Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
1976. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harminc éve alakult a Baloldali Blokk f A JP februárjára hazánk - lOutiban a politikai és a gazdasági élet háború utáni válsága a mélypontra jutott. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai között az ellentétek kiéleződése azzal kezdődött, hogy a kisgazdapárt 1945 őszi választási győzelmétől megitta- 6ült reakció általános támadást indított a forradalom vívmányai ellen. A földreform felülvizsgálása, s a hatalmi pozícióknak a kisgazdapárt javára történő „arányosítása” voltak az országos méretű jobboldali roham fő célkitűzései. A Magyar Kommunista Párt a „Földet vissza nem adunk!” jelszóval a felháborodott újgazdák tüntetéseinek élére állt, és szembeszegült a kisgazdapárti jobboldal egyéb törekvéseivel is. A koalíciós kormányzat legsúlyosabb gondjai azonban a katasztrofális gazdasági helyzetből fakadtak. A mezőgazdaság háborús károsodása, a termelés és az áruforgalom nehézségei következtében fellépő nagymérvű élelmiszerhiány éhínséggel fenyegette az országot, főleg a városi lakosságot. A bajt tetézte, hogy az infláció 194-5 második felében példátlan méreteket öltött. Megszaporodott a spekulánsok és a feketézők tábora, mérhetetlenül nagy károkat okozott a régi közigazgatási apparátus szabotázstevékenysége. A téli hónapokban a dolgozók, különösen a munkásosztály elégedetlensége a tetőpontjára hágott: januárban és februárban népmegmozdulásoktól volt hangos az ország. A kommunista párt előtt világossá vált, hogy a válságos helyzetből a kibontakozást csak erél.ves gazdásági rendszabályok biztosíthatják, ezek megvalósítását azonban nem lehet kizárólag az államigazgatásra bízni. „Átfogó, a gazdasági és pénzügyi élet minden területére kiterjedő kormányzati szanálási tervre van szükség, oly tervre, mely széles néptömegek cselekvő aktivitását váltja ki, és felsorakoztatja őket a gazdasági zűrzavarra spekuláló reakció ellen” — olvashatjuk ezt a felismerést az MKP gazdasági és pénzügyi javaslatait tartalmazó tervezetben. E javaslatok, melyek több ponton túlléptek a kormány programján, a kisgazdapárt kivételével a koalíciós pártok számára elfogadhatók voltak. A jobboldali kisgazdapárti vezetők élükön Nagy Ferenc miniszterelnökkel, a függetlenségi front programjához, való ragaszkodás ürügyével igyekeztek a nagytőkét korlátozó javaslatok elől kitérni. A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztoárt és a Szakszervezeti Tanács közötti tárgyalások eredményeként 1946. március 5-én megegyezés született a Baloldali Blokk megalakításáról, mely a népfrontot testesítette meg a Függetlenségi Fronton belül. A blokk nyilatkozata leszögezte: A három párt és a Szakszervezeti Tanács a kisgazdapárt jobbszámvával nem hajlandó együttműködni, de továbbra is állja a szövetséget e párt demokratikus elemeivel; a Baloldali Blokk együttes erővel veszi fel a harcot minden kísérlettel szemben, amely a földreform reakciós revízióját célozza, s kész teljes tömegerejét mozgósítani e nagy demokratikus vívmány védelmében f az "ország talpraállítása és a nagytőke szabotálásának leküzdése érdekében követelte a közigazgatás megtisztítását a reakciós közhivatalnokoktól és a Függetlenségi Front 'teljes államosítási programjánál!: végrehajtását, vagyis a szénbányák államosítása mellett a bauxitbányák, olajforrások és energiatelepek államosítását is. Ezenfelül szükségesnek tartotta a magyar nehézipar öt legfontosabb üzemének sürgős állami kezelésbe vételét. Követelte a pénzügyi téren folyó aknamunka és a spekuláció elleni harc érdekében a bankok egész ügyvitelének állami ellenőrzését. Két nap múlva mcf£ 7-én 400 000 budapesti dolgozó vonult fenyegető, hatalmas, de fegyelmezett rendben a Hősök terére, ahol politikai nagygyűlésen tett hitet a Baloldali Blokk követelései mellett. Ugyanezen a napon a kisgazdapárt balszárnyinak képviselői nyilvánosságra hozták, hogy egyetértenek a reació elleni fellépéssel, s maguk is követeltek pártjuk megtisztítását. A lenyűgöző tüntetés, s a demokratikus pártok elszántsága meghátrálásra kényszerítette a kisgazdapárt vezetőségét. A kisgazdapárt rövi d csen megjelenő nyilatkozatában nem csak elfogadta a Baloldali Blokk követeléseit, hanem azt is bejelentette, hogy 20 jobboldali parlamenti képviselőjét kizárja a párt soraiból. Azáltal, hogy a ..többségi” párt e követeléseket elfogadta, a Baloldali Blokk célkitűzései kormányprogrammá lettek. U. K. Hétfőn kezdődik minden elölről Alattyán Jászladánytól pár kilométer csupán. Mégis nagyon hosszú, több évig tartó utat tett meg Borics Mária, míg szülőfalujából megérkezett Jászladányba, ahol jelenleg a Hősök terén levő általános iskola igazgatóhelyettese. Ritka változatos életpálya az övé. amelynek állomásai: Alattyán., Eger, Jászberény, Tiszajenő, Szeged s végül Jászladány. Azt hiszem, mindent felsoroltam ... — Valóban teljes a lista :— bólint —, ■ csak Ladányi kétszer kellett volna említeni. Az általános iskola befejezése után Alattyánból Egerbe mentem, egyéves csecsemő- és gyermekgondozó- nő-képző iskolába. Végzés után, 1956-ban hat hónapig dolgoztam egy idényjellegű bölcsődében Ladányban, majd Jászberényben a Hűtőgépgyár dolgozóinak gyermekeit gondoztam. A munka mellett esti tagozaton tanultam a Lehel Vezér Gimnáziumban. Érettségi után Ti- szajenőn tanítottam, s közben Szegedre jártam a Tanárképző Főiskola levelező tagozatára, matematika-fizika szakra. Az államvizsga előtt jöttem ide Jászladányba az egyik kolléganőm csábítására, s azért is, hogy közelebb legyek idős apámhoz. Mindennek idestova már tíz éve. Nem kis idő egy községben, egy munkahelyen. Talán nincs is olyan ember a községben, akit ne ismerne, s aki ne ismerné őt. A kartársai lelkes, kísérletező pedagógiai munkáját hallatlan emberszeretetét csodálják, a község vezetői közéleti aktivitását dicsérik. Két évig volt közművelődési felelős, de az ezzel kapcsolatos kérdésekben ma sem döntenek az ő véleménye nélkül. Néhány éve kinevezték igazgatóhelyettesnek, s megválasztották a pedagógus pártalapszervezet titkárának^ Mikor az iskolán kívüli munkájáról kérdezem, kissé zavarban van, s túl szerényen beszél az eredményekről. — Az első közéleti szereplésem még Tiszajenőhöz fűződik — emlékszik vissza. Ott léptem be a pártba, 1965- ben. Az első megbízatásom a helyi KISZ-szervezet munkájának irányítása volt. Félévig én láttam el a titkári teendőket is. Az elért eredmény olyan sikerélményt nyújtott nekem, hogy azóta is ez az egyik hajtóerő a munkámban. Akkor éreztem először, hogy sikerült hasznossá tenni magam. A falu közössége befogadott, az emberek felkerestek ügyes-bajos dolgaikkal. Tulajdonképpen ott éreztem rá a pedagógus szerepére, feladatára, ami nemcsak az iskola falain belüli oktatást-nevelést foglalja magába. Ebben a szellemben próbáltam dolgozni itt Jászladányban is. Az elején persze nem volt könnyű ... Előbb bizonyítanom kellett, hogy befogadjanak, megszeressenek az itt élő emberek. Ügy érzem, sikerült ezt elérnem. T — Kollégái szerint különös gonddal patronálja a cigány- gyerekeket. — Nagyon ragaszkodom hozzájuk. Szeretném, ha ők is rendesen járnának iskolába. elvégeznék a nyolc osztályt. Ami csak tő’em telik, mindent megteszek értük, felkeresem a szülőket, beszélgetek velük, foglalkozom a gyerekekkel. Ezenkívül persze még sok mást is csinál: vezeti a szülők akadémiáját, az iskolában ő a pályaválasztási felelős, részt vesz a község közművelődési tervének ösz- szeállításában, tanít a dolgozók általános iskolájában, szakmai-politikai továbbképzésekre jár. — Mindezek mellett marad-e egyáltalán szabad ideje? — Csak a hét végén jut arra időm, hogy egy kicsit magammal is foglalkozzam. A vasárnap a takarításé, s az olvasásé. (Tavaly kaptam szolgálati lakást, több éves „albérletezés” után.) Aztán hétfőn minden kezdődik újra elölről. Fél hétkor megszólal az ébresztő órám, megfőzöm az elmaradhatatlan duplaadag kávém, s irány az iskola... T. G. Ma este a Szigligeti Színházban Elektra — Á' özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak A magyar színházak úgy látszik újra felfedezték Bornemisza Péter tragédiáját és Csokonai Vitéz Mihály víg- játákát. A „magyar” Eléírtra tudomásunk szerint Szolnokon még nem került színre, a „Karnyónét” 1886-ban a Fehér Ló fogadó játékszínjében meghirdette egy erdélyi vándortársulat, erre van forrásadatunk, de ez még nem jelenti azt, hogy az előadást meg is tartották. Ezért igazi szolnoki ősbemutató a két dráma színrevitele. Horváth Jenő rendezővel a főpróba szünetében beszélgettünk. — A rendezőtől, akik szeretnénk ..beajánlani’’ a közönségnek a darabot, esetleg szerény „kalauzkodásra’’ is vállalkozunk. manapság mindig megkérdezzük a próbák folyamán: milyen felfogásban rendezi a darabot. Talán rossz beidegződés, de a rendezők elvárják a kérdést. — Sem a kérdést nem szeretem, sem a „kitalálásokat”. Az Elektrát csak el kell játszani. — Ezen a „csak”-on sok múlik? — Ügy értem: semmit se kellett kitalálnom. Nem én rendeztem: a /darab rendezted magát. Minden annyira világos, amit Bornemisza leírt. Csali oda kell rá figyelni. A magyarországi reneszánsz gyönyörű nyelvezetével mindent elmond. — A Csokonai-vígjáték tulajdonképpen tündérjáték és drasztikum egyszerre. Mai színpadon hogyan hat ez a kettősség? — A színdarabot is felfoghatjuk interjúalanynak. Tudni kell tőle kérdezni, — választ kapunk. A „Kamyó- néíól” úgy kérdeztem, hogy a XX. század emberének is érdemleges válaszokat adjon. De sokat elmond így „Karnyóné”! A divatmajmo- lásról — nemcsak öltözködést értek ezen —. hanem a butasággal szembeni alázatot. mindennek a „megdicsőülését”, ami messziről jött, tehát idegen. A másik mondanivaló-pillére a darabnak: örömöt akarunk, szeretni vágyunk, mindig azt akarjuk, hogy szeressenek bennünket. — Mégiscsak Lilla emléke kísért. ..? — Én most általánosítok,' amikor úgy fogom fel a „Karnyónét”, hogy az a szerelem himnusza. — Furcsamód, egy vígjátékban. — Ez az életérzés nem műfaj kérdése, ez mindenhol ott van. A szereposztásból: Elektra, majd Karnyóné: Tímár Éva Jászai-díjas, Oresztesz: Rácz Tibor, ő játssza Tipptop szerepét is, Lipitlotty pedig Ivánka Csaba, A tragédia kísérő zenéjét Szokolay Sándor Kossuth- díjas szerezte, a díszlettervező Székely László Jászai- díjas, a jelmeztervező Mial- kovszky Erzsébet Jászai-díjas. — ti — A mundér becsülete Kézikönyv orvosoknak A gyógyszergyárak — a Magyar Gyermekorvosok Társasága szakmai segítségével — Gyermekgyógyászati Vademecum címmel, tartalmát és megjelenését tekintve egyaránt rangos kiadványt tettek közzé. A csaknem ezer oldalas kézikönyv Magyarországon először tartalmazza a gyermekgyógyászatban használatos gyógyszerkészítmények. tápszerek, szarobakteirológiai és más készítmények felsorolását. A gyakorló orvosok számára különösen hasznos, hogy egyes gyógyszerek gyermek- gyógyászatban használatos adagjai mellett a gyógyításban jelentős testméret, laboratóriumi és táplálkozás élettani adatok, fertőző betegségekkel, oltásokkal, gyermekkori mérgezésekkel kapcsolatos tudnivalók hosszú sorát is tartalmazza. A könyvet minden orvos ingyen megkaphatja. Bányamúzeum az iskolában Társadalmi összefogással bányamúzeumot rendeztek be a tatabányai Ságvári Endre Általános Iskolában. Hamisítatlan bányabeli hangulatot keltő tárót alakítottak ki az iskola pincéjében azzal a céllal, hogy ilyen módon is segítsék a pályaválasztást, megismertessék a diákokkal a bányászmesterséget. A szénbányák dolgozói és a 311-es Szakmunkásképző Intézet vájártanulói, szakoktatói készítették el a kis bányát, az ereszkét, az ácsolatot, a főtét, a bányászszerszámokat. Ugye milyen ismerős? „A mundér becsülete kötelez!” Őszintén szólva nem tudom honnét ered ez a „nagy igazság”, milyen mundérra értették annak idején, Nyalka huszármente volt-e, vagy a baka zöldparolis ruhája — ki tudja. Egy biztos: a mondás él, szájról szájra száll. Csak ... Mintha mostanában kicsit többet hallottam volna emlegetni. Néhány napja híre jött, hogy az egyik szövetkezetben baj volt az exportszállítás körül. A külföldi partner nem fizette ki a több ezres tételű bérmunka díját, a rossz minőségre hivatkozva. Amikor megkérdeztük így van-e, a szövetkezet elnöke imigyen csattant fel: honnét tudják? Ki Informálta önöket? Valaki tőlünk szolgáltatott bizalmas adatokat? Ennek utána fogunk járni. Íme a tipikus mundér, meg az ő becsülete. Holott ez az elnök azt is elmondhatta volna: igaz, így van, de az érem másik oldala, hogy egyre kevesebb a szakképzett munkásunk és olyanokkal exportképes termékeket gyártatnunk, akiknek először tanulniok kelleng a szakmát. Igaz, akkor azt is meg lehetett volna kérdezni : minek vállalkoznak ilyen körülmények között exportmunkára? Nos, itthon védték a hírüket, de vajon a külföldi partner jelentkezik-e megrendelőként továbbra is náluk, vagy más magyarországi cégnél? Ez már nemcsak a szövetkezet dolga. Másik példa: a minap közgyűlést tartott az egyik szolgáltató szövetkezetünk. A vezetőség beszámolt, hogy milyen jól dolgoztak, kitüntetéseket is „osztogattak”, csak éppen arról nem esett szó, hogy üzleteik színvonala egyre romlik, hogy az egyik helyen például az öltözőben a dolgozók fejére esik a szekrény ajtaja. Arról sem beszéltek, hogy koránt- sincs annyi szerszámuk, mint amennyire szükség lenne, holott beszerzésük'' nem kerül sokba. Erről ejfelejtettek szólni a beszámolóban. De igaz is, minek rontani az ünnepet, vagy foltot ejteni a „mundéron” ilyen kicsinységekkel? Az egyik hivatalunkban a közelmúltban tartott munkaértekezleten az egyik dolgozó szóvá tette, hogy az ügyfelek kiszolgálása körül nincs minden rendben, javítani kellene a munkán. Véleménye nem keltett osztatlan lelkesedést. Miért kellett szólni? És pont a központ kiküdötte előtt? Védjük a muridéit akkor is, ha elnyűtt, kopott, divatjamúlt már. Vannak akik nem veszik észre, hogy ma már más módi járja. Kényelmes, jól szabott „civil” ruha, amiben jól érzi magát az ember, és aminek a becsületét sem kell ilyen módon védeni. Mert ebben a ruhában csak jól illik dolgozni. És a jól végzett munka sehol, senkivel szemben nem szorul védelemre. Varga Viktória A siklósi vár éttermében szójával készült ételekből rendeztek bemutatót az Országos Műszaki Fejlesztési Élelmiszeripari Kutató Intézet, valamint a szó- jatermetés hazai gazdája, a Bolyai Állami Gazdaság. A bemutató célja az volt, hogy a termelő gazdaságok, a feldolgozó üzemek és a felhasználó vállalatok szakemberei megismerkedjenek a nagy biológiai értékű szója emberi táplálkozásra való fel- használásának lehetőségeivel. Az étlapon különféle hidegételek, húsételek, meleg tészták és sütemények szerepeltek s
