Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám
\ tí>76. március 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bekerült az aranykönyvbe Mezőtúriak a Ki mit tud fórumon Saját erőből nem megy Megyénk közoktatási dolgozóinak bérszint|éröl Plakátok hirdették a művelődési házak előtt: a Ki mit tud fórum előadása, és hosszú-hosszú sor a szereplők nevével. Amatőr előadó- művészek. Közöttük Mikó Anna mezőtúri óvónő és Csider István másodéves főiskolai hallgató. Citerások. A' napokban tértek haza a vidéki turnéról. Tizenhat nap, tizenhat település, mindenhol hét perc a színpadon. Kimerítő utazás, forró sikerek, néhol lesújtó érdektelenség, 2 ezer 500 kilométer út. — Hogyan jutottak be a Ki mit tud fórum turnézói közé? A kérdésre Mikó Anna válaszolt : — 1975 őszén a művelődési központba körlevél érkezett a KISZ Központi Művészegyüttes szervező irodájától. Pontosan neon tudom _ idézni, de körülbelül ez állt' benne: az 1971—72-es Ki mit tud . befejezése óta a KISZ Központi Művész- együttes székhazában kéthetenként ki mit tud foglalkozást tartunk az amatőr előadóművészek továbbfejlődésének elősegítésére. Felhívjuk a művelődési központ figyelmét, ha. tehetséges amatőr előadókat találnak, küldjék őket a foglalkozásra. Ekkor kerekedett fel a mezőtúri citeraegyüttes: hat eltérés és a köcsögdudás. Beállítottak a székházba, ahol már javában tartott a különféle produkciók bemutatója. A rendhez hozzátartozott, hogy csak azok szerepelhettek, akik személyre szóló meghívót^ kaptak. Ez ugyan nem volt a mezőtúriaknak, de ha már elmentek, be akarták mutatni, mit tudnak. A rendezőket hamar meggyőzték, övék lett a színpad. — Igazi fórumhangulat van ott — mondta Csider István. — Zsűrizik a produkciókat és a közönség is gyakran kap szót. — Amikor másodszor mentünk, ugyanúgy történt minden. mint korábban. Bekönyörögtük magunkat. Felléptünk szólóban is, mi ketten — mondta Mikó Anna. — Később kaptam egy olyan meghívót, hogy megjelenésemre feltétlenül számítanak. Elmentem, most már meghívóval. Két hét múlva tudtam meg: bekerültem az aranykönyvbe. — Akiket abba beírnak, azok mehetnek az őszi Ki mit tud országos döntőre. Négy éve az együttessel csak a megyei döntőig jutattunk el. A zsűri különdíját kaptuk. Ügy bőgtem, hogy nem vettem észre a csukott ablakot és az üvegen keresztül akartam kidobni a csikket. — És a turné? — Nem ez volt az első. Miután bekerültem a „nagykönyvbe”, megkérdezték, hogy van-e kedvem elmenni tíznapos turnéra Debrecenbe és környékére. Természetesen volt. Aztán a meghívás megismétlődött, s februárban már Istvánnal adtunk műsort Osomgrád. Békés. Szolnok és Bács-Kiskun megyében. — Most, hogy itthon vannak? — Hetente egyszer próbál ez együttes, kísérjük a Petőfi kórust, készülünk a márciusi szentesi fellépésünkre. az áprilisi tévésze- renlésre — vette át a szót Csider István. — Nagyon jó, hoey mindig van mire készülni. A. L Könyvek mellett az éjszakában Tanuló dolgozók a felvételi vizsgák előtt — Ha valamit nem értenek, szóljanak. Nem kell szégyellni'. Lesznek olyan feladatok, amelyeket önállóan kell megoldaniuk. Először a mozgásokat tárgyaljuk — hallatszik ki a vízügyi igazgatóiság hetedik emeleti előadóterméből Horváth Jenő tanár hangja. Telik a tábla, szaporán futnak a sorok a füzetekben. Húszán figyelik a fiatal tanár szavait. Egy óra elteltével a csengetés elmarad, a tanár leteszi a krétát, a tanulók a tollat. Tíz perc cigarettaszünet. A - szünetben békén hagyjuk a fizikát, arról beszélünk, ki miért van itt? — Mint esztergályos nem foglalkoztam erőgépekkel — mondja Rácz Antal. — Jelenleg az erőgépkezelő-mű- hely vezetője vagyok a javítóműhelyben, és hogy a színvonalat tartani tudjam, tanulnom kell. A mezőtúri főiskolára jelentkeztem. Ha most nem sikerül, jövőre újra megpróbálom. Molnár Ferenc így vélekedik : — Esztergályos csoportvezető vagyok, én is a javítóműhelyben. Gimnáziumban érettségiztem 1974ben. Nehéz lesz a felvételi, de tudjuk, mit jelent éjszakáikon át tanulni. Rácz Antallal a középiskolát így végeztük el. — Mezőtúron dolgozom, a szakaszmérnökségen, mint területi technikus — válaszol Somlai Ferenc. — Szükséges tanulni. Tíz év múlva még fiatalnak számítok és egy technikumi érettségivel mit kezdhetek? A Budapesti Műszaki Egyetemre jelent-, keztem az építészmérnöki karra. Tavaly nem sikerült a felvételim. Nem is foglalkoztam eleget a tananyaggal. Ha azt akarom, hogy felvegyenek, az éjszakáimat kell rááldoznom. — Es rááldozza? — Hát... Egyetlen nő a férfi társaságban Földes Irén. — A gépipari technikumi érettségimmel a javítóműhelybe jöttem dolgozni, azóta is itt vagyok. Kislány koromtól vonzottak a gépek. Nagyon sajnálom, hogy érettségi után nem jelentkeztem egyetemre, pedig jó eredménnyel vizsgáztam. De most pótolhatom az akkori mulasztásomat. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános gépész szakára felvételizek, Ha felvesznek, meg kell tanulnom okosan gazdálkodni az idővel. A KISZ- alapszervezetünknél ugyanis, propagandista vagyok. — fis az előkészítő? Nem fölösleges időtöltés ez, hiszen ez alatt a rövid idő alatt négy év anyagát nem latiét részletesen átvenni. A válasz mindenkinél nagyon egyértelmű volt. Az lenne a fölösleges, ha a felvételire e nélkül mennének el. Mindenki tisztában van vele. hogy csak egyéni gyakorlással, példák sorozatos megoldásával érhetnek el eredményt a felvételin. A vízügyi igazgatóság tavaly szervezte először meg az egyetemi előkészítő tanfolyamot dolgozói * számára. Munkaidőben biztosítják havonta egy alkalommai a foglalkozásokat & erre a napra mindenki megkapja a bérét. A felvételiig még tizennégy foglalkozás lesz. * A tízperces szünet letelt. Újra kinyílik a füzet és a példatár... — ábrahám — Építőipari dolgozók művelődése Nemcsak az anyagiaktól függ, a vállalatvezető is felelős Az építőipari dolgozók művelődésit segíti az Országos Közművelődési Tanács elnökségének legutóbbi ülésén elfogadott feladat-terv, amely az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztérium, az építőipari vállalatok és más szervezetek tennivalóit összegzi. Tekintettel arra, hogy a következő 15 évben az építőipar termelését a jelenleginek két és félszeresére, termelékenységét legalább kétszeresére kell növelni, nem közömbös milyen szintű az'építőipar félmilliónyi dolgozójának műveltsége — állapították meg az ágazat közművelődési helyzetének vizsgálatakor. Mindenek előtt a művelődés anyagi feltételeinek javítását, hatékonyabb megszervezését szorgalmazták, annál is inkább, mivel az építők zöme nehéz körülmények között, nyújtott vagy váltott műszakban dolgozik, lakhelyétől kisebb-nagyobb távolságra. Az építőipari munkások 42 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Az ülésen kiemelték: a szocialista brigádok egyéni és közös vállalásai között szerepeljen a szakmai továbbképzés, tanulás, önművelés. A szocialista brigádklubok, szocialista brigádvezetók klubja — amelyek eredményesen működnek a FIM herendi üzemében, a Vas megyei ÁÉV-nél — jól szolgálják az álltalános- és szakképzést. A minisztérium előirányzata szerint ötéves és egyéves tervet dolgoznak ki a szervezett oktatás és művelés biztosítására. A háromezer főt foglalkoztató vállalatoknál főfoglalkozású közművelőt alkalmaznak. Tervezik a közművelődési munkában részt vevők anyagi és erkölcsi ösztönzését is. Hangsúlyozták: a vállalat vezetői sok, tekintetben felelősek a közművelődés helyzetéért, szemléletük, magatartásuk nagymértékben befolyásolja a dolgozók művelődését, műveltségét. Ezért á vállalatvezetők munkájának értékelésekor ezen túl figyelembe veszik a közművelődést segítő tevékenységüket is. A közművelődési tanács elnöksége egyetértett azzal is. hogy az építőipari vállalatok pozitív gyakorlatát tapasztalatcserék segítségével általánosítsák. Különböző fórumokon gyakran felvetődik, hogy megyénk közoktatási dolgozóinak bérszintje több megyéhez, s az országos átlaghoz viszonyítva is indokolatlanul alacson}^ Ez nemcsak bérpolitikai gondokat, hanem munkaerőgazdálko'iisi nehézségeket is okoz, me— Korántsem új keletű gondokról van szó. Megyénkben 1938 óta kedvezőtlen a pedagógusok bérszintjének alakulása. A 16—17. helyen állt akkor Szolnok megye. Annak ellenére, hogy 1974 végéig a pedagógus alapbérek 34,2 százalékkal, az országos átlagnál valamivel nagyobb mértékben emelkedtek nálunk, most is Ilyen körülmények között különösen fontos a belső tartalékok megfelelő kihasználása. A béralap felhasználási aránya 1974-re elérte a 98,3 százalékot, ami kedvezőbb az országos átlagnál. A tavaly és tavaly előtt vagrehajtoijb bérfelülvizsgálatok, valamint a bér- gazdálkodással kapcsolatos intézkedések eredményeként várható, hogy az átmeneti bérmegtakarítások a minimumra csökkennek. 1975Az Oktatási Minisztérium nem késlekedett a válasszal. Dr. Gosztonyi János államtitkár a következőket írtadr. Hegedűs Lajosnak, a megyei tanács elnökének: J “ „.Minisztériumunk vezetői ismerik és elismerik azt a céltudatos és tervszerű munkát, melyet Szolnok megye Tanácsa az oktatási dolgozók bérszínvonalának javíMegtofálta Földvárt? Mohácsi munkás felfedezése Érdekes felfedezésre jutott egy mohácsi munkás, Szűcs József amatőr helytörténet-kutató: a jelek szerint megtalálta az 1526-os csata idején elpusztult Földvár falut, amely a kulcsot jelenti a sorsformáló ütközet pontos helyének meghatározásához. A vendéglátó vállalat 49 éves karbantartó munkása több mint három évtizede kutatja szenvedélyes érdeklődéssel a mohácsi csatateret. S most Majs község közelében — a Bólyi Állami Gazdaság területén — rábukkantak egy település helyére, pontosan olyan fekvésben, ahogyan Brodarics látta; ,,A domb lejtőjének aljában egy kis falu feküdt, templommal. Földvár ezen falu neve, itt helyezte el az ellenség az ágyúit.” Március 3-án bejárták a terepet: Szűcs József, s vele Lencz Jakab majsi traktoros és Kiss Béla mohácsi honismereti körvezető. A mohácsi honismereti kutatók véleménye az, hogy az eddig ismeretlen település a régóta kutatott Földvár falu, erre vall elhelyezkedése és kiterjedése, valamint , a látható maradványok is., A döntő szót természetesen majd a régészek mondják ki, a leletet bejelentették a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak. Akár Földvárról van szó akár nem. megtalálása és feltárása új adalékot nyújthat a csata történetéhez. Abban az esetben viszont, ha a mohácsiak feltevése helytálló, új megvilágításba kerül az 1526-os mohácsi vész helyszíne, aminek különös aktualitást ad a csata közelgő, 450. évfordulója. lyek kétségtelenül negatívan hatnak az iskolai munkára. Minek a következménye ez az áldatlan állapot, s miként lehetne megszüntetni ? Ebben a témakörben szereztünk információkat Tóth Tibortól, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjétől. a sereghajtók között áll megyénk. Ez is oka annak, hogy az utóbbi években egyre több nevelő lépett ki a megyei állományból, — így 1971-ben 551, a következő évben 582, majd 1973-ban 624. A kilépettek szánna 1974-ben megközelítette a nyolcszázat, ami az összlétezám több mint tíz százalékát jelenti. ben a 3 százalékos bérfejlesztésen túl 840 ezer forintot fordítottak a bérszínvonal emelésére. A saját béralap terhére történő újabb fejlesztésre már nincs lehetőség megyénkben. Ahhoz tehát, hogy ilyen vonatkozásban felzárkózzunk az országos átlaghoz. központi bóielőirányzat biztosítása kellene. A megyei tanács ehhez kérte az Oktatási Minisztérium segítségét. tása érdekében évek óta folytat. Az ágazati elemzéseken alapuló bérszintfejlesztés differenciált felosztása, a kiadott bérgazdálkodási irányelvéit, tanfolyamok, a nyilvántartások egységesítése rolód azt az erőfeszítést mutatja, mellyel Szolnok megye saját erőforrásain belül igyekszik felzárkózni a Immár a második önálló kötete jelent meg dr. Kiss Kálmánnak, a kisújszállási gimnázium történész tanárának „A Damjanich János Múzeum közleményei” sorozatban. Az első helytörténeti könyve, amelynek címe ,..Kisújszállás 1918—19- ben” a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves jubileumára jelent meg. Az elmúlt év végén kinyomtatott újabb munkája „Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig” egyben a doktori disszertációja volt, s az egykori iskolájában, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen igen kiváló minősítést kapott. A szerény köntösben megjelent mű átfogó képet nyújt több mint ötven év demokratikus és szocialista mozgalmairól, s bár a címben csak Kisújszállás szerepel, valójában azonban az egész megyét érintő eseményekről is értesülhetünk a könyv olvasása során. Nem egy fejezetnek már a címe is a Jászkunságot említi, s a szerző e nagyobb területi egység sajátos viszonyainak tükrében vizsgálja a Nagykunság egyik fontos városának mozgalmi múltját, s a nemzeti történelem eseményeinek kisújszállási hatását. A közel kétszázötven oldalas tanulmányt egy német nyelvű összefoglaló, bérszínvonal országos alakulásához Ezek az erőfeszítések a bérxelhasználás országos szintet meghaladó mértékében is megmutatkoznak. De említhetném azt is, hogy a megyék között azon kevesek közé tartozik 'Szolnok megye, ahol az éves bárfejlesztéseket január 1-vel biztosítják, lehetővé téve ezzel annak mielőbbi felhasználását. Tudjuk, hogy a helyi kezdeményezések egy korábban kialakult alacsony bérellátottság megszüntetéséhez nem elegendőek, de az anyagi erőforrásokkal való célszerű, hatékony és tudatos gazdálkodás elősegítheti oktatáspolitikai céljaink, sezen belül a pedagógusok életkörülményeinek javítását is. Minisztériumunk is figyelemmel kísérte és . látta Szolnok megye oktatási intézményei ellátottságában mutatkozó lemaradásokait és ezért javasolta a Pénzügyminisztériumnak, hogy az ötödik ötéves tervben a megye részesüljön külön állami támogatásban az ellátottsági színvonalban mutatkozó különbségek felszámolására. A jelenlegi helyzetben a bérfejlesztési keretek egyedi esetekben való növelésére — a pénzügyi előírások kötelező betartása miatt, valamint anyagi fedezet hiányában ■— nincs lehetősé-; günk.” A korrekcióra tehát csak központi forrásból nyílhat lehetőség. Valósággá válását nemcsak az imént vázolt helyzet tenné méltányossá, hanem az a tény is, hogy amíg a termelő ágazatokban az elsők között van megyénk, addig közoktatási és közművelődést vonatkozásban az országos átlagnál jócskán nagyobbak gondjaink. ,-»vp Simon Béla a város egykori vörös katonáinak és vörösőreinek névsora, valamint kópmel- léklet egészíti ki. Dr. Kiss Kálmán — mint a kötet bevezetőjében írja — azzal a meggyőződéssel végezte kutató munkáját, „hogy az egykori agrárszocialista és 19-es vezetők, vöröskatonák, s a ma is köztünk élő veteránok tetteinek, érdemeinek méltatása nemcsak irántuk való kötelesség, hanem a mába- és a holnapba vezető tanulságok forrása is.” A könyv mindenegyes sorából a szűkebb haza iránt érzett szeretet, aggó-, dalom, féltés csendül ki. Dr. Kiss Kálmán egy megszállott szenvedélyével több évig dolgozott nagyszerű tanulmányán. Időt^ pénzt nem sajnálva vonatozott; dolgozott a szolnoki levéltárban, Budapesten a Párttörténeti Intézetben, hogy minél alaposabban, minél több oldalról megvilágíthassa Kisújszállás mozgalmi múltját. A szerzőt, — aki nagyszerű pedagógus, s a történelem tanítás megyei szakfelügyelője — kutatásában gyakorlati szempont vezérelte, — mint a már említett bevezetőjében írja — „a tanítványok oktatása — nevelésé során nem nélkülözhetjük a szülőföld alapos ismeretét, hogy megismertethessük és megszerettessük azt a fiatalokkal is.” Kedvezőtlen öregség fi belső tartalékok kihasználása fiz államtitkár válasza Fefezelek Kisújszállás történelméből
