Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
i#J. änrflis IT SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 * Az idén 249 hektárral vetnek több lucernát a kunmadaras! Kossuth Termelőszövetkezetben Víz alatt 2500 hektár Szolnokom az égbolt erősen felhős, a levegő párás, gyenge északnyugati szél fúj, a hőmérséklet plusz 10 Celsius fok,..” A tegnapi körzeti időjárás jelentést — hogy teljes legyen a kép — csalt ezzel lehetett volna még kiegészíteni: & Tisza vízállása 769 centiméter, s több helyen védekeznek a nyári gátakon .az ár ellen. Az üdülősoron is. Ezt a területet már régóta így nevezik a szolnokiak: ,.a mentetlen'’. Valóban „pusztulásra” van Ítélve ez a több mint 2500 hektár? Nóhányan megpróbáljak. Végigjárják az alig a víz fölé magsodó, homokzsákokból és fóliából épített nyári gátakat Egy lapát földet vagy homokot ide, kettőt oda. A vízszivárgás azonban csak pillanatokra csendesedik. A teherautók .js , hiába hozzák súlyos terhüket» a sok tonnányi homokot- Egyre jobban szivárog, majd buzog a víz. — Csak legalább a tolólapáttal felszerelt traktoromat tudnám használni — kesereg a földmunkássá változott erőgépvezető, Peredri Leó, aki társaival együtt rákóczi- falvi Egyesült Rákóczi Tsz földjeinek megmentésén fáradozik. — Egy hete dolgozunk itt éjjel nappal, mind- hiábaA gáton áttört zavaros víz már a kövesút nagy részét is hatalmába kerítette. Csobogva vonul tovább és már távolabb, a kihalt, csendes üdülőparcellák barázdáiban is megcsillan rajta a napfény. —■ Tegnap néhányan még krumplit vetettek. És palán- táztak is. Mikor a segítségüket kértük, vagy csupán egy lapátra lett volna szükségünk, vonakodtak — fűz újabb adalékot a „rákóczi- ak” küzdelméhez - Tóth András védelemvezető, a KÜTI- VÍZIG-töL Néhol már féllábszárig ér az ár. A ya varos vizet hasítva közeledik dr. Bereczki László, a Rákóczi tsz elnöke. — A másik .gátunkról jövök, Szajolból. Ott semmi baj sincs, hiszen tavaly nyáron megerősítettük. Itt viszont úgy látom tarthatatlan a helyzet. Hiába több száz ember munkája, a több százezer forint „befektetés”. Csak homokzsákból 10 ezret építettünk be. Csaknem 500 hektár búzát. 100 hektár cukorrépát és szóját visz el a víz. A szolnoki Lenin Tsz- nek is van- itt „érdekeltsége”, az ő embereik is a gátakon varrnak. A két tsz együttes vesztesége eléri majd a 9 millió forintot. Már nem maradt más hátra, mint elmegyünk a szomszéd tószegieknek segíteni — tárja szét p. karját indulás előtt az elnök. elhagyott vállalati üdü- itk körül'«-sűrű patakokban, csobogva folyik az ár. (?) ..........—"■■■........................... K agyar—lengyel barátsági hét A magyar—lengyel barátsági hét, utolsó pgpján, tegnap, Törökszentmiklóson jártak a lengyel vendégek. A városi pártbizottság szék- házában Fehér Miklós, a városi tanács elnöke számolt be a város jelenéről és jövőjéről. Ezután a Bélve Termelőszövetkezetben megtekintették a gépjavító bázist és a szövetkezet gépparkját, majd a baromfitelepre látogattak. A délutáni program határszemlével folytatódott. Később a termelési központban Kasza János a termelőszövetkezet elnöke beszámolt a gazdaság terveiről. Az elnök ismertetője után Wladyslaw Kpbialka a Lengyel .Kulturális Központ igazgatója a lengyel', mező- gazdaság helyzetéről tartott előadást. Megkezdték a „zöídgyíiriT kialakítását Megkezdődött a főváros zöldövezeti programjának megvalósítása: a XVI: kerületben az Ikarus gyár mellett, a Szilas patak és Kamion-telep környékén elültették az első facsemetéket. Főleg tölgyféléket, a mostohább talajon feketefenyőt telepít a budapesti erdészét Három csemete-ültetőgéppel naponta 4—4,5 hektárt fásí- tanak. Április yégéig a XVI. kerületben száz hektárt, ez év ószén a XVI., XVII., s valószínűleg a XVIII. kerületben további 100 hektárt ültetnek be. Az V. ötéves terv végéig 1000 hektárra terjed ki a zöldövezet. Elsősorban az időben szegény pesti oldalt fásltják. Kétezerben — a 25 éves program előírásai szerint zöldgyűrű övezi majd a fővárost 1 11 111 ■ Márkás nevek A lakatos és a 900 arcú szakma Bredefl munkahelye « Bitrgló üzem. Mégis, amikor keresem a főtengely-szerelő műhelybe irányítanak. — Ott most tengernyi a munka — magyarázták a társai - már harmadik hete besegít. Mindig 'hívják, hiszen p<j- Kyon jó ismdrőjé a föténge- lygtajpk- Igazán „spéci”, ebbe* 'a dologban .. Kré.ícríei-fk Károly lakatos tfe éve jelentkezett a szolnoki Mezőgép Vállalathoz. A munkakönyvébe bekerült • második bejegyzés. — Nem vagyok vándorló típus, aki hónaponként új munkahely után néz — mondja. — Lakatos tanulóként 1954-ben a járműjavítóban kezdtem a munkáséletet összesen 11 esztendőt töltöttem ott. Igazán jól éreztem magam, de családi okok miatt kiléptem. Amikor rájöttem. hofey nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan elképzeltem, már szégyelltem újra visszakérni magam ... Így lettem „merő- gépes”. A főtengelysorra osztottak be, de ’74-ben átkerültem a nitráló üzembe. t- Leható* * nitráló üzemben? —. Ó,... hát a lakatos »zakmának legalább 900 „arca” 'ván. A lakatos nemcsak zárat szerel, gépalkatrészeket javíf, fémet reszel . .. Számtalan más dolgot is csinál. Egy a lényeg — az ember tudjon bármi a makacsnak tűnő anyaggal. Meséljen a munkájáról. — A nitráló üzemben a már megmunkált anyagok edzésével foglalkozunk — és teljes hévvel magyaráz. — Kemény felületet kell biztosi tahi az anyagoknak, hogy a belőlük készülő prések, 'fogaskerekek ne kopjanak olyan gyorsan. > — Trágyán edzik nz anyagokat? ■— A kemencében — attól ííjgg milyen anyagról van szó — 50—100 órán át hevítjük, ammóniát adagolunk hozzá. Van aki azt hiszi, hogv ennyi az egész, nem is csinálunk mást c§ak karba- tett kézzel ülünk a kemence előtt. Hát nem így van. Állandóan figyelni kell, hogy elegendő ammóniát kapjon az anyag. Vigyázni kell arra is, hogy a hevítés! időt pontosan betartsuk .. . Nem is részletezem mi lenne. ha egy, két órát „ráfejelnénk” a meghatározott időre ... — Milyen « munkabeosztás? — Négyen dolgozunk a nitrálóban. Olyan a munkaidőnk, hogy 12 órát dolgozunk egyvágtében és 24 óra szabad. Hol reggel 6-tól, este 6-ig vagyunk, hol meg éjszaka. — TAelyik a jobb? — Nekem a nappali. Az éjszaka alvásra való. De ha esti műszakba kell jönni, azt se bánom. Ha az üzemben van egy kis szusszanás- nyi idő „kölcsön”, *dnvi bennünket más műhelyekbe, ahol rengeteg a dolog, de kevés a munkáskéz. Én már három hete a főtengely-szerelőknél vagyok. A főtengely a motor „lelke”, aszerint kell vele bánni ... Szerencsére értek hozzá. Motorokat újítunk fel, repedés- vizsgálatokat végzünk, meg arm még jön ... — Elmondták a munkatársai. hogy munkásőr. Egy évtizede öltötte magára az egyenruhát. — A családból hárman vagyunk munkásőrök. Édesapám kezdte a sort. Sokat mesélt, nekem megtetszett ez az élet. A testvéremmel együtt' jelentkeztünk. '65 elején előképzés és néhány hónap elteltével „igazi” munkásőr lettem. Azóta a híradósoknál vagyok rajparancsnok. Közben 1966-baa felvettek a pártba. — Szolgálat, lövészet, kiképzés ... Ez a kötelesség sokszor elszólitja a munkahelyétől? — Tavasszal, ősszel bizony elég sűrűn. A nyarunk az szabad. Id ebenn megér- tőek a társaim. Tudják, ha vállaltam, akkor becsülettel ’ •■’vt kell állnom. Még az a ”se, hogy olyan munkabeosztásban dolgozunk, hogy egyszerre 24 óra szabad időt kapunk. A munkásőrségbe legtöbbször a szabadnapon megyek. De, ha ap-ól van szó, hogy helyettesíteni kell — szívesen megteszik. — Tizenegy éve dolgozik a Mézögépnól. Vezetői, társai jó szakembernek tartják... — Érzem, hogy elismernek, megbecsülnek. Igazolja ezt a Kiváló dolgozó, a Mezőgazdasági Kiváló Dolgozója kitüntetés és az a sok pénzjutalom, amit eddig kaptam. A munkásőrségnél is kiváló lettem, megvan az öt- és a tízéves szolgálatért járó érdemérem és az Árvízvédelmi emlékérem is. — A család, a szabad idő :. .7 — Mindig úgy intézem, hogy a családra jusson idő. A lányom 13, a fiam 8 éves. Olyan korban vannak, amikor a legjobban igénylik, hogy a szülők türelmesen foglalkozzanak velük. Szabad idő? Imádok főzőcskéz- ni. A srácok szerint jobban szakácskodom, mint a feleségem ... *- szekeres — Heti jegyzeteink Csak pluszként... (KOMMENTÁR) A helyi tanácsok azt javasolták, hogy az idén 35 intézmény részesüljön a megyei köz- művelődési alapból. A közművelődési bizottság állásfoglalása szerint viszont az erre a célra rendelkezésre álló egymillió forintból csak tizenegyet támogatnak. A közművelődé;! alap ugyanis csak pluszként jár. helyi erőfeszítések, jó kezdeményezések jutalma is egyúttal. Csak oda juttanak belőle, ahol tűi vannak az építkezések, átalakítások buktatóin, ahol már a berendezés, a felszerelés korszerűsítéséről van szó. Felvetődhet a kérdés: ezek szerint csak az a helység számíthat a közművelődési alapra, amelyik megfelelő adotságokkal rendelkezik? Törő ks?en tinik lós például, ahol megürült a régi tanácsháza épülete? Nem erről van szó. Kisebb helyeken is vgn lehetőség a helyi kezdeményezésre. A közművelődési alap idei felosztásánál is figyelembe vették ezt. Mesterszálláson például a Táncsics Tsz költségén öt helyiségből álló közművelődési intézményt varázsolnak egy régi tsz-épületbőL Cserkeszöllő belterületén TfT-előadások. zeneoktatás számára is megfelelő klubszobát alakítottak ki. Tisza- szöllősön a Petőfi Tsz ki uh könyvtár építésébe kezdett- Tiszaszentimrén a községi tanács alakított ki új könyvtárat tavaly. Tiszagyendán a községi tanács saját erőforrásból felújította a klubkönyvtár épületét. Lehetne folytatni a sort — de a tanulság akkor sem változna: a közművelődés tárgyi fettételein elsősorban a helyieknek kell változtatni minden faluban és városban. S. B. , Egy kortyol sem! Csokoládé nyuszitojás, kölnik és szagosvizek. Hús- vétot idézte már hetekkel ezelőtt boltjaink kirakata. A háziasszonyok sonka — tojás — káposzta „hadjárata” is sikerrel végződött, tele a hűtő. a kamra, s tele a demizson, a bárszekrény is. Mert úgy ünnep az ünnep' — főleg a vendégvárós húsvét — ha „bőviben vagyunk” mindennek. Italnak is. Tavaly húsvét hétfőjén buszsofőr ismerősöm félig tréfásan, s holtfáradtan jegyezte meg szolgálat után: ■ „No, ez a mai nap két évet vett el az életemből.:, nemzeti ivászat volt Magyarországon. Ütőn, útfélen • botladozógyalogosok, kacsKaringózó kerékpárosok...” . S mintegy „epilógusként”, mentő sivított, kanyarodott be két házzal odébb. Mint később kiderült, 10 éves kislegényt Vittek a kórházba. A mentőorvos diagnózisa rövid és döbbenetes volt: alkoholmérgezés. A sokat tapasztalt sofőr talán csak magánalt, talán egy feltörő indulat elfojtásaként foga között kiszűrte: „M,a már a nyolcadik...! ' ' * . Nyolcadik, tizedik, huszadik leitatott gyerek... A megyei kórház gyermekgyógyászatának főorvosa cseppet, sent .indulatmentesen: .......írjon, írjanak tízs zer. hússzor arról, hogy a fiatal szervezetnek egy csepp alkohol is méreg, s kevés kell belőle, hogy halálos adag legyen... írjanak arról, hogy húsvét körül ugrásszerűen megnő az alkoholmérgezett gyerekek száma, írjanak a felelőtldpségröl. s ostorozzák az — „egy korty nem árthat” — nézetű felnőtteket. A gyerek, a kisgyerek, a kamasz, a slhéder kezében, zsebében a kölnisüveggel, locsolkodrú indul holnapután. Szépen vasalt ingben, izgalommal letten, tiszta szemmel és lehelettel. ’ / A kisfiú, a kamasz, a „nagyfiú" délben, délután és este is legyen tiszta, ragyogó szemű élményekkel teli gyerek. S várhassa örömmel a következő húsvétot... T. Sz. E. Jobb későn, mint soha A magyar könyvtárügy együk sajátossága, hogy párhuzamosán két közművelődési könyvtári hálózat is működik. A szabályok értelmében a tanácsi hálózat elsősorban a lakóhelyi, míg a szakszervezeti a munkahelyi könyvtári ellátásért felelős. A hálózatok együttműködését egy 1959-ben kelt miniszteri utasítás szabályozza. Nos, aki ‘ez 'utóbbi', mondatot olvasva azt hiszi, hogy megyénkben a tanácsi és a szakszói,vezeti könyvtárak rendszeresen, céltudatosan együttműködnek, az alaposan tévéd. „Mintha nem is egy órszágbán' dolgoznának” — panaszkodott néhány hete az egyik városikönyvtárunk igazgatója, s bizonyítékként elmondta, hogy a város egyik üzemébe nem engedték be (!), mondván: ott nem ő az úr. Sajnos, a szakszervezeti könyvtárosoknak is van elég okuk panaszra. Hogy csak egy példát említsek, mit sem tudnak a testvérintézmények terveiről, programjairól. Testvérháboni ? Ügy tűnik igen, bár az okok nehezen kibogarászhatok. Féltékenységről, rosszul értelmezett érdekvédelemről lenne szó? Akár az, akár ez, úgy tűnik, hogy a „testvér- háborúnak” most vége szakad, hisz a megyei könyvtár és az SZMT központi könyvtára néhány napja együttműködési szerződést kötött. A szerződő felek kölcsönösen egyetértettek abban, hogy minden szinten hatékonyabbá kell tenni a lakóhelyi és a munkahelyi könyvtári ellátást, s a jó módszerek kölcsönös átadásával, az értékes irodalom népszerűsítésében együttműködve elő kell segíteni a munkásművelődés ügyét. A szerződés értelmében ezután rendszeresen összehangolják a munkaterveket, évente egyszer közös szakmai-módszertani tapasztalatcserét rendeznek, segítenek egymásnak a rendezvények előkészítésébén és lebonyolításában, egyik hálózat propagálja a másik tevékenységét — vagyis együttműködnek úgy, olyan szellemben, ahogy azt két ugyanazon célért dolgozó hálózatnak tennie kelL H. D. 4
