt, hogy hagyományos keretek között "nem is tudja meg­szervezni a TIT, ezért egy­mást követően két-két hetes „szemesztert” indít. Áz első kurzus július 22. és augusz­tus 4„ a második pedig augusztus 6. és 19. között fo­gadja a hazai és külföldi vendégeket. Az él?ő jelent­kezés az egyesült államokbeli Ohióból érkezett Pécsre. Az ohiói egyetem tanári kara — nyolcvan professzor — az idei nyáron Magyarországra látogat és részt vesz a „Né­pek Barátsága” nyári egye­temen. Néprajzosok találkozója Augusztusban előrelátható­lag Kőszegen rendezik meg a néprajzi és nyelvjárási gyűjtők IX. országos talál­kozóját. Az eseményre az ország minden tájáról meg­hívják majd a legjobb gyűj­tőket és sok etnográfus, nyelvész szakembert is fel­kérnek, hogy vegyenek részt a találkozón. flz olvasó munkásért Pályázat Május 1-e tiszteletére, má- sodízbén hirdeti meg az Ol­vasó munkásért pályázatot a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és a Kul­turális Minisztérium. Az Ol­vasó népért mozgalom kere­tében ez évben is arra ösz­tönzi a közművelődési, a szakmunkásképző intézeti és szakkönyvtárak dolgozóit, hogy a következő két évben mind több munkást vonjanak be az olvasók táborába, fej­lesszék a munkások olvasási kultúráját, művelődési kész­ségét. Részt vehetnek a pá­lyázaton az egyedül dolgozó, főfoglalkozású könyvtárosok, a tiszteletdíjas, vagy társa­dalmi munkás könyvtáro­sok is. A pályázók — amint a fel­hívásból kitűnik — főleg a szocialista brigádok, az ifjú- és a bejáró munkások. a munkásszállók, lakóinak mű­velődését segítik elő. Akal- mazzák az eddigi akciók so­rán bevált, irodalmi, szakiro­dalmi totókat, vetélkedőket, élménybeszámolókat, ugyan­akkor keresik az olvasásra nevelés más. hatékony for­máit. A könyvtárak szorosan együttműködnek az oktatási, közművelődési, továbbképzé­si, ismeretterjesztő intézmé­nyekkel és szervezetekkel. Munkájukban hasznosítják a szociálisa brigádok művelő­dési rendszerének kialakítá­sára folyó kísérletek tapasz­talatait. Elsősorban a mai magyar, a Szovjet és a Szo­cialista országok irodalmát ajánlják a munkásolvásók figyelmébe. A tv kiemelkedő műsoraihoz röplap bibliográ­fiát készítenek a kulturális alap támogatásával. A tevékeny, sikeresen sze­replő munkásolvasókat meg­jutalmazzák a pályázat hir­detői. Az eredményhirdetés­re 1978. április 4-e előtt ke­rül sor. A , kiváló könyvtá­rosokat, illetve kollektívákat összesen 670 ezer forint pá­lyadíjjal, oklevelekkel és plakettekkel jutalmazzák. A személyi dijakon kívül er­kölcsi és anyagi elismerés­ben részesítik azokat a könyvtárakat, amelyekben a pályázat időszakában kedve­ző ölvásási feltételeket te­remtettek, meghosszabbítot­ták a könyvtári órákat. Szol!ézsgy a korlat (MTI-íotó) Tisztelgés és hagyományőrzés Ma kezdődik “hs: dór Sándor munkás- és if­júmunkás énekkari feszti­vál. Négy napon keresztül Budapesten, Veszprémben, Szolnokon, Karcagon és Ti­szafüreden az ország leg­jobb munkáskórusai lépnek közönség elé, de nagyszabá­sú hangversenyeiknek a te­levízió jóvoltából részese le­het az egész ország. Ünnepi alkalom ez a kó­rusfesztivál, a szocialista kultúra jeles seregszemléje, s egyben tisztelgés a névadó munkássága, emléke előtt is. Vándor Sándor most len­ne hetvenöt éves, ha élne, — de 1944-ben a nyilasok Sop­ronkőhidán elpusztították. Haláláig nagyon küzdel­mes utat járt meg. A fehér terror elől emigrálni kény­szerült, és csak 1932-ben tért vissza Magyarországra. Évekig érleli a gondolatot: olyan munkáskárust akar, amely a „harcos remény lámpása”. 1936-ban sikerül­nek tervei, a Vándor-kórus az illegális kommunista párt szellemi szócsöve, a művé­szi szép erejével a csügge- dők bátorítója, a szenvedé­sek enyhítője. A politikai bátorság és a kultúrmisszió szintézisét terem tette meg kórusával. A forradalmi da­lok megmentője, József Attila verseinek egyik je­lentős megzenésítője, Bar­tók és Kodály művészetének: nagyhatású népszerűsítője. Amikor a Szolnokra érke­ző kórusokat köszöntjük, úgy gondoltuk, méltatnunk kell a fesztivál névadójának munkásságát, hiszen ezen keresztül is érzékelhetővé válik: forradalmi múltunk szellemi örökösei találkoz­nak szocialista kultúránk rangos eseményén. A megnyitó ünnepség ma délelőtt fél tizenkettőkor lesz a szolnoki sportcsar­nokban. Á fesztiválra a következő vegyeskórusokat hívták meg: az egri 212. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet vegyeskarát, a karcagi 629. sz. Ipari Szakmunkás- képző intézet vegyeskarát, a kisújszállási művelődési ház ifjúmunkás kórusát, a székesfehérvári 320. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vegyeskarát, a szolnoki 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és az Egészségügyi Szakiközépiskola vegyeska­rát, a szolnoki 633. sz. Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet vegyeskarát, a szolnoki Jár­műjavító férfikarát és a szolnoki Áfesz Kodály kó­rusát. öt női kar vendégszere­pel a fesztiválon: a ceglédi 203. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet női kara, az egri Mg. Szakmunkásképző Intézet női kara, a miskol­ci 101. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet női kara, a szolnoki Tisza parti Gim­názium és Egészségügyi Szakközépiskola női kara, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium női kara, és ugyancsak öt népdaléneklő együttes: a mezőtúri Keres­kedelmi Szakmunkásképző Intézet és a Dózsa Szakkö­zépiskola együttese, a me­zőtúri Magyar—Mongol Tsz Páva-köre, a mezőtúri rriű- velődési központ, Áfész, szö­vetkezeti bizottság Páva- köre, a Törötkszentmiiklós Béke Tsz Páva-köre, a Zea- kányszáki művelődési ház parasztkórusa. A fesztivál művészi rangját emeli a brassói Cárul Fero- viarilor vegyeskórus fellé­pése is. Ma este a televízió három helyszínről egyenes körkapcsolásban közvetíti * budapesti, a veszprémi és a szolnoki hangversenyt. Holnap a kórusok a szolnöki üzemekben adnak műsort, majd este — lampionos fel­vonulás után — a Lenin- 6zobornál tartják a szolnoki rendezvények záróünnepé- lyét Az ezt követő napokon a kórusok Karcagon és Ti­szafüreden vendégszerepel­nek. Négyezer éves szerelmes levél Kovács P. József előadóestje A Pódium ”76 előadás«^ rozat keretében hétfőn este Kovács P. József, a televízió népszerű bemondója, mű­sorvezetője előadóművész­ként lépett a szolnoki kö­zönség elé, a Pelikán presz- szóban. Merész vállalkozás, mert talán túlon-túl is meg­szoktuk, hogy önálló, iro­dalmi műsorral nálunk több­nyire csak neves színművé­szek lépnek pódiumra. Ko­vács P- József előadóestje azonban, adalék is, hogy nem okvetlenül kell Thátia ..fel­kent” papnőjének, papjának lenni ahhoz, hogy valaki a művészi szép ihletett tolmá­csolására vállalkozzék. A cím nem tematikai megjelölés, hanem Ady egyik írását idézi, és a mű­sor négy, nagy magyar köl­tő szerelmi költészetére épüL A szerkesztés szándéka vi­lágos: a publikált versek .háttéranyaga” egy-egy sze­relmes levél, s ezekből tárt fel — mintegy a versek ma­gyarázataként — néhányat az előadó. Csokonai „Lilla szerel­mét” a költő első életrajz­írója, Dombi Márton fel­jegyzéseiből, Vajda Julianna és a költő levelezéséből, va­lamint a híres Lilla-ciklus legjelentősebb verseivel él­hettük újra, — Kovács P. József éi-tő, nemes egyszerű­ségig visszafogott előadása segítségévek Petőfi szerelmi levelezése és költészete bemutatása kö­zéppontjában a „költői ősz” állt, Szendrei Júlia alakja, de a „legényes” versek elő­adása — Befordultam a konyhára, Reszket a bokor, stb. — jobban sikerült. A Szeptember végén nehéz gondolataiból hiányzott a később beteljesülő jövendö­lés mélysége. Az Arany Já­noshoz címzett költői leve­let viszont ilyen megkapó és megható előadásban még nem hallottuk... Az előadás legjobban „el­talált” része az Ady-ciMus volt. A túlfűtött Léda-vi- szony intimitásaiból kapott csokorravalót a közönség és néhány, a költő akkori han­gulatának megfelelően elő­adott verset. Kovács P. Jó­zsef józan mértéktartására jellemző, hogy ellenállt az úgynevezett .hatásos” elő­adásra csábító verseknek, talán éppen a nagy, vers­mondó elődök iránti tiszte­letből is. Ady Csinszkához fűződő szerelmét két levél­lel vezeti be az előadó. Külö­nösen érdekes Ady első, Csinszkához írott levele, amelyben a költő félve inti rajongóját a poétasorstól: „ ... a nagyszerű versekért gyalázatosán sikerületlen élettel fizetünk”. József Attila szerelmi köl­tészetéből a Vágó Mártához írott leveleket, költeménye­ket idézte az előadó. A köl­tő szerelme a „londoni levél” időpontjában — későbbi ön­pusztításaihoz viszonyítva — még viszonylag felhőtlen, humora teljében van, s Ko­vács P. Józsefnek sikerült erről, a kevésbé ismert ol­daláról bemutatni a Csóíc- kérés tavasszal költőjét. — ti —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom