Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-16 / 64. szám
1976. märdftB 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Napirendre kerül a vidéki orvoshiány Lesz gyógyír egy társadalmi „gyermekbetegség” elien HATODIK ALKALOMMAL kerül sor az idén Szolnokon a Verseghy diáknapokra. A megye középiskolás fiataljainak kulturális seregszemléje tegnapelőtt kezdődött el, s tegnap az irodalmi szinpadok és színjátszók, valamint a kórusok, zenekarok, szólóénekesek bemutatójával folytatódott. Képünkön a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, zenekarát vezényli Mészáros Ferenc karnagy. A diáknapok eddigi eseményeiről holnapi lapszámunkban részletesebben is beszámolunk Emlékezetes előadóestek DARVAS IVÁN: Etűdök ruális „esi ribi-csiribá” volt, A magyar előadóművészetRégi „gyermekbetegségünk”: évről évre több orvos kerül ki az egyetemekről, sok helyütt mégis üresen áll á számukra jó előre felépített lakás és rendelő, vidéken kevés az orvos. Javul-e a helyzet az idén diplomázók szárnyra bocsátásával? — kérdeztük az Egészségügyi Minisztériumban. — Országszerte nagyon sok az üres állás — tájékoztatott Luikáts Jenő főosztályvezető. „Elszívás” — Az új kórházaié, szakorvosi rendelők ugyanis „elszívták” a községekben letelepedett körzeti orvosak és szakorvosak egy részét. Helyükbe viszont kevés a jelentkező, mert a fővároshoz közelebb levő megyek is ugyanolyan lakással, letelepedési pénzzel, sőt néha mellékállással kecsegtetik a pályázókat, mint a távoliak. Különösen nagy az orvoshiány a keleti és az észaiki megyékben. Tavaly Szabolcs megyében 76. Borsodban 103, Békésben 64, Nógrád megyében 56, Szolnok megyében 112 állásba vártak orvost. Betöltetlen több vidéki üzemorvosi állás is. De ez csak az egyik probléma. Évente 850—900 orvos végez a n^gy egyetemen. Közülük mintegy száz társadalmi ösztöndíjas odamegy, ahonnan az ösztöndíjat 'kapta. A többiek egy évig csak a pályázatok útján meghirdetett állásokban helyezkedtűri főiskolások számára szervezett kétnapos közművelődési tanfolyam végén először a lányok hagyták el a szolnoki KISZ-tálbort, gondosan becsomagolták a nőnapi szegfűket és hangosan, vidáman, csoportokba verődve szálltak fel a Jászberény feliratú buszra. Azóta már csoporttársaiknak számolnak be élményeikről. A mezőtúriak — akiket meglátogattam — még elindulás előtt a szobáikban hallgatták ,a magnót, s olykorolykor heves vita lángolt fel. A szőkésbarna, szemüveges Gyökeres László másodéves hallgató azt bizonygatta társainak, hogy nem volt igaza az előadónak, amikor azt mondta: — Több éves tapasztalat mutatja, hogy a munkások azért nem mondják el a véleményüket bizonyos dolgokról, mert nincs szókincsük, mert nem ismerik a paragrafusokat, ezért a mi dolgunk lesz, hogy „lefordítsuk” nekik. Erről szó sincs! — érvelt a szemüveges. — Szókincsük van. csak jogilag nem tudják kifejezni magukat. — Sorolta a példákat, azoknak a nevét, akiket a tanüzemben eltöltött gyakorlat során ismertek meg. S most hogyan tovább? A DATE mezőtúri főiskolai karának hallgatói naponta találkoznak a brigádokkal. Mellettük, velük dolgoznak. De munka közben eddig nem jutott ilyesmi az eszükbe: munkásművelődés, ideológiai nevelés, az üzemi kulturális munka társadalmi meghatározói, a közösségek szerepé a szocialista közművelődésben, a szocialista brigádmozgalom a mezőgazdasági üzemeikben. Ezeket a témákat beszélték meg a két nap alatt. Ezentúl remélhetőleg segítséget adnak majd a brigádoknak. hetnek el. Maguk döntik el, milyen szakterületre menjenek, s maguk választják ki a nekik megfelelő munkahelyet. Elhelyezkedésüket csupán szigorú pályázati feltételekkel, valamint a nagyvárosok és a jobban ellátott megyék igényeinek visszafogásával lehet befolyásolni. 15 százalékuk kivár... Sajnos, a végzősök lő százaléka így se vállalja a felkínált munkát, inkább nem helyezkedik el, s vár egy évet, hogy a következő esztendőben újra kísérletezhessen a válogatásban. A minisztérium számítása szerint — ha semmi sem történik az ügyben — talán csak. 1980-ra szűnnek meg a problémák, s alakul ki megfelelő helyzet. Egy-egy orvos képzése ma már több mint félmillió forintba kerül. Igazságos követelmény tehát, hogy ennek fejében a fiatal diplomás is tegyen valamit, elsősorban olyan helyen kezdje a pályát, ahol orvoshiány van. tehát sok ezrek egészségének védelme, a közérdek megkívánja. Határozott intézkedéseikre lenne szükség — kidolgozásuk egyébként már folyamatban van —, hogy ne csak öt év múlva szűnjék meg az orvoshiány. A jelenlegi pályázati rendszer megfelelő, de úgy kell alkamazni, hogy jobban irányítson. Már az Az első évfolyamos tanítóképző főiskolás lányok sem gondolkodtak másképpen. — Semmit nem tudtunk jóformán a szocialista brigádokról — vélekedett Vígh Zita. — Az Aprítógépgyárban találkoztunk először, így szemtől szembe a brigádokkal. Nagyon szeretnénk, ha nem úgy tekintenének bennünket, mint tanító kisasz- szonyokat. Nem tanítani akarjuk őket, hanem mi akarunk tanulni tőlük, és segíteni nekik abban, hogy csak olyan dolgot vállaljanak el, amit véghez is tudnak vinni. — Felkészítettek bennünket az esetleges kudarcra is. Ha olyan szülővel találkozunk például, aki azt mondja: minek tanuljak én már? így se, úgy se lesz több a fizetésem, ha kijárom a nyolc osztályt. Őket a gyerekeken keresztül akarjuk „megfogni”. Minél többet tud a szülő, annál jobban tud segíteni a gyerekének a tanulásban. A terveik szépek. A jászberényiek már felvették a kapcsolatot az Aprítógépgyár dolgozóival. Egy-egy brigádhoz két-két lány kerül. A mezőtúriaknak még nincs választott üzemük, de szakuktól függően mezőgazdasági üzemmel akarnak szerződést kötni. Amikor a főiskolások búcsúzkodtak, azzal váltak el. hogy egy későbbi időpontban feltétlenül beszámolnak egymásnak gyakorlati tapasztalataikról. Ami a tapasztalatokat illeti: az első már megvan. A kétnapos közművelődési tanfolyam megszervezése hasznosnak bizonvult, elismerés illeti érte a KISZ megyei bizottságát és a megyei művelődési központot, s mindazokat. akik seei'tő kezet nyújtottak és nyújtanak ahhoz, hogy a főiskolások és az üzemek kapcsolata valóban életközeli legyen. H. L egyetemi felvételinél előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akik vállalják, hogy a „fehér foltokon” helyezkednek el. Ez könnyen megoldható a gyógyszerész- és fogorvosi szakra jelentkezőknél. Az általános orvosoknál nehezebben, mivel csatit tanulmányaik során derül ki, hogy a szakmán belül melyik 1 pályára alkalmasabbak. Ez esetben viszont — az általános orvosi szakra jelentkezők közül — egy ideig Szabolcs, Borsod, Nógrád, Békés és Szolnok megyeieket kell előnyben részesíteni a felvételinél. A tapasztalat szerint ugyanis a jelöltek 70—80 százaléka arra a vidékre megy dolgozni, ahonnan származik. Sokat javíthat a helyzeten a társadalmi, helyi ösztöndíjak körének bővítése is. Készül az intézkedés Olyan terv is van, hogy a hallgatókat mindig ugyanazon vidéki intézetbe, kórházba küldik hathónapos munkára, gyakorlatra. Így megismerik az ottani környezetet, s a diploma megszerzése után sokan ott helyezkednek majd el. A szakemberek javasolták azt is, hogy ha a pályakezdő orvos bizonyos időn belül nem helyez,kedik el, akkor a miniszternek legyen joga kijelölni munkahelyét, vagyis akkor már csak ott dolgozhat orvosként, ahová küldik. (Hétfői Hírek) Úttörők kulturális szemléje Szombaton kezdődött, vasárnap és hétfőn folytatódott, s majd 28-án fejeződik be - az úttörők jubileumi kulturális szemléjének városi döntője Szolnokon. Az elmúlt három nap során az éneklő rajok, a kamarakórusok, a színjátszócsoportok, továbbá az ének- és hangszerszólisták valamint a vem- és prózamondók léptek pódiumra a Ságvári körúti általános iskolában, illetve az úttörőházban. A közel ezerötszáz úttörőt mozgósító városi seregszemle március 28-án a népitánc- és a bábcsoportok vetélkedőjével fejeződik be. „1919. február 21—március 21-ig tartó egy hónap a magyar történelem egyik legdrámaibb időszaka, de a 28 nap alatt a szocialista forradalom mint valami lavina, egyre terjedve elsöpört maga előtt minden akadályt — olvashatjuk Liptai Ervinnek a „A Magyar Tanácsköztársaság” c. könyvében. A forradalom érlelődé- sét, az 1919. március 21-ét megelőző forradalmi eseményeket nyomon követhetj Ük Szolnok megyében, így Kisújszálláson is. A politikai hatalomból, a város vezetéséből Kiszorított proletárok 1918 végétől, de különösen 1919 elejétől egyre radikálisabb útra léptek. 1919 márciusában már vidéken is érezni lehetett, hogy a polgári kormány napjai meg vannak számlálva. Több helyen — különösen ahol forradalmibb szellemű tanácsok alakultak ' 1919 március 21 előtt — kísérlet történt a munkások, parasztok és forradalmi értelmiségiek részéről a hatalomátvételre is. Kisújszálláson jelentős esemény 1919. március 6-án Szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a szolnoki közönség Darvas Iván kiváló művészt csütörtökön este a megyei művelődési központban. Az Etűdök című műsor mégsem volt zajos siker. Mert jóllehet, egy operett poénba beleta.psol a közönség, más, veretes dráma után meg legördül a függöny, és a nézőtér néma. A megkéső tapsa legnagyobb siker. A néző ilyenkor annyira a kapott élmény hatása alatt áll. hogy „elfelejti” a tetszésnyilvánítást. Darvas Iván megkésett tapsot kapott. Az Etűdök műsorsza-mai csak gondolat-asszociációkban adnak folytonosságot, egyébként Darvas Iván a kísérlet „kísérletét” hozta színre. A műsor indító ötlete a színész átlényegülésének magyarázata, majd bemutá- tása, de ez utóbbiról mér szó sem esett, „csupán” Ily- lyés Gyulává, Popriscsinrié és Nyuhinná vált az előadó- művész. A műsor három fő tartóoszlopa ugyanis Illyés Gyula Mariska hazát választ című írásának életre keltése, Gogol Egy őrült naplója című monodrámáiának egyik jelenete és Csehov A dohányzás ártalcmassógárál című monológjának az előadása volt. Az est prológusa a színészi átlényegülésről aseaz un. Néptanácsnak a megalakulása. Ez már összetételénél fogva is sokkal forradalmibb volt, mint az 1918. novemberében megalakult kisújszállási nemzeti tanács. A Néptanács tagjai főleg baloldali érzelmű szociáldemokraták, forradalmi elveket valló értelmiségiek, s Oroszországból hazatért volt hadifoglyok. Ez a forradalmi testület már közvetlenül is irányította -a város köz- igazgatási életét. Mint a Kisújszállás és Vidéke c. újság, március 16-i számában megjelent közlemény megállapította: „Ezzel a városházára is bevonult a szociális érzés és a demokratikus haladás”. A Néptanács megalakulása után a helyi. szociáldemokrata szervezet a Néptanáccsal együtt szervezte az 1919. március 15-i ünnepséget. Az ekkor lezajlott ünnepség nyílt, forradalmi jellegű megmozdulás volt Jász-Nagykun-Szolnök vármegye alisioánja erről a következőket jelentette: „A március 15-i tüntetések, felvonulások a munkások és késleütetett exspzföó, Neg- relli—Szimonov sanzonjának és Leight (Donovan) la Mancha lovagja dalának előadása pedig mesterien időzített hangulat effektus. A műsor szintézisét a Cse- hov-monológ előadásával teremtette meg Darvas Iván, nagyvonalúan, alig észrevehetően — de úgy, hogy nem lehetett nem észre venni. Estjét színpadcentrikusan indította, a „proiógban” a színész önvallomását hallottuk, míg a zárószárrtban a Cse- hov-hős, Nyuhin „bőrébe bújva” botorkál elénk, hogy egy „társaskör színpadán” eljátssza a lelkét megmentő embert. Ékkor teljesül a másfél órás műsor igazává a tanítómestertől. Rátkay Mártontól továbbélhetett felismerés: amit az életről tudok, a színháztól tanultam, az élet pedig számomra a színház. Mikes Lili a — aki műsorvezetői feladatra is vállalkozott — jól illeszkedett Darvas mondanivalójához. BÁNfFY GYÖRGY: Ékes, érdes anyanyelvűnk Pénteken este Bánffy György érdemes művész Ékes, érdes anyanyelvűnk a nyelvig, avagy nyelvében él a nemzet? címmel tartott előadóestet. parasztok forradalmasodé hangulatának bizonyítékai voltak. Kisújszálláson pl. március 15-én Vörös Márton beszédében az egyházi vagyon elkobzását és a papi birtokok felosztását követelte”. A Kisújszállás és Vidéke ezt az eseményt a következőképpen írja le: „Délelőtt 10 óra,kor a Népiroda elé vonultak a csoportok a szakszervezetek vezetésével. Itt volt a gyülekezés, s innen négyes sorokban a piactérre vonult a tömeg. A piactéren Ady Magyar jakubinusok dala c. versét szavalta el Deme János. Az ünnepségen beszédet mondott Fejér József gimnáziumi tanár és Vörös Márton útbiztos” ... „Az ünnepély után kivonultak a hősök emlékművéhez, ahol a Nemzeti dalt szavalta: Kun Béla, a Proletárok c. verset Doma Lajos, a Proletárnők c. verset Doma Juliska”. 1848/49. haladó hagyományai és a szocialista forradalom . internacionalista eszméi, égetően sürgető tenniben egyedülálló vállalkozás ez a műsor. Beszédkultúránk nyolc évszázadát korhűen megszólaltatni, a „mai fül” számára élvezhetőén, több mint nagy feladat. Szinte kikerülhetetlen a „melyik ujjamat harapjam” elv csapdája: ha a korhűség dialektikáját tartja elsődlegesnek az előadóművész — akkor, az érdekesség varázsán túljutva •— a közönségével való kontaktust veszélyezteti, ha meg az öt—hatszáz évvel ezelőtti írott szót maivá teszi —, bizony könnyen meghamisíthatja a kor nyelvét. Bánffy György felelősséggel vigyáz az arányokra, a felszínes gikerhatásokról lemondva nagy művészi alázattal tolmácsolja „eleink” nyelvét is, a különböző történeti sziépírói munkák előadásával. Teheti, mert elismerten ragyogó tehetségű színész ahhoz, hogy ezzel az előadó estjével ne brillírozzák — ezt a tematika nem teszi lehetővé —, hanem „csak” neveljen. Es ehhea a osakhoz tegyük hozzá: Bánffy műsorának didaktikus változatát^. ió lenne ott tudnunk az iskolák hanglemeztárában, a mindenkori magyarórák részéként. Az előadó estet értően kJJ választott, korhű zenei üé lusztrácíók színezték. valói ■— a Nemzeti dal és A magyar jakubinus dala — így kapcsolódtak össze Kisújszálláson 1919. március idusán. Az üninpeség két fő szervezője és szónoka „bűnei” között a Tanácsköztársaság megdöntése után ezt a forradalmi cselekedetüket is számon tartotta a fehértsr- ror. Vörös Mártont elsősorban március 15-i szereplése miatt vették jddözőbe. A szolnoki királyi ügyészség által kiadott vádindítvány tanúsítja ezt: „Vörös Márton Kisújszállás városban 1919. évi március 15-ik napján, a piactéren tartott nemzeti ünnep alkalmából nyilvánosan mondott beszédében a Tanácsköztársaság megalapítása érdekében a szegényebb munkásosztályt a papi osztály ellen gyűlöletre izgatta, azt követelte, hogy a katolikus főpapoktól a vagyont el kell venni, és szét kell osztani a szegények között”. Vörös Mártont előbb a mezőtúri internáló táborba hurcolták, ormán hazakerülve a Héjjas-különít- mériy kezébe került, súlyos kínzásokat élt át, amelyek néhány év múlva halálát okozták. Fejér József következetes forradalmiságáért s a proletár érdekek képviseléséért börtönnel és tanári állásával fizetett. Dr. Kiss Kálmán a gyakorsaira Főiskolások a közművelődésért A jászberényi és a mezőTiszai Lajos 1919-8EN Kisújszállási március »
