Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-15 / 39. szám

3ifi@f|Ík£^E&iÜ€Ítl@Í€ CB fcaiu<gifiä&€2®@3c W an ahol falra ragasztott plakátok, üzemi, vállalati híradók, máshol névre szóló meghívók és lelkes aktívák személyesen invitálják a község lakóit a művelődési házba, a klubba, a könyvtárterembe, oda, ahol ha szűkösen is, de sokan együtt lehetnek — a falugyűlésen. Ismerős a szó. Hiszen a népfront szervezte téli esti beszélge­tések a községek esztendőről esztendőre, érdeklődéssel kísért eseményei. Akit érdekel falujának sorsa, jövője, van monda­nivalója, javaslata, véleménye és tenni is akar valamit a közösségért, minden esztendőben bekapcsolódik az eszme­cserébe. Nagyobb és lázasabb az idei készülődés. Több emberhez jutott és jut el a hívó szó, olyanokhoz is, kik eddig külső szemlélők voltak, kívül rekedtek a község jövőjét és minden­napi életét formáló demokratikus fórumokon. Mert eddig senki sem hívta őket, jöiien^v —üksége van rájuk a közös­ségnek. Lehet, kicsit ünnepélyesebbek lesznek, talán hivatalosabb keretet is kapnak az idei találkozások, mint az eddigiek, hi­szen nem egy év, hanem az V. kongresszus óta eltelt négy esztendő munkájáról adnak számot a községi népfrontbizott­ságok. A titkárok beszámolnak majd arról, hogy a sok száz aktíva segítségével mi mindent kezdeményeztek, szerveztek, mire mozgósítottak a községben és arról is, ha erőfeszítései­ket néha nem koronázta siker. Egyszóval reális, tárgyilagos számadásra készülnek. Nem hallgatják el hibáikat és erényei­ket, amelyeket sokhelyütt a politikai vitakörök népszerűsí­tésével, a tanácstagi és képviselői választások előkészítésével, szervezésével, a honismereti szakkörök támogatásával kivív­tak maguknak. Ki tudja, hány és hány helyen köszönhetik a népfront aktívák kitartó utánajárásának, hogy egy-egy ut­cában bevezették a gázt, a vizet, hogy hinta van a játszó­téren, virágágyak és gömbakácsor a főutcán. A számadással véget is ér a titkár és a többi választott vezető és népfrontbizottsági tag négy esztendőre szóló meg­bízatása. Altkor már minden résztvevő tudja majd, hogy a termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a KISZ-szervezet, az üzemek, a Hazafias Népfront kiket javasolt az új vezetőségbe, bizott­ságba. A névsort a gyűlés helyén jó előre kifüggesztik. Bizonyára a községbeüeknek is lesz véleménye, jelöltje, Javaslatot tesznek egy-egy munkásra, fiatalra, a pedagógus mellé egy mérnökre, egy agronómusra. A munkaverseny legjobbjainak Május elseje előtt adják át a kitüntetéseket Mint ismeretes, a szoci­alista munkaversenyről 1972- ben megjelent kormányhatá­rozat értelmében az ötéves tervidőszakban kiemelkedő eredményt elért vállalatok jó munkáját ezentúl ötévenként a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászla­jával, a szövetkezetekét a Minisztertanács Vörös Zász­lajával és a zászlókkal já­ró pénzjutalommal lehet el­ismerni. Első alkalommal az idén, a május elsejei ünnep­ségeken adják át e kitünte­téseket és jutalmakat, s ugyancsak első alkalommal osztják ki a Népköztársaság Kiváló brigádja kitünteté­seket, illetve pénzjutalma­kat. A magas szintű kitünteté­sek elnyerésére a vállalatok pályázatot nyújthatnak be a felügyeleti gyakorló minisz­terekhez, s azt az illetékes szakszervezet elnökségének is meg kell küldendők. A szö­vetkezetek a pályázatot or­szágos érdekképviseleti szer­vükhöz nyújthatják be. Az értékeléskor a negye­dik ötéves tervidőszak­ban elért eredményeket veszik figyelemé. Behatóan vizsgálják, hogy a vállalat vagy szövetkezet mi­lyen mértékben növelte gaz­dálkodásának hatékonyságát, a munka termelékenységét ■ a munka- és üzemszervezés színvonalát, milyen mérték­ben javította gyártmányai­nak korszerűsítését, minősé­gét. Különösen nagy jelen­tősége van az export alaku­lásának, az energia- és anyagtakarékosságnak és a termékszerkezet alakulásá­nak. Figyelembe veszik azt is, hogy mennyire volt ered­ményes a munkaverseny és az újítómozgalom, hogyan érvényesül az adott helyen az üzemi demokrácia. Vizs­gálják, hogy a vállalatnál hogyan teremtették meg a munka helyes erkölcsi és anyagi elismerésének rend­szerét. milyen színvonalra emelték a dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi ellátását, milyen eredménye­ket értek el a munkakörül­mények javításában, az üze­mi balesetek elleni harcban. Nem javasolhatók kitün­tetésre azok a vállalatok és szövetkezetek, ame­lyek elhanyagolták koo­perációs kötelezettségei­ket. Kásedelmeskedtek a szállí­tási határidőkkel, ahol rom­lott és ismételten kifogás alá esett a gyártmányok mi­nősége, ahol jogtalan ha­szonszerzés miatt az elmúlt öt évben büntetve voltak. A Népköztársaság Kiváló brigádja kitüntetést azok a brigádok kaphatják, amelyek 15 év óta részt vesznek a szocialista brigád mozgalom­ban. s a vállalat kiváló brigádja címet elnyerték. Mivel a szocialista brigád- mozgalom tavaly volt 15 éves, az idén terjeszthetik elő az első brigádokat e magas kitüntetésre. A bírá­ló bizottság elsősorban azt vizsgálja, hogy az ismert hármas célkitűzések együttes megvalósításában milyen eredményeket érték el a bri­gádok az ötéves tervidőszak­ban, s milyen munkát vé­gezték a kongresszusi és felszabadulási munkavar- eenyben. Figyelembe veszik azt is, hogy a brigád hogyan járult hozzá a politikai, gaz­dasági és művelődéspolitikai célok megvalósításához, a munkahelyi légkör javításá­hoz. A pályázatokat, illetve ja­vaslatokat a Minisztériumok az ágazati szakszervezettel együttesen értékelik, kiala­kítják saját javaslatukat, amit a SZOT elnöksége és a Munkaügyi Minisztérium elé terjesztenék. A végső döntést a Mi­nisztertanács és a SZOT elnöksége, illetve szövet­kezetek esetében a Mi­nisztertanács mondja ki A Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zász­laját, illetve a Miniszterta­nács Vörös Zászlaját várha­tóan több mint 80 vállalat, illetve szövetkezet, a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló brigádja kitüntetést 100 bri­gád kapja meg a május el­sejét megelőző napokban. MM.: A párttagsági könyv A tagkönyvcsere célja . és jelentősége A téli vásár mérlege Eredményesen zárult a szezonvégi kiárusítás / 3. oldal^ Aki feladja, annak vége... Beszélgetés ár. Győrffy Lajosssä, a túrkevei Fínta Múzeum, igazgatójával 4. oMal Falak emberségből Társadalmi munkában ház épült Berekfürdőn Jászberény példája Ünnepek és hétköznapok a könyvtárban S oldal M u ■ többség szavazata dönti el, kik kerülnek a mozga­lom élére, s azt is, ki képviselje a községet, tolmá­csolja javaslataikat, kéréseiket később a népfront megyei küldöttértekezletén. Rajtuk múlik, Szolnok megye hafcvankilenc községének lakóin, hogy jól élpek-e a falugyűlés adta lehetőséggel A holnap kezdődő és másfél hónapon át egymást követő találkozások, választások hozzájárulnak ah­hoz, hogy felfrissüljön a megye népfrontmozgalma, szélesed­jék a hatósugara. X K. Lagosban nyegalam vai (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) A XI. VIT jegyében Nemzetközi tanácskozás Tegnap, a DÍVSZ buda­pesti székhazában kétnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődött a VIT-mozgalmat tá­mogató nemzetközi és regio­nális ifjúsági és diákszerve­zetek részvételével A kétnapos tanácskozás részvevői — közöttük a KISZ képviselői — eszme­cserét folytatnak a XI. VIT jelszaváról, a VIT előkészí­tését szolgáló ifjúsági szo­lidaritási kampányokról, a nemzetközi szolidaritási pénzalap létrehozásáról, előkészítése igen nagy erőfe­Az orvosegyetemei negyedszázada A Pécsi Orvostudományi Egyetemen nyilvános ünnepi tanácsülést rendeztek szómba, ton a magyar orvostudomá­nyi egyetemek önállóvá válá­sának negyedszázados évfor­dulója alkalmából. Az aulá­ban tartott ünnepélyen dr. Ti- gyi József akadémikus az egyetem rektora köszöntötte a vendégeket majd dr. Zsö- gön Éva egészségügyi állam­titkár mondott beszédet. Ki­emelte: a nagy múltú magyar orvosképzés fontos állomása volt az amikor huszonöt év­vel ezelőtt a tudományegye­temek szervezetéből kiváltak az orvosi fakultások és önálló egyetemekké alakultak. Or­vosegyetemeink az azóta el­telt negyedszázad alatt többet fejlődtek mint az egész, előző időszakban, s magas színvo­nalra emelték az oktató mun­kát, a betegellátást és a tu­dományos kutatást. Főiskolai kulturális napok „Az egyetemisták és főis­kolások a közművelődésért” mozgalom és a Forradalmi Ifjúsági. Napok keretében 11 felsőoktatási' intézet jelentke­zett az egyetemi és főiskolai kulturális napok szombathe­lyi területi döntőjére. Április 4—5-én és 6-án 1000 közleke­dési és távközlési, erdész, ag­rár, vegyész, pedagógus és ze­nei pályára készülő egyete­mista, illetve főiskolás mutat­kozik be Szombathelyen kü­lönböző művészeti ágban. A nagy seregszemle házi­gazdája a Szombathelyi Ta­nárképző Főiskola, de az ese­ményt az egész város magáé­nak érzi. Ennek szellemében folynak az előkészületek. A produkciókat szakzsüri érté­keli. A legjobbak bejutnak az egyetemi és főiskolai kulturá­lis napok országos döntőjébe. Negyven mázsa robbanóanyag Tegnap, a déli órákban nagy robbantás volt hazánk lagnagyobb kőbányájában Uzsán. Mintegy 40 mázsányi robbanóanyag felhasználásá­val 30 ezer tonnányi értékes bazaltkövet választottak le a hegy oldaláról A robbantás szitést kívánt. A hideg, csapadékos időjá-' rás ellenére azonban nem csökkentheti a termelés üte­mét a Közpdunántúli Kőbá­nyák Vállalat, mert a tavaszi útépítésekhez, főleg az M—1 -es úthoz most kell fejteni a tartalék építőanyagot. A rob­bantás után zúzott és osztá­lyozott bazaltkövet irányvo­nalok szállítják majd Komá­romba, Szombathelyre és Győrbe. Agria játékszín Az egri Várszínház elmúlt évi hagyományteremtő kez­deményezése a vártnál is na­gyobb sikert hozott az „And­rás kovács királysága” bemu­tatásával. A közönség érdek­lődését és Eger szellemi ha­gyományait felkarolva — az elmúlt évi tapasztalatok hasz­nosításával — már elkészült a Várszínház ezévi program­ja. Az idei bemutató alapmű­ve Heltai Gáspár: „Poncia­Oktatás, előadás, vetélkedő Munkavédelmi hónap az állami gazdaságokban Megyénk állami gazdaságaiban február * munkavédel­mi hónap. Ezekben a hetekben rendezvényeket, a mun­kavédelemmel összefüggő előadásokat, vetélkedőket ren­deznek a mezőgazdasági nagyüzemekben, több biztonság- technikai szemlét tartanak, ahol a gazdaságvezetők, a helyi munkavédelmi megbízottak, a megyei főosztály, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavé­delmi osztályának képviselői is részt vesznek. A munkavédelmi hónap megrendezésének fő célja a balesetek megelőzése, a ve­szélyforrások feltárása és megszüntetése. mw históriája“ című, 1573- ban készült dialóg-gyűjtemé­nye. Ez a mű világirodalmi ihletettségü, szépprózai kézi­könyv, tulajdonképpen egy magyar Dekameron, amely a születés, a halál, a szerencse, a balsors, a hűség, a csalfa- ság, « szegénység és a gaz­dagság ellentéteinek fordula­tos történetét tartalmazza. A 16. századi irodalmi gyűjteményt Nemeskürti Ist­ván dolgozta át mai színpad­ra és „Hét bölcs mester” cí­men Romhányi László rende­zésében kerül bemutatásra az egri Várban, a tervek szerint július 8-án! Egy mondatban — Szombaton tartotta zár- zámadó közgyűlését az or­szág legnagyobb közös gaz­dasága, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet. — Február 17-én, kedden Béla író, újságíró, születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából egykori lakóházánál (VI. kér. Szondy utca 93.) em­léktáblaavató ünnepséget ren­dez a Magyar Írók Szövetsé­ge. Számos, soron kívüli bal­eseti oktatást iktattak a munkavédelmi hónap ren­dezvénysorozatába. Az elő­adások tematikája a gazda­ságok munkavédelmi helyze­tét, az elmúlt időszak üzemi , baleseteit, azok körülményeit, egyéni és társadalmi követ­kezményeit tartalmazza. Bár 1975-ben — az előző három év átlagához viszo­nyítva — a megye mind a tiz állami gazdaságában csökkent az üzemi balesetek száma, — 208-ról 192-re — mégis szomorú tényeket tar­talmaz a tavalyi baleseti sta­tisztika: több volt a súlyos, csonkulásos sérülés, mint az előző években. És ami a leg­szomorúbb: míg három év alatt 1972-től 1974-ig egy sem, addig 1975-ben három halálos kimenetelű üzemi baleset is történt megyénk állami gazdaságaiban. (Két esetben magas gépről, illetve berendezésről zuhantak le a balesetet szenvedők, míg a harmadik embert hosszú idő után kiújuló, súlyos belső szervi betegsége „lepte meg” munka közben. Többféle módon vizsgál­ják a megtörtént üzemi bal­eseteket. Minden vizsgálati módnak azonban egy célja van: a megelőzés, a figyel­meztetés. A munkavédelmi hónap kiemelt feladata — éppen a tapasztalatok összegezéséből adódóan — a fokozott ellen­őrzés, a munka- és erőgépe­ken dolgozók eddiginél szi­gorúbb vizsgáztatása, a veze­tői engedély kiadása előtt éppúgy, mint azt követően. Az alkalmassági vizsgálato­kat az eddigieknél rövidebb időközönként végzik, s mun­kavédelmi, közlekedési be­számoltatásokat, „házi” vizs­gákat is gyakrabban tervez­nek. A munkavédelmi hónap során KRESZ-vetélkedőt i» rendeznek. Februárban a há­ziversenyeket rendezik meg, s a legjobban szereplő négy"? gépjárművezető a márciusi megyei versenyen képvisel­heti gazdasága „színeit”. ( A munkavédelemben i»~ i mert kifejezés az „üzemig vakság”. Ha hosszú időt, éveket tölt el valaki egy kör-'1 nyezetben — jelen esetben a1 munkahelyén — tehát, ha úgy ismeri, mint a tenyerét nem veszi észre az esetleges veszélyforrásokat, éppen a megszokottság miatt Ám egy külső szemlélőnek feltű­nik, főleg akkor, ha közvet­len célja is az, hogy „kriti­kus szemmel” ellenőrizze a munkahelyet, a munkaeszkö­zöket. A biztonságtechnikai szemlék — egyszerű megfo­galmazásban — ezt a célt szolgálják. A „külső szemlé­lők” ebben az esetben az SZMT munkavédelmi osztá­lyának képviselői, az állami gazdaságok megyei főosztá­lyának aktivistái, akik a gazdasági vezetőkkel, a tár­sadalmi munkavédelmi fel­ügyelőkkel — nemcsak feb­ruárban — hanem ezentúl egész évben gyakrabban ren­deznek szemléket | X, Sz* K» j i

Next

/
Oldalképek
Tartalom