Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-06 / 56. szám
1978. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nők a közéletben „NE HARAGUDJON, de holnap néni érek rá, mert a tanácstagi körzetemben népfrontgyűlés lesz, és még készülnöm keli a felszólalásomra” — mondta a minap a szolnoki Városi Tanács egyik női tagja. Tizenöt évvel ezelőtt biztosan nemcsak azért kerestem volna, hogy megbeszéljek vele egy lakossági bejelentést. Valószínűleg megkérdezem: hogyan lett tanácstag, hallgatnak-e rá körzetének lakói és így tovább. Ha már természetes számunkra, hogy egy nő képviseli érdekeinkét a tanácsban, nő az üzemi pártvezetőség titkára, nő tart előadást a pártoktatásban és sorolhatnám tovább. Kétségtelen, hogy társadalmi életünkben egyre megszokottabb lesz a közéleti szereplést vállaló leány, asszony. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy e téren már minden rendben van, hogy nem kell a nőinek olykor a kelleténél többször bebizonyítania, hogy alkalmas egy poszt betöltésére, mint a férfiak, és hogy nem kell olykor magukat a nőket is meggyőzni: nem az számít nő, vagy férfi valaki, hanem hogyan végzi a munkáját,- érti-e a mesterségét, kellően felkészült-e politikailag, szakmailag. Mégis, összességében másként ítéljük meg a nő társadalomban elfoglalt helyét, szerepét, mint akár tízegynéhány évvel ezelőtt. Különösképpen pedig 1970 februárja óta történt kedvező változás, akkor jelent meg a párt Központi Bizottságának nőpolitikái határozata. A XI. pártkor)gresz- szuson vitazáró beszédében mondta többek között Kádár János: „Még Itt a kongresszusi teremben is érzékelhető volt, hogy a nők társadalmi helyzete az utóbbi években jelentősen javult.” Bizonyíték enne többek között a nőknek a közéletben vállalt szerepe. A megyében *z aktív kereső nők 6záma több mint 78 ezer. Vagyis nehezen találnánk ma már olyan munkahelyet, alhol ne dolgoznának Hányok, asszonyok. És közülük ne áldoznának most már egyre többen és többet szabad .idejükből a köz javára. A megyében levő pártalapszervezeö titkárok 18,4 százaléka, a vezetőségi tagok 30,2 százaléka nő. A 2 ezer 934 tanácstagból 886 nő. És akik ott vannak egy-egy tanács, vagy vb-ülésen, bizottsági megbeszélésen tanúsíthatják: jól képviselik a közérdeket Ha kell interpellálnak, hogy megoldódjék a vízellátás, legyen villany- világítás meg járda, ha meg úgy hozza sora, bekopognak a választópolgárokhoz és azt mondják: több gyereket lehetne óvodába vinni, ha vállalnánk együtt egy kis társadalmi munkát A Hazafias Népfront nőbizottságaiban is több mint 1600 asz- szony, lány vállalt feladatot Felkutatják a veszélyeztetett környezetben élő családokat, gyerekeket, segítenek ezzel a községi, a városi tanácsoknak. A nőbizotteág kezdeményezésére létesült például Zagy- varékason a nyugdíjasok napközi otthona. A szolnoki Varga Katalin nőklub asszonyainak évek óta megszokott tevékenysége, hogy meglátogatják azokat az idős embereket, akik eltartási szerződést kötötték, Így kísérik figyelemmel helyzetüket, hogy ne árnyékolja bánat az öregek napjait. A példák sorába illik mindaz, amit a Vöröskereszt aktivistái, választott vezetői végeznek. E tömegszervezetben a megyében körülbelül 25 ezer -nő tevékenykedik, a tagságnak 60 százaléka leány, asszony. Választott funkciót közülük 3100-an töltenek be. Rájuk vár a véradás, az elsősegélynyújtó tanfolyamok megszervezése. Ha nyitott szemmel járunk, láthatjuk; nemcsak törvény biztosította jogukból eredően egyenrangú társai ma már a nők %l férfiaknak. Éppen ezért feltűnő egy-egy lekicsinylő megjegyzés, ami igaztalanul éri őket. Ismét ide kívánkozik egy gondolat a kongresszus vitazárójából: „A nőkérdás, szocialista forradalmunk alapkérdése. Régi marxista tétel: egy társadalom haladó jellegét megbízhatóan le lehet mérni azon, hogy milyen ott a nők helyzete. Minthogy a szocialista társadalom a leghaladóbb társadalom, ennek a nők társadalmi helyzetében is megfelelően meg kell mutatkoznia”. A MEGKEZDETT ÜTŐN tehát tovább kell mennünk. Nem kevés, amit az utóbbi esztendőikben a nők helyzetének javításáért tettünk, de a munkát folytatnunk keli V. V. I Szója 000 hektáron Ládák helyett bútorok Eredmények a kisújszállási Faipari Vállalatnál Nagyobb területen, hatékonyabb módszerekkel növelik a szójatermést a jászladányi Egyetértés Tsz- ben. Az eddigi 400 hektár helyett az idén már 600 hektáron termesztik az értékes növényt. Az eddigi hektáronkénti 16 mázsa átlagtermést 17 mázsára akarják novelnL A 600 hektáron Idejében elvégezték a megfelelő talajművelést — szántást, simítást, tárcsázást, gyűrűs henge rezést —. Az alapműtrágyázásnál megtalálták azokat a gazdaságos módszereket, amelyek a legkisebb ráfordításiad biztosítják a magasabb hozamokat A vegyszerezésnél % bátran nyúlnak a korszerű növényvédelmi eljárásokhoz. A megyében például elsőként használták a sok hasznos tulajdonságokkal rendelkező Basegram vegyszert A következő öt évben fokozatosan csökkentik a ládakészítést a kisújszállási Faipari Vállalatnál és teljesen átallnak a bútorok, az úgynevezett nyílászáró szerkezetek gyártására. Ehhez azonban meg kellett teremteni a személyi és a tárgyi feltételeket A vállalat tanműhelyében 1973-tól évente tizenhatan tanulják az asztalos szakmát A bútorgyártáshoz szükséges gépek beszerzésére pedig a fejlesztési alap 80 százalékát fordítják 1976-ban. A szükséges berendezéseket már megvásárolták, így a kislakás-építéseknél felmerülő szükségletek egy részét ki tudják elégi tent A csírájában már meglevő bútorgyártás — ami a jövőben fő profilját képezi a faipari vállalatnak — 10 millió forintot eredményezett a múlt évben. Szeretnénk az V. ötéves tery végére a bútorgyártást hatszorosára növelni. 1976- ban a tervek szerint 6 millió forint értékben exportálnak ülőbútorokat nyugati országokba A hazai piacra bölcsődei berendezéseket készítenél!. A technológiai módosítással, az új gépekkel elérték, hogy tavaly a tervezett 33 ezer munkaóra helyett 57 ezret takarítottak meg. Az anyag- és energia-takarékossággal 1 millió 500 ezer forintot nyertek. A számok vonzásában Mindig vonzódtam a számokhoz. A száraznak tűnő sarok, adatok biztonságérzetet adnak. Fegyelmezett, egyértelmű világ a számoké. Ha leírom azt például, hogy 8714, az egy lezárt, világos, félne nem érthető tény. Mennyiség, amely — bármily furcsa — egy sor emberi tevékenységgel összefüggő dolgot takar... Barcsik Ferenoné, az Országos Takarékpénztár Szolnok megyei fiókjának főelőadója vallott így munkájáról. Szűfkebb munkahelye a számviteli-ellenőrzési osztály számviteli csoportja. A közgazdasági technikumi érettségit követő napon már a takarékpénztár ajtaján kopogott. Első munkahelyéhez hű maradt. Nemcsak a számok szeretete marasztalta, hanem a munkatársak. a hétköznapok jó, légköre Is vonzotta. — Nem mondom, hogy nincsenek apró súrlódások, hisz ez velejár a munkával. Alkalmazkodnunk, formálódnunk keli egymáshoz. Julianna asszony munkájáról, a sok figyelmet igénylő összesítésekről, visszaolvasásról be&zóL Szereti, iz- ' galmasnak találja. El sem tudja képzelni, hogy ő, mondjuk, valamilyen szervezői munkában helytállhatna... nem „kenyere” a beszéd, a társalgás. Nemigen tudna meggyőzni senkit A számok? Az más. Elszakadni tőlük? Nehéz. Habár, hamarosan mégis, egy kis ideig ... Kismama. A napokban várja második kisgyer- mefkük „kopogtatását” ... — Lehet, hogy már a szülőotthonban olvasom a cikket is — mondja búcsúzóul. Ha a baba nem késik, akkor a Kiváló Dolgozó kitüntetést is rendhagyó környezetben veszi át Barcsik Ferencié. X. Sx. E. Háromszázezer naposliba HAMAROSAN KIKELNEK A KISLIBÁK a zagyvarékasl Béke Tsz-bem. Az idén 300 ezer naposliba kerül ki'a képen látható keltetőkből. Akikelt szárnyasok, egy részéta tsz baromfitelepén nevelik lel, ezután Törökszentmiklós ra, a Baromfifeldolgozó Vállalathoz szállítják. Másik részük a libatömő szakcsoportokhoz jut el. A tsz 1976-ban továbbfejleszti a lúdállományát. Bővítik a lúdkeltetőket, egy lúdnevelő és utónevelő telepet létesítenek, amire 28 millió forint, exportáru alapokat növelő hitelt kaptaka Magyar Nemzeti Banktól Síit a pék, síit a pék... A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat szolnoki kenyérgyárában naponként 300 mázsa kenyér— hétvégén 350 mázsa — „darabáru”-ból (fél- és negyedkilós cipó) pedig 50 mázsa készül A kenyérsütödében tizennégy -pék és két 'bétánított munkás, a „kisüzemben” —• a darabárus sütődében — tizenkét munkás dolgozik. Este nyolctól reggel ötig tart egy műszak, majd egyig a másik. Közben takarítás, előkészület, rendteremtés. A tmk-műhely dolgozói közben végzik a napi és megelőző karbantartást. A kenyérszállító kocsik hajnali négytől viszik a friss kenyeret, a péksüteményt Szolnokra, Martfűre, Űj- szászra. Kengyelre, — s még hat-hét községbe — a körzet boltjaiba. • • • A poros alvégi utca utolsó előtti házában nagyanyó kéthetente sütött kenyeret. Mindig csütörtökön. Szokásnak hittem gyerekfejjel, hogy ragaszkodnak az otthoni sütéshez^ pedig mélyebb oka volt ennek: a megnyugvás. Hogy volt miből. Ha kétkanálnyi tiszt maradt is az új előtt, de kitartott ... Az alvégi házak szigorú életmércéje volt: kihúzzuk-■* az új őrlésig..J * • • A hatalmas kovászérlelő kördob első rekesze lassan megtelik. A kovásznak nincs ideje kibuggyanni a széleken, mert az automata kattan, máris üres rekesz illeszkedik a kifolyócső alá. A második, az ötödik, a tizenkettedik rész is megtelik. • • • Nagyanyám félmarolenyi kovászkája este a búbos tetejére került. Kenyérsütés lesz holnap. A hétköznapok jeles eseményéről a kovász nélkül is tudhattam: az akkurátus ünnepélyes előkészületekből. • • • A dagasztógépek munkához látnak. Kezelőjük már beprogramozta őket a laboratóriumból érkezett utasítás szerint. Az embernek egy dolga van ezután: felügyel. Sohn János jót harap egy ropogós serdrbe.il Negyvenhat éve pék, s dehogy hagyná el a kóstolást! —- Tudja, a púposhátú pék... az volt a ragadványnevünk. Fúpos ... gondolhatja miért. ’ Sokat kakaskodtunk inaskorunkban, visszavágtunk mással. Minden szakmának volt titulusa... — Változott a szakma. Pék-é még a pék? — Azok vagyunk, azok maradunk. Az igaz, hogy kímél a technika, minden magától megy.. „ de én, illetve mi indítjuk útjára a lisztet, a kovászt, szemünk láttára formálódik, sül a kenyér... gyönyörűség ez, én mondom. • • • 11. Ax embernek egy dolga vám ezután: felügyel. A Sütőipari Kutató Intézet szabadalma — az automata gépsor — a fiatad szolnoki kenyérgyárban kezdte „pályafutását”. Másfél év alatt „bizonyított”: az egyik legnehezebb munkát, a da- gasztást Is kifogás fiamul végzi. Krizsa László, Szokoll Endre és Miklós^ a két péktestvér, Nádudvari Antal, Várkomyi János, Bíró István mesterek még most is arra gondolnak, hogy jó lenne belegyúrni, érzeni a tapadó tésztát... Nem az erőt kiszedő munkát sajnálják, hanem a közvetlen beavatkozást „Tán mégis ha én dagasztanám __” A csőben, mint egy érrendszerben áramlik a tészta. A dagasztóból a futószalagra kerül, majd az adagoló méretre szakítja, pördül egyet-kettőt, s már „bölcsőben” ring a leendő cipó. • • • Hajnali háromkor nagyanyó dudorászva kötötte meg kifőzött fehér vászonkötényét, gyökérkefétől vöröslő kezével igazított menyecské- sen ülő kendőjén, s dagasztani kezdett, ötre járt már, mikor hólyagosnak vélte a tésztáját. Óva-félve letakarta. a búbos mellé vonszolta. Pihentette. kelesztette. a kenyérré álmodott teknőnyi tésztát... Ügy érezte, ólomból van a keze. • • • A bölcsős rendszerű, folyamatos kelesztőgépsor úgy halad mint az óra mutatója. Az első „öntés” 45 perc után elérte a hátsó nyílást, duzzadva tölti meg rekeszét A megkelt cipók, mint tavaszt érző gyerekek a hegyoldalon, hengerőznek á továbbítón, megállapodva az ala- gútkemence előtt, majd bemasíroznak. Pirös gomb, „idő indul” — s már csak várni kell. » •- * A búbos fala tüzelt, félreállt az ajtaja. Nagyanyó lisztet szórt a lapátra, ráeresztette a tésztát, kis kefével kenegette, betolta a kemence gyomrába. A két kerek cipó után két kis vakaró, csak maréknyi — és a gyerekek kedvéért egy lángos- ka is a forró kemence torkába került. Az alagútkemenee nyílásakor a friss kenyér illata elárasztja a műhely minden zegót-zugát A piros-barna cipók egymásután csúsznál! a rakodólapra, ahonnan kis pihenő után polcra rakják őket Hiába van hajnal, átdolgozott éjszaka, a friss kenyér illata, látványa otthoni nyugalmat áraszt. • • • Nagyanyó déltáft olyan volt, mint egy kérőt váró lány. Izgett-mozgott, nem maradt egyhelyben, egyre a kemence körül matatott. Aztán lefejtette az ajtót, s a kiáramló illat megnyugtatta. Határozott volt, hallgatag. Mire kivette a két csodaszép kenyeret, s elhelyezte a damasztruhán, jól is lakott — a szemével. Ahogy a nyugalma megfőtt, a fáradságtól úgy ősz- tze zsugorodott, hogy nagyobbnak tűnt nála két szép hasított kenyere. • • • Mire az utolsó kenyérszál- Iftó autó is visszaérkezik, már ragyogó rend, tisztaság van a kenyérgyárban. Váltanak. Sohn János pékmester 58 éves. Pintér .Jenő sütőipari szakmunkás — 18 éves. Kö- szönésnyi időre találkoznak. X. Szűcg Etelka /
