Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-27 / 99. szám

± 1976. április 27. SZOLNOK Diákparádé Jászapátin Biológiai verseny és kollégiumi találkozó :gyei néplap Szellemes részmegoldások születtek Értékelték a kiskörei üdülőkörzet tervpályázatát Hülyére Wíjük Jászapá­tit, mondták, a tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium kollé­gista focicsapatának tagjai és pályára léptek az immár hagyományossá vált Jász­apáti — Tiszaföldvár kollé­gista találkozó első mérkő­zésén. A nagy önbizalmat az igen lelkes földvári lányok biztató kórusa csak erősítet­te. Így hát ki is kaptak — óriási gólkülönbséggel. Nem baj, mondták a lányok és visszavágtak kosárlabdában. Negyven kosár után pihen­tek ... Az osztozkodás tovább folyt még négy sportágban, s hol a lányok győztek, hol _ a fiúk kaptak ki, de végül is teljesen mindegy volt, mi az eredmény, a nagy versengés ellenére tökéletes volt az egyetértés a két testvérkol­légium diákjai között. Töb­ben régi ismerősök már. hi­szen tavaly és tavalyelőtt is találkoztak — akkor éppen Tiszaföldváron. Miközben a futballozó, kézilabdázó diákoktól han­gos volt a gimnázium udva­ra, a biológiai előadóban a szellemi fronton kezdődött egy sokkal szélesebb körű, megyei összecsapás. Her­man Ottó emlékére hirdet­tek az idén megyei biológiai tanulmányi versenyt, s en­nek döntőjét rendezték va­sárnap Jászapátin. A döntőt tizenegy gimnázium ifjú bio­lógusai izgulták végig a délutáni eredményhirdetésig. A Hazafias Népfront jász­berényi járási és városi hon­ismereti bizottsága és a Jász Múzeum jelentette meg Tóth János összeállításában az Adatok Jászberény közmű­velődésének történetéből cí­mű füzetet. A tíz címszó köré felépülő kötetecske — a kicsinyítő képző csak a kiadvány meg­jelenési formájára vonatko­zik — az önálló jász telepü­lések kialakulásától elemzi témáját. Az iráni eredetű jászok (,,as”-ok) 1237—39 kö­zött, tehát IV. Béla korában települtek a mai Jászság te­rületére, de önálló települé­seik csak később alakultak ki. Jászberény neve 1357-ben bukkan fel először, s a XIV—XV. században a pász­torokon és a földművelőkön kívül már szolid iparosréteg is található Berényben. A művelődés lassú megindulá­sára utaló nyomok a kötet szerint a XV. századból szár­maznak, a ferencesrendi szer­zetesek letelepedéséhez kö­tődnek. Egy 1583-ból származó tö­rök levél már iskolaügyet tárgyal, míg egy másik adat arról tudósít, hogy a város fejlett református iskolájá­ban a vallási tudnivalókon kívül számolásra és írásra tanítják a gyermekeket. Eb­ben az iskolában működött Skaricza Máté, a híres pré­dikátor, író, zsoltárköltő és festő. Jászberény művelődéstör­ténetében különleges helyet foglalt el a német elnyomás és a redemptió. 1702-ben ugyanis I. lápot, az addig kiváltságos jogokat élvéző jászokat és kunokat, eladta a Német Lovagrendnek. A jászkunok összegyűjtik a váltságdíjat, s 1745-ben visz- szaállították korábbi jogai­kat. A redemptió utáni évek­re esik a város művelődés- történetének fontos dátuma, a Jász Gimnázium megala­pítása. Az eredetileg Jász­apátiban működött gimnázi­umot 1778-ban helyezték át Jászberénybe, s hosszú időn keresztül ez az intézmény volt a város szellemi életé­neik központja. % Pillanatkép a versenyről A verseny azonban nem­csak annak a közel harminc fiatalnak a szellemi párbaja volt, akik a Mészáros Lő- rincz Gimnáziumban mérték össze erejüket. A megyei biológiai verseny ugyanis már a félév után elkezdődve több mint ötszáz diákot mozgatott meg az iskolai és területi versenyek során. S, hogy nem csupán öncélú versengés a hat éve elindí­tott emlékverseny-sorozat arra — mint Lukács Ferenc megyei szakfelügyelő el­mondta — jó példa, hogy a 1868-ban Jászberényben je­lent meg a környék első, rendszeres sajtóorgánuma a Jász-Kunság című hetilap, amely a hírközlésen kívül a „szabadság, egyenlőség, test­vériség” elvének megvalósu­lását is programul tűzte ki. 1874-ben nyitja kapuit a múzeum, Zirzen Janka — a magyar neveléstörténet egyik kiemelkedő személyisége — magániskolát alapít a város­ban, 1862-ben megalakul a Palotásy János vezette dalár­da. 1906-ban pedig a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom későbbi kiemel­kedő harcosai, Háry László, Varjas Sándor, Gyetvay Já­nos csoportosulnak az ön­álló szociáldemokrata heti­lap, a Jászberény körül. A város művelődéstörténe­tében a két világháború kö­zötti időszak a haladó szel­lemű kezdeményezéseket erő­sen visszaszorította. Az új intézmény, a tanítóképző in­tézet, szigorúan a kor szel­lemének megfelelően nevelte diákjait A szolid, de nagyon érté­kes tanulmánykötet nagyob­bik fele Jászberény felsza­badulás utáni művelődéstör­ténetével foglalkozik. Külön rész elemzi a szabadművelő­dés időszakát — 1947-től — amelyhez számos, országos el - ismerést kapott rendezvény- sorozat kapcsolódik. Orszá­gos hírűvé vált pl. a ván­dorkönyvtár rendszer, amely­nek a keretében a népmű­velők igen sókat tettek a tanyai lakosság művelődé­séért. Külön értéké a tanulmány­nak, hogy bemutatja: az iparosítás döntően befolyá­solta a város művelődés- ügyének alakulását. A köny­vecske következő fejezetei a mai, élénk szellemi életű vá­ros művelődési lehetőségeit mutatják be. Az ezer példányban meg­jelent, öt ív terjedelmű kis kötet szép előállítása a Hű­tőgépgyár nyomdáját dicséri.- U ­\ döntőbe jutott tanulók közül kerül ki az egyetemre, főis­kolákra ezen a szakon fel­vett tanulók több mint nyolcvan százaléka. Ez pe­dig mindennél ékesebb bi­zonyítéka annak, hogy a hat évvel ezelőtt elindított kez­deményezés a tantárgysze- reíetre nevelés legjobb esz­köze. A verseny győztese a ta­gozatos tanulóknál a kisúj­szállási Lázár Szabolcs, a nem tagozatosoknál pedig a túrkevei Simon Ilona lett. Kőbányán A könyv ünnepe A könyv ünnepére készül Kőbánya:. az idén a főváros­nak ez a rnunkáskerülete ad otthont az ünnepi könyvhét megnyitójának és számos központi eseményének. Elő­zőleg. május 17—21 között — amint Bartha Györgyné, a I. kerületi tanács elnökhe­lyettese elmondta — meg­rendezik a hagyományos kő­bányai ifjúsági könyvhetet. Ezzel is hangsúlyozzák: elő­ször a fiatalokkal szerette­tik meg a könyvet. Az ün­nepi rendezvények, akárcsak a mindennapi akciók az ol- vasóvá-nevelést szolgálják. A rangos események méltó köz­pontja lesz az új Pataky Ist­ván művelődési ház. Az ünnepi könyvhét nyitá­nyát szintén a .művelődési házban tartják, május 28-án. Kora délután térzene jelzi az ünnepség kezdetét, majd az aulában megnyitják a „Szép magyar könyv — 1975” című kiállítást, és átadják a sajtópályázat dijait. A könyvsátrakban, akárcsak az előző években 15 könyvkiadó könyvújdonságait árusítják. Naponta több helyen neves írók dedikálják műveiket, író-olvasó találkozókra is sor kerül. A bejáró dolgozóknak, a munkásszállások lakóinak a helyébe viszik a könyvet. A szervezők: üzemek, vállalatok, KISZ-szervezetek, iskolák, művelődési intézmények kép­viselői javában munkálkod­nak, az Írószövetséggel, ki­adókkal egyeztetik a terve­ket, készítik a helyet az új könyveknek. 