Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

A honvédelem az egész nép ügye r U j honvédelmi törvényt fogadott el az országgyűlés, hatályon kívül helyezve az 1960. évi 4. törvényt. Mint Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter a törvényjavaslat indokolásában elmondotta, az el­múlt másfél évtizedben olyan pozitív változások történtek társadalmunkban, amelyeknek a hatása a honvédelemben is érvényesül: „a hon védelme'nemzeti üggyé, az egész nép feladatává, mindennapi munkájának részévé vált. Ifjúsá­gunkra az jellemző, hogy becsülettel, az áldozat tudatos vál­lalásával teljesíti sorkatonai szolgálatát, s tesz eleget köte­lezettségének a hadseregben és a határőrségnél.” A változó körülmények, a fejlődés különféle mozza­natai tették szükségessé az új honvédelmi törvény megal­kotását. Az elmúlt évek gyakorlata némely részletében már meghaladta a korábbi törvényben rögzített elveket. Meg­haladta, hiszen nem szabályozhatták több mint másfél- év­tizeddel ezelőtt a még csak néhány éve meglevő sajátossá­gokat. A törvényalkotásnak természetes velejárója az időn­kénti megújulás, újraalkotás. Enélkül a gyakorlat elszakadna az elvektől, a törvény fékezné a fejlődést. Aki némileg jára­tos a katonaéletben, maga is tapasztalhatta, hogy az elmúlt években módosultak a szolgálatukat teljesítő fiatalok körül­ményei és kötelességei is. Nem könnyebbé vált a szolgálat, nem kisebbé a fele­lősség, sőt. a haditechnika korszerűsödésével inkább bonyo­lultabbá, felelősségteljesebbé. Ugyanakkor bővültek — egye­bek között az ifjúsági törvénnyel összhangban — a katona­fiatalok jogai. A korábbinál is többet vállal magára a nép­hadsereg a fiatalok neveléséből. Elegendő arra utalnunk, hogy több ezren sorkatonaként fejezték be a nyolc általá­nost. s hogy ma már 16 szakmában folyik szakmunkásképzés a honvédségnél. A civil életben is hasznosítható a sorkatonai szolgálatban szerzett ismeretek jelentős része. Nem utolsó sorban ezeknek a változásoknak is köszönhető, hogy a lakos­ság körében tovább nőtt a katonák, a fegyveres testületek tagjai iránti tisztelet és bizalom. A honvédelmi törvény nemcsak a katonai szolgálatukat teljesítő fiatalokra, nemcsak a fegyveres erők és testületek tagjaira terjed ki. Bár igen fontos fejezetei róluk szólnak. Ókét érinti egyebek között a sorköteles korhatár módosí­tása. Az eddigi 23 évről 28 évre emeli a törvény a behív- hatósag felső korhatárát, a szolgálat alól jogellenesen ki­búvókat pedig negyvenéves korukig behívhatják. A mai gya­korlatnak megfelelően csökkenti, 24 hónapban szabja meg • törvény a sorkatonai szolgálat időtartamát. A lakosság döntő többségét érinti a törvény a polgári védelmi kötelezettség új szabályozásával — az alsó korhatár nőknél is, férfiaknál is 14 évről 16 évre emelve. Az életkor meghosszabbodása, az egészségügy általános javulása tette lehetővé, egyben indokolttá, a katonaköteles kor felső kor­határának emelését. Nincs lehetőség valamennyi^ cikkelyre kitérnünk, nem *s lehet feladatunk a részletek kommentálása. A törvény tanulmányozását — ajánlatos mindenkinek időt szakítani rá, éppen mert közvetlenül vagy közvetve valamennyi állam­polgár érdekelt — nem helyettesítheti a kurta gondolatsor. Mindössze a lényegre utalhatunk, mely szerint az elfogadott törvény beilleszkedik társadalmi valóságunkba, figyelembe veszi a már kialakult gyakorlatot, szabályozza mindazt az új jelenséget, amely a régebbi törvény megszületése óta keletkezett. Ismerniük kell a gazdasági vezetőknek, hiszen a gazdasági egységekről is tartalmaz intézkedéseket. Soka­kat érdeklő fejezet szól a személyi tulajdonban levő ingat­lan és ingóság felhasználhatóságáról, az esetleges kisajátítás és kártalanítás módjáról. A haza védelme nem szűkíthető le a katonai szol­gálatra. a technikai ismeretek elsajátítására. A törvény bevezető részében^erről ezt olvashatjuk: '„A haza fegyveres védelme elsősorban a fegyveres erők és testületek tagjainak kötelessége, amelynek teljesítésére min­denkor készen állanak. Korunkban azonban a honvédelem az államtól és az egész társadalomtól, a szocialista hazafiság és internacionalizmus eszméjétől áthatott, összehangolt erő­feszítést követel meg mind békében, mind háborúban.” A tör­vény e követelmény teljesítéséről határos. MA: Fő a meHékes!? Olvasóink vélemény« a masadat: munkakörről Épül az üvegváros Haithektáros üvegház Szsa jóiban 3. oldal Médeo Somoskői Lajos novellája / Ötvenéves a Korunk 1936-Pan indáit útjára a kolozsvári folyóirat, a Korunk 4. oldal Harmincéves szeretnék lenni Magda Árpád párttagságának kelte: 1919 március 23. 5. ölttel Bz NDK-ba utazott Nemestaki Tivadar Nemesiaki Tivadar hahó­éi gépipari miniszter vezeté­sével minisztériumi delegáció utazott szombaton az NDK- ba. A küldöttség a lipcsei ta­vaszi vásár megtekintése után tárgyalásokat folytat az NDK gépipari miniszterével orszá­gaink eddigi gazdasági mű­szaki-tudományos együttmű­ködéséről, és meghatározza az együttműködés továbbfej­lesztésével kapcsolatos fela­datokat Kiosztották a nyomdák közötti verseny díjait Tegnap délelőtt Gyón Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára átadta a po­litikai könyvek készítésében részt vevő nyomdák közötti verseny 1975.' évi díjait az MSZMP budapesti bizottsága oktatási igazgatóságán. Az első díjat az Athenaeum, a másodikat a Zrínyi a har­madikat pedig a Franklin Nyomdának ítélte a zsűri. A Szikra Lapnyomda különdíjat kapott. A Magyar Higiénikuson Társaságának ülése A Magyar Higiénikvsok Társasága a hazai közegész­ségügy úttörőire — Fodor Józsefre és Fenyvessy Bélára — emlékesre évr öl-évre ki­tünteti azokat az orvosokat, tudósokat, 1 ligié nikt: sokat, akik kimagasló munkát vé­geztek a közegészségügyért. Dr. Bakács Tibor professzor, a Magyar Higiénikusok Tár- sámfának elnöke tegnap dél­A nap híreiből előtt az Országos Közegész­ségügyi Istézetben a már ha­gyományos emlékülésen adta át a Fodor József emlékérmet dr. Váczi Lajos professzornáliy a debreceni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Inté­zete igazgatójának. A kitün­tetett professzor „A daganat- vírus-kutatás fejlődésének újabb eredményeiről” tartott előadást. Dr. Csinády László, a Ko­márom megyei Közegészség­ügyi, Járványügyi Állomás igazgató-főorvosa a Fenyvessy Béla emlékérmet kapta. A kitüntetett „A kisközségek komplex közegészségügyi vizsgálatának tapasztalatai­ról” tartott előadást. Az ünnepség végén megko­szorúzták a Fodor József domborművet az Országos Közegészségügyi • Intézetben. Fiatalok kitüntetése Tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban rendezett ünnepségen dr. Kovács Imre miniszter- helyettes fiatalokat tüntetett ki. Termelési és a társadalmi munkában kifejlett kiemel­kedően eredményes tevékeny­ségük elismeréseként 73-an kapták meg a Mezőgazdaság, illetve az Élelmiszeripar Ki­váló dolgozója, valamint a Ki­váló Dolgozó kitüntetést, il­letve a miniszteri dicséretet. Egy mondatban — Dr. Szalad Béla külke­reskedelmi minisztériumi ál­lamtitkár szombaton egyna­pos tartózkodásra a Német Demokratikus Köztársaságba utazott, ahol megtekinti a lipcsei vásárit és tárgyalást folytat a két ország közötti kereskedelem időszerű kérdé­seiről. — 75 éves korában elhunyt Lövoinger Anáorné, a mun­kásmozgalom regi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettje; búcsúzta­tása március 26-án de. 11 óra­kor lesz a Farkasréti temető­ben. Ünnepségek a Tanácsköztársaság évfordnléján Szolnokon a Nemzeti-Tallinn étterem falán levő emlék­táblánál a városi tanács vezetői is elhelyezték a meg­emlékezés koszorúját. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 57. évfor­dulója alkalmából szomba­ton koszorúzása ünnepséget rendeztek Budapesten, a Fel­vonulási téren, a tanácsköz­társasága emlékműnél. A fffinmusz hangjai után az MSZMP Közpcmte Bizottsá­gának nevében Bugár János­áé és Csergő János, a KB tagjai helyeztek el koszorút. A Magyar Népköetársaság Miniszitertainácsának nevében Simon Pál nehézipari mi­niszter és dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter koszorazot t. A továbbiakban koszorút helyezitek el ae emlékmű ta­lap:® tára a. fegyveres erők. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ KB, a Magyar—Saovjet Ba­ráti Társaság, valami mit a fő­város dcigozómak képviselői. * ötvenhat évvel eseiőtt Szolnokon, a Nemzeti Szál­lóból irányították a Magyar Vörös Hadsereg keleti arc- vonalárnak harcait a Tanács­köztársaságra törő külföldi csapatok ellen. A dicső na­pákra, a harcokban elesett hősökre emlékestek tegnap délelőtt a most Nemzeti— Tallinn nevet viselő épület falán elhelyezett emléktáb­lánál. A város nagy szám­ban megjelent lakói előtt Kanyó Sándor a KISZ vá­rosi Bizottságának titkára mondott rövid ünnepi be­szédet. utána a városi párt­bizottság nevében Brezvai István titkár, a városi ta­nács kép visel etében Kukri Béla elnök, a Hazafias Nép­front városi Bizottsága ne­vében pedig Bekényi István­ná titkár helyezte el a hála és megemlékezés koszorúját. A zászlódíszbc öltözött vá­rosban tegnap több helyen rendezitek koszorúzás! ün­nepséget. Hoksáai János em- iékitáblájónál a MÁV Vonta­tási Főnökség, Tisza Antal mellszobránál a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, a Famunkás emlékmű­nél a Bútorgyár, az F. Bede Lászüó-emléktáblánál a MÁV Járműjavító párt- és K1SZ- biaottsáiga .helyezett el ko­szorút. Az Atxmyi úton levő emlékkőnél a KISZ városi Bizottsága, a VOLÁN part­éé KISZ-bizottsága, valamint a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola. Hoksári Já­nos mellszobránál a Mátyás komái y úti Általános Iskola páni szervezete kosaorúzott. Ünnepség volt a megyei ta­nács székházéban is. Az Abónyban levő Tanács- köztársasági emlékműnél teg­nap délután két árakor ren­dezett ünnepségen a szol­noki városi pártbizottság né vében Túroczi Ferencné tit­kár helyezett el koszorút. A Tanácsköztársaság év­fordulója alkalmából egész­napos programot rendeztek tegnap a szoflnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépis­koláiban és kollégiumának klubjában.- A reggeli KISZ- alapszea-vezeti gyűlések után a tanárok és a diákok kö­zösen megkoszorúzták az is­kola névadója, Szamuely Ti­bor szobrát, mely az intéz­mény épülete előtt áll. Ün­nepi beszédet Ha látsz Miklós igazgató mondott. A KISZ- esek koszorúja mellé a ta­nácsköztársasága hős nevét ri#e*6 vegyiművekben szo­cialista brigád is elhelyezte koszorúját Ezután a KISZ-klubban 67,' zömében elsőéves diákokat avattak ünnepélyesen KISZ- tagga. A fogad alomfételt » rendezvény sorozat díszven­dége, Bánhidi Lajos. Szamu­ely Tibor volt politikai meg­bízottja olvasta fel. Délben a Komarov-terem­ben Gépiipari és a Közgazda­sági Szakközépiskola 18 éves tanulóit avatták -felnőtté" kedves ünnepség során. . A mozgalmas napot este a Pelikán Szállóiban megren­dezett hagyományos tablóból zárta. • » Tegnap délután Tünkévé« felavatták a városi tanács­háza falán elhelyezett táblát, amelyen Ábrahám István di­rektóriumi tagnak és Stefa- novics Lajosnak, a Forradal­mi Törvényszék elnökénék, kommunista mártfrcfcnak ál­lítottak emlékei. Ünnepi be­szédet Száraz László, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra mondott. Az ünnepségen került sor a KISZ-fiatalok íogiadalomtételére is. t:gnapí6l: 9 Ragó Antal Szakmunkásképző Intézet Névadó ünnepség Karcagén Az utóbbi években egyre több általános, és középisko­la választja névadójának me­gyénk egy-egy kiemelkedő munkásmozgalmi személyisé­gét. A törökszentmiklósi Csi­kós József Általános Iskola s a jászárokszállási Solymosi Ignác Gimnázium után teg­nap a karcagi 629 számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet tantestülete és tanulóifjúsága is hitet tett a forradalmi munkásmozgalmi hagyomá­nyok ápolása mellett — fel­vették megyénk közelmúlt­ban elhunyt országgyűlési képviselőjének, Ragó Antal­nak a nevét. A karcagi szakmunkáskép­ző gazdag múltra tekinthet vissza, hisz a szervezett okta­tás az 1890—91-es tanévben kezdődött, a „Karcagi Közsé­gi Szakirányú IparostanQnc Iskola” 1924-ig csak fiú tanu­lókat nevelt, ettől kezdve 4 lányok részére is megindult a képzés a különböző szak­mákban. 1929 szeptember 1- én tanfolyam indult a keres­helyettes vezetője mondott ünnepi beszédet. Méltatta Ra­gó Antal küzdelmes életútját, munkásságát. Hangsúlyozta, hogy Ragó Antal a harcban és munkájában egyaránt for­radalmár volt. Kérte a fiata­lokat, merítsenek erőt a név­adó példájából a munkára, az életre. Az ünnepség befejezéseként a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatósága nevében Molnár Ferenc új iskolazász­lót adott át a fiataloknak, melyet az intézel KlSZ-bizott- sága nevében Czinege István köszönt meg. A város társa­dalmi szerveinek, ütemeinek, szövetkezeteinek, intézmé­nyeinek képviselői az új is­kolazászlóra emlékszalagot kötöttek. A népségre érke­zett vendégek délután meg- tékin.tették: az iskolait, este pedig a fennállásának har­madik évfordulóját ünneplő intézeti kóiyis adott sikerag, hangversenyt. kedő tanulóknak, s ez 1945-ig működött. 1945-től már csak ipari képzés folyik, melynek nagy lendületet adott, hogy az intézmény 1969 augusztus 20-án új, önálló épületet ka­pott. Az iskola több m jnt nyolcvanéves fennállása alatt közéi húszezren szereztek itt szakmunkás bizonyítványt, jelenleg pedig ötszáznegyve­nen tanulnak az intézmény falai között. A tegnapi névadó ünnep­ség — melyen megjelent Si­pos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese is —.tudomá­nyos tanácskozással kezdő­dött. Szpirulisz Ildikó, Turgo- nyi Julia és Pogány György szociológusok „A munkásifjó­ság ma” címmel, tartottak előadásokat, majd vita követ* kezelt. A tulajdonképpeni névadót az intézet énekkarának és' irodalmi színpadának műsora vezette be. Ezután Vincze Sándor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom