Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. február 11. A szerkesztőség postájából Baj tehet belőle! Február 6-án fuvarfelada­tot teljesítettem a Volán 7. sz. Vállalatnál az YD 16—73 rendszámú tehergépkocsival. A szajoli pb-gáztöltő telepről palackokat szállítottam Deb­recenbe. \ Karcagpuszta és Karcag között a gépkocsima­gasító fala leszakadt és el­hagytam négy 11 kg-os gáz­palackot. Kettőt megtaláltak és utánam hozták, a másik kettőt azonban megtalálója megtartotta. Mikor észrevet­tem a történteket, megálltam, de már késő volt. A legnagyobb probléma ott kezdődik, hogy az eséstől a palack könnyen megsérül és valamely lakásban robbanás történhet Előfordulhat, hogy nem most történik baj, ha­nem a következő töltésnél vagy szállításnál. A megtalá­ló nincs tisztában a palack­ra vonatkozó biztonságtech­nikai előírással. Ezért ezúton kérem, a palackot a szajoli töltőtelepen, vagy a legköze­lebbi cseretelepen adja le a megtaláló. Bódi Sándor Szajol Barátság — a szó igaz értelmében Mozgássérült, 65 éves mun­kaképtelen nyugdíjas vagyok. Kétkerekű kerékpáromat nem tudtam használni, így szinte helyhez voltam kötve. Levelet írtam a Szolnok me­gyei Tanács Vasipari Válla­lat szolgáltató üzeméhez, $ kértem, hogy segítsenek. A vállalat motorkerékpár­javító, Barátság brigádja ke­rékpáromat háromkerekűvé alakította át, így újra tudom használni. A Barátság brigád a szó igaz értelmében baráti segítséget nyújtott nekem. Köszönöm fáradozásukat Szabó István Ojszász Lyukas radiátorok Január 2í-én közöltük Fa­ragó Mihály mezőtúri olva­sónk levelét „Hideg radiáto- Tok” címmel. Hát ezek a ra­diátorok ráadásul lyukasak is... így nem várható tőlük, hogy melegítsenek. Ezek a fűtőtestek egyébként az új szakorvosi rendelőben van­nak. De nézzük a tényeket Dr. Simon Gyula rendelő­intézeti igazgató-főorvos tá­jékoztatása szerint a radiáto­rok ügyében egy éve tart a per a beruházó és a gyártó vállalat között. Döntés? Az még nincs. Addig is a kilyu­kadt radiátorokat a régiekkel folyamatosan kicserélik ... A rendelő folyosóin néhány radiátort repedés miatt lezá­rattak, egynémelyiknél a vá­rakozók tették ugyanezt — önkényesen. Ettől függetlenül az intézet fűtése kielégítő — hangzik a tájékoztatás. Erős szél esetén a rosszul záródó ablakok miatt csökken a hő­mérséklet. A télen egyszer volt az előírtnál hidegebb a várakozásra épült folyosókon. „Él” a vonal Január 10-i lapunkban írt munkatársunk a szolnoki Vízügyi Szakközépiskoláról. Az új intézmény munkáját igen-igen megkönnyítené egy telefonvonal, amely körül némi huzavona támadt. írá­sának címe „Csak egy tele­fon” volt. Zombor Ferenc távközlési és műszaki igazgatóhelyettes (Debreceni Postaigazgatóság) válaszolt a cikkre, amelyet teljes terjedelemben itt nincs módunk közölni. Kétségtelen, hogy a telefonvonal megren­delésénél — csak az admi­nisztrációt tekintve — mu­lasztást követett el a terve­zőiroda és a Postaigazgatóság is... Sem a tervezőiroda, sem az iskola részéről nem érkezett Debrecenbe rekla­máció a távbeszélő állomás bekapcsolását illetően — írta Zombor Ferey,e. Az újságcikk megjelenését követően intézkedett a táv­közlési és műszaki igazgató- helyettes a telefonvonal ki­építésére és üzembe helyezé­sére, mégpedig rövid határ­idővel: 1976. január 31! Meggyőződtünk. A vonal „él". Hívószáma: 15-302. Röpülj páva találkozó Jászapátin Február 7-én a jászapáti Velemi Endre Tsz jól sikerült pávaköri találkozót rendezett a helybeli gimnáiym dísz­termében. A vendéglátó házi­gazda Röpülj páva énekka­rán és citeraegyüttesén kívül a jászjákóhalmi, a jászbe- rény—pórteleki pávakörök dalosainak és a jászapáti szö­vetkezeti énekkarnak tapsol­hatott a lelkes