11 ......... M egnyílt n Alkotó ifjúság klubja A budapesti nemzetközi vásárközpont B-pavilonjá­ban vasárnap délután meg­nyitották az Alkotó ifjúság klubját. A pavilon I. eme­letén otthonosan berende­zett klub azokat a fővárosi és vidéki fiatalokat várja, akik szabad idejüket kelle­mesen közös játékkal, dal- tanuláissal akarják eltölteni. A r vasárnapi programnak két házigazdája is volt: a I műsorról a Kossuth Nyom­da ifjúsági klubja és a fő­városi művelődési ház gon­doskodott, zenével és tánc­cal. Ahogyan egyre jobban ki­épül a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszere, ahogyan fokozatosan megvalósul egy hatalmas beruházás, úgy ke­rül egyre jobban a figye­lem középpontjába a kiskö­rei létesítmény üdülési jel­legű hasznosítása is. A Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet kidolgozta a közép-tiszavidéki üdülő­körzet regionális rendezési tervét, melynek alapelve a hullámtéri tározónak üdülé­si, idegenforgalmi és vízi sportolási célokra való hasz­nosítása, az ehhez szükséges létesítmények kialakítása, s ezáltal a fokozódó üdülési igények kielégítése. A jö­vőben 640 hektárnyi terüle­ten 55 ezer ember számára kell biztosítani az üdülés feltételeit. Azonban a tározó üdülési jellegű hasznosítása csak a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer alapvető népgazdasági és vízgazdál­kodási célkitűzéseinek teljes kielégítésével összhangban valósítható meg. A területfejlesztés komp­lex mgvalósításának koordi­nátora a Középtiszavidéki Intéző Bizottság (KIB). A korszerű, kulturált üdülés feltételeinek megteremtése, a táj szépségeinek megőrzése, •sőt fejlesztése, az egyes üdü­lési létesítmények a tájhoz való illeszkedése a környe­zetvédelmi és tájesztétikai szempontok érvényesítése a cél. Ennek szelemében az ÉVM, a KIB, a Szolnok és Heves megyei tanácsok or­szágos tervpályázatot hirdet­tek. Ezt a pályázatot pénteken este értékelték a Magyar Építőművészek Szövetségé­ben. A kiíró szervek javasla­tokat vártak az üdülőépüle­tek, üdülőegységek építészeti megoldására és az üdülőtel­kek beépítésére, valamint a területfelhasználásra, a par­ti sáv és a tározó vízfelüle­tének üdülési hasznosításá­ra. A szokásostól eltérő többcélú tervpályázat részt­vevőinek olyan feladatokkal is meg kellett birkózniuk, — Hát akkor, a háború után, este hat órakor! — kiáltotta lentről Vodicka. — Gyere inkább fél hétre, hogyha netalán el­késnék! — felelte Svejk. És Vodicka még egyszer odakiáltott, immáron na­gyon messziről: — Hat órára nem tudsz ott lenni? — Jól van, ott leszek hatra — hallotta Vodicka a távolodó Svejk válaszát. (Hasek: Svejk) A nap mái- utolsó sugarai­val simogatta a Károly- templom tornyait, a Vencel tér szűnni nem akaró em­beráradata ilyenkor sűrűsö­dik. A tér divatos szórako­zóhelyein talpalatnyi helyet alig lelsz. Az Európa kávé­ház századeleji miliőjében a monarchiából ittfelejtett öregurak és hölgyek szür- csölik a tejeskávét, aprót csípnek hozá az omlós, mák­kal megszórt kifliből. Öt óra múlt. Igyekeznem kell. Svejk adott randevút, pontosnak kell lennem mert: „hátha válami jó hecc lesz ...”, s ha hinni lehet a néhai ordenáncnak, „lányok is lesznek”. Villamosra szálltam. Jó öreg Svejkem gyalog cam­mogott volna a Bojnicéig vivő szelíd emelkedőn, köz­ben elmélázott volna egy jó történeten, „nálunk Budejo- vicében volt egy mészáros, aki ...” Közben elvétem a villamosmegállót, a sébes 18-as tovább visz a Pankrác felé. No, nem baj, csoszo­gok én is egy keveset. Ha­talmas klinikák. Orvostan­amilyet például a tározó- vizszint ingadozása, a víz­ügyi védelmi sáv, vagy a társas üdülési formák kiala­kítása jelentett. Talán en­nek következménye, hogy egyetlen pályamű sem ol­dotta meg a feladatokat ma­radéktalanul, egyenletes színvonalon, viszont egy- egy szakterületen szép. ötle­tes megoldások születtek. Ezért a bíráló bizottság a pályaművek díjazására elő­irányzott teljes összeget és a legmagasabb díjösszeget nem adta ki. Rangsorolás nélkül három pályaművet 75 ezer, 60 ezer ős 45 ezer forint összegű díjban része­sített, három pályaművet 45 ezer. 30 ezer és 15 ezer fo­rintért megvásárolt. A 22 pályamű legjobb részmegol­dásainak felhasználásával az üdülőépületeket ajánlott tervekként feldolgozzák, és az érdeklődők számára hoz­záférhetővé teszik — amint ebben a Szolnok megyei Ta­náccsal már megállapodtak. Sokat olvastunk, hallot­tunk az elmúlt esztendők­ben a telekspekulációról, az üdülők kiadásából származó munka nélküli jövedelem- szerzésről. Ha mindehhez hozzátesszük ismereteinket a Dunakanyar, a Balaton, vagy a Velencei-tó szörny- szülött és eltorzult üdülőte­lepeiről, a kacsalábon forgó villákról és a viskó-váro­sokról, érthető, hogy a kö­zép-tiszavidéki kiskörei üdü­lőkörzet megoldására kiírt tervpályázat e jelentésekkel szembeni megoldást is várt. Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata foglal­kozott az állami és társadal­mi tulajdonban levő földek fokozott védelmével, s egye­bek között hangsúlyozta, hogy a magánkézben levő földek adás-vételét állami ellenőr­zés alá kell vonni, mert a föld hasznosítása így felel meg jobban a társadalom, a dolgozó közösségek és az állampolgárok egyetemes érdekeinek, és így kerülhető el a földdel való üzérkedés. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyéni üdülési formák he­Prágai képeslap hallgató fiatalok nevetgél­nek mclettem. Szőkébb ut­cába kanyarodtam. Dvor- zsák-ház. Körbeszaladok a kis múzeumban, szerény emlé­kezés a Moldva csodálatos zenepoétája előtt. Macska­köves kis utca Messziről látszik a neon: Svejk szalu­tál. Ezt az egyet mindig tö­kéletesen tette. Alatta a fel­irat: U Kalicha — a Kehely - hez. Odabenn szól a zene. Pon­tosabban : szól a gépzongora. Ebédlőszekrénynek álcá­zott, századeleji mechanikus sípládából édesbús keringőt pengetnek a réztűk. De kí­vánságra eljátssza ez a ma­sina a Carment, vagy az Ö, Marinká-t. A bejáratnál, a ruhatár és a mellékhelyisé­gek között fogad az első Svejk-illusztráció: Müller­né, a bejárónő. Szegény öregasszony, holta után is az előszobában a helyé. Odabenn, a falakra rajzolt figurák árnyékában gyalult asztalok, székek. Kezembe vettem az írásbeliség leg­csodálatosabb remekét, az étlapot. Természetesen spe­cialitások: „Máj Vodicka módra”, Katz-módra, és a többi. Igyekeztem felvenni Vodicka figuráját, hiszen én jöttem ma hat órára, hábo­rú után. A levesnél Bacchus szerencsés volt hozzám. Ta­lyett -a társas, közösségi for­mákat célszerű előnyben ré­szesíteni. A közép-tiszavidé­ki üdülőkörzet fejlesztésé­nek előkészítésekor figye­lembe kell venni ezeket a kongresszusi irányelveket. E gondolatokat tükrözi a pá­lyázati kiírás, hiszen az üdü­lőnépesség jelentősebb há­nyadát tömb-telkeken kérte elhelyezni, úgy, hogy az egyes tömbökön belül a tu­lajdonosok részére kisterü- letű, saját használatú kert is legyen. A tervpályázat péntek esti értékelésén megállapították, hogy a beérkezett pályamű­vek nem tudtak megfelelő komplex megoldásokat ad­ni, s ezekben a tervekben is tükröződnek üdültetési rend­szerünk építészeti, társadal­mi, gazdasági problémái. Az üdülőépületek elbírálásá­nak egyik fő szempontja a megvalósíthatóság volt. Saj­nos. a pályaművek jó része ragaszkodott a hagyományos épületszerkezetekhez, s így mérhetetlenül sok kézi mun­kát terveztek, ami a jövő­ben elképzelhetetlen. Ipari formára és szerkezetre van szükség, de akik ezzel pró­bálkoztak, azok is kevés va­riációs lehetőséget adó ele­meket dolgoztak ki. A kis­körei üdülőkörzetet már nem lehet házilag, kalákában fel­építeni, hiszen így hosszú évekig maga a pihenés, az üdülés válna ott lehetetlen­né. A pályázat javaslatokat várt arra, hogy egy-egy üdülőterületet egy időszak­ban központosított technoló­giával hogyan lehetne meg­valósítani. A pályaművek sok kér­dést nyitva hagytak, a kö­zép-tiszavidéki kiskörei üdü­lőkörzet országos tervpályá­zatára beérkezett tefVek el­maradtak a várakozástól. A sok ötletes, szellemes rész- megoldást azonban fel tud­ják majd használni, s ez a pályázat komplex építészeti szemléletre nevelte a szak­embereket K. L­lálomra ráböktem az egyik cseh nyelvű leveseimre. Mit mondjak? Ilyen finom pa­callevest életemben nem et­tem! A sötétarany színű sű­rű lébe ízorgiát varázsoltak a szakácsok. A föld vala­mennyi fűszerének ízét érez­tem nyelvemen. No, jó es­tét, máj, á la Vodicka! Fű­szeres mártásban pihegett előttem két, tenyérnyi nagy­ságú roston sült máj. És is­tenem, a knédlikí Hányféle knédliműremek van! Ke­nyérből, zsemléből, kelt tésztából, krumplis — nem tudom mondani tovább, megunnák a hosszú felsoro­lást. Amott a konyhaajtó fölött legyektől nem kiméit kép. Blondelkeretben korabeli nyomat, Ferenc József feszit díszegyenruhában. Elfor­dultam, nekem ne nézze a tányéromban a knédlit. .. Nézem az ajtót, hátha meg­jelenik Svejk, hiszen már hat óra elmúlt, sőt, a fél he­tet is elütötte a harang. Iga­zán siethetne ez a közle­gény! Igaz, néhány év rHúl- va már a metró is megáll a Kehely előtt, most a daru gémje jelzi, hogy a föld gyomrában már építik aboj- nicei állomást. Fizetek. Te jó ég, ennyi söröm volt!? Hiszek abban, hogy még sokszor eljöhetek a Kehely- be, este hatkor, mert hábo­rú után van ... Béke van, Svejk barátom! Esszük a knédlit, isszuk a jó sört. Közben csődálom a daru méltóságteljes balettjét Cs. Nagy Lajos (VÉGE) Azffas-ok" művelődéstörténetéből fl jászsági honismereti adaitár új közleménye Este hatkor, a háború után

Next

/
Oldalképek
Tartalom