Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-06 / 31. szám

Ki mit gg^saa*!? edvenc könyvesboltom kirakatában, időről-időre megjelenik egy testes mű; a címe — Ki mit gyárt? Aligha kell már külön hangsúlyozni, hogy nem izgalmas krimiről, útirajzról vagy történelmi vissza­pillantásról van. szó, hanem egyszerű árukatalógusról, amelyben a szerkesztők (dicséretes ötlet!) összegyűjtik és kiadják a hazai terméklistát. Mint ahogy a címben szere­pel: ki mit gyárt. Ha én vállalatvezető, főmérnök, szóval gazdasagirányító lennék valamilyen területen, minden, bi­zonnyal gyakran forgatnám ezt a könyvet. Nem kisebb segíti séget remélhetnék általa, mint azt, hogy megtudom: hol, kiben lelhetek kooperációs partnerre, kik, hol gyártanak olyan anyagot, alkatrészt hazánkban, amelyre vállalatom­nak múlhatatlanul szüksége van. Legutóbb megkérdeztem ismert nagyüzemünk igazgató­jától, hogy ők is ,,szeretik”-e a magyar gyártmányok kata­lógusát? Némi udvariaskodás után ezt válaszolta: tagad­hatatlanul, jó célt szolgál ez a munka, ám ők mégsem hagyatkozhatnak rá. Több okból is. Előfordult, hogy mire kézbe vették (értsd: megvásárolták) és elolvashatták — az örömmel felfedezett cég már nem gyártotta azt a termé­ket, ami a listán szerepelt. Vagy: megszűnt maga a kis­üzem. a jogutód hallani sem akart elődje feladatairól. Ám a legnagyobb gondjuk e könyvvel az, hogy számukra akkor is késve születne, ha naprakész helyzetet tükrözne. Hogy miért? — azért, mert a termelést, az alkatrészgyártást, a bérmunkákat, a kooperációt jóval előbb kell megszervezni, mint ahogy a gyártás elindul, — mint ahogy a könyvből értesülnek a lehetséges új partnerek szándékairól, létezé­sükről. Tévedés ne essék — nem az emlegetett könyvet aka­rom bántani, dehogyis, nem azért hoztam szóba a dolgot. Sokkal inkább, mert jól példáz egy napjainkban élő gya­korlatot: azt, hogy az üzemek, vállalatok kevés gondot for­dítanak egymás tájékoztatására. A „Ki mit gyárt” — való­ban hasznos lehet, de a meglevő helyzetet tükrözi. Ennek ismerete többnyire kevés a megalapozott, összehangolt ter­vezéshez, a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez. Példák tucatjait lehetne fölsorolni a termelő és szol­gáltató vállalatok fura titkolózásáról, nagyvonalú bezárkó­zásról, mindennék káros következményeiről. Mennyi fölös­leges importtermék szükségeltetik, mert két gyár egymás tervéről, elképzeléséről nem tudván — külföldről rendeli meg az új termékhez szükséges anyagot vagy alkatrészt. Evek múlva aztán találkoznak, mondjuk a BNV-n, kül­földi szakvásáron, s sajnálkozva állapítják meg: milyen jó lett volna ha tudunk — ha előbb tudunk — egymásról! Az elmúlt esztendőben anekdota számba menő eset történt: híradástechnikai készülékeket gyártó, és ilyen alkatrésze­ket előállító két cégünk képviselője véletlenül találkozott a Miföldi világhírű cég portáján. Az igazgató kérette egy­szerre őket, mert takarékoskodni akart idejével és a tol­mácsdíjjal ... Ebből a véletlen találkozásból derült ki, hogy annak az alkatrésznek a licencét kívánja megvásárolni a hazai alkatrészgyár, melynek eredetijét a készülékgyártó importálni szeretné! Sebaj, még idejében találkoztak, mind­két képviselő beszámolhatott tapasztalatairól, itthon egy telefon elég volt ahhoz, hogy a két üzem vezetői összehan­golják elképzeléseiket. így legalább nem késtek éveket — csak egyet. Tudom, egyedi példákból nagy merészség általánosí­tani. az efféle ténykedés kicsit hasonlít a hályogkovács operációjához. Am ezúttal nem erről van szó — napjaink gazdálkodási eseményeit figyelve számtalan jel mutat arra: volna mit keresni, javítani a kooperációkban, azok kihasz­nálatlan lehetőségeiben! T alán nem tűnik töl mérés: Javaslatnak mindezért — a „Ki mit gyárt" könyv mellett kinyomtat­hatnánk a „Ki mit akar gyártani” című gyűjte­ményt is... Sikere lenne, annyi bizonyos, hiszen az igaz­gatóknak. főmérnököknek — s más illetékesnek — csupán le kellene sétálni a legközelebbi könyvesboltig, megvásá­rolni e művet — s máris egyszerűbben tervezhetné a holnapot. Vagy akad más mód te? — érdemes lenne erről jóné- hány vállalatnál gondolkodni 1*1. L Jó évet zárt az MHD tiszafüredi gyáregysége Épül a szerelöpálya — Jövőre komplett darukat készítenek A Magyar Hajó- és Daru- gyár tiszafüredi gyáregysé­gében 1975 volt az első tel­jes tesztendő, amelyet az új, 140 millió forintos költség­gel épült telephelyen dol­goztak végig. A múlt évi termelés a várakozásnak _ megfelelően alakult Annak elleniére, hogy januárban és februárban anyaghiány miatt kisebb mértékű termeléski­esésük volt, májusban túl­órákkal sikerült pótolniuk. A füredi gyáregység első­sorban és túlnyomórészt 5 és 16 tonnás kikötői portál- daruk alkatrészeinek gyártá­sára rendezkedett be. Ezek­nek a típusoknak a mozga­tó és a forgató mechanizmu­sait készítették itt. Ebben a® évben tovább bővül a Tiszafüreden gyártásra kerülő alkatré­szek skálája: megállapo­dás született ugyanis, hogy 1976-tól az ötton­nás daruk, gémbillentő szerkezeteit is Tiszafü­reden készítik. Ez a megállapodás, illetve terv már annak a hosszabb távú elképzelésnek a jegyé­ben jött létre, amely szerint a tiszafüredi gyáregységet .komplett” daruk gyártásá­ra teszik alkalmassá. Az MHD középtávú terve 1977-ban öt, 78-ban 20, 79- besn pedig 40 öttonnás daru gyártását írja elő a tiszafü­redi gyáregység számára. Az öttonnás, daruk gyár­tása tehát a jövőben a tiszafürediek feladata lesz. Ez a termelésben lényegi változást nem jelent, hiszen az öttonnások „lelke” eddig is itt készült, de azt min­denesetre kifejezésre juttat­ja, hogy Tiszafüreden fel­nőtt, megizmosodott egy ipa­ri szakmunkásgárda, amely nagyobb összetett feladatok megoldására is képes. A gyáregységben tavaly 3 ezer 500 tanná darualkat­részt állítottak elő, 1976-ra a terv 4 ezer 100 tonna legyártását szabja meg. A terv nemcsak mennyiségileg növeke­dett, hanem több lett az itt készülő gyártmányfé­leségek száma is. Hogy a megnövekedett fel­adatoknak a gyáregység meg­felelhessen,1 a 300 fős szak­munkásgárdát hatvan mun­kással szeretnék az idén bő­víteni. Ezt egyrészt a bevált rendszeres szakmunkásképző tanfolyamokkal másrészt új munkások felvételével sze­retnék megoldani. A gyáregység új telepén folyó jó hangulatú munká­nak jó eredményei voltak tavaly — a terv teljesítésén kívül is. A dolgozók két alkalom­mal vettek részt kommu­nista műszakon, ame­lyek után több tízezer fo­rintot utalhattak át a ti­szafüredi Nagyközségi Tanács számlájára. Az MHD gyáregységei kö­zött meghirdetett munkavé­delmi versenyt is mindkét félévben a tiszafürediek nyertek. Az üzem területén .már megkezdték a daru&zerelő- pálya építését, amelyen ez év végén elkezdik és — jövő­re befejezik — az első öt, teljes egészében Tiszafüre­den készülő öttonnás portál- daru összeszerelését. Sz. J. MA: 0j terv — új szabályozók Sorozatunk első része arról szól, hogy miért kellett módosítani a gazdasági szabályzókat Egy esztendő múltával Mit hozott az egyesülés a jászapáti—jásziványi Velemi Endre Tsz-ben? 3. oldal Jövő heti rádió- és tévéműsor 4. oldal Város születik Riport a szolnoki Kisgyep helyén épülő új városrészről. A katonapedagógus Hivatásáról beszél a Kilián főiskola tanára. 5. oldal Losonczi Pál fogadta Pedro Pirest Pedro Pires, a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke és kísérete tegnap délelőtt a Hősök terén megkoszorúz­ta a magyar hősök emlék­művét A koszorúzásnál jelen volt Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes, Giltner Andor a fővárosi tanács elnökhe­lyettese és a tábornoki kar több tagja. Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap a Parlament­ben fogadta Pedro Pirest, a Zöld-foki Köztársaság mi­niszterelnökét A szívélyes, baráti talál­kozón jelen volt Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes és Eduardo Santos, a második katonai körzet pa­rancsnoka. fiz V. ötéves tervben új feladatok várnak a fiatalokra Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága tegnap dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának el­nökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ifjúsági szövetség Köz­ponti Bizottsága Pásztor Gabriellának, a KB titkárá­nak előterjesztése alapján értékelte a KISZ tevékenysé­gét a IV. ötéves terv teljesí­tésében és megvitatta az if­júsági szövetség tennivalóit az V. ötéves terv. valamint Hazaérkezett a népfrontküldöttség Tegnap hazaérkezett a Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára vezette küldöttség, amely január 28. és február 4. kö­zött az NDK Nemzeti Front Országos Tanácsa meghívá­sára hivatalos látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. Oj takarman’/ffér Szolnokon Értékes tartalékot tártak fel és hasznosítanak ez évtől kezdődően a Szolnoki Cu­korgyár körzetéhez tartozó hat megye mezőgazdasági nagyüzemei: rövidesen meg­kezdi termelését az Alföld legnagyobb takarmánygyára. A Szolnoki Cukorgyár kez­deményezésére 62 mezőgaz­dasági üzem egyszerű társu­lási formában építtette meg a korszerű takarmánygyá­rat. Az új létesítmény 1976- tái kezdődően évenként mintegy 3000—3500 vagon takarmányt tud előállítani, zömmel cukorgyári mellék- termékekből, fő alapanyaga a szárított répaszelet és a melasz lesz. Az Vrebetin 11L elnevezésű fehérjedús ta­karmánykeveréket elsősor­ban a társulás jószághizlaló tagszövetkezetei hasznosít­ják, de a feleslegből más igényeket is kielégítenek. A MEDOSZ központi vezetőségének ülése Tegnap a szakszervezet Jó­kai utcai székházában ülést tartott a MEDOSZ központi vezetősége. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az idei feladatok­ról és az V. ötéves tervelő­irányzatáról tartott előadást Elmondotta: a tervidőszak­ban évente 3,2—3,4 százalék­kal növekszik a mezőgazda- sági termelés. A terv a nagy­üzemi termelés gyorsabb üto; mű fejlesztését irányozza elő, ennek eredményeként a tervidőszak utolsó évére a mezőgazdasági termelésből a nagyüzemek megközelítőleg 70 százalékos arányban, a kisüzemek pedig a fennma­radó 30 százalékos arányban részesednek. Dr. Gergely István, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nöke a vízgazdálkodás fej­lesztéséről számolt be. Vasűt-víliamosítás A Budapest—Győr—He­gyeshalom—Bécs közötti vas­úti főútvonal fontos szaka­sza annak a nemzetközi hát- lózatnak, amely Nyugat- Európából, az Atlanti-óceán partjáról — Nyugat- Kö­zép- és Kelet-Európán, va­lamint Szibérián át — elve­zet a Csendes-óceán partjá­ra. E több mint 10 ezer ki­lométer hosszú pályán al­kalmazták az elsők között a villamos-vontatást is. Most villamosítják a Hegyeshalom és Bécs közötti 90 kilométe­res szakaszt is — jelentették be a közlekedési tárca és Győr-Sopron megye vezetői­nek tervegyeztető tárgyalá­sán. A hegyeshalmi vasútál­lomás és az országhatár kö­zötti vonal villamosítását májusban befejezik. Egy mondatban — Tegnap néhány napos látogatásra Budapestre ér­kezett B. A. Boriszov, a Szovjetunió kereskedelmi és iparkamarája elnökségének elnöke. — Tájegységi idegenfor­galmi tanácskozást tartottak tegnap Zalaegerszegen a Belkereskedelmi Minisztéri­um, valamint Győr-Sopron, Vas, Zala, Somogy és Veszp­rém megye idegenforgalmi szervezetének vezetői, továb­bá a megyei lapok, az MTI, a rádió és az országos napi­lapok munkatársai, az 1976-qs népgazdasági terv megvalósításában. Az előző tervidőszak során a KISZ-tagság, a magyar ifjúság döntő többsége cselekvőén részt vállalt a tervfeladatok vég­rehajtásában, a fiatalok helytálltak a gazdasági épí­tőmunkában. Eredményeik­kel, vállalásaik teljesítésé­vel hozzájárultak az elő­irányzatok teljesítéséhez, az életszínvonal növelé~ séhez. A IV. ötéves terv időszaká­ban a fiatalok növekvő mér­tékben részesültek a megter­melt javakból, bővültek a családalapítást segítő jutta­tások, kedvezőbbé váltak a gyermeknevelés feltételei, nőtt a pályakezdők reáljöve­delme és javult a fiatal há­zasok lakáshelyzete. Az eltelt tervidőszakban a KISZ-szervezetek eredmé­nyes munkát végeztek az MSZMP gazdaságpolitikai céljainak valóra váltásáért A. KISZ Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fe­jezte ki az ifjúkommunisták­nak, a fiataloknak a IV. öt­éves terv megvalósításában végzett eredményes munká­jukért Az V. ötéves tervidőszak feladatainak tárgyalása so­rán a KISZ KB megerősítet­te az ifjúsági szövetség 1976 —77-es mozgalmi évre szóló akcióprogramjában foglalt ez évi gazdasági feladatokat, felhívta az ifjúkommunista közösségeket és KISZ- tagokat, hogy minden ere­jüket vessék latba a szo­cialista népgazdaság fej­lesztéséért, az V. ötéves terv sikeres megkezdéséért. Ennek szellemében tevé­kenykedjenek tovább a szo­cialista brigádokban dolgozó fiatalok, a társadalmi mun' kaakciók résztvevői. A KISZ KB az V. ötéves terv teljesítése érdekében tervezett akciókról az alap­szervezetekhez eljuttatott kongresszusi levélben tájé­koztatta a KISZ-eseket és felhívta őket. gondolkodja­nak közösen a feladatok megoldásán. Javasolta, hogy a KISZ májusban sorra ke­rülő IX. kongresszusa hirdes­se meg az ^fjúsági szövetség­nek az V. ötéves terv telje­sítésére vonatkozó intézkedé­si programját. Az ülés második napirendi pontjaként a KISZ Központi Bizottsága dr. Nagy Sándor­nak, a KB titkárának előter­jesztésében megtárgyalta a fiatal értelmiség körében végzett KISZ-munka tapasz­talatait, valamint az idősze­rű feladatokat. Az ifjúsági szövetség fel­adata, hogy tovább növel­je a fiatal értelmiségiek közéleti, mozgalmi aktivi­tását, kezdeményezzen in­tézkedéseket társadalmi beilleszkedésük meggyorsí­tására, segítse szakmai, po­litikai képzésüket, illetve továbbképzésüket. Mindezek érdekében a KISZ KB megjelölte az ifjúsági szövetség tennivalóit. Ezután a KISZ Központi Bizottsága nyilatkozatot fo­gadott el, amelyben a ma­gyar fiatalok az ifjúkommu­nisták nevében cselekvő szo­lidaritásáról biztosítja a ha­ladó angolai erők harcát Az ifjúsági szövetség Köa* ponti Bizottsága végezetül személyi kérdésekben dön­tött. Illisz Lászlót, aki fontos állami beosztásba kerül, ér­demei elismerése mellett felmentette a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkári tisztségéből és Fejti Györ­gyöt a KISZ Központi Bi­zottsága titkárává megvár lasztötta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom