Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

1978. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „NAGYRAVÁGYÓ" KISÚJSZÁLLÁS!AK (t) Régiből új - elégségesből jeles? „Árulkodik" a munkaterv Konkoly a búza között TáegyHágos helyzetelem­zéssel kezdődik a kisújszállá­si művelődési ház idei mun­katerve. „A tavalyi feladatok jó részét nem sikerült meg­oldani” —• olvasom többek közt. Elmaradt a tervezett gazdaságpolitikai sorozat, nem szervezték meg az ígért nyelvtanfolyamokat^ s hiába vártak a kisújiak irodalmi délutánokra, pódiumestekre is. Hogy miért? Hónapokig nem volt igazgató, a társa­dalmi vezetőség nem műkö­dött, a tárgyi feltételekről pedig jobb hallgatni, A ked­vezőtlen adottságú, barátság­talan kinézetű művelődési ház szinte riasztotta a láto­gatókat. Amire építeni fehet A hiányosságok mellett az eredményekről is szólni kell. A Delta ifjúsági klubban színvonalas zenei ismeretter­jesztő munka folyt, a mun­katerv ütemezése alapján számos politikai előadást tar­tottak, eredményes volt a sorköteles fiatalok részére szervezett foglalkozássorozat, s 'nagy érdeklődés kisérte a növényvédő tanfolyamot is. Külön kell említést tenni az ifjúmunkás kórus és a ci- terazenekar működéséről, hisz ez a két csoport megha­tározza az intézményben fo­lyó öntevékeny művészeti munkát. Az ifjúmunkás kó­rus 1975-ben töretlenül fejlő­dött, a kórusvezető lelkes munkája nyomán újabb ered. menyek születtek. Czeglédy Zoltán tanítványai részt vet­tek a Vándor Sándor szem­léin. felléptek a felszabadulás tiszteletére rendezett ünneipi gálaesten, közös hangver­senyt adtak a városi kóru­sokkal együtt, s amire külö­nösen büszkék: műsorukról rádiófelvétel is készült. .Ugyancsak szerepeltek a rá­dióban (a budapestiben és a kölniben) a citerások. Magas színvonalú művészi munká­juk másik bizonyítéka a ta­valy megjelent hanglemez. Sajnos közben a kórus és a citerazenekar vezetője is el­költözött Kisújszállásról, bár Czeglédi Zoltán hetente két­szer még visszajár. Megváltozott körülmények Ä tavalyi anyagi, tárgyi és személyi feltételek szeren­csére az idén már nem jel­lemzőek. Gordos Dénes sze­mélyében tapasztalt, koncep­ciózus igazgató került néhány hónapja az intézmény élére, növelték az i előadók számát, újjáalakult a társadalmi ve­zetőség — mindez 'alapvető változásokat hozott a tartal­mi munkában is. Az új igazgató, belépése után azonnal hozzáfogott egy minden rétegre, minden kor­osztályra kiterjedő művelő­dési igényfelméréshez, s már az első részeredmények bir­tokában felkereste a város üzemeit, szövetkezeteit Lá­togatásának „jutalma''': egy- egy együttműködési szerző­dés. A MEZŐGÉP helyi gyáregységével közösen mű­ködtetik ezentúl a Delta- klubot, s a fotószakkört a Nagykun Termelőszövetkezet két 'klubot tart el, a „Kun- szöv” pedig egy népművészeti szakkört —, abban a helyi­ségben, amit maguk alakíta­nak ki ... Megnövekedett a társadal­mi vezetőség szerepe, feladat, köre is. Tágjai .az, úl elképr . zelés szerint három szekció­ban ■— - múnkásúh^étódési, tudományos ismehetférjöSkto, művészeti — végzőik munká­jukat A döntő változások között kell megemlíteni, hogy ma már rá se lehet ismerni a ré­gi, ,jközönségkergető” épü­letre. Kitelepítették a kocs­mává züllött büfét 500 ezer forintért tatarozták, felújí­tották a házat, s a régi lom­tárból. a felesleges irodából új klubszobát, modern szak­köri helyiséget „varázsoltak”. A megváltozott feltételek közepette a tavalyi hiány könnyen pótolható. (A pódi­umsorozat már megkezdő­dött s az orosz és a német nyelvtanfolyamot is meghir­dették) Kisújszálláson azon­ban ennél többre vágynak; a munikaterv elárulja, hogy Gondos Sándor és munkatár­sai nagy fába vágták a fej­szét. A már bevált formák mellett a materialista világ­nézet erősítésére ateista elő­adássorozatot, marxista kört szerveznek, az általános és szakműveltség fejlesztésére a könyvtárral közösen vetél­kedőt rendeznek a szocialista brigádoknak, vizsgaelőikészítő tanfolyamot indítanak a fel­nőtt diákoknak, g hamarosan, létrehozzák a pedagógusok, . valamint a TIT-előadók klubját is. Hasonlóan gaz­dagnak ígérkezik a művészeti nevelés leendő eszköztára. A kórushoz, s a citerazenekar- hoz népi tánccsoport és iro­dalmi színpad társul majd, megalakítják a komolyzene barátainak körét, színházbér- leti sorozatot hirdetnek. A tervele szerint hat szakkör és jó néhány speciális 'klub te­szi teljessé az intézmény munkáját Bízni a sikerben „Szép álom” — bólint ei*re az olvasó, s megkérdi: „ha felébrednek, mindebből mi valósul meg?” Az újságíró optimistább — a lelkesedést látva bízik á sillerben: .. $ hégS gpüJc.tbca,. űj lett. Körülötte, s benne sok min­dért megváltozott': Miért ne Változna meg az eddigi elég­séges osztályzat is, ha lehet, hát mindjárt jelesre ... (Folytatjuk) H ér ész Dezső Észt irodain!} kiállítás a Szolnoki Galériában A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai küldték Szol­nokra a Tartuból ajándék­ként kapott észt irodalmi ki­állítást. A Damjanich Múze­um örömmel vállalkozott a gonddal szerkesztett és ösz- szeállított anyag bemutatásá­ra, jelenleg a Szolnoki Galé­ria emeleti helyiségében a barátságért oly sokat tevő szolnokiak Észtország iro­dalmi emlékeivel ismerked­hetnek. Szolnokon egyébként nem­igen ismeretes az irodalmi kiállítások műfaja. Olyan neves írót-költőt, akinek em­lékei a múzeumok alapítása után még jelentősebb meny- nyiségben begyújthatok let­tek volna, nem adott a vá­ros. A múzeumnak sincs kü­lön irodalmi résrfege. A könyvnyomtatás 500. évfor­dulójának kiállítással való megünneplésére, illetve 1970- ben a „Kalevipoeg” észt népi eposz anyagának közzétételé­re vállalkozott mindössze a Damjanich Múzeum. A három nyelvű: magyar, észt és orosz felirattal ellá­tott közel 100 tabló ízlése­sen, és fáradságmentesen ka­lauzol végig az észt műiroda- lom alig 150 évnél régebbi történetén. S közben olyan állomásokon pihenhet meg a szem, mint amilyen a dalos találkozók egyik első, tartui ■rendezvényének korabeli fo­tója, a proletár észt irodalom és a forradalmi publicisztika kiemelkedő alakjainak tevé­kenységét, munkáit bemuta­tó montázs. Utóbbi egyben arról is tudósít, hogv az észt munkásmozgalom kiemelke­dő alakjai: Haus Pöögsl- mann, vagy Jaan Ar.velt az észt irodalom történetébe is jelentős művekkel írták ne­vüket. De találkozhat a láto­gató az irodalmi művekhez készült illusztrációk felnagyí­tott képiével, például Herald Eelma: Tammsaare regényé­hez készített linóleum met­szeteivel, s láthatjuk szín­padi bemutatók felvételeit, a művek alapján készült fil­mek részletfotóit, lemezre mondott irodalmi alkotások válogatását is. A kiállítást, amely köze­lebb visz testvér népünk iro­dalmához, magas színvonalú művészetéhez, a Szolnoki Galéria után. megyénk több városaiban is bemutatják. — egri — NEM HIVATALOSAN, csu­pán „szülői minőségben” meghívást kaptam az egyik szolnoki általános iskola út­törőcsapatának jubileumi kulturális bemutatójára. Harmincéves az úttörőmoz­galom — ez az apropó, s lám milyen ügyes kezdemé­nyezés. A kisdobosok Zelk Zoltánt, Veöres Sándort, Benjámin Lászlót, Móra Fe-v renoet mondanak, száll az ének, Szolnak megyei nép­dalok, —, ügyes mesejáték­ban próbálják, ízlelgetik a Verset, a szép szó örömét, a gyerekék — Milyen jó — gondolom magamban míg elnézem mekkora kedvvel, lelkesedés­sel szerepelnek a srácok —• miiven jó, hogy ezek a ne­bulók már gyerekfejjel együtt nőnek fel a verssel, az irodalommal, a zenével, milyen jó, hogy az utánunk jövő generációnak már ter­mészetes lesz, vérévé válik mindez. Lelkileg gazdagab­bak, értelmükben csiszoltab­bak lesznek — dehái ez így is van rendjén. Eddig jutottam, amikor másfajta dalok riasztották fel. A színpadon .aranyos, Szolnok megyében a me­gyei múzeumok igazgatósá­gához tartozó öt múzeum mellett több városban, köz­ségben van helyi gyűjte­mény, amelyek rendszerint a művelődési házakhoz tar­toznak. Kisújszálláson, Kun- szentmártonban, Mezőtúron a helytörténeti gyűjtemény önálló épületet is kapott, amelyben , kiállítás kereté­ben mutatják be városuk múltbeli emlékeit, értékeit. Kisújszálláson Zsoldos Ist­ván gimnáziumi tanár kez­deményezése és az általa vezetett néprajzi szakkör diákjainak éveken át tartó szorgalmas, kitartó munká­ja kellett ahhoz, hogy az összegyűjtött több száz nép­rajzi tárggyal megvessék a helytörténeti gyűjtemény alapjait. 1971 óta állandó ki­szöszke-bama gyereké har­sogják, hogy „zöldre van a’ zöldre van az osztálylépcső festve, azon járok heti gyű­lésekre ...” És így tovább, strófáról, strófára, „népdal­ról” ,népdalra”. Éneklik a bugyuta szöveget mintha... De hát honnan is tudnák. Nem nekik, a kéknyakken- dősöfcnék kellene észrevenni, hogy ez bizony bóvli a javá­ból, konkoly a búza között Vigyázzunk! Mi, felnőtték és pedagógusok. Hogy a gyerekek egészségesen ala­kuló ízlését ne fertőzze, na ferdítse egy-egy ilyen — egyébként „.mozgalminak” kikiáltott — dalátköltés. Vannak veretes, igazi moz­galmi dalaink, amelyek meg­állják a . helyüket, irodalmi mércével mérve is. Inkább azokat tanítsuk meg a gye-; relifekkel, ugyanilyen lelke­sedéssel : fogják énekelni. SŐT. HISZ, HA MÉG ki­forratlanul, ha ösztönösen csupán, de ők Is megérzik mi az érték, s mi a silány­ság. Megérzik — míg ossza nem zavarjuk bennük a dol­gokat. T. F. állítás keretében mutatják! be a paraszti gazdálkodás hagyományos eszközkészle­tét. Megtalálhatók ott a föld­művelés és az állattartás eszközei, a pásztorok hasz­nálati tárgyai, konyhabe­rendezések, a szövés, fonás emlékei. A kiállítást csü­törtökön és vasárnap-'tekint- . hetik meg az érdeklődők. Az állandó kiállítás '!'3miéllett időszaki kiállítások ‘S’ ’ he­lyet kapnak benne. Az idén négy kiállításé terveznek a honismeret lel­kes művelői. Így például megrendezik a városban élő szobrászművész Papi Lajos jubileumi gyűjteményes ki­állítását. Az idén itt mutat­ják be a karcag-berekfürdői üveggyár híres, iparművé­szeti értéket képviselő fá­tyolüvegeit is. Ők tízen—a szakközépiskolából Bemutatkozik a karcagi üveggyár Papi Lajos tárlata kiállítási tervek SOsőlszáltásoa I Ä pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik. lassan fellélegeznek. Évek, hónapok, hetek töprengése után ki-ki döntött életének-sorsának alakulásáról, kiválasz­totta azt a pályát, munkaterületet, ahol életét, jövőjét a legjobban eltudja képzelni. Az érettségi előtt álló fiatalok közül többen választották a katonatiszti pá­lyát is. Tisztelgés a honvéd hősöknek Az ünnepség egyik pillanata. Kalló Sándor és Berta László politikai dalokat énekelnek Azt kérdeztem a Szolnok megyei Területvédelmi és Hadkiegészítési Parancsnok­ság egyik munkatársától: melyik szolnoki középiskolá­ból jelentkeznek a fiatalok évről évre legtöbben vala­melyik katonai főiskolára? A válaszból kiderült, hogy több ilyen középiskola van, azonban mégis ki lehet emelni a Vegyipari-Finom- mechanilcai és Műszeripari Szakközépiskolát. A most érettségire készülők közül is tízen akarják élethivatásul választani a katonai pályát. A szakközépiskola modem Tisza parti épületében Szűcs Gyula igazgatóval beszélget­tem, aki megerősítette in­formációimat. — Tanulóink közel az el­múlt években mindig tíznél többen jelentkeztek katonai főiskolára és ebben^a tan­évben is tíz gyerekünk ha­tározott úgy, hogy katonai főiskolára jelentkezik. — Mivel magyarázható, hogy a fiatalok Scözül elég soltan i jelentkeznek katonai főiskolára? — Ennek több összetevője van. Első hélyen említem a tantestület eredményes hon­védelmi nevelőmunkáját, másrészt pedig a tudatos pályairányítást. Az is meg­határozó tényező, hogy szé­les körű kapcsolatunk ala­kult ki a Kilián György Re-: pülő Műszaki I Főiskolával. Együttműködési megállapo­dást kötöttünk, amely a szakmai, a mozgalmi és a honvédelmi nevelőmunkára irányul. Az évek óta tartó eleven mozgalmi kapcsolatot jelzi, hogy a KISZ-politikai vitaköröket az alapszerveze­tek mintegy ötven százalé­kában a katonai főiskolások vezetik és segítenek az isko­lai honvédelmi napok meg­szervezésében is. Minden tanévben elvisszük az első osztályosokat a főiskolára, s ilyenkor a gyéreitek szemé­lyes tapasztalatokat is sze­rezhetnek a katonaéletről és a technikai lehetőségekről. 1975-től önálló ifjúgárda sza­kaszunk van, amely a város legjobbjai közé tartozik. Ta­náraink az osztályfőnöki órákra gyakran híVnak meg katonatiszteket és katonai főiskolásokat, akik külön­böző jellegű honvédelmi elő­adásokat tartanak és szíve­sen beszélnek a katonai hi­vatásról is. Mindez hozzá já­rul alrhoz, hogy növendéke­inkben sikerül felkelteni az érdeklődést a fegyveres szol­gálat iránt. — ön szerint mi jellemzi legjobban a jelentkezőket? — Mind a magatartás, mind a szorgalom és a ta­nulás terén kiegyensúlyo­zottság a jellemző rájuk, mentesek a szélsőségektől. Mindig lehet rájuk számíta­ni és élenjárnak a mozgal­mi mimikában. Ha a felvételi vizsgán az egészségügyi és más feltételeknek megfelel­nek, altkor velük sem val­lunk szégyent A szakközépiskolában jár­va a katonai főiskolára je­lentkezett tíz fiatal közül hárommal sikerült szemé­lyesen is találkoznom. Azt kérdeztem tőlük, miért sze­retnének katonai főiskolára kerülni ? Ragó László a negyedik D-ből a Kilián főiskolára je­lentkezett,: — Édesapám hi­vatásos katona és az ő életén keresztül megtetszett a ka­tonai hivatás. Másrészt mű­szaka szakmám van és vonz a modern repülőtechnika. Bozóki Sándor a negyedik C-<ből szintén a Kilián főis­kolára jelentkezeti — Már nyolcadikos koromban a pá­lyaválasztási tanácsadáson azt javasolták, hogy majd katonai pályára jelentkez­zem. Azóta dédelgettem ezt a gondolatot. Deák Sándor a negyedik A-ból a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára jelent­kezett: — Ifjúgárdista va­gyok és úgy három évvel ezelőtt határoztam el. hogy katonai főiskola jelentke­zem. Itt a szakközépiskolá­ban vegyész osztályba járok és a katonai pályán is ezt a szakot szeretném folytatni. Talán sikerülni fog. . . Tóth Gyula Szolnoki fiatalok a Maiomzuglian Az előőrsök a híd felől közelítettek, a derékhad a Zagyva kanyarulatára futó úton bukkant fel, az utóvéd kisebb csoportjai pedig a maga® gátoldalon ereszked­tek le a malamzuigi rétre. Mindenfelé harsány kiáltás hallatszott, nemzetiszín zász­lók lobogtak, majd egyre erősödőén felcsendült a dal: „Kossuth Lajos azt üzente”. Kezdetét vette a szolnoki csata ... Pontosabban a csatára emlékező szolnoki fiatalok nagygyűlése, amelyet vasár­nap délelőtt rendeztek a Zagyva partján a Malom- zugban. a győztes csata egy­kori színhelyén. Százhuszon­hét évvel ezelőtt 1849 már­cius 5-én ütköztek meg Damjanich vörössipkás hon­védéi a császáriakkal, s ki­űzvén. a városból, a meg­áradt Zagyvába szorították a menekülő ellenséget. A győzedelmes tavaszi hadjá­rat nagy eseményének méltó megünneplését tavaly hatá­rozták el a szolnoki Ifjúgár­I disták, s egy évvel ezelőtt a városi IG-parancsnokság ren­dezésében csillagtúrát szer­veztek, amelyre több úttö­rőcsapatot meghívtak. A múlt évi megemlékezés egyben sikeres főpróbának is számítható, ugyanis ennek nyomán a Szolnok városi KISZ-bizottság kiemelt váro­si programmá minősítette az eseményt, és előkészítését az ifjúgárdistákkal, a munkás­őrséggel, valamint az úttö­rő-elnökséggel együttműköd­ve végezte, s a lebonyolí­táshoz nagy segítséget nyúj­tott a honvédség is. A versenyszerűen megren­dezett városi ifjúsági csil­lagtúrán a vasárnapi télie­sen kemény, fagyos idő el­lenére, több mint három- százötven fiatal rótta le,- ke­gyeletét Damjanich győztes honvédéi emlékének. A különböző irányból. mégis pontosan, időre .ér­kező KISZ-es, gárdista és úttörőcsoportokat a gyüleke­ző után Bodo&i László, vá­rosi IG-parancsnok köszön­tötte, majd ezután Tabák Laj'OS, a ’munkásmozgalmi klub vezetője emlékezett meg a szolnoki csatáról, be­szélt annak történelmi sze­repéről s a „három tavasz” forradalmi évfordulóinak je­lentőségéről. A megemlékezést követő­en hideget feledtető pergő kultúrműsort adtak a szol­noki Híd ' Irodalmi Színpad tagjai, a városi KlSZ-fiafca- lok és. az úttörők, majd a forradalmi ifjúsági napok nem hivatalos nyitányának is beillő esemény tábortűz­zel ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom