Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

1978. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nők a közéletben „NE HARAGUDJON, de holnap néni érek rá, mert a tanácstagi körzetemben népfrontgyűlés lesz, és még készülnöm keli a felszólalásomra” — mondta a mi­nap a szolnoki Városi Tanács egyik női tagja. Tizenöt évvel ezelőtt biztosan nem­csak azért kerestem volna, hogy megbe­széljek vele egy lakossági bejelentést. Va­lószínűleg megkérdezem: hogyan lett ta­nácstag, hallgatnak-e rá körzetének lakói és így tovább. Ha már természetes szá­munkra, hogy egy nő képviseli érdekein­két a tanácsban, nő az üzemi pártveze­tőség titkára, nő tart előadást a pártokta­tásban és sorolhatnám tovább. Kétség­telen, hogy társadalmi életünkben egyre megszokottabb lesz a közéleti szereplést vállaló leány, asszony. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy e téren már minden rendben van, hogy nem kell a nőinek olykor a kelleténél többször bebizonyítania, hogy alkalmas egy poszt betöltésére, mint a férfiak, és hogy nem kell olykor magukat a nőket is meggyőz­ni: nem az számít nő, vagy férfi valaki, hanem hogyan végzi a munkáját,- érti-e a mesterségét, kellően felkészült-e politikai­lag, szakmailag. Mégis, összességében másként ítéljük meg a nő társadalomban elfoglalt helyét, szerepét, mint akár tízegynéhány évvel ez­előtt. Különösképpen pedig 1970 február­ja óta történt kedvező változás, akkor je­lent meg a párt Központi Bizottságának nőpolitikái határozata. A XI. pártkor)gresz- szuson vitazáró beszédében mondta töb­bek között Kádár János: „Még Itt a kongresszusi teremben is érzékelhető volt, hogy a nők társadalmi helyzete az utóbbi években jelentősen javult.” Bizonyíték enne többek között a nőknek a közéletben vállalt szerepe. A megyében *z aktív kereső nők 6záma több mint 78 ezer. Vagyis nehezen találnánk ma már olyan munkahelyet, alhol ne dolgoznának Hányok, asszonyok. És közülük ne áldozná­nak most már egyre többen és többet sza­bad .idejükből a köz javára. A megyében levő pártalapszervezeö tit­károk 18,4 százaléka, a vezetőségi tagok 30,2 százaléka nő. A 2 ezer 934 tanácstag­ból 886 nő. És akik ott vannak egy-egy tanács, vagy vb-ülésen, bizottsági megbe­szélésen tanúsíthatják: jól képviselik a közérdeket Ha kell interpellálnak, hogy megoldódjék a vízellátás, legyen villany- világítás meg járda, ha meg úgy hozza sora, bekopognak a választópolgárokhoz és azt mondják: több gyereket lehetne óvodá­ba vinni, ha vállalnánk együtt egy kis társadalmi munkát A Hazafias Népfront nőbizottságaiban is több mint 1600 asz- szony, lány vállalt feladatot Felkutatják a veszélyeztetett környezetben élő csalá­dokat, gyerekeket, segítenek ezzel a köz­ségi, a városi tanácsoknak. A nőbizotteág kezdeményezésére létesült például Zagy- varékason a nyugdíjasok napközi otthona. A szolnoki Varga Katalin nőklub asszo­nyainak évek óta megszokott tevékenysé­ge, hogy meglátogatják azokat az idős em­bereket, akik eltartási szerződést kötötték, Így kísérik figyelemmel helyzetüket, hogy ne árnyékolja bánat az öregek napjait. A példák sorába illik mindaz, amit a Vöröskereszt aktivistái, választott vezetői végeznek. E tömegszervezetben a megyé­ben körülbelül 25 ezer -nő tevékenykedik, a tagságnak 60 százaléka leány, asszony. Választott funkciót közülük 3100-an tölte­nek be. Rájuk vár a véradás, az elsőse­gélynyújtó tanfolyamok megszervezése. Ha nyitott szemmel járunk, láthatjuk; nemcsak törvény biztosította jogukból ere­dően egyenrangú társai ma már a nők %l férfiaknak. Éppen ezért feltűnő egy-egy lekicsinylő megjegyzés, ami igaztalanul éri őket. Ismét ide kívánkozik egy gondolat a kongresszus vitazárójából: „A nőkérdás, szocialista forradalmunk alapkérdése. Régi marxista tétel: egy társadalom haladó jel­legét megbízhatóan le lehet mérni azon, hogy milyen ott a nők helyzete. Minthogy a szocialista társadalom a leghaladóbb társadalom, ennek a nők társadalmi hely­zetében is megfelelően meg kell mutat­koznia”. A MEGKEZDETT ÜTŐN tehát tovább kell mennünk. Nem kevés, amit az utóbbi esztendőikben a nők helyzetének javításá­ért tettünk, de a munkát folytatnunk keli V. V. I Szója 000 hektáron Ládák helyett bútorok Eredmények a kisújszállási Faipari Vállalatnál Nagyobb területen, haté­konyabb módszerekkel növe­lik a szójatermést a jászladányi Egyetértés Tsz- ben. Az eddigi 400 hektár helyett az idén már 600 hek­táron termesztik az értékes növényt. Az eddigi hektá­ronkénti 16 mázsa átlagter­mést 17 mázsára akarják novelnL A 600 hektáron Idejében elvégezték a megfelelő talaj­művelést — szántást, simí­tást, tárcsázást, gyűrűs hen­ge rezést —. Az alapműtrá­gyázásnál megtalálták azo­kat a gazdaságos módszere­ket, amelyek a legkisebb rá­fordításiad biztosítják a ma­gasabb hozamokat A vegyszerezésnél % bát­ran nyúlnak a korszerű nö­vényvédelmi eljárásokhoz. A megyében például első­ként használták a sok hasz­nos tulajdonságokkal ren­delkező Basegram vegyszert A következő öt évben fo­kozatosan csökkentik a lá­dakészítést a kisújszállási Faipari Vállalatnál és telje­sen átallnak a bútorok, az úgynevezett nyílászáró szer­kezetek gyártására. Ehhez azonban meg kel­lett teremteni a személyi és a tárgyi feltételeket A vállalat tanműhelyében 1973-tól évente tizenhatan tanulják az asztalos szakmát A bútorgyártáshoz szükséges gépek beszerzésére pedig a fejlesztési alap 80 százalékát fordítják 1976-ban. A szük­séges berendezéseket már megvásárolták, így a kisla­kás-építéseknél felmerülő szükségletek egy részét ki tudják elégi tent A csírájá­ban már meglevő bútorgyár­tás — ami a jövőben fő pro­filját képezi a faipari válla­latnak — 10 millió forintot eredményezett a múlt évben. Szeretnénk az V. ötéves tery végére a bútorgyártást hatszorosára növelni. 1976- ban a tervek szerint 6 mil­lió forint értékben expor­tálnak ülőbútorokat nyugati országokba A hazai piacra bölcsődei berendezéseket ké­szítenél!. A technológiai módosítás­sal, az új gépekkel elérték, hogy tavaly a tervezett 33 ezer munkaóra he­lyett 57 ezret takarítot­tak meg. Az anyag- és energia-taka­rékossággal 1 millió 500 ezer forintot nyertek. A számok vonzásában Mindig vonzódtam a szá­mokhoz. A száraznak tűnő sarok, adatok biztonságérze­tet adnak. Fegyelmezett, egyértelmű világ a számoké. Ha leírom azt például, hogy 8714, az egy lezárt, világos, félne nem érthető tény. Mennyiség, amely — bár­mily furcsa — egy sor em­beri tevékenységgel össze­függő dolgot takar... Barcsik Ferenoné, az Or­szágos Takarékpénztár Szol­nok megyei fiókjának főelő­adója vallott így munkájá­ról. Szűfkebb munkahelye a számviteli-ellenőrzési osz­tály számviteli csoportja. A közgazdasági technikumi érettségit követő napon már a takarékpénztár ajtaján ko­pogott. Első munkahelyéhez hű maradt. Nemcsak a szá­mok szeretete marasztalta, hanem a munkatársak. a hétköznapok jó, légköre Is vonzotta. — Nem mondom, hogy nincsenek apró súrlódások, hisz ez velejár a munkával. Alkalmazkodnunk, formá­lódnunk keli egymáshoz. Julianna asszony munká­járól, a sok figyelmet igény­lő összesítésekről, visszaol­vasásról be&zóL Szereti, iz- ' galmasnak találja. El sem tudja képzelni, hogy ő, mond­juk, valamilyen szervezői munkában helytállhatna... nem „kenyere” a beszéd, a társalgás. Nemigen tudna meggyőzni senkit A szá­mok? Az más. Elszakadni tőlük? Nehéz. Habár, ha­marosan mégis, egy kis ide­ig ... Kismama. A napok­ban várja második kisgyer- mefkük „kopogtatását” ... — Lehet, hogy már a szü­lőotthonban olvasom a cik­ket is — mondja búcsúzóul. Ha a baba nem késik, ak­kor a Kiváló Dolgozó kitün­tetést is rendhagyó környe­zetben veszi át Barcsik Fe­rencié. X. Sx. E. Háromszázezer naposliba HAMAROSAN KIKELNEK A KISLIBÁK a zagyvarékasl Béke Tsz-bem. Az idén 300 ezer naposliba kerül ki'a képen látható keltetőkből. Akikelt szárnyasok, egy részéta tsz baromfitelepén nevelik lel, ezután Törökszentmiklós ra, a Baromfifeldolgozó Vál­lalathoz szállítják. Másik részük a libatömő szakcsoportokhoz jut el. A tsz 1976-ban továbbfejleszti a lúdállományát. Bővítik a lúdkeltetőket, egy lúdnevelő és utónevelő telepet létesítenek, amire 28 millió forint, exportáru alapokat növelő hitelt kaptaka Magyar Nemzeti Banktól Síit a pék, síit a pék... A Szolnok megyei Sütőipa­ri Vállalat szolnoki kenyér­gyárában naponként 300 má­zsa kenyér— hétvégén 350 mázsa — „darabáru”-ból (fél- és negyedkilós cipó) pedig 50 mázsa készül A kenyérsütödében tizen­négy -pék és két 'bétánított munkás, a „kisüzemben” —• a darabárus sütődében — tizenkét munkás dolgozik. Este nyolctól reggel ötig tart egy műszak, majd egyig a másik. Közben takarítás, előkészület, rendteremtés. A tmk-műhely dolgozói közben végzik a napi és megelőző karbantartást. A kenyérszállító kocsik hajnali négytől viszik a friss kenyeret, a péksüteményt Szolnokra, Martfűre, Űj- szászra. Kengyelre, — s még hat-hét községbe — a kör­zet boltjaiba. • • • A poros alvégi utca utolsó előtti házában nagyanyó két­hetente sütött kenyeret. Mindig csütörtökön. Szokásnak hittem gyerek­fejjel, hogy ragaszkodnak az otthoni sütéshez^ pedig mé­lyebb oka volt ennek: a megnyugvás. Hogy volt mi­ből. Ha kétkanálnyi tiszt maradt is az új előtt, de ki­tartott ... Az alvégi házak szigorú életmércéje volt: ki­húzzuk-■* az új őrlésig..J * • • A hatalmas kovászérlelő kördob első rekesze lassan megtelik. A kovásznak nincs ideje kibuggyanni a széle­ken, mert az automata kat­tan, máris üres rekesz illesz­kedik a kifolyócső alá. A második, az ötödik, a tizen­kettedik rész is megtelik. • • • Nagyanyám félmarolenyi kovászkája este a búbos te­tejére került. Kenyérsütés lesz holnap. A hétköznapok jeles eseményéről a kovász nélkül is tudhattam: az ak­kurátus ünnepélyes előké­születekből. • • • A dagasztógépek munká­hoz látnak. Kezelőjük már beprogramozta őket a labo­ratóriumból érkezett utasí­tás szerint. Az embernek egy dolga van ezután: felügyel. Sohn János jót harap egy ropogós serdrbe.il Negy­venhat éve pék, s dehogy hagyná el a kóstolást! —- Tudja, a púposhátú pék... az volt a ragadvány­nevünk. Fúpos ... gondol­hatja miért. ’ Sokat kakas­kodtunk inaskorunkban, visszavágtunk mással. Min­den szakmának volt titulu­sa... — Változott a szakma. Pék-é még a pék? — Azok vagyunk, azok maradunk. Az igaz, hogy kí­mél a technika, minden ma­gától megy.. „ de én, illetve mi indítjuk útjára a lisztet, a kovászt, szemünk láttára formálódik, sül a kenyér... gyönyörűség ez, én mondom. • • • 11. Ax embernek egy dol­ga vám ezután: felügyel. A Sütőipari Kutató Intézet sza­badalma — az automata gépsor — a fiatad szolnoki kenyérgyárban kezdte „pá­lyafutását”. Másfél év alatt „bizonyított”: az egyik leg­nehezebb munkát, a da- gasztást Is kifogás fiamul végzi. Krizsa László, Szokoll Endre és Miklós^ a két pék­testvér, Nádudvari Antal, Várkomyi János, Bíró István mesterek még most is arra gondolnak, hogy jó lenne belegyúrni, érzeni a tapadó tésztát... Nem az erőt ki­szedő munkát sajnálják, ha­nem a közvetlen beavatko­zást „Tán mégis ha én da­gasztanám __” A csőben, mint egy ér­rendszerben áramlik a tész­ta. A dagasztóból a futósza­lagra kerül, majd az adago­ló méretre szakítja, pördül egyet-kettőt, s már „bölcső­ben” ring a leendő cipó. • • • Hajnali háromkor nagy­anyó dudorászva kötötte meg kifőzött fehér vászonköté­nyét, gyökérkefétől vöröslő kezével igazított menyecské- sen ülő kendőjén, s dagasz­tani kezdett, ötre járt már, mikor hólyagosnak vélte a tésztáját. Óva-félve letakar­ta. a búbos mellé vonszolta. Pihentette. kelesztette. a kenyérré álmodott teknőnyi tésztát... Ügy érezte, ólom­ból van a keze. • • • A bölcsős rendszerű, fo­lyamatos kelesztőgépsor úgy halad mint az óra mutatója. Az első „öntés” 45 perc után elérte a hátsó nyílást, duz­zadva tölti meg rekeszét A megkelt cipók, mint tavaszt érző gyerekek a hegyolda­lon, hengerőznek á továbbí­tón, megállapodva az ala- gútkemence előtt, majd be­masíroznak. Pirös gomb, „idő indul” — s már csak várni kell. » •- * A búbos fala tüzelt, félre­állt az ajtaja. Nagyanyó lisz­tet szórt a lapátra, ráeresz­tette a tésztát, kis kefével kenegette, betolta a kemen­ce gyomrába. A két kerek cipó után két kis vakaró, csak maréknyi — és a gye­rekek kedvéért egy lángos- ka is a forró kemence tor­kába került. Az alagútkemenee nyílá­sakor a friss kenyér illata elárasztja a műhely minden zegót-zugát A piros-barna cipók egymásután csúsznál! a rakodólapra, ahonnan kis pihenő után polcra rakják őket Hiába van hajnal, át­dolgozott éjszaka, a friss ke­nyér illata, látványa otthoni nyugalmat áraszt. • • • Nagyanyó déltáft olyan volt, mint egy kérőt váró lány. Izgett-mozgott, nem maradt egyhelyben, egyre a kemence körül matatott. Aztán lefejtette az ajtót, s a kiáramló illat megnyug­tatta. Határozott volt, hall­gatag. Mire kivette a két csoda­szép kenyeret, s elhelyezte a damasztruhán, jól is la­kott — a szemével. Ahogy a nyugalma meg­főtt, a fáradságtól úgy ősz- tze zsugorodott, hogy na­gyobbnak tűnt nála két szép hasított kenyere. • • • Mire az utolsó kenyérszál- Iftó autó is visszaérkezik, már ragyogó rend, tisztaság van a kenyérgyárban. Vál­tanak. Sohn János pékmester 58 éves. Pintér .Jenő sütőipari szakmunkás — 18 éves. Kö- szönésnyi időre találkoznak. X. Szűcg Etelka /

Next

/
Oldalképek
Tartalom