Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-23 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Á M EGY Wi F;A N Á C S LAPJA A MEGVél PÁlÍTBtZÓTTSAl^i xxvn évi. 70. sz. 1976. március 23., kedd Ára: 80 fillér diktálja H a a magyar mezőgazdaság egy hektóira, egy állatra stb. vetített hozamait vizsgáljuk, akkor az országok rangsorában jó közepes helyet foglalunk el. Ha azon­ban a mezőgazdaság összes hozamát az ország egész lakossá­gához viszonyítjuk, akikor helyezésünk igen előkelő. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy a mi mezőgazdaságunk két lábon áll. Vannak eredményesen gazdálkodó, jól műkö­dő nagyüzemek. És,vannak tapasztalt, szorgalmas embereink, akik, odahaza ilyen, vagy olyan mértékben mezőgazdasági termeléssel is foglalkoznak. Mégpedig korszerű színvonalon. A most induló ötödik ötéves terv rendkívül nagy felada­tok elé állítja az országot, így a mezőgazdaságot is. A lakos­ság zavartalan ellátása, az export árualapok biztosítósa akkora tenménytömeget igényel, hogy nemcsak a nagyüze­meknek. de még a kisüzemeknek is növelniük kell termelé­süket. Ez az igény, már eleve és vitathatatlanul eldönti a közelmúltban nem egyszer és különböző indulatoktól fűtött vitát, hogy szükségünk van-e a kisüzemi termetesre, vagy nincs. Szükségünk van rá és támogatnunk kell. Mégpedig a kisüzemét most már tágan és egészében ér­telmezve. Tehát nem csupán a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát, de minden magyar állampolgár mezőgaz­dasági tevékenységét. Ez a kifejezés korántsem nagyképű, mert körülbelül mindéin második magyar felnőtt állampolgár­ról szó van. Ügy mint téesztagról, falusi kerttulajdonosról, sőt, hobby bői kertészkedő telekgazdáról. Mindegyikőjük szorgalmára, hozzáértésére szükség van ahhoz, hogy ötödik ötéves tervünk mezőgazdasági előirányzatait teljesíthessük. Félreérthetetlen ma már a politikai, vagy ha úgy tetszik ft hatósági magatartás is. Az állam nyomatékosain buzdítja a termelőszövetkezeteket, sőt az állami gazdaságokat is, hogy működési területükön — az egész faluban, vagy a falvakban — támogassák, sőt integrálják.a kisüzemi termelést Tisztázódott az úgynevezett „elvonás”, magyarán a kis­termelők adóztatása is. Nenv vállalkozói formában, tehát sa­ját munkájával bármely magyar állampolgár folytathat mezőgazdasági jellegű tevékenységet. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága évi 85 ezer forint ál. be vételig adó­mentes. Ha segítő családtagok vannak, akkor ez a határ még följebb emelkedik. Sőt. ha a tóeszí-tagnak csak sertés- hizlalásból van árbevétele, akkor adómentesen meghizlalhat évenként 90—100 darab sertést. Nem mezőgazdasági főfog- lalkozasúaknál ez a határ persze nem ily magas, de évi 30 disznót az is megliizlalhat és eladhat, aki nem mezőgazda- tágban dolgozik, sőt még földocskéje sincs. A véüaikozó jellegű tevékenységek — mint például a virágkertészet — persze niás megítélés alá esnek. De, aki az előbb idézett ke­reteken belül marad, arra külön adót nem vethetnek ki. Olyan eset is előfordult már, hogy tavaly túl’o uzsalómból mentéken felül kivetett adót visszafizettek. A helyzet tehát tisztázódott, sőt, további kedvezmé­nyek is várhatók. Most már a. cselekvésen van a sor. A nagyüzemek népgazdasági feladata, hogy segítsék a kicsiket. Vegyenek le annyi terhet a mezőgazdálkodó kis­emberek válláról, amennyit csak tudnak. Segítsék őket ko­cával és palántával, takarmánnyal és legelővel, mindazzal, amire módjuk van, vagy aminek a lehetőségeit meg tudják teremteni. Mert hiába ad például az állam ezer forintokat annak a kisembernek, áld megtartja tehenét, vagy egy te­hén helyett kettőt állít be, ha közben a nagyüzem elveszi a legelőt, vagy nem gondoskodik arról, hogy a tehéntartók té­len is tömegttóíarmányokhoz jussanak. Ha a faluban kihasz­nálják a kisüzem adta lehetőségékeit, akikor a nagyüzem, koncentrálhat arra a néhány fő célra, amelyet igen korszerű­en, kevés emberrel, gépekkel; magas színvonalon tud szol­gálni. Ha azonban a „csip-csup” tételek előállítása is a nagy­üzemre hárul, álékor ereje szétforgácsolódilc, és a legjobban korszerűsíthető területeken sem tud nagy eredményeket felmutatni. F. B. Kritikusan elemezték az elmúlt két év munkáját KiSZ-kültiöStgvülés Kunszentmártonban és Kisújszálláson A számvetés napja. Ezzel a jelzővel illették a kunszent­mártoni járás KISZ-fiataljaí a szombati napot. A járási küldöttértekezletre felkészítő írásos jelentés alaposan és kritikusan elemezte a két év­vel ezelőtti küldöttgyűlés óta végzett munkát. A jó KISZ- rr.unka elismeréseként érté­kelte azt a tényt, hogy a já­rásban a párt vezető testü­letéinek 18, a tanácstagoknak 30 százaléka fiatal. De lemér­hető a KISZ megbecsülése másként is: Öcsödön, Cibak­házán és Kunszentmártonban a _ felépült többszintes laká­sok 70 százalékát fiatalok kapták. A járási küldöttgyűlés a Himnusz és az úttörők kö­szöntése után vérbeli tapasz­talatcserévé, munkaértekez­letté alakult. Dékány József, a járási KISZ-bizottság tit­kára szóbeli ajánlásában ki­egészítette az írásos jelentést. A KISZ VIII. kongresszusa óta a kunszentmártoni járás­ban 23 alapszervezetet és 15 közbeeső KISZ-szervezetet hoztak létre. A jobb minősé­gű, hatékonyabb IÍISZ-mun- ka annak is köszönhető, hogy ma már a KíSZ a kunszent­mártoni járásban valóban a ténylegesen dolgozó fiatalok szervezete, nem pedig a lát- szatte vékenysé get f oly tatoké. A hozzászólók közül első­ként Késmárki Zoltán kapott szót. Értékelte az alsőbbszin­tű KISZ-bizottságok kong­resszusi dokumentumokról folytatott vitáit. Főleg a kongresszusi levél keltett ko­moly érdeklődést. A kun­szentmártoni községi KISZ- bizottság titkára. Pálinkás Ferenc segítséget kért az üze­mektől, szövetkezetektől, hogy minden KlSZ-alapszer- vezetnek önálló helyisége le­gyen. (Jelenleg csak három KISZ-bizottságnak van). Természetesen a KISZ klub­jainak létrehozásában a fia­talok is segítenek. Fekete Géza, a cibakházi községi KISZ-bizottság titká­(Folytatás a 3. oldalon.) MA: A műszaki haladás útján Andrikó Miklós cikke az intenzív fejlesztés néhány Időszerű kérdéséről 4. oldal Színvonalas bemutatók a középiskolások megyei fesztiválján Tudósítás a Verseghy diáknapok gálaestjéről 5. oldal Ünnepségek a lanácsköztársaság évlsrdulójá!) Jászberényben szombaton a Táncsics Mihály utcában elhelyezett emléktábla ko­szorúzásával kezdődtek meg a Tanácsköztásaság kikiáltá­sán a k tiszteletére rendezett ünnepségek. Ezt követően a város főterén, a felszaba­dulási emlékműnél Fekete József, a KISZ városi bizott­ságának titkára mondott ün­nepi beszédet a kétszázötven KISZ-fiatal foggadalomtételi ünnepségén. '' Névadójuk Csőke Antal, a község mártírja sírjánál tisz­telegve emlékeztek, meg a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 57. évfordulójáról Jászjákóhalmán. A megem­lékezés után a község fiatal­jai Jászapáti határába, Ve- lémi Endre emlékoszlopához vonultak, és a jászapáti fia­talokkal együtt koszorút he­lyeztek el az emlékműnél. Karcagon vasárnap dél­előtt mintegy félezer fiatal megyei gyűlésen emlékezett a forradalom hőseire. A város dolgozói emléktáblát avattak az 57 évvel ezelőtti — 1919. március 23-i — nagygyűlés helyén és a párt karcagi szervezetének székhá­zán. Az emléktábLa avatása után 160 KISZ-fiatal tett ün­nepélyes fogadalmat Egy üzem hazai és nemzetközi kapcsolatai Jól szerepelnek a tiiriszantiiklósi SMS termékei Furcsa szag üti meg az ember orrát a város cent­rumától egy jó kőhajítás- nyira. Aki öntödében járt már, felismeri, az égetett homok szaga ez. A Buda­pesti Mezőgazdasági Gép­gyár törökszentmiklósi gyá­rának öntödéje és néhány műhelye dolgozik itt (na­gyobb része az üzemnek már kiköltözött a városból). Úgy­nevezett szürke- és gömbgra­fitos öntvényt készítenek a kerítés mögött Az utóbbi, a gömbgra­fitos öntvény érdemel különös figyelmet s en­nek kapcsán a fiatal műszaki gárda. Ők dolgozták ki ezt az anyagot, amelyből az acéllal megegyező tulajdonságú al­katrészeket tudnak gyártani. Hónapról hónapra szívós, kitartó munkával kísérletez­tek — hogyan tudnák elő­állítani a meglevő és megle­hetősen mostoha körülmé­nyek között ezt a kiváló anyagfajtát, amelyből egyébként jelentős importra Óvári Miklós hazaérkezett Bonnból Tegnaip hazaéifkeaett Bonn­ból Óvári M iiklós, az MSZMP PatLitiikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, aki részt vett a Német Kommunista Párt kongresszusán Az ér-« kezésnél a Ferihegyi repü­lőtéren jelen volt Győri Im­re, a Központi Bizottság tit­kaira. Pártküldöttség utazott Oslóba Gyenes Andrásnak, a Ma-, gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével pártküldött­ség utazott tegnap Oslóba, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Berecz János, a KB külügyi­osztályának vezetője búcsúz­tatta. Elutazott a Belga Szocialista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására március 15—22 között hazánkban tar­tózkodott a Belga Szocialis­ta Párt fcúiUvitóét& Jós .Van V- -"(■ -r.i i. ::-:áÍÉ'Í; Mm ‘ 8*8 8^ w 8 8 h/il • : .V - "t . Eyndemdk, a párt tisztelet- belli elnökének, az elnökség tagjának vezetésével, a bel­ga küldöttség tegnap eluta­zott Budapestről. A Feri­hegyi repülőtérien. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Megkezdődött a magyar nyelv hete Tegnap a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban rendezték meg a magyar nyelv hete tizedik országos rendezvénysorozatának köz­ponti megnyitó ünnepségét A résztvevőket Gyúró Imre, a Szab öles-Szatmáir megyei tanács elnöke üdvözölte, majd megnyitotta a magyar nyelv hetét. Ezt követően dr. Lcrincze Lajos, a TIT országos választmányának elnöke emlékezett meg a magyar nyelv hete mozgalom elmúlt 10 évének eredmé­nyeiről és vázolta a további feladatokat. A megnyitó ün­nepség műsoráról a Magyar Rádió „Ez a táj tanított sze­retni a hazái" címmel nyil­vánít jelvételi, készített* « egy későbbi adáísban sugá­rozza majd. ABC-áruház Tiszaszőlősön A község lakóinak nagy örömére szombaton a délu­táni órákban felavatták Ti­szaszőlősön. a tiszafüredi ÁFÉSZ 3 millió forintos be­ruházásában épült, új ABC- áruházat. Az üzlet 340 négy­zetméter alapterületű, eb­ből 215 négyzetméter a vá­sárlótér, ahol összesen csak­nem egymillió formt értékű árukészlet tartható. „Műsoros hétfő” Jászberényben Gazdag kulturális prog­rammal kezdődött a hét Jászberényben. Délelőtt az Országos Filharmónia ifjúsá­gi hangverseny bérletsoroza­tának negyedik előadásaként a KISZ Központi Művész- együttes énekkara adott hangversenyt a Déryné Mű­velődési Központ nagyterűié­ben. A Lehel klubbau a szo­cialista brigádok klubjában került sor, Máthé György képzőművészeti témájú elő­adására. Este Vörösvári Bé­la az ,.ország-világjárók ba­ráti köre" titkára az idegen- vezetők tanfolyamán tartott előadást. A színházkedvelöknek es­te a művelődési központ színháztermében Tersánszky J. Jenő „Szidike kisasszony” című háromfelvonásos zenés játékát mutatta be az Állami Déryné Színház. A Pannó­nia presszóban a résztvevők Maros Gábor önálló estjén tapsoltak. A hét első napján is változatlanul sok látoga­tója, volt a Lehel Vezér téri kiállítóteremben Molnár Elek keramikusművész kiál­lításának. Egy mondatban — Borisz Bratcsenko. a Szovjetunió szénbányászati minisztere dr. Simon Pál nehézipari miniszter meg­hívására Budapestre érkezett a kétoldalú szénbányászati együttműködés időszerű kér­déseinek megtárgyalására. — Tegnap délelőtt díszün­nepséget rendeztek a buda­pesti Csehszlovák klubban a budapesti csehszlovák kultú­ra fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából, szorulunk. Az ő munkájukat dicsérik a gyár készítette kü­lönböző betakarító adapte­rek is, melyeknek nagy ré­sze exportra kerül. A műsza­kiak többsége idevalósi, jó néhányukat valamikor ta­nulmányaik során ösztöndí­jak kötötték ide a gyárhoz, ma már a kollektíva. Néhány napja, amikor a „nyereséget” osztották, akkor jött szóba a törzsgárdatag- ság, hisz az itt töltött évek számával nő a kifizetendő nyereségrészesedés is. Ekkor számolták ki, hogy átlago­san 16 évet töltöttek itt a dolgozók. A ragaszkodás leg­főbb alapja nyilván a mun­ka és az ehhez kapcsolódó eredmények — a fejlődés. A gyár néhány évvel ez­előtt még főleg a kisebb mezőgazdasági üzemek mun­kájához készített berendezé­seket de ha más nem, az itt gyártott terméktípusok csök­kenő száma már azt mutat­ja. itt xs tért hódítanak a nagyüzemi gazdálkodást szolgáló masinák. Kevesebb típus — nagyobb szériaszám. Ez az üzemi gyártási folya­matot is könnyebbé, egysze­rűbbé, termelékenyebbé te­szi, az első jelek legalábbis erről tanúskodnak. Az elmúlt évben a gyár termelési érté­ke több mint 400 millió fo­rint volt Termékeik majd negy­ven százaléka külföldre került Ezzel az adattal el is érkez­tünk ahhoz a kérdéshez, hogyan vesz részt az üzem a nemzetközi, a szocialista országok közötti munkameg­osztásban. Köztudott, hogy Magyaror­szágon betakarításhoz önjáró gépeket nem készítenek. Gyártanak ilyeneket viszont az NDK-ban. Csehszlovákiá­ban és Lengyelországban. Érthető, hogy ezek az orszá­gok érdeklődnek leginkább a gyár betakarító adapterei iránt. Tavaly például 101 rendrearató, 120 szárzúzó utazott Csehszlovákiába, ezer rotációs fűkasza Lengyelor­szágba. Az idei tervek sze­rint a kiszállított termékek száma . most sem lesz keve­sebb. sőt a közős munkák száma — mert ilyen is van — szintén nőni fog. Most tárgyalnak az NDK Fort­schnitt céggel rotációs fűka­sza ügyében — a napokban várják a kinti vizsgálatok eredményejt A gyár egyébként 14 ma­gyar vállalattal, gyáregység­gel kooperál, így tudja elké­szíteni csak termékeit Saj­nos ezek a kapcsolatok nem mindig a legjobbak. Van olyan, hogy egy alkatrész­nek többször kell utaznia az üzem és a kooperáló partner között, mert csak így tudják megmunkálni. Nem nehéz elképzelni, mennyi kiadás ez, ha tudjuk, hogy Villány­ban, sőt Sátoraljaújhelyen is dolgoznak partnerei a gyárnak. Néha furcsaságokat is szülnek a kooperációs kapcsolatok. Á Csavarárugyár például csak egyharmadát igazolta vissza az üzem által feladott megrendelésnek. S a 400 mil­liós termelésű gyár kooperál­ni kényszerül néhány ma­gánkisiparossal, akik csavart készítenek neki. „Ez a meg­oldás még mindig jobb — mondják a gyáriak — mint­ha ott állna félig készen a termék csavarhiány miatt”. A gyár egyre inkább nagy­üzemi gazdálkodáshoz készít termékeket. Bővül az export­ra gyártott termékek száma is. az idén eléri a 60 száza­lékot. Ám nemzetközi koo­perációba bekapcsolódni — márpedig az idő ezt diktál­ja — ilyen kooperációs kap­csolatok mellett nehéz. Ugyanakkor tény. hogy a gépek 80 százaléka „leíró­dott’, nagy részük elavult. A modem technikai igé­nyeknek megfelelő gömb­grafitos öntvényt gyártó ön­töde maholnap múzeumi emlékké válik. Igaz, a ter­melési eredmények évről év­re nőnek, s a növekedés ez­után sem szűnik meg, erre biztosíték a gyár 58 szocia­lista brigádja. De a fejlődés­hez elengedhetetlenné válik a géppark felújítása és az öntödei rekonstrukció. H. J. Andrej Gremilo LonMan tárgyal CKDLFOUTIKAI TUDÓSÍTÁSAINK a Z. OLDALON)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom