Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-09 / 58. szám

1073. március 9C SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hónapi ioiepsígek, kitueietések, és a megyében a Parlamentben Létszámstop. Akik felmentést kértek Bensőséges ünnepség szín­helye volt hétfőn a Parla­ment, Az Einölti Tanács a nemzetközi nőnap alkalmá­ból a nők gazdasági és szo­ciális helyzetének megjaví­tásáról szóló párt- és kor­mányhatározat végrehajtásá­ban kifejtett tevékenységük elismeréséül többeknek ki­tüntetéseket adományozott. Az ünnepségen jelen volt dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Puílai Árpád, az MSZMP Központoi Bizottságának tit­kára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Erdei Lászlóné, a Ma'gyar Nők Országos Tanácsának el­nöke és Vass Istvánná, az Országos Béketanács alelnö- ke. A vendégeket dr. Traut­mann Rezső köszöntötte és nyújtotta át a kitüntetéseket Megyénk dolgozói női közül többen is részesültek kitün­tetésben. Az Elnöki Tanács a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta Ma­ri Bélánénak, a szolnoki MÉ­SZÖV csoportvezetőjének. Sóski Teréznek, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága munkatársának. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Gál Istvánná, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága ügyviteli ellátója. Szabó Ferencné, a túrkevei Háziipari Szövetke­zet szövőnője. * • • Hangulatos nőnapi ünnep­séget rendeztek vasárnap délután Szolnokon, a Haza­fias Népfront Barátság klubjában. A rendezvényen a HNF városi és körzeti bi­zottságainak nőtagjait, a klubok női vezetőit, a női ta­nácstagokat és a városi ta­nács nődolgozóit vendégel­ték meg. A résztvevőket Bí­ró, Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd a Híd irodalmi színpad tagjai adtak műsort, a jó hangulatról pedig Kállai Já­nos és népi zenekara gondos­kodott A 66. Nemzetközi Nőnap alkalmából tegnap is a me­gye több településén, a kü­lönböző munkahelyeken ün­nepségeket tartottak. A me­gyei tanács székházában dél­után dr. Soós István elnökhe­lyettes köszöntötte az appa­rátusban dolgozó lányokat asszonyokat. A megyei ta­nács elnökének dicsérő okle­velét a vele járó pénzjuta­lommal hatan kapták meg. Az egészségügyben köztu­domásúan sok- nő dolgozik, ezért nagy jelentőségű, hogy a megyei tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai osz­tálya tizenhét orvosnőt ápolónőt, védőnőt, bölcsődei dolgozót részesített erkölcsi elismerésben. Az Egészség­ügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést hatan kapták meg, ketten a megyei tanács el­nökének dicsérő oklevelét, kilencen pedig a megyei fő­orvos dicsérő oklevelét ve­hették át jó munkájuk jutal­maként. Az Egészségügy Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapta meg Nyolcas Mária is, az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók ' Szakszervezetének megbízott titkára. Tegnap délután ünnepség volt a megyei Rendőr-főka­pitányságon is: a testületben dolgozó nőket Daróczi And­rás alezredes, a megyei főka­pitány helyettese köszöntötte. Ezután M, Szabó István ve­zérőrnagy, megyei rendőr­főkapitány egy rendőrnőnek a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst, kettőnek a ki­tüntetés bronz fokozatát nyújtotta át. A Közbiztonsá­gi Érem arany fokozatában kettő, az ezüst fokozatban szintén kettő, a bronz foko­zatban egy nő részesült. Fő­kapitányi dicséretet hárman kaptak. Ugyancsak a nemzetközi nőnap alkalmából részesült a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fókozatában Szendre Zoltánná, az Alumí- niumárugyár tiszafüredi gyáregységének szb-titkára. A kitüntetést tegnap Buda­pesten, a SZOT székházában vette át. Hasonló kitüntetés­ben részesült Zámbó Lajos- né, a szolnoki Városi Tanács V. B. dolgozója. Ünnepség volt tegnap a jászberényi Aprítógépgyár- ban is. Ott a szakszervezeti bizottság nőfelelősének, Csá­kó Pálnénak nyújtották át a Szakszervezeti Munkáért ok­levelet, két nő pedig kiváló dolgozó jelvényt kapott. A megyében jó szakszervezeti munkájáért ö. Győré József- né, a törökszentmiklósi BARNEVÁLT, Juhász Já- nosné, a Szolnoki Cukorgyár, Sziládi Dánielné, a BVM kunszentmártoni gyára. An­tal Zoltánná az ÁÉV, dolgo­zója részesült elismerésben. A szolnoki Járműjavítóban rendezett ünnepségen szov­jet vendégek is jelen voltak. Azi üzem több mint négyszáz nődolgozója közül többen pénzjutalomban részesültek! számosán különböző ajándé­kokat kaptak. Tanácsülés Abádszalókon Elfogadták a nagyközség fejlesztési és költségvetési tervét A nagyközség középtávú pénzügyi tervét, az 1976— 1980 közötti időszakra vonatkozó községié jleszté­si tervet, valamint az 1976-os operatív költség­vetési és fejlesztési tervet terjesztette az abádszalóki Nagyközségi Tanács tegnapi ülése , elé Bordás Imre vb- titkár. A helyi tanácsnak az ötö­dik ötéves terv idején — szemben az elmúlt öt év alatt felhasznált 24 millió forinttal — mintegy 32 mil­lió forintja lesz költségveté­si kiadásainak fedezésére. A nagyközségnek a kö­zéptávú fejlesztési tervek megvalósításához' az ötödik ötéves terv során — az ed­digiektől lényegesen nagyobb összeg — több mint 13 mil­lió forint áll rendelkezésére. E pénzből többek között még az idén megépül a ra­vatalozó, jövőre befejeződik négy (pedagógus és orvosi) lakás építése. A 75 szemé­lyes, 3 millió forint költ­séggel épülő óvoda 1978-ban készül el, míg az új tanács- házát, amely 5,3 millió fo­rintba kerül, 1979-ben adják át A tervidőszak utolsó évében a legnagyobb mun­ka a járdaépítés és parkfel­újítás lesz. Ezenkívül előre­láthatólag — a következő tervidőszak legnagyobb be­ruházásának — a község szennyvízcsatomázásánaik terve is elkészül. A megyei tanács az el­képzelések megvalósításához jelentős összeggel — mint­egy 7,7 millió forinttal — járul hozzá. A tanács ter­mészetesen számít a lakosság nagymérvű, összesen 17,4 millió forint értékű társa­dalmi munkájára is. A nagyközségi tanács az előterjesztést elfogadva, az V. ötéves és az 1976-os ter­vet határozatra emelte. (g) Szerelési munkák a PVC lll-ban Fontos szakaszába érkezett Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikambmát PVC III. gyárának építése. Az elké­szülte után évente százöt­venezer tonna műanyagot előállító gyárban 1976-ban valamennyi üzemegységben megkezdődnek a szerelési munkák. • A legjelentősebb munkák a technológiai sorrend első' láncszemét képező elektrolí­zis üzemben indultak meg, s már befejezték a kétszázhúsz méter hosszú csőhídtartó vas- szerkezet beemelését Már­cius közepén a szerelők megkezdhetik az elektrolí­zis üzemben az' összesen mintegy öt kilométernyi cső­vezeték-hálózat kiépítését. Áz elektrolízis üzemben megkezdődött az energiael­látást biztosító transzformá- torhóz sbprelese is. Saláták a féfta alatt A Zagyvamenti Termelőszövet­kezet pusztamo­nostori telepén ezekben a napok­ban 170 ezer tő salátapalántát ül­tetnek. A fólia­ágyakban ter­mesztett saláták április első nap­jaiban már meg­jelennek az üzle­tekben, piacokon. Jelentős mennyi­ségű fejes salátát exportálnak — a MÉK közvetítésé­vel — tőkés pi­acra is AEg két hónappal az adminisztratív-ügyviteli munkakö­rök létszámzárlatának érvénybe lépése után felkerestem né­hány üzemet, olyanokat, amelyeknek vezetői a „stop” alól felmentést kértek. Az első — tulajdoniképpen kellemes — meglepetés akkor ért, amikor kiderült: nem is olyan sokan vannak. Bár átfogó tájékoztatást ma még a megyei tanácsnál nem tudtak adni — a tanács elnöke „saját jogkörében” még senkinek sem adott felmentést — annyit elmondtak, hogy eddig csupán néhány kisebb üzem, és főleg áfé&zek, ipari szövetkezetek kérvényeztek. A nagyobb létszámú válla­latok, üzemek, szövetkezetek — végül is ilyen hatást min­denki joggal remélt a ren­delkezéstől — nem kérnek létszáfnbővítést, ha úgy tet­szik nem „mernek” kérni, mart nehéz is lenne tnegin- dpkolini. A kisebb üzemek — ahol legfeljebb néhányszor tíz ügyviteli dolgozó viszi az ügyeket — már nehezebb helyzetben varinak. Jobban megérzik, ha egy-két gépíró­nő (népesedéspolitika!) szü­lési szabadságra megy. De ne vágjunk a dolgok elébe. Az elüseoők helyeit A karcagi ÁFÉSZ például — mint azt a főkönyvelő el­mondta — az utóbbi hóna­pokban meglehetősen nehéz helyzetbe került. A munka­ügyi csoportban korábban öten dolgoztait. Januárban ketten elmentek — nyugdíj­ba, illetve máshová dolgozni — nemrég pedig két fiatal­asszony távozott ugyaninnen szülési szabadságra. A cso­portban tehát egyetlen em­ber maradt. Azóta átcsopor­tosítással hidalták át gond­jaikat — a csoportban ismét öten vannak — s csupán egy csoportvezető alkalmazásá­nak lehetőségét kérték, a lét­számcsökkenést egyébként másiutt is belső átszervezéssel igyekeznek ellensúlyozni. Bár — ezt is eümomdta a főköny­velő — ennek is van határa. Mert a létszám csökken, ugyanakkor a „jeleútéstételi kötelezettség” még nem. Általában csak az elmenoiK helyére kérnek felvételi lehe­tőséget — de akad alá új munkakör „létesítésével” is próbálkozik. Példaként a Jászsági Ruhaipari Szövetke­zetét említhetem. Január else­jével egyesült a jászberényi és a jászapáti szövetkezet, s úgy gondolták, hogy a sze­mélyzeti előadó mellé még egy oktatási előadót is alkal­maznak — ez utóbbi is sze­repel felmentési kérelmük­ben. A teljes létszám alig félezer, s igaz, hogy van vagy ötezer ipari tanuló, kérdéses azonban: valóban önálló munkakör szükséges-e ezek ügyeinek intézéséhez? (A majdnem hétezer embert foglalkoztató Tisza Cipőgyár­ban két oktatási előadó dol­gozik ,— viszont a három gyáregységiben' egy-egy. sze­mélyzeti előadó az oktatási ügyeket is „hivatalból” inté­zi-) „Majd megoldjuk” Az már érthetőbb, hogy egy gépírónő felvételének en­gedélyezését kérik, ugyanis most egyetlen dolgozójuk gé­pel — s aki még tud, de ezt már nem lehet mindenkitől elvárná Mint, ahogy az sem egészséges, hogy például a jászladányi Vegyesipari Szö­vetkezet elnökhelyettese a minap maga pötyögtette le a meghívókat a vezetőségi ülésre. Négy gépírónőjük kö­zül ugyanis kettő szülés előtt áill, gyakorlatilag már nem dolgoznak. Pótlásukra kértek engedélyt. Mellettük még egy pénzügyi előadót és egy anyagbeszerzőt szeretnének felvenni — bár e két utóbbi­ról — „majd megoldjuk va­lahogy” — már esetleg le is mondanának. Való igaz nem könnyű „majd megoldani”, hiszen a négyszázötven embert foglal­koztató szövetkezetben a „zá­rolt létszám” 29, és azok sem mind egy helyen, hanem a négy telephelyen dolgoznak. Talán lehetne már néhány konkrét elképzelés az admi­nisztráció egyszerűsítésére, ésszerűsítésére is — még nincs, — ám az is tény: a je­lentések, statisztikák száma nem csökkent Sőt! Nincs (elmentés Amíg a statisztikát „kívá­nók” nem veszik komolyab­ban a létszámstop hatásait, azt, hogy nemcsak az admi­nisztrátorok számát, hanem az adminisztrációt vis csök­kenteni kell, nos addig úgy tűnik arra kényszerülnek a vállalatok, amit az egyik ál­lami gazdaság vezetője me­sélt eL ö a statisztikai kérőlapokat kupacban gyűjti. Hetek múl­va, ha néhányra jön sürgető levél, azt a néhányat kivá­logatja, a többit kidobja. Vé­gül, újabb néhány hét múlva azokat (azt a három ^négyet!) szedi ki és tölteti ki, ame­lyekre újabb sürgető lével jött — úgymond: ezekre már tényleg nagy szüksége van annak, aki kérte. Persze magam sem hiszem, hogy ez a jó módszer. Inkább arra kellenek most már mind több figyelmet szentelni, — hogy üzemen belül és kívül egyaránt komolyan vegyék már elő: mit, hol lehet egy­szerűsíteni. Mert ez alól nincs felmen­tés! — trömböczky — Nőnapi hullámhosszon A KISZ-titkár Belépek az irodába, ahol Somodi Ferencnél, a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat köz­ponti KlSZ-alapszervezeté- nek titkárát kell keresnem. Asszonyok (ilnek bent, meg egy kislány bodorított fri­zurával, mosolygós gomb­szemekkel. Somodinét kere­sem, mondom', és kinézek magamnak egy asszonyfor­ma kartársnőt. — Tessék — mondja a há­tam mögül valaki. A kis­lány. — Hm. Izé — fejtettem ki nem túl részletesen jövete­lem célját- majd hozzátet­tem' néhány közelebb vivő mondatot arról, hogy a nem­zetközi nőnap és a KISZ- kongresszus tiszteletére ép­pen őt, a mozgalmi embert keresem. Komolyan (meg­értőén) végighallgat, , majd egy külön irodába tessékel, asztalhoz ültet — tárgyaló- asztalhoz. „Tárgyalunk” a Széchenyi István alapszewezet munká­járól, arraló, hogy mi min­denben vett részt a /több mint 60 KISZ-tag a tömeg­sport rendezvényektől a legkülönbözőbb oktatási for­mákon át a Szolnokért, vég­zett társadalmi munkáig — a tiszaligeti stadion, a vá­sárcsarnok építése, a Kassai úti iskolának nyújtott segít­ség. a fásítások... Tekintete a falra téved, a legújabb szerzeményre. Az Ifiúság Szolnokért — Szol­nok az Ifjúságért mozgalom kitüntető oki evei ével ismer­ték el munkájukat. Ez a legújabb, de mellette, fölötte még jónéháuy keretbe fog­lalt ..bízónvftvány”: a kiváló propagandista, a társadalmi munkáért adományozott em­léklapok, no és a KISZ KB dicsérő oklevele. , — Szép gyűjteménye van, büszke lehet rá. — Igaz, de nem az enyém. A miénk. Én különben is csak január óta vagyok tit­kár, de ezzel együtt azt mondom, ha nincs, aki a KISZ-vezetöt segítse, akkor ő egyedül nem ér el semmit. — Ezek szerint itt kap se­gítséget. — Igen, mert annak elle­nére, hogy a mi tagjaink nagyon elfoglaltak, lelkesen támogatják a vezetőség mun­káját, Ve nem csak ők, ha­nem a pártvezetés és a „fő­nökség" is. Nagyon sokat je­lent például, hogy a párt­tag KISZ-tagjaink külön péirtfeladatként patronálják például az alapszervezet bő­vítését. és a KISZ-bizottság megalakítását... Nehéz becserkészni a lel­kes KISZ-titkár bőrébe bújt nőt, a fiatalasszonyt. Nem tud magáról beszélni. Nem akar. Vagy ha igen, mindig visszakanyarodik a KISZ- hez. 1966 óta tag (a kis­lány?). hogv amióta a TRVW-nél megalakult \ a szervezet, azóta itt tag. és hogy a vezetőségben dolgo­zott, több funkcióban is, de hiszen ez természetes, ő alapító tag is, sőt alapító dolgozó. A vállalat fiatal (1971-ben alakult) miért ne lehetne az alapító is' fiatal. Akkor titkárnő volt, most oktatási előadó. — No és hadd dicskedjem — jaj de jó, megszólal a nő! — 1974-ben az ifjúsági par- lafmenten kiváló dolgozó kií- tűr tetért kavtam. Kezdünk felengedni Már egy pirulást Is megenged magának, mert arról beszél, jaj, de izgalmas, mikor a ki­tüntetettek nevében éppen ő mondott beszédet. Na per­sze. nem akkor izgult, hanem előtte, mert ugye mégis egy fiatal lány... Nem, nem, asszony! Fél éve. — Ügy látszik, divat lett a vállalati házasság. A fér­jem ugyanis itt dolgozik. A folyosón épp most1 függesz­tették ki egy meghívót KISZ-esküvő — vállalati menyasszony — vőlegény. Nekem például semmiféle nehézséget nem jelent sem a vállalati, sem a KISZ- munkában, hogy már „férj- uram” is van. Egyrészt mert itt dolgozik, és nem kell telefonálgatnom utána, hogy legyen szívás most 5 bevásárolni, mert nem érek rá, másrészt pedig nem vet­het semmit a szememre, ő is ugyanannyira elfoglalt mint én. Edzésre jár, röp- labdázik. Most már teljesen nőnapi hullámhosszra álltunk. A férjtől (aki megértő és egyébként még most, is röp- labdázik) a segítőkész ma­máig, a házimunkán keress-, tül a KISZ-esküvőig kalan­dozunk. — És felmértük azt is, hogy a közeljövőben hány KISZ-névadóra számítha­tunk. .. Az ám. hányra is?... Itt most (teljesen, jogos!) újabb arcpirulás. Igen. ha az ember rosszul számol... — A titkárasszcmyéknál mikor? — No ezt, ne Idabáljuk eí, de egy biztos, nem az ötéves terv végén. (Totó: N. ZsJ L Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom