Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

\ tí>76. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bekerült az aranykönyvbe Mezőtúriak a Ki mit tud fórumon Saját erőből nem megy Megyénk közoktatási dolgozóinak bérszint|éröl Plakátok hirdették a mű­velődési házak előtt: a Ki mit tud fórum előadása, és hosszú-hosszú sor a szerep­lők nevével. Amatőr előadó- művészek. Közöttük Mikó Anna mezőtúri óvónő és Csider István másodéves fő­iskolai hallgató. Citerások. A' napokban tértek haza a vi­déki turnéról. Tizenhat nap, tizenhat település, minden­hol hét perc a színpadon. Kimerítő utazás, forró sike­rek, néhol lesújtó érdekte­lenség, 2 ezer 500 kilomé­ter út. — Hogyan jutottak be a Ki mit tud fórum turnézói közé? A kérdésre Mikó Anna vá­laszolt : — 1975 őszén a művelődé­si központba körlevél érke­zett a KISZ Központi Mű­vészegyüttes szervező irodá­jától. Pontosan neon tudom _ idézni, de körülbelül ez állt' benne: az 1971—72-es Ki mit tud . befejezése óta a KISZ Központi Művész- együttes székhazában kéthe­tenként ki mit tud foglal­kozást tartunk az amatőr előadóművészek továbbfej­lődésének elősegítésére. Fel­hívjuk a művelődési központ figyelmét, ha. tehetséges amatőr előadókat találnak, küldjék őket a foglalkozásra. Ekkor kerekedett fel a mezőtúri citeraegyüttes: hat eltérés és a köcsögdudás. Beállítottak a székházba, ahol már javában tartott a különféle produkciók bemu­tatója. A rendhez hozzátar­tozott, hogy csak azok sze­repelhettek, akik személyre szóló meghívót^ kaptak. Ez ugyan nem volt a mezőtúri­aknak, de ha már elmentek, be akarták mutatni, mit tudnak. A rendezőket ha­mar meggyőzték, övék lett a színpad. — Igazi fórumhangulat van ott — mondta Csider István. — Zsűrizik a produk­ciókat és a közönség is gyak­ran kap szót. — Amikor másodszor men­tünk, ugyanúgy történt min­den. mint korábban. Bekö­nyörögtük magunkat. Fellép­tünk szólóban is, mi ketten — mondta Mikó Anna. — Később kaptam egy olyan meghívót, hogy megjelené­semre feltétlenül számítanak. Elmentem, most már meg­hívóval. Két hét múlva tud­tam meg: bekerültem az aranykönyvbe. — Akiket abba beírnak, azok mehetnek az őszi Ki mit tud országos döntőre. Négy éve az együttessel csak a megyei döntőig jutattunk el. A zsűri különdíját kap­tuk. Ügy bőgtem, hogy nem vettem észre a csukott ab­lakot és az üvegen keresz­tül akartam kidobni a csikket. — És a turné? — Nem ez volt az első. Miután bekerültem a „nagy­könyvbe”, megkérdezték, hogy van-e kedvem elmenni tíznapos turnéra Debrecen­be és környékére. Természe­tesen volt. Aztán a meghí­vás megismétlődött, s feb­ruárban már Istvánnal ad­tunk műsort Osomgrád. Bé­kés. Szolnok és Bács-Kiskun megyében. — Most, hogy itthon van­nak? — Hetente egyszer próbál ez együttes, kísérjük a Pe­tőfi kórust, készülünk a márciusi szentesi fellépé­sünkre. az áprilisi tévésze- renlésre — vette át a szót Csider István. — Nagyon jó, hoey mindig van mire ké­szülni. A. L Könyvek mellett az éjszakában Tanuló dolgozók a felvételi vizsgák előtt — Ha valamit nem érte­nek, szóljanak. Nem kell szégyellni'. Lesznek olyan fel­adatok, amelyeket önállóan kell megoldaniuk. Először a mozgásokat tárgyaljuk — hallatszik ki a vízügyi igaz­gatóiság hetedik emeleti elő­adóterméből Horváth Jenő tanár hangja. Telik a tábla, szaporán futnak a sorok a füzetek­ben. Húszán figyelik a fia­tal tanár szavait. Egy óra elteltével a csen­getés elmarad, a tanár le­teszi a krétát, a tanulók a tollat. Tíz perc cigaretta­szünet. A - szünetben békén hagyjuk a fizikát, arról be­szélünk, ki miért van itt? — Mint esztergályos nem foglalkoztam erőgépekkel — mondja Rácz Antal. — Je­lenleg az erőgépkezelő-mű- hely vezetője vagyok a javí­tóműhelyben, és hogy a színvonalat tartani tudjam, tanulnom kell. A mezőtúri főiskolára jelentkeztem. Ha most nem sikerül, jövőre új­ra megpróbálom. Molnár Ferenc így véle­kedik : — Esztergályos cso­portvezető vagyok, én is a javítóműhelyben. Gimnázi­umban érettségiztem 1974­ben. Nehéz lesz a felvételi, de tudjuk, mit jelent éjsza­káikon át tanulni. Rácz An­tallal a középiskolát így vé­geztük el. — Mezőtúron dolgozom, a szakaszmérnökségen, mint területi technikus — vála­szol Somlai Ferenc. — Szük­séges tanulni. Tíz év múlva még fiatalnak számítok és egy technikumi érettségivel mit kezdhetek? A Budapesti Műszaki Egyetemre jelent-, keztem az építészmérnöki karra. Tavaly nem sikerült a felvételim. Nem is foglal­koztam eleget a tananyaggal. Ha azt akarom, hogy felve­gyenek, az éjszakáimat kell rááldoznom. — Es rááldozza? — Hát... Egyetlen nő a férfi társa­ságban Földes Irén. — A gépipari technikumi érettségimmel a javítómű­helybe jöttem dolgozni, az­óta is itt vagyok. Kislány koromtól vonzottak a gépek. Nagyon sajnálom, hogy érettségi után nem jelent­keztem egyetemre, pedig jó eredménnyel vizsgáztam. De most pótolhatom az akkori mulasztásomat. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános gépész szakára fel­vételizek, Ha felvesznek, meg kell tanulnom okosan gaz­dálkodni az idővel. A KISZ- alapszervezetünknél ugyanis, propagandista vagyok. — fis az előkészítő? Nem fölösleges időtöltés ez, hi­szen ez alatt a rövid idő alatt négy év anyagát nem latiét részletesen átvenni. A válasz mindenkinél na­gyon egyértelmű volt. Az lenne a fölösleges, ha a fel­vételire e nélkül mennének el. Mindenki tisztában van vele. hogy csak egyéni gya­korlással, példák sorozatos megoldásával érhetnek el eredményt a felvételin. A vízügyi igazgatóság tavaly szervezte először meg az egyetemi előkészítő tanfo­lyamot dolgozói * számára. Munkaidőben biztosítják ha­vonta egy alkalommai a fog­lalkozásokat & erre a nap­ra mindenki megkapja a bérét. A felvételiig még ti­zennégy foglalkozás lesz. * A tízperces szünet letelt. Újra kinyílik a füzet és a példatár... — ábrahám — Építőipari dolgozók művelődése Nemcsak az anyagiaktól függ, a vállalatvezető is felelős Az építőipari dolgozók mű­velődésit segíti az Országos Közművelődési Tanács el­nökségének legutóbbi ülé­sén elfogadott feladat-terv, amely az Építésügyi, és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, az építőipari vállalatok és más szervezetek tennivalóit összegzi. Tekintettel arra, hogy a következő 15 évben az építőipar termelését a jelenleginek két és félszere­sére, termelékenységét lega­lább kétszeresére kell nö­velni, nem közömbös milyen szintű az'építőipar félmillió­nyi dolgozójának műveltsé­ge — állapították meg az ágazat közművelődési hely­zetének vizsgálatakor. Min­denek előtt a művelődés anyagi feltételeinek javítá­sát, hatékonyabb megszer­vezését szorgalmazták, an­nál is inkább, mivel az épí­tők zöme nehéz körülmé­nyek között, nyújtott vagy váltott műszakban dolgozik, lakhelyétől kisebb-nagyobb távolságra. Az építőipari munkások 42 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Az ülésen kiemelték: a szocia­lista brigádok egyéni és kö­zös vállalásai között szere­peljen a szakmai tovább­képzés, tanulás, önművelés. A szocialista brigádklubok, szocialista brigádvezetók klubja — amelyek eredmé­nyesen működnek a FIM herendi üzemében, a Vas megyei ÁÉV-nél — jól szol­gálják az álltalános- és szak­képzést. A minisztérium előirány­zata szerint ötéves és egy­éves tervet dolgoznak ki a szervezett oktatás és műve­lés biztosítására. A három­ezer főt foglalkoztató válla­latoknál főfoglalkozású köz­művelőt alkalmaznak. Ter­vezik a közművelődési mun­kában részt vevők anyagi és erkölcsi ösztönzését is. Hangsúlyozták: a vállalat vezetői sok, tekintetben fe­lelősek a közművelődés hely­zetéért, szemléletük, maga­tartásuk nagymértékben be­folyásolja a dolgozók mű­velődését, műveltségét. Ezért á vállalatvezetők munkájá­nak értékelésekor ezen túl figyelembe veszik a közmű­velődést segítő tevékenysé­güket is. A közművelődési tanács elnöksége egyetértett azzal is. hogy az építőipari vállalatok pozitív gyakorla­tát tapasztalatcserék segítsé­gével általánosítsák. Különböző fórumokon gyakran felvetődik, hogy megyénk közoktatási dolgo­zóinak bérszintje több me­gyéhez, s az országos átlag­hoz viszonyítva is indokolat­lanul alacson}^ Ez nemcsak bérpolitikai gondokat, ha­nem munkaerőgazdálko'iisi nehézségeket is okoz, me­— Korántsem új keletű gondokról van szó. Me­gyénkben 1938 óta kedvezőt­len a pedagógusok bérszint­jének alakulása. A 16—17. helyen állt akkor Szolnok megye. Annak ellenére, hogy 1974 végéig a pedagógus alapbérek 34,2 százalékkal, az országos átlagnál valami­vel nagyobb mértékben emelkedtek nálunk, most is Ilyen körülmények kö­zött különösen fontos a bel­ső tartalékok megfelelő ki­használása. A béralap fel­használási aránya 1974-re el­érte a 98,3 százalékot, ami kedvezőbb az országos át­lagnál. A tavaly és tavaly előtt vagrehajtoijb bérfelül­vizsgálatok, valamint a bér- gazdálkodással kapcsolatos intézkedések eredményeként várható, hogy az átmeneti bérmegtakarítások a mini­mumra csökkennek. 1975­Az Oktatási Minisztérium nem késlekedett a válasszal. Dr. Gosztonyi János állam­titkár a következőket írtadr. Hegedűs Lajosnak, a megyei tanács elnökének: J “ „.Minisztériumunk vezetői ismerik és elismerik azt a céltudatos és tervszerű mun­kát, melyet Szolnok megye Tanácsa az oktatási dolgo­zók bérszínvonalának javí­Megtofálta Földvárt? Mohácsi munkás felfedezése Érdekes felfedezésre ju­tott egy mohácsi munkás, Szűcs József amatőr hely­történet-kutató: a jelek sze­rint megtalálta az 1526-os csata idején elpusztult Föld­vár falut, amely a kulcsot jelenti a sorsformáló ütkö­zet pontos helyének megha­tározásához. A vendéglátó vállalat 49 éves karbantartó munkása több mint három évtizede kutatja szenvedélyes érdek­lődéssel a mohácsi csatate­ret. S most Majs község kö­zelében — a Bólyi Állami Gazdaság területén — rá­bukkantak egy település he­lyére, pontosan olyan fek­vésben, ahogyan Brodarics látta; ,,A domb lejtőjének aljában egy kis falu feküdt, templommal. Földvár ezen falu neve, itt helyezte el az ellenség az ágyúit.” Március 3-án bejárták a terepet: Szűcs József, s vele Lencz Jakab majsi traktoros és Kiss Béla mohácsi hon­ismereti körvezető. A mohácsi honismereti ku­tatók véleménye az, hogy az eddig ismeretlen település a régóta kutatott Földvár falu, erre vall elhelyezkedése és kiterjedése, valamint , a lát­ható maradványok is., A döntő szót természetesen majd a régészek mondják ki, a leletet bejelentették a pécsi Janus Pannonius Múzeum­nak. Akár Földvárról van szó akár nem. megtalálása és feltárása új adalékot nyújt­hat a csata történetéhez. Ab­ban az esetben viszont, ha a mohácsiak feltevése helyt­álló, új megvilágításba kerül az 1526-os mohácsi vész helyszíne, aminek különös aktualitást ad a csata kö­zelgő, 450. évfordulója. lyek kétségtelenül negatívan hatnak az iskolai munkára. Minek a következménye ez az áldatlan állapot, s miként lehetne megszüntetni ? Eb­ben a témakörben szerez­tünk információkat Tóth Tibortól, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetőjétől. a sereghajtók között áll me­gyénk. Ez is oka annak, hogy az utóbbi években egyre több nevelő lépett ki a megyei állományból, — így 1971-ben 551, a következő évben 582, majd 1973-ban 624. A kilé­pettek szánna 1974-ben meg­közelítette a nyolcszázat, ami az összlétezám több mint tíz százalékát jelenti. ben a 3 százalékos bérfej­lesztésen túl 840 ezer fo­rintot fordítottak a bérszín­vonal emelésére. A saját béralap terhére történő újabb fejlesztésre már nincs lehetőség me­gyénkben. Ahhoz tehát, hogy ilyen vonatkozásban felzár­kózzunk az országos átlag­hoz. központi bóielőirányzat biztosítása kellene. A me­gyei tanács ehhez kérte az Oktatási Minisztérium segít­ségét. tása érdekében évek óta folytat. Az ágazati elemzéseken alapuló bérszintfejlesztés differenciált felosztása, a kiadott bérgazdálkodási irányelvéit, tanfolyamok, a nyilvántartások egységesíté­se rolód azt az erőfeszítést mutatja, mellyel Szolnok megye saját erőforrásain be­lül igyekszik felzárkózni a Immár a második önálló kötete jelent meg dr. Kiss Kálmánnak, a kisújszállási gimnázium történész ta­nárának „A Damjanich Já­nos Múzeum közleményei” sorozatban. Az első helytörténeti könyve, amelynek címe ,..Kisújszállás 1918—19- ben” a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves ju­bileumára jelent meg. Az elmúlt év végén ki­nyomtatott újabb munkája „Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. szá­zad végétől 1944-ig” egyben a doktori disszertációja volt, s az egykori iskolájá­ban, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen igen kiváló minősítést ka­pott. A szerény köntösben megjelent mű átfogó ké­pet nyújt több mint ötven év demokratikus és szocia­lista mozgalmairól, s bár a címben csak Kisújszállás szerepel, valójában azon­ban az egész megyét érin­tő eseményekről is értesül­hetünk a könyv olvasása során. Nem egy fejezetnek már a címe is a Jászkun­ságot említi, s a szerző e nagyobb területi egység sajátos viszonyainak tük­rében vizsgálja a Nagy­kunság egyik fontos váro­sának mozgalmi múltját, s a nemzeti történelem ese­ményeinek kisújszállási ha­tását. A közel kétszázöt­ven oldalas tanulmányt egy német nyelvű összefoglaló, bérszínvonal országos alaku­lásához Ezek az erőfeszíté­sek a bérxelhasználás orszá­gos szintet meghaladó mér­tékében is megmutatkoznak. De említhetném azt is, hogy a megyék között azon keve­sek közé tartozik 'Szolnok megye, ahol az éves bárfej­lesztéseket január 1-vel biz­tosítják, lehetővé téve ezzel annak mielőbbi felhasználá­sát. Tudjuk, hogy a helyi kez­deményezések egy korábban kialakult alacsony bérellá­tottság megszüntetéséhez nem elegendőek, de az anya­gi erőforrásokkal való cél­szerű, hatékony és tudatos gazdálkodás elősegítheti ok­tatáspolitikai céljaink, sezen belül a pedagógusok életkö­rülményeinek javítását is. Minisztériumunk is fi­gyelemmel kísérte és . látta Szolnok megye oktatási in­tézményei ellátottságában mutatkozó lemaradásokait és ezért javasolta a Pénzügy­minisztériumnak, hogy az ötödik ötéves tervben a megye részesüljön külön ál­lami támogatásban az ellá­tottsági színvonalban mutat­kozó különbségek felszámo­lására. A jelenlegi helyzet­ben a bérfejlesztési keretek egyedi esetekben való növelé­sére — a pénzügyi előírások kötelező betartása miatt, va­lamint anyagi fedezet hiá­nyában ■— nincs lehetősé-; günk.” A korrekcióra tehát csak központi forrásból nyílhat lehetőség. Valósággá válását nemcsak az imént vázolt helyzet tenné méltányossá, hanem az a tény is, hogy amíg a termelő ágazatokban az elsők között van me­gyénk, addig közoktatási és közművelődést vonatkozás­ban az országos átlagnál jócskán nagyobbak gond­jaink. ,-»vp Simon Béla a város egykori vörös ka­tonáinak és vörösőreinek névsora, valamint kópmel- léklet egészíti ki. Dr. Kiss Kálmán — mint a kötet bevezetőjében ír­ja — azzal a meggyőződés­sel végezte kutató mun­káját, „hogy az egykori agrárszocialista és 19-es vezetők, vöröskatonák, s a ma is köztünk élő vete­ránok tetteinek, érdemei­nek méltatása nemcsak irántuk való kötelesség, ha­nem a mába- és a holnapba vezető tanulságok forrása is.” A könyv mindenegyes sorából a szűkebb haza iránt érzett szeretet, aggó-, dalom, féltés csendül ki. Dr. Kiss Kálmán egy megszállott szenvedélyével több évig dolgozott nagy­szerű tanulmányán. Időt^ pénzt nem sajnálva vona­tozott; dolgozott a szolnoki levéltárban, Budapesten a Párttörténeti Intézetben, hogy minél alaposabban, minél több oldalról megvi­lágíthassa Kisújszállás mozgalmi múltját. A szer­zőt, — aki nagyszerű pe­dagógus, s a történelem ta­nítás megyei szakfelügye­lője — kutatásában gya­korlati szempont vezérelte, — mint a már említett be­vezetőjében írja — „a ta­nítványok oktatása — ne­velésé során nem nélkülöz­hetjük a szülőföld alapos ismeretét, hogy megismer­tethessük és megszerettes­sük azt a fiatalokkal is.” Kedvezőtlen öregség fi belső tartalékok kihasználása fiz államtitkár válasza Fefezelek Kisújszállás történelméből

Next

/
Oldalképek
Tartalom