Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976, márcfcB M. 2i TUDOMÁNY—TECHNIKA Lézer-fűrész az ipar számára Angol-fizikusok nagy teljesítményű lézert állítottak elő, amelyben a sugarakat kibocsátó gáz széndioxidból, nitrogénból és héliumból áll. A lézer a fényt nagy feszültségű kisüléssel való gerjesztés hatására bocsátja ki. Teljesítménye 800—900 watt. Eredetileg hegesztési kísérleteket akarnak végezni a készülékkel, de kiderült, hogy erős gázsugárral együtt alkalmazva a fémek és más anyagok vágására sokkal megfelelőbb. E célra egy gépet is , konstruáltak, amelyben a függőlegesén vezetett sugár egyhelyben áll, a munkadarab pedig vágás közben mozog alatta. A lézersugarat kis átmérőjű nyalábbá fókuszálták, s körűié áramoltatták a munkadarab irányába a gázt (fémekhez oxigént, nem-fémes anyagokhoz levegőt, kerámia anyagokhoz argont). A gáz feladata az, hogy lefújja a sugárnyaláb környezetéből a megolvadt anyagot, amely máskülönben újra megszilárdulna. Igen szép, isima vágási felületet lehet kapni ezzel a lézer-gázsugár kombinációval. Kivétel nélkül mindenféle anyag darabolására felhasználható a vágási mód. A 2 mm-nél vastagabb acél lemezt másodpercenkénti 2 méteres (!) sebességgel, „fűrészeli el” a lézersugár. Más vágási módszerek olcsóbbak ugyan, de vannak olyan körülmények, amikor más úton nem is lehetne megoldani a feladatot (pl. titán vagy martenzites rozsda- mentes acél vágása esetében). Szimulátoros pilótakiképzés nunsi I! magyar nyelv hete t r A rádió legfontosabb kifejező eszközének, a magyar szónak szentelte az elmúlt hetet. Meglepően sok műsor viselte magán a megkülönböztető feleimet. Annak is örülünk, hogy nem az elemző, kétségtelenül hasznos, ám kevésbé figyelmet keltő nyelvművelő műsorok voltak többségben, hanem mind hangvételben változatos, érdekes összeállításokat hallhattunk. Részletesen most csupán ükét vasárnapi adásról írok. Az egyiket az Ifjúsági Rádió rendezte a 22-es stúdióban főiskolásoknak, leendő magyar tanároknak. A játékos nyelvi vetélkedő ..Szólj, s ki vagy elmondom...” címmel .©, legkülönbözőbb, furfangos talányok megfogalmazásával oktatott bennünket, hallgatókat is a szebb magyar beszédre. A kérdések néha .kézenfekvőén egyszerűek, máskor nehezebbek, bonyo- ’ lultabbak voltak — mindegyik megoldásért pont járt. (A műsort összeállító szerkesztőnek kellene elgondolkodnia azon, vajon nem le- - hetne-e ebben nagyobb egyensúlyt, s egyúttal igazságosabb vetélkedőt „összehozni”.) De ez legyen a szerkesztő gondja, mi hallgatók így is kitűnően szórakoztunk, hiszen a választ egy-egy kérdésre nemcsak a ■ stúdióban szereplők keresik — s ez a játék egyik haszna. A másik, a szerepe felelősségét igazán érző zsűri jóvoltából vált sajátunkká: szakszerű, precíz magyarázatokat, tanácsokat adtak. Nemcsak mondták, indokolták. is, miért helyesebb egyik, kifejezés a másiknál, és így tovább. A nyíregyházi MójiczZsig- mond színházteremből vasárnap délutánján ,,Ez a táj tanított szeretni a Hazát” címmel közvetített a rádió irodalmi összeállítást. A műsort szerkesztő dr. Gáspári Lászlót azért illeti igazán dicséret, mert jól hallhatóan sikerült ötvöznie a táj, a haza, s a nyelv szeretőiét a megszólaltatott müvekben. Bár ebben a műsorban, (amely szintén a magyar nyelv hete alkalmából hangzott el) egyetlen szó sem utalt a feleimre, mégis, épp a szemelvények ízes magyarsága tiszta szép beszédre, magyaros fordulatokra tanított önkénytelepül. S ha már a nyelvről beszélünk, essék szó arról is: a közreműködő színészek — Avar István, Benkő Gyula, Czeglédi Edit, Gsernus Mariann, Sihkó László — mintha érezték volna felelősségüket, tisztán, szépen hangzó beszéddel tolmácsolták a kiválasztott műveket. Hull István verseiről A kritikusok fórumán Isz- Jaí Zoltán az elmúlt héten Iluih István első verseskötetét, a Jó reggelt fény-t elemezte. Bár kritikusok szerepléséről nem szokásunk kritikát írni. most mégis néhány mondatban méltatni kéll, hogy Iszlai milyen érzékenyen reagál a szolnoki munkásköltő gondolataira, s érzéseit meglepően éles logikával meg is indokolja. Megérzi, s talán ez a legfontosabb, hogy Iluh költészetével más, eddig szinte alig hallott hang jelentkezik a magyar lírában. Iszlai megköszöni a Magvető Kiadónak Iluh István felfedezését Mi az ő felfedezésének örültünk. “ trömböczky — A szovjet polgári légiforgalmi pilóták uljanovszki kiképzőiskolájában kemény munka folyik minden nap. Éveknek kell eltelnie ahhoz, hogy beteljesüljön a növendék álma és beülhet a nagy utasszállító gép baloldali pilótaülésébe, vagyis a repülőgépvezető, a kapitány helyére. A repülői karrier legalsó fokozatát, a második tiszt feladatkörét is csak akkor láthatja el, ha már túl van a hosszú és alapos földi kiképzésen. Első tiszt (másodpilóta) csak akkor lehet belőle, ha második tisztként jól megfelelt és kellő gyakorlatot szerzett. A pilótakiképzés költségei, valamint a repülőgépek mind nagyobb bonyolultsága és ^nehezebb kezelése a földi kiképzésben szükségessé tették a repülésoktatási szimulátorok használatát. A korszerű repüléstechnika elsajátításához kétféle szimulátor-rendszert alkalmaznak. Az egyik a repülés sziA világ első Teljesen elektronikus karórája az amerikai Pulsar volt, amelyen már a kijelzőrendszer sem a hagyományos számlapból és mutatókból állt, hanem elektrolumineszcens diódák segítségével megjelenő világító számok mutatták az időt. Ez azonban még csak prototípus volt: a digitális elektronikus karórák 1972- ben kerültek először kereskedelmi forgalomba. Ekkor úgy tűnt, hogy még sokáig nem lesznek a hagyományos, mechanikus karórák komoly versenytársai már csak azért sem, mert sokkal drágábbak voltak. A nagy integrációs fokú mikroáram- körök gyors fejlődé»:, ami az elmúlt években a zseb- számológépek árának nagyfokú csökkenését eredményezte, már a digitális óráknál is érezteti hatását; míg a jobb minőségű mechanikus karórák ára az elmúlt években az infláció követmulátor, amely földhöz kötött, és ott teszi lehetővé a repülés legtöbb fogásának, manőverezésének elsajátítását. A másik, a repülő szimulátor a repülőgépbe kerül beépítésre és ott ad alkalmat a tanulónak a földön utánozhatatlan körülmények közti manőverek begyakorlásához. E szimulátorok mindegyike tartalmaz egy számítógépet, eredeti repülőszerkezeti elemeket és olyan készülékeket, amelyek ezeket összekapcsolják. A gépek vezetőfülkéit valósághűen építik fel a szimuláció számára. Megtalálhatók az összes szükséges repülő- és hajtómű-ellenőrző műszerek, továbbá azok a szervek, amelyek a kormányzáshoz szükségesek, s végül egy teljes navigációs berendezés. Hangszalagról a valósághű hangokat és zajokat, egy vibrátorral pedig a megfelelő géprezgést is utánozzák a szimulátorban. keztében emelkedett, a digitális elektronikus karóráké csökkenőben van. Amerikai gazdasági előrejelzések szerint egy-kétéven belül az utóbbiak lesznek az olcsóbbak. 1975 végén a legegyszerűbb, kétfunkciós digitális karóra (ami csak az órát és a perceket mutatja) ára az Egyesült Államokban 30 dollár körül volt, míg Európában drágább, Angliában például 29 font. Az elektronikus digitális karórák előretörését mutatja, hogy míg 1974-ben 700 000, 1975-ben már 3,5 millió ilyen órát adhat el elsősorban az Egyesült Államokban, ahol ezek a legolcsóbbak és kezdenek divatba jönni. Egy amerikai piackutató felmérés szerint az elektronikus digitális karórák tulajdonosainak 95 százaléka úgy nyilatkozott, hogy legközelebb is ilyet fog vásárolni, Automatika 1 a lengyel hajókén A lengyel hajógyárakban épülő hajókat egyre több automata berendezéssel szerelik fel, amelyek fokozzák a hajózás biztonságát, megkönnyítik a legénység munkáját, s egyben lehetővé teszik kevesebb legénység igénybe vételét az őrség nélküli tengeri utaknál, A lengyel Ipari Automatikai és Méréstechnikai Intézet szakemberei egyebek között kidolgozták egy speciális riasztóberendezés rendszerét, amely optikai és akusztikai jelekkel informál a hajó hajtóművi egységeinek (a fő hajtómű, az áramfejlesztő aggregátorok, a hajtóanyag- és olajrendszer stb.) rendellenességeiről. A berendezés jelzi a hűtővíz túl magas vagy alacsony nyomását, a szivattyúrendszer meghibásodását, a transzformátorok túlterhelését, együttműködik a riasztóállapot regisztrálóval, amely szalagra rögzíti az üzemzavar napját, óráját, helyét, valamint a javításra vonatkozó adatokat. A rendszer prototípusát a „Ka- linowski” 1 tengerjáró hajón szerelték fel, ahol elnyerte a legénység osztatlan elismerését. 1975 végéig az Ipari Automatikai és Mérés- technikai Intézet 33 ilyen rendszert állít elő, amelyeket a lengyel hajógyárakban a Szovjetunió, Hollandia' és az NSZK számára készülő hajókon szerelnek fel. A hajóberendezések automatikus vezérlésében további lépést jelent az ugyanez intézetben kidolgozott mérő-jelző központ. A tele- metrikus rendszerekkel ellátott központ nemcsak az üzemzavart jelzi, hanem a távolból méri a tartályokban és vezetékekben levő víz, gőz, olaj és fűtőanyag hőmérsékletét és nyomását. A központ prototípusa eredményesen vizsgázott, a laboratóriumi műszaki-kli- matikai próbákon éppúgy, mint a gyakorlatban: a Lengyel Óceánhajózási Vállalat hajójának kéthónapos afrikai útja során. Elektronikus karórák A csillagvizsgálók országa Ókori írásokxj^-dai, akik még mind egy nyelvet beszéltek, Sineár földjére mentek, hogy ott új várost és tornyot építsenek. Olyan magas tornyot, amelynek csúcsa az égig ér. Talán így akartak közelebb kerülni a csillagok világához. Évezredeken keresztül az emberek titokzatos ábrákkal népesítették be az égboltot Bizonyos, hogy a csillagvilág titkaira az első feleletet naív szemlélet alapján keresték. Még évszázadokkal ezelőtt is úgy gondolták, hogy a Föld a mindenség központja, amely körül a Nap és a bolygók keringenek. A kopernikuszi szemlélet térhódítása után fokról-fokra értette meg az ember, hogy Földünk csak egy porszem a Világmindenségben. 1 Ma már közelebb kerültünk a csillagokhoz, igaz nem Bábel-tornyán keresztül. Az optikai és rádiócsillagászati műszerek, valamint a rakéták tették lehetővé, hogy mélyebbre pillantsunk a csillagok titokzatos világába, Annak ellenére, hogy a rakéták jóvoltából csillagászati obszervatóriumokat tudtunk kihelyezni a világűrbe (csillagászati mesterséges holdak és emberlakta űrlaboratóriumok) — mégis a csillagászok fő fegyverei má is az optikai és rádiócsillagászati távcsövek. A távcsövek optikája lehet lencse, vagy tükör. A rádiócsillagászok pedig hatalmas parabola antennákkal vizsgálják az elektromágneses hullámok birodalmát. A két módszer nem üti, ellenkezőleg, kiegészíti egymást, hiszen a rádió- csillagász az emberi szem nem látható tartományában dolgozik. A Szovjetunió olyan ország. 1 amely csillagászati megfigyelésre igen alkalmas. Nagy a területe, több magashegysége van. amelyeknek csúcsain kristálytiszta a levegő. Az egyik ilyen adottságú helyen, a kaukázusi Ze- lenckük falu közelében új csillagászati központ kezdte el működését. A központ optikai és rádiócsillagászati részlegből áll. Az optikai részleg „nagyágyúja” az a 6 méter átmérőjű tükrös reflektor, amely egyben világrekord az optikai csillagászati műszerek terén. Az eddigi rekordot 1948 óta, az amerikai Mont Palamar-i tükrös reflektor tartotta S méter átmérőjével. Az optikai teleszkópot 2060 méter tengerszint feletti magasságban építették nyolc év alatt. Klasszikus vonalú kupolájának az átmérője 45 méter, forgását számítógép vezérli. A kupola tíz perc alatt végez 360 fokos fordulatot. Az optika tubusa hossza 27 méter. A teleszkóp tükrének vastagsága 45 cm. Hogyan lehet szemléltetni a tükör érzékenységét? Nos, egy gyertyalángot a csillagász 25 000 kilométer távolságból szemmel érzékel a tükrös teleszkópba pillantva. Az optikai részleg mellett 900 méter magasságban, tehát alsóbb régiókban építették fel a rádiócsillagászati állomást. Itt az antenna tükör felülete 13 090 m‘!. Ez mintegy háromszorosa a világhírű Jodrell Bank-i rádiócsillagászati antenna felületének. A szovjet szakembereket nem a rekorddöntögetés vágya. hanem behatárolt tudományos célkitűzések vezették, amikor iiVen méreteket terveztek mind az optikai, mind a rádiócsillagászati részlegeknél. Az, új kaukázusi csillagászati komplexumban a mi Galaxisunkat, a távoli galaxisokat, a Seyfert-galaxist és kv azúrokat kutatják. Eztek képezik az elsőrendű célpontokat. Uániif 3 kaukázusi csil- V m Hl lagászatí komplexum munkatársai is bekapcsolódtak más szovjet tudósok munkájába, a földönkívüli esetleges civilizációkkal az érintkezés keresésébe. Egyes feltevések szerint a Tejútrendszer 200 milliárd csillaga között 1 millió technikai civilizáció létezhet. A rádiócsillagászoknak tehát lesz mit végighallgatniuk a Kaukázusban. T. M. „Reflektograph-E” névvel gyors és pontos eredményt adó hibahelykereső készüléket gyár a Siemens cég, villamos szabadvezetékek és kábelhálózatok rendszeres ellenőrzése céljára. A készülékből kibocsátott mérőimpulzus végigfut a vizsgálandó kábel erein. A rendellenességeket — ke- resztmetszetváltozásókat, hibás kötéseket, toldásokat —, azok reflexiós jelét a készülék egy 6X20 cm felületű elekt- ronsugárcső képernyőjén jelzi. Ugyanígy mutatja a készülék a csökkent szigetelésű hibahelyeket és a kábelvégek távolságát is. mm A hiba pontos helyét az impulzusfutási idő alapján lehet meghatározni. A hibahelynek a mérőhelytől mért távolságát az impulzus visszaárkezési ideje alapján a készülékben meghatározva digitális kijelző egység mutatja. A „Ref- lektograph-E”-t a vizsgálandó szabadvezetékre, illetve kábelre közvetlenül, vagy egy illesztőszerkezet útján lehet rákapcsolni. Kábeleknél a vizsgálati távolság maximálisan 150 kilométer. >