közönség. A hallgatóság tetszését különö­sen az országosan is ismert — és elismert — 14 tagú sándor- falvi citeraegyüttes szereplé­se nyerte el. Hangulatos volt a jászapáti szövetkezeti énekkar és a he­lyi Pávakör kánon-együtte­sének műsora. Része lehetett a közönségnek az együttének- lés örömében is: befejezésül Árky Kornél karnagy ve­zényletével az énekkarok a közönséggel együtt jellegze­tes jászkunsági dalokat éne­keltek. Donkó Ottó Jászapáti A pénztárnál Élelmiszerüzlet. Sorbanál- Iás a pénztárnál. Nyílik az ajtó. Sokévi szeszfogyasztás­tól piros orrú borbarát lép be. Kezében üres borosüveg. A pénztárhoz lép. Mély, bor­ízű hangon megszólal: ,,Ke- zétcsókolom! Csak egy üre­sét hóztam, és egy teli árát..." Az üres üveget gyorsan le­teszi és a teli borosüvegekhez megy. A pénztáros, s az ép­pen fizető vásárló felocsúdik a meglepetéstől. A borbarát már kifelé tart a kadarkával. A pénztáros lesüti a szemét, a vásárló kérdőre vonja a borbarátot, aki nem szól sem­mit. Vigyorog és kimegy. Vajon hol a hiba? Sarkad! György Karcag Jobban becsüljük meg Sokunknak okoz bosszúsá­got a pénz gondatlan kezelé­se. Főleg a kereskedelemben dolgozóknak, akik állandóan pénzzel bánnak. Régi mon­dás, de igaz, a pénzhez sok szenny tapad. Számtalanszor undorral fogja meg az em­ber, olyan piszkos, tépett, lyukas, mint a rosta. Egész­ségtelen még ránézni is. Pró­bálnánk szabadulni tőle, de a vásárlók is vonakodva vagy egyáltalán nem fogadják el. A pénzért mindenkinek meg kell dolgoznia. Nem le­hetne úgy bánni vele, aho­gyan megérdemelné? Akkor nem kellene a postán vitat­koznunk, hisz ott sem fogad­hatnak el mindenféle szakadt pénzt. Nem kerül különösebb nehézségbe, tartsuk a pénzt rendes helyen és tisztán. Ak­kor senkinek nem okoz kel­lemetlenséget. P. M.-né Csépa Szerkesztői üzenetek L. M. Tórökszentmlldős: A házasság megkötésével a házastársak között vagyon­közösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házasság fennállása alatt akár együt­tesen, akár külön-külön sze­reztek. A házassági életközös­ség megszűnésekor a va­gyonközösség véget ér és bár­melyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Az ilyen irányú kérelem a házassági bontóper során is előterjeszthető. Ha a bontó­per során a vagyonközösség megszüntetését nem kérte, úgy ezt külön perben is elő­terjesztheti annál a járásbí­róságnál, ahol a házasságát felbontották. A vagyonközös­ség megszüntetése során a bí­róság a gyermekek érdekeit messzemenően figyelembe veszi. Cs. B. Tiszapüspöki: Az öregségi nyugdíj mértékét a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figye­lembe vételével kérelemre módosítani kell. Újból kell megállapítani az öregségi nyugdíj összegét, ha az igénylőnek a nyugdíj megál­lapítása után szerzett szolgá­lati ideje alatt legalább 36 havi keresete van. A táppén­zes időszakot tehát figyelmen kívül kell hagyni. Az öreg­ségi nyugdíj mértékét a fen­ti jogszabályi rendelkezés alapján legkorábban a mun­kaviszony megszűnését, egyéb esetben a munkavégzés ab­bahagyását követő hónap el­ső napjától lehet módosí­tani. Szabály azonban az is, hogy a szolgálati időnek azt a tartamát, amely alatt a nyugdíjat korlátozás nélkül folyósították, nem lehet fi­gyelembe venni. Ha úgy véli, hogy nyugdíját módosítani lehet, forduljon kérelmével a Társadalombiztosítási Fő- f'gazgatósSg "Szolnok megyei" Igazgatóságához. DOMTllTT A LEGFELSiBB BlltOSAC Bérkövetelés, érvénytelen munkaszerződés Egy termélőszőveücezet egyik üzemága részére új vezetőt alkalmazott. Telje- eítménybérben állapodtak meg, amelynek 80 százalé­kát év közben, a fennmara­dó 20 százalékot pedig a zár­számadáskor fizetik ki. Az illető két év eltelte után & tsz-ből kilépett, majd a munkaügyi bíróságon a szö­vetkezet ellen pert indított, amelyben 18 ezer formt munkabérigiéíninyei lépett feL Azt állította: az első évre járó összegből 12 százalékot, a másodikra pedig 20 száza­lékot nem kapott meg. Tör­vényességi óvásra végső fo­kon a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a vezető ke­resetének helyet adva, a szövetkezetét a peresített összeg megfizetésére kötelez­te. A döntés indokolása sze­rint a harminc napot meg­haladó tartamú, határozott időre költött munkaszerző­dést, valamint a határozat­lan időre kötöttet, írásba kell foglalni. Ebben az eset­ben ez elmaradt, és ezért a megállapodás érvénytelen. A Munka Törvénykönyve sze­műit évben megjelenít ren­delet kimondja: amennyi­ben a fizetésre kötelezett ismeretlen helyen tartózko­dik, vagy a tartásdíj behaj­tása valamely más okból át­menetileg lehetetlenné vált, és a gyermeket gondozó szülő nem képes kellő tar­tást nyújtani, a bíróság ,— a jogosult kérelmére — az összes körülmények alapos mérlegelése , után, élrendel­rint azonban az érvénytelen munkaszerződés alapján lé­tesített munkaviszonyt — a belőle származó jogok és kö­telezettségek szempontjából — úgy kell elbírálni, mintha érvényes munkaszerződés alapján állott volna fenn. A voQit vezetőt teljesítménybér­ben foglalkoztatták. Ilyen esetben — a munka szerve­zettségének és a munkavég­zés helyi feltételeinek figye­lembe vételével — a teljesít- ményelőírásokiat meg kell állapítani. A munkanormá- kat a munkaadó határozza meg. Ilyen munkanormának kell tekinte™ a tsz vezetősé­ge által a melléküzemági al­kalmazottak bérezésére ki­adott utasítást — Tekintve, hogy ebben az esetben — hangzik tovább a határozat — a munkavi­szonyt úgy kell elbírálni, mintha érvényes szerződés alapján állott volna fenn, és a volt vezető a munkanor- ma-utiasításbam foglalt telje­sítmény-követeléseiknek ele­get tett, az ezért járó mun­kabér teljes egészében meg­illeti. által történő ideiglenes fo­lyósítását E rendeletre hi­vatkozva, egy elvált asszony a járásbírósághoz intézett beadványában a gyermektar- tásdíjmak aiz állam által való ideiglenes folyósítását kérte. Igénye alátámasztásául elő­adta, hogy volt férje a múlt évben otthagyta állását, csak alkalmi munkát vállal és így a tartásdíjat nem lehet rajta behajtani. A járásbíróság a bead­ványt végrehajtás elrendelé­se iránti kérelemnek tekin­tette és végrehajtási lap ki­állítása céljából áttette a perbírósághoz. A jogerős végzés ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az törvénysértő. A határozat­nak hasonló ügyekre irány­mutatóul szolgáló indokolása szerint, a jogosult bejelenté­se alapján a bíróság a lejárt tartásdíj összegének erejéig végrehajtási lapot állít ki és a bírósági végrehajtót — a végrehajtás foganatosítása mellett — utasítja: állapít­sa meg, miért nem utalták ki a tartásdíjat. Amennyi­ben a végrehajtó kideríti, hogy a tartásdíj behajthatat­lan, ennék okát a foglalási jegyzőkönyvben megjelöld és az eljáró bíróságnak hala­déktalanul megküldi. A to­vábbiakban a bíróság jár el. — Végzés meghozatalakor a járás-bíróság nem e ren­delkezésnek megfelelően járt el — hangzik tovább a ha­tározat. — A végrehajtási lapot a kérelem alapján a lejért tarbásdíj erejéig ki kellett volna állítania és an­nak alapján a végrehajtót a végrehajtás foganatosítására, valamint annak megállapítá- tás-ára utasítaná, hogy a tar­tásdíj valóban behajthatat- lain-e, s ha igen, ennek mi az oka. Ezt követően azt kellett volna vizsgálni, hogy a behajthatatlan tartásdíj- nak az állam által való ide­iglenes folyósításáról, illetve — ha a feltételek nem fo­rognak fenn — a kérelem el­utasításáról. A határozat indokolásából a továbbiakban kiderül, hogy az apa időközben jobb belátásra jutott, elhelyezke­dett, és az anya az elmaradt tartásdíjat megkapta, tehát további intézkedésre már nincs szükség. H. E. Mikor fizeti az állam a gyermektartásdijat? A gyermektartásdíjról a heti a tartásdijnak az állam Nem értéktelen fa A köztudat a nyárt érték­telen fafajtának tartja. A Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság tiszafüredi erdészetében ennek az ellen­kezőjét bizonyítják. Az erdészet kezelésében le­vő erdők túlnyomó részben nyárból állnak, ebből a fából készítenek az abádszalóki és a tiszafüredi Fagyártmány Üzemben palettacsúszót, — amely a vasúti konténeres szállítás nélkülözhetetlen tar­tozéka — gépkocsirögzítő éket, — szintén szállításnál alkalmazzák, — és a mező- gazdaság számára gyümölcs, zöldség szállítására alkalmas ládát. Palettacsúszóból tavaly 3924 köbmétert gyártottak, ékből 1182, ládából pedig 2974 köbméternyi áru készült a leendő Tisza II. tározótó helyéről kitermelt nyárfából. Ennek a 8080 köbméter áru­nak a termelési értéke 22 mil­lió 500 ezer forint — 8 száza­lékkal több, mint amire az éves terv készítésekor számí­tottak. A tiszafüredi erdészetben az idén 24 millió forint érté­kű fagyártmány készítését tervezik, ami a teljes terv csaknem 40 százaléka. A fen­tebb említett három fontos termékfajtán kívül ebben az évben kőrisből, tölgyből és akácból „parkettfrizt” gyárta­nak, öszesen 150 köbmétert. Egy köbméter értéke ötezer forint Tölgyből 210 köbméter bánya-féldorongot készítenek majd, amit a bányák vágatai­nak biztonságos dúcolásához használnak. Az idei termelési tervek tel­jesítése nem könnyű feladat, elsősorban azért nem, mert ebben az esztendőben a vé­konyabb, rosszabb minőségű állományt termelik ki és dol­gozzák fel. Az erdészet faipa­ri ágazatában dolgozó több mint száz munkás szakértel­me — és sokszor bizonyított jó munkaszelleme — a terv teljesítésének biztosítéka. Sz. J. Az alföldi gyárak és a kisüzemek fejlesztése A bútoripar az V. ötéves tervidőszakban Mintegy 50 milliárd forint értékű bútort gyárt az V. öt­éves tervidőszakban a bútor­ipar, 25—28 százalékkal nö­velve a termelést, s bővítve a választékot. Az elmúlt tervidőszakban a nagyarányú rekonstrukció nyomán csaknem 50 száza­lékkal növekedett a termelés a bútoriparban — majdnem kétszer olyan gyorsan, mint a népgazdaság iparágainak átlagában. A lakosság igénye­inek fokozott kielégítésére most a további kapacitásbő­vítés, a minőségjavítás, a gyártmányfejlesztés és a vá­laszték növelése a legfonto­sabb feladat Áz eddigi fej­lesztések során bizonyos aránytalanságok keletkeztek, így például a Dunántúlon na­gyobb ütemben fejlődött az iparág, mint az ország más részeiben és a kisüzemek mű­szaki fejlődése nem követte a nagyobb bútorgyárakét. Ezért a jelenlegi tervidőszak­ban a bútoripar továbbfej­lesztésére fordítandó mintegy 1,2 milliárd forint nagy ré­szét az alföldi gyárak és a ki­sebb üzemek fejlesztésére fordítják, annál is inkább, mert ezekben a kisüzemek­ben készülnek a külföldi pi­acon legkelendőbb stílbúto­rok. Továbbra is élénk lesz a bútorok iránti hazai kereslet, hiszen amíg a lakosság fo­gyasztása összesen 22, addig ezen belül a bútorvásárlás — számítások szerint — 37 szá­zalékkal növekszik. Ezért, s a választék bővítésére, az ed­digieknél 50 százalékkal több lesz a szocialista import. Kü­lönösen az NDK-ból, Romá­niából és a Szovjetunióból ér­kezik sok bútor: komplett la­kószobák, gyermekbútorok és más berendezések. Emellett Csehszlovákiából és Lengyel- országtól is vásárol a keres­kedelem ízléses, az igények­nek leginkább megfelelő bú­torféléket, cserébe ezek az or­szágok ugyanolyan értékben-^ • