Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

tont. SpHtfe Sí: SrOLBTOlC »EGTCT NftW&AJ» / >fi»- T.iiiini« i.^ui.. »«...,> ........ A kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet a múlt évben szerződést kötött a schöncbecki traktorgyárral, hogy a kisújszállásiak bérmu nkában gépalkatrészeket ké­szítenek a gyárnak. A járva silózó gép alkatrészeiből tavaly már szállítottak tízezer darabot. Az idén majdnem megkétszerezik a termelési, 18 ezer alkatrészt gyártanak az NDK traktorgyárnak. Képünkön Papp József és Herrn eczki István a hengerítőgép kezelői munka közben Milliárdos vállalat Az idén belép az egymilli­árdos üzemek sorába az Or­szágos Növényolaj- es Mosó­szergyártó Vállalat nyírbáto­ri gyára- Szabolcs-Szatmár megye egyik legrégebbi. 121 éve - alapított munkahelyén ezt a termelési, összeget alig több mint 500 dolgozóval érik majd el. Ez köszönhető a ter­melékenység növekedésének, a fokozottabb gépesítésnek, s az importból származó alap­anyagok takarékosabb fel- használásának, valamint a tőkés export növelésének. A napraforgórepce- és szója- alapanyagokból sajtolt olajat tartálykocsikban szállítják többek között Törökországba, Svédországba, az NSZK-ba, s jut növényi olaj a hazai és a szocialista országok piacá­ra. áíi , . -I ' Több sertéshús a háztájiból A zagyvarékasi Béke Tsz- ben négy év óta magas szín­vonalú a háztáji és a kisegítő gazdaságok sertéstenyésztőéi színvonala- Tavaly például a háztáji hústermelés orszá- goá teljesítménydíjával tün­tették ki a gazdaságot. A kormányprogramnak megfe­lelően a tsz az idén tovább ösztönzi a háztáji és kisegítő gazdaságokat a sertéshús ter­melés fokozására. Kölcsönö­sen előnyös, szerződési felté­telek alapján a tavasszal mintegy 2—300 kocát helyez ki a portákra. Egy-egy vem­heskoca átvételétől számított két éven belül 10 darab hí­zott sertés szállítását várja* a háztáji gazdaságokból. A le­szerződött hízott sertések arányában a gazdaság, álla­mi eladási áron kukoricát, takarmánygabonát, alomszal­mát ad, ezenkívül tenyészko- cánként 40 négyszögöl lucer­na kaszálót is biztosít Rendszeressé tették a tsz központjában a háztáji foga­dóórákat ahol minden érdek­lődőnek részletes felvilágosí­tással szolgálnak. A közös gazdaság a háztájiban előál­lított hízott sertéseket közö­sen értékesíti, az így kapott nagyüzemi felárat a háztáji tenyésztés szervezésére és to­vábbi fejlesztésére fordítja. A tsz vezetősége olyan szer­ződési feltételeket dolgozott ki, amely ösztönző. Kocká­zatvállalást ugyan mindkét fél számára jelent, de. a na­gyobb terheket a közösség vállalja magára. A két köz­ség, Zagyvaréira* és Szászbe­rek területén gazdálkodó Bé­ke Tsz eddig mintegy C0 vemheskoca kihelyezésére kötött szeryőciésj;, , MÁRKÁS NEVEK Zombori búcsúzóul azt mondta: csak arra kérem. ne színezze. Amit elmondtunk, csak annyit. A SZIGORÚ LAKATOS Z om bori tiem véletle­nül tart a dolgok ki- fényesitesétől. A hi­valkodás egész lényétől ide­gen. Nem álszerény: megfon­tolt, határozott és őszinte. Tudom, ez így: megfontolt őszinteség — nos mogiéhető- sen szokatlan szopár, mégis ez illik rá' leginkább. Zom bori István a Betöm­és Vasbetonipari Müvek szol­noki gyárának lakatosa nem az a fajta ember, akit min­denki fenntartás nélkül sze­ret De ő erre nem is tart igényt Társai. Eke Gábor, Kerékgyártó Sándor laka fo­sok, Ponyokai Sándor műsze­rész mondják róla, hogy ami­óta műszakvezető, az ő bri­gádja a legjobban szervezett a három közül. Spkat köve­tel, másoktól is. magától is. Nem engedi félóra alatt. ,.ösz- szevégni" azt a munkát, amit egy óra alatt precízen meg lehet, csinálni. Nem túri a la­zítást — s teheti, ő maga is a többiekkel együtt, önmagá­hoz is szigorúan dolgozik. Csakhát ez nem mindenki­nek rokonszenves- Volt, aki más mrszakha kérte magát Zombori m’”*1 nrt ott ..ki­sebb a hgy-ks”. "'"'■in r~m könnvű émher. A m"r\várV néhánv n^g-'in e-,-r-—- mondatban s"mm;zTg gását: azú-t vagy n-- ­dolgo-T :r'-, hogy - fi?.'-', fsírt munkát, r.fi mk. Tr> munkát. Ez köte’"s 'g. Csakhát ez nem >r<-Men!ti- nek rokonszenves. így azok maradtak mellette, akik elfo­gadták. Öt is, meg szigorúsá­gát is. Amikor ZomboHék önkent felvállalták, hogy segítenek a csőgyártásban, hogy a legfon­tosabb imk-piunkák mellett három hónap alatt 80 ezer méter csövet gyártanak, egyetlen emberrel, Miklós Lás/,]óval nem tudta a vál­lalást megbeszélni. Mikor Miklós — mástól — megtud- (a a különmunkát, csak egyet kérdezett: Zombori megy? S Zombori István ezen, nem röstelli bevallani, mpg .i/s hatódott. Ezt a rövid kér­dőmondatot «a legfontosabb­nak, igaz elismerésnek tart- ja­Pista megértő, de nem el- . néző, mondja róla Elek Gá­bor. Kellet, ez sokak .szemé­ben szállva. De vitatkozni ne­héz vele. Érti a szakmát. Na valamire azt mondja: fél óra, akkor azt ennyi idő alatt biz­tosan és jól meg lehet csinál­ni. Meg tudja magyarázni, meg tudja mutatni és meg tudja követelni a munkát, Zombori István úgy érzi, hogy ha már a többiek eze­ket sorolták róla. meg kell értetnie: miért teszi. Elmond­ja, hogy a betonkeverők, szs- lagrendszerek, csőgyártógé­pek a gyár „lelkei”, ezek karbantartása, javítása a „tmk-sok” dolga. Ha a tmk trehánykodik, az egész üzem folyamatos munkáiét veszé- ’"eztett. Naponta több mint 1 ovin j forintéi érték ... i'hr'vi például, meséli T--..v-~ rnöszoj- végén *T'!"’'?■ ■"’.t a la". Ha akkor Zombori ék, be*ejegye a m'-szakot elmen­nek, nem dicsérték volna meg, de felelősségre sem vonhatták volna őket, hiszen pi túlórát nem rendelte el sen­ki. Zombori azonban maradt. Megszervezte: a többiek is maradtak. Huszonnégy órát egyfolytában. — Meg'kellett csinálni — mondja Zombori, Meg kel­lett, mert ott álltak a teli va­gonok: az állásidőért százez­reket kell fizetni. Meg azér.t is, mert anyag nélkül leáll a gyár. Keresem, kérdezem, mitől ez a belső fegyelem? Kell, hogy legyen oka, amely az emberből felszínre Itozza leg­jobban tulajdonságait. — Talán az — mondja- Eke Gábor, hogy a „Jármü- ben” kezdtünk, ott voltunk inasok, ott .szabadultunk”. Zombori rábólin.t: igen, ott.. . A mesterek szigorúak voltak, de megtanulhatott az ember dolgozni. * • * Zombori István 1970 óta párttag. Most, mint a városi pártbizottság tagja, a tag- könyv cseréhez kapcsolódó el­beszélgetéseken vállalati igazgatókkal, főmérnökökkel kellett beszélgetnie. Míg a kérdéshez a szavakat keresem, megelőz: tudom, mit akar kérdezni — moso­lyog — hogy én a lakatos . .. Eleinte persze furcsa volt, hogyne. Bekerültem a pártbi­zottságba, meséli, bizony megszeppentem egy kicsit. Mi lesz, hogyan bírok szót ér­teni ... 'Aztán felodódott a görcs. Nem, nem vagyok ott úgv, hogy e?ak hallgatok ... Az elbeszél "eteteknél is ... vo'tak dolgok, kemény, ko­moly do!gok,.. métls csak meg ke'lott kérdezni... Nem mondja ki, de meg­érzem: az a néhánv egvszrtrű monda*, amit a munkára fo­galmazott meg, erre Is érvé­nyes. — trömböczky — A kongresszusi négfroulválaszlásokról volt szó azon a ma dél­előtti sajtótájékoztatón, amelyet — a Belgrád rak­parti Népfront-székházban Szentistványi Gyuláné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott. Januárban kezdődtek meg az idei év szeptemberére összehívott országos Nép­front-kongresszus előkészüle­tei. Február közepétől már­cius végéig — amint a tájé­koztatón elhangzott a köz­ségi, nagyközségi és a városi körzeti népfrontbizottságok újjáválaszását bonyolították le. Falugyűlések és helyi népfront-gyűlések adták a keretet ezekhez az esemé­nyekhez, amelyeken körül­belül 420 ezer ember vett részt. Több mint 88 ezer népfrontbizottsági-tagot vá­lasztottak a községekben és az említett városi (illetőleg tanyai) körzetekben. A négy évvel ezelőtt tartott legutób­bi népfront-kongresszus ide­ién tapasztaltaknál ezúttal jóval szélesebb körű, pezs­gőbb volt a közéleti érdek­lődés. A gyűléseken — szám szerint mintegy 4000 ilyen népfront-eseményen átlag­ban 100—100 állampolgár vett részt, összesen 3Ó ezer felszólalás hangzott el: az utóbbi négy évben végzett népfront-munkáról, illetőleg a IV, ötéves terv teljesítésé­ről, az V. ötéves tervben ki­tűzött országos és helyi fel­adatokról tartott beszámo­lókhoz. napirenden: a nyomda*, a papíripar Tegnap délelőtt összeült a nyomda-, a ' papíripari és a sajtó dolgozói szakszerveze­tének központi vezetősége. Sárosi Sándorné könnyűipa­ri miniszerhelyettespek és Simon Ferencnek a tájékoz­tatási hivatal elnökhelyette­sének beszámolója, alapján a nyomda és a papíripar, illet­ve a lapkiadók V. ötéves tervkoncepciójáról tárgyal­tak. Pártpropagandisták Az utóbbi években ha­gyománnyá vált, hogy Lenin születésé­nek évfordulóján a vezető pártszerveik, a területi párt- bizottságok emlékplakettel jutalmazzák meg a marxiz­mus—leninizmus, pártunk eszméinek legeredményesebb hirdetőit-terjesztőit, a mun­kában kitűnt propagandistá­kat, \ \ / Megérdemelten éri őket az elismerés: . lelkismeretessé- gük, felkészültségük a párt politikájának népszerűsíté­sében nélkülözhetetlen. Igaz, a propagandamunkának van­nak egyéb formái is; történ­het ez a tevékenység szóban, írásban, a tömegkommuni­kációs eszközök igénybevé­telével egyaránt. De mind­ezeknél hatékonyabb, mert közvetlenebb kapcsolatot te­remt a hallgatóval, a párt­oktatás. Csaknem negyven­ezer önkéntes propagandis­ta áldozza fel rendszeresen szabad idejéhek egy részét arra, hogy minél felkészül­tebben közvetítse pártunk politikáját mintegy 700 ezer párttaghoz, illetve pártonkí- vülihez (a ’ pártoktatá6ban résztvevők egyötöde . az utób­biak közül kerül ki), akik például a most befejezéshez közeledő oktatási évben is­merkednek meg alaposabban fontos politikai, gazdasági kérdésekkel: az MSZMP és az SZKP kongresszusi hatá­rozataival. a szocialista épí­tőmunka soron következő feladataival, a marxista ideo­lógiával, az aktuális eszmei­politikai kérdésekkel. A propagandisták mai szol­noki tanácskozásán résztve­vők is 'több mint négyezer propagandistát képviselnek, akik a megyében párt- és tömegszervezeti oktatás ke­retében és egyéb formákban százezerről is több párttag­hoz és pártonkívüli dolgozói­hoz segítenek eljuttatni a marxizmus eszméit, segíte­nek megismertetni a párt ha­tározatait. Elmondhatjuk, hogy a párt­oktatásnak a kommunista tiártok mindig rendkívüli je­lentőséget . tulajdonítottak, erre a területre irányították a legjobb erőket. Nincs « másképpen napjainkban sem. Pártpropagand istáin knak csaknem fele egyetemet vagy főiskolát végzett, és soraiban a pedagógusoktól kezdve a közgazdászokon, állami tiszt­ségviselőkön, jogászokon át a pártmunkásokig megtalál­juk értelmiségünk színe-ja- vát. De nem egyedülálló az sem, hogy — különösen nagyüzemekben, tez-ekben — (kiváló felkészültségű szak­munkások, termelőszövetke­zeti brigádvezetők is tagjai az oktatói gárdának. S aki ezt a munkát, annak sok örö­mét megízlelte, az többnyire nem is válik meg tőle. Ügyel­ve. hogy tevékenysége ne váljék * rutinná s kötődjék mindig az élethez, a helyi feladatokhoz is, tartalmas út­ra valót tud adni hallgatói­nak a legfontosabb problé­mákban történő eligazodás­hoz. Mert ritka szép feladat — és tulajdonképpen már hivatás is — segíteni megér­tetni bonyolult politikai, gaz­dasági, külpolitikai, kulturá­lis és ideológiai problémá­kat; s erre a feladatra pro­pagandisták tízezeréi vállal­koznak évről évre nálunk. Ha már munkájukat mél­tatjuk, említsük meg. hogy pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága, vala­mint a területi vezető párt- szervek is megkülönböztetett figyelemmel segítik őket. Hiszen nagyok az igények is: a pártoktatásnak hatékonyan kell szolgálnia a szilárd marxista elméleti felkészült­ség megszerzését, hozzá kell járulnia a társadalompoli­tikai ismeretek, a marxista közgazdasági szemlélet elmé­lyítéséhez, a békés egymás mellett élés során jelentkező ideológiai problémák megér­téséhez. íllv válik a tanulás — ™ Fáim a törnegsaer. vezetek politikai oktatásá­val együtt — százezrekben anyagi erővé; a jobb. az eredményesebb munka segí­tőjévé, az önművelés nagy sérkőníőíéyé. S a pártmeg- bíaatásból. önzetlenül tevé­kenykedő propagandistának tulajdonképpen ez a legna­gyobb, legszebb jutalma. Tizenötnillé haüvadék kerül a vizekké Siép tsrvefc a stolneki Felszabadulás Halászati Tsi-nél Bár hatalmas vírterületen — több mint 3 ezer 800 hek­táron — gazdálkodik a szol­noki Feszabadulás Halászati Tsz, ebből mégis csupán 158 hektár. ami' „figyelemre méltó”. Ekkora területen — intenziven hasznosított holt­ágak és a halastó — termel­ték ugyanis tavaly a 35 va- gonns „hal termés” kéthar­madát. tgy a tavaly elért át­lagos terméshozam az in­tenzív területeken megha­ladta a hektáronkénti 16 mázsát. A szövetkezet vezetői azonban még a kimagasló eredménnyel sem elégedet­tek. Az a céljuk, hogy évente több mint 46 vagon halat termeljenek. Ezt az emelke­dést kisebb részben terület- növeléssel kívánják elérni'. A halastónál 29, a holtágak­nál pedig 25 százalékkal nö­velik, a vízfelületet, nagyobb mértékben akarják haszno­sítani az eddig kevésbé lei- használt víztárolókat­Mindezen tervek megvaló­sításához természetesen meg­felelő tény észanyagról kell gondcskodniok. Ehhez száz í korszerű „zugért” palackos, | temperált vizes halszanorítő­Í ház áll rendelkezésükre. S az utóbbi évek körültekintő munkájának eredményekép­pen a szövetkezetnek már annyi tenvészanyaga van, hogy a társgazdaságoknak Is képes juttatni belőle. A modem halszaporitóban je­lenleg — március eleje óla — csukák keltetésével, a ki­kelt, halak előnevelésével, majd azok kitelepítésével foglalkoznak. Eddig több mint 60 kilogramm csukaik­rát termékenyítettek meg, ami mintegy 12 millió ikrá­nak felel meg. A rengeteg ikrának azonban — sajnos csak egy részéből lesz hal. Az idén — figyelembe véve a kedvezőtlen, szeszélyes időjárást — a kelést arány 25—30 száza 1 ék között lesz. A szövetkezetben hamaro­san megkezdik a többi hal­fajta szaporítását is, mint például a ponty, a süllő, a harcsa, az amur, a fehér és a pettyes busa. A tervszerű tenyésztőmunka egészen jú­lius közepéig tart. ez alatt az idő alat csaknem 15 millió különböző fajú és korú egyedet állítanak elő és tele­pítenek ki a vizekbe. A szö­vetkezet a telepítésnél a po- likultúrás telepítési módot tartja szem előtt. Ez azt je­lenti, hogy egy tavon belől különböző fajokat helyeznek el, amelyek nem eszik meg egymás elől a táplálékot. Így kerül egy és ugyanazon vízbe a ponyt, a növényevők (a busák és az amur) és esetlég a csuka. A telepítést úgy végzik el, hogy. a ponty­növényevő halak jelenlegi 70—30 százalékos aránya öt éven belül 50—50 százalékos legyen. B TOretH járásban nsiiiíök 0 bElt©riai©ti űthdldxntra A negyedik ötéves terv utolsó éveiben 6—7 jnillió fo­rintot költöttek a tiszafüredi járás községeiben a belte­rületi úthálózat javítására, korszerűsítésére. Ebben az évben ez az ösz- szeg *— a megyei, a községi hozzájárulással és a társa­dalmi munkával együtt — a tervek Szerint meghaladja a tízmillió forintot.. A legna­gyobb méretű útrekonstruk­cióra Tiszafüreden kerül sor; kohósalak-tömörítéssel fi ki­lométer hosszú földutat sta­bilizálnak olyan módon, hogy erre az alapra később asz­faltszőnyeget tudjanak terí­teni. Az ötödik ötéves terv végéig összesen 24 kilométer hosszú, városi közlekedésre alkalmas út épül a nagyköz­ségben. Abádszalókon az idén' fe­jezik be a Gorkij és a Bem József út. 1200 méteres sza­kaszának újjáépítését, kija­vítják a József Attila és a Lenin út már-már járhatat­lan részeit. Tiszaszöllősön az Árpád utat 750 méter hosszúságban szabadítják meg tengelytörő kátyúitól. Tiszaderzsen a TÜZÉP-te­lephez vezgtő 400 méteres bejáró kap új burkolatot. Ti­száról!on a Vörös Hadsereg út felújítása áll befejezés előtt /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom