Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-23 / 70. szám
1976. március 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KISZ-Riiíttöttgyűlés Kuiszentmártonbaü és Kisújszáüáson A kisújszállási KlSZ-fiatalok Szepesi Gyulának, a városi KISZ-bizottság egykori titkárának hozzászólását hallgatják (Folytatás az első oldalról) ra elmondta, hogy kedvezőbb lett a fiatalok megítélése. Az ifjú nemzedék jól dolgozik, ügyesen használják az új technikát, hasznosnak érzik magukat. Sajnos, előfordul néhány helyen, hogy még a 25 esztendős KISZ-vezetőket sem kezelik felnőttként. Például a cibakház! Vegyesipari Szövetkezetben mintha nem is tudnának az ifjúsági törvényről. Hogy ez a szórványos jelenség is megszűnjön, Fekete Géza kérte a párt, és a járási hivatal segítségét. Az idén négyszázzal több fiatal vesz részt az ifjúsági vitakörökön, mint'tavaly, hallottuk Jordán Józseftől, a kunszentmártoni községi tanács KISZ-bizottságának tagjától. Egyre jobb tehát a közéleti, politizáló fiatalokat nevelő munka. Több fiatal jut el RlSZ-vezetőképző tanfolyamokra. Előfordul azonban, hogy nem azt küldik el tanulni, akinek erre igazán szüksége lenne, hanem azt, aki éppen ráér. Gyulai Lajos, a mezőhéki Táncsics Tsz küldötte: „Nálunk a taggyűléseken a minőségi munkáról beszéltek a fiatalok, s arról, hogy ebben példát akarnak mutatni.” Czuczi Mihály, a BVM KISZ- bizottságának titkára joggal lehetett büszke arra, hogy a KISZ-tagok 98 százaléka bekapcsolódott üzemükben a szocialista mimkáverseny mozgalomba. Az úttörők és a KISZ kapcsolatáról beszélt Fülöp Zoltánná, a tiszakürti általános iskola úttörő-csapatvezető tanára. Az úttörő számára a KISZ-tag már igazi felnőtt, aki példakép is lehet. A KISZ-életre való nevelésben tehát nagy a felelősségük a KlSZ-tagolcnak. Török József, az öcsödi KlSZ-bizottság titkárának véleménye szerint politikusabb lett a KISZ. A különböző oktatási formákban Öcsödön nincs lemorzsolódás. 6Őt, egyre nagyobb és aktívabb a hallgatóság. A politikai oktatás színvonalának emelése érdekében azonban még van tennivaló: a járási KISZ-bi- zottságon jó lenne létesíteni egy anyagtárat. Ezt követően köszöntötte a küldöttgyűlést Garáz István, az MSZMP járási bizottságának titkára „A mi párt- bizottságunk — mondotta — időről időre értékelte testületi ülésen a KISZ munkáját, látjuk, hogy komoly eredményeket értek el. Érthető, hogy mi is örömmel adtunk helyet a fiataloknak: az új párttagok háromnegyed része ifjú ember. Ez jelzi a KISZ tekintélyének növekedését is. Két gondot mégsem hallgathatunk el: a KISZ taglétszáma négy év alatt változatlan maradt, javítani kell a szervezettséget A másik: alapvetően nem sokat javuít a KISZ érdekvédelme, az ifjúsági törvény megvalósításában a KISZ szerepe sokszor formális.” A küldöttgyűlés a kongresszusi dokumentum vitájáról kiadott állásfoglalás tervezetet elfogadta, majd a kunszentmártoni járás KISZ- bizottságának titkárává ismét Dékány Józsefet választotta meg. Sok jó tapasztalat Kisújszállás vasárnap délelőtt A tanácsháza bejáratánál feszes vigyázállásban egyenruhás ifjú gárdisták. Tanácsterem ajtaja feletti transzparensen üdvözlő szavak. Megadták a módját a KISZ-esek. Külsőségekben ünnepélyessé tették a Tanácsköztársaság évfordulójának napjára összehívott városi küldöttgyűlésüket. A város 40 alapszervezetének 1200 ÍISZ-esát képviselő 79 küllőit azonban nem „íinne- r'lt”,: dolgozott, reggeltől késő délutánig. Dicsértek, bíráltak. vitatkoztak, javasoltak. A legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt két esztendő munkája méretett meg ugyanis. Tárgyilagos önelemzést végeztek. A városi KÍSZ-bi- zottság beszámolójának is ez volt a fő erénye. A KISZ szervezeti életét elemezve tartalmasnak ítélte az akció- programokat, jónak (nem formálisnak) a KISZ-tagok munkájának alapszervezeti értékelését, és a KISZ-tag- ságra nevelő Kilián-próbákat. A dicsérő szavak mellett azonban ott volt a „de” is. A dolgozó fiatalok körében még hadilábon áll az egyéni pat- ronáiási rendszer. Elismerő szavak illették a legjobb KISZ-szervezeteket; a Móricz Zsigmorid Gimnázium és Szakközépiskoláét (tavaly véglegesen elnyerték a KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját), a MEZŐGÉP gyár- egységéát (két éven át gazdái voltak a vándorzászlónak), a Tisza II. Tsz-ét (az országban három KlSZ-szer- vezet nyerte el a KISZ KB védnökségi zászlaját, köztük ók.) A lista nem teljes. A munkaversenyben, az Alkotó Ifjúság pályázatokon; a „Ki mis nek mestere” és a „Szakma Ifjú mestere” versenymozgalmakban, a fásítási, a hulladékgyűjtési akciókban, a/, úttörők patronálásában, a tartalmas klubélet megteremtésében élenjáró KlSZ-szerve- zetekről sem feledkeztek meg az értékeléskor. Valamennyiüknek szólt * köszönet azért, hogy több mint 100 ezer forinttal járultak hozzá a vietnami szakmunkásképző építéséhez és több mint 130 ezer forint értékű társadalmi munkával a város szépítéséhez. De a város valamennyi ICISZ-esének címezték azt a megjegyzést is, hogy a irömyezetvedel emért, munkahelyünk tisztaságáért sokkal többet tehetnének. Nehéz lenne a szűkre szabott tudósítás kereted között visszaadni mindazt, ami a húszoldalas beszámolóban megfogalmazódott. Megannyi oldalról megközelítve — szervezeti életüktől a sok ingázó okozta szervezési problémákig — méretetett meg a kisújszállási KISZ-esek kétéves tevékenysége. S hogy még a beszámolóban foglaltakon túl is bőségesen akadt mondanivalójuk, azt a vitában felszólaló húsz fiatal (a résztvevőknek majdnem egyharma- da) bizonyította. Valamennyi hozzászólóra jellemző volt. hogy arról beszélt, ami KISZ-szervezetük erőssége, vagy amit KISZ- megbízatásuk, választott funkciója révén legjobban ismert. A nem előre leírt, spontán mondatok hatottak a legmeggyőzőbben és logőszintébben. Mint például Szölce László, a városi KISZ-bizottság honvédelmi- és sport felelősének keresetlen szavai arról, hogy odáig már eljutottak, hogy nem csak foci van a világon; de az atlétika, az úszás mintha nem is lenne sport ebben a városban. „A lehetőségeink csak egy töredékét használjuk ki arra, hogy megmozgassuk berozsdásodott végtagjainkat.” Ozsváth Sándor az úttörők és a KISZ-esek kapcsolatáról szeretett volna többet hallani a beszámolóban, sőt ezt hiányolta a KlSZ-kongresszusi levélből is. Méa azt is megkockáztatta, hogy talán azért kevés a dolgozó ifi vezetők száma, mert ezt a munkát nem tartják teljes értékű KISZ-megbíza tásnak. Feltűnt, hogy az üzemek, termelőszövetkezetek KISZ- szervezeteinek képviselői szinte kivétel nélkül sok jó tapasztalatot mondtak el áz üzemi négyszög működéséről, a párt- és a KISZ kapcsolatáról. Barna Károly, a városi pártbizottság első titkára a meghívott vendégek közül elsőnek kért szót. A pártbizottság és a városi tanács véleményét tolmácsolta, amikor elismeréssel szólt a város KISZ-fiataljainak sokoldalú munkájáról. Nem fukarkodott a dicsérő szavakkal, de nem hallgatta el a kritikai észrevételeket sem. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy elsősorban nekik, KISZ- gyeknek kell -fellépniük sokkal határozottabban, mint eddig — a közömbösség, a passzivitás ellen, és azokkal a fiatalokkal szemben, akik a munkahelyen, az utcán vagy nyilvános szórakozóhelyen rontják a többség, a becsületes fiatalok hitelét. Testre szabott megbízások A lányok, fiúk még a szünetekben is a vitákban elhangzottakon rágódtak. Mikor túljutottak a jelölésen, a szavazáson, míg az újjonan választott KISZ-bizottság megtartotta alakuló ülését és megválasztotta titkárát (ismét Ari Géza lelt) volt időnk egy kis folyosói beszélgetésre. — Hidd el, elsősorban a KISZ-titkáron, a vezetőségen múlik,- hogy egy üzemben milyen a KISZ-élet. Ha unalmas egy politikai vitakör, én azt mondom nem a gyerekekben kell a hibát keresni, hanem abban, aki nem tudta felkelteni az érdeklődésüket, mert úgy állt ki elébük, hogy nem igen tudott többet, mint ők, — magyarázta Vágó Lajos, a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának KlSZ-titká- ra. Makai Sándor, a MÁV alapszervezetének ágit. prop. titkárát megyei küldöttnek választották. Azt mondta, ha szót kap, neki is erről lenne elsősorban mondandója. Ügy érzi, nincs megoldva a politikai vitakörök vezetőinek képzése. — Mondogatjuk, nem jó, hogy néhányuknak millió funkciója van. Én is tele vagyok aggatva, mint a karácsonyfa. Szívesen csinálom, ez az életem, — mondta Nánási Eszter, a Férfi Fehérneműgyár KlSZ-bizottságá- nak gazdasági felelőse, tanácstag, a szakszervezeti elnökség tagja, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagja (van még funkciója.) — Ez betegség volt a KISZ-ben, mindig az kapott újabb és újabb feladatot, aki már bizonyított. Testreszabott megbízást kell keresni mindenkinek. Ezzel nem csak a munkát osztjuk el, a sikerélményt is, és akkor a fiatalok tényleg jól érzik magukat a KISZ-ben. Késnek a mezOgazdasági munkák Teiles és cselekvő egyetértéssel tánsgaljik az SZKP békeprogramjéi Az agronómusok első tavaszi határszemléi áriéi győzték meg a szakembereket, hogy az elmúlt napok nagy hidegjei után megfagyott a föld felszíni rétege, amely egyelőre nem alkalmas a mag fogadására, holott már korábban indítani kellett volna a vetőgápaket. Máskor ilyentájt már legalább a mák vetőmagja a földben van. Most pedig késésben van a borsó és a tavaszi árpa is, még szerencse, hogy legtöbb helyen a talajt gondosan előkészítették a vetéshez, úgy, hogy a fagy felengedése után nyomban a határba Jcüldhetik a gépeiket. Ezután következik majd a fontos ipari növényéül, a napraforgó és a cukorrépa vetése, ehhez azonban a talaj további felengedésére, felmelegedésére van szükség. Kérdés, hogy a különben márciusban — áorilis elején esedékes munkát idén mikor lehet elkezdeni.. Némi késésre mindem esetre ezeknél a növényeknél is számítanak a szakemberek, ami azonban a későbbi terméskilátásokat estek sikkor befolyásolja kedvezőtlenül. ha a munkát nem megfelelő minőségben végzik el. Az elhúzódó tél visszavetette a munkát a Rvümöl'- CSÖS-, és szőlőskertekben is. A vetésekhez a gazdaságok már készenlétben tartják a szükséges vetőmagot. Az ipari növényekből és a zöldségfélékből jó az ellátás. Tegnap ülést tartott .az ■Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége. Az ülést Kállai Gyula, az MSZMP KB tagja, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Papp Anna, a bizottság titkára tartott beszámolót a végzett munkáról és a bizottság előtt álló feladatokról. A beszámoló részletesen szólt a magyar nemzeti bizottság elmúlt évi sokoldalú hazai és nemzetközi tevékenységéről: az európai köz- ‘ vélemény képviselői II. közgyűlése alkalmából szervezett rendezvényeikről, a bizottság gazdag két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatairól, valamint a társadalmi és tömegszervezetekniek az európai biztonság és együttműködés elősegítése érdekében végzett munkájáról. A beszámoló fölötti vitában felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa-,- nak főtitkára, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnökségének tagja, aki hangsúlyozta erűnek szükségességét, hogy a bizottság az eddigiednél is fokozottabban törekedjék más társadalmi és tömegszervezetekkel közös akciók szervezésére az európai biztonság és együttműködés ügyének előmozdítása érdekében. Az elnökség hangsúlyozta. hogy a magyar közvélemény teljes és cselekvő egyetértéssel fogadja az SZKP XXV. kongresszusán kidolgozott új békapirogriaimot, s a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1976. március 14-i állásfoglalásának széliemében azt saját ügyének, programjának tekinti. Meggyőződésünk — hangsúlyozta az elnökség —, hogy Európa a népek akaratának megfelelően — minden akadályt leküzdve — továibb halad a politikai és katonai enyhülés útján. A tavaszi béke és barátsági hónap keretében május 9—15 között az Országos Béketanáccsal és más szervezetekkel közösen „Európai biztonsági és leszerelési hetet” rendez az elnökség. Az elnökség úgy döntött, hogy ez év őszén magyar— olasz kezdeményezésre megrendezi az európai biztonság problémáival foglalkozó európai történészkenferenciáb Az elnökség a magyar nemzeti bizottság teljes támogatásáról biztosította az eurónai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságát, arrielwrak munkájában a jövőben is részt vesz. Á fejlődés lépcsői I tiszabsrai Lénia Tsz-taa A tiszaburai Lenin Termelőszövetkezet főképp a megy- gyeséről híres. Igaz, a gyümölcsösnek még csak egy része fordult, termőre, de amikor tavasszal virágozni kezdenek a, fak‘ akkor nagyon szép látványban lehet része a' látogatónak*. Ha azonban nemcsak a díszbe öltözött gyümölcsös érdekli, akkor azt is megtudhatja: a gazdaságról, hogy az üzem évről évre növekvő hozamokkal és egyre nagyobb nyereséggel dicsekedhet Minek köszönhető ez? Leginkább a növénytermesztésnek, s természetesen a tsz- ben dolgozóknak, a szervezett munkának. A korábbi időkre visszatekinlve a gazdaságot az jellemezte, hogy sokfajta növényt termesztettek, és ezzel elaprózták a szántóterületet, a munkaerőt. Az utóbbi években — 1971-től — viszont megkezdődött a specializálódás: egyre kevesebb növényt vetettek. Azt is megválasztották, hogy a talajmú- veléstől a betakarításig mennyire gépesíthetek a munkafolyamatok, s azt sem hagyták utolsó szempontnak, hogy az adott földterületen mely kultúrák termesztése a leggazdaságosabb. Tavaly például az összes szántó 45 százalékába búza került, és jelentős területet, több mint 15 százalékot foglalt el a kukorica is. A takarmánynövények között a lucerna „vezet”. Az üzem éghajlati és talajadottságai kedvezőek a búza számára. Az elmúlt évi csapadékos nyár ellenére is több mint 35 mázsa kenyérgabonát arattak le egy hektárról, és a búza jövedelmezősége itt jobb, mint a többi ágazaté. Ezért az üzem vezetői hasonló nagyságú területen akarnak gabonát termelni, és a fő cél a jövőben is a hozamok javítása lesz. A kukoricatermesztéssel hasonló a helyzet. Az eredmények itt is tovább javíthatók, ha a földbe több tápanyagot, juttatnak vissza, jobban ügyelnek a szakszerű gyomirtásra, az öntözésre, v valamint a betakarítás komp- * lex megszervezésére. A termelőszövetkezetben főleg tömegtakarmányt fogyasztó állatokat tartanak. A lucernát szénaként, szerázsként, valamint Észtté feldolgozva kapja az állomány. Jelentőségéhez mérten elég alacsony, szárítóit szénában számolva hektáronként. ■ 44 mázsa volt tavaly a lucerna termése. Ezek szerint javítani való itt is bőven alvad. Ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is, mert a 100 hektárra jutó számosállatlétszám csak 16.5, és ez bizony kevés. A termelési mu~, tatók viszont mind a szarvas-.1 marha-, mind pedig a juhágazatban elérik, illetve meghaladják a megyei átlagot. A termelőszövetkezet adott-, ságai a két állatfaj igényeinek megfelelnek, ezért a jövőben is ezeket tenyésztik. Az elkövetkezendő két esztendőben a hozamnövelés kapja a fő hangsúlyt, a későbbiekben pedig, a termelési mutatók javítása mellett, az állatlétszámot is nagyobb mértékben fogják növelni. A távolabbi cél tehát az, hogy a fejlett növénytermesztés' mellett egyenrangú állattenyésztés is legyen a gazdaságban. B. A. A NAGYKUNSÁGI ÁLLAMI GAZDASÁG egyik, nyereséges ágazata a kacsatenyésztés. Az elmúlt évben több mint 300 ezer kacsát neveitek fel, ami 16 millió forint termelési értéket hozott a gazdaságnak. A jobb felnevelés érdekében rácspadozatot készítenek, ahol 3 hétig tartják a napos kacsákat, majd ezután helyezik ki a szabadba, a halastóra. Képünkön: A gazdaság dolgozói a nevelöhelyiségben a rácspadozat kialakításán munkálkodnak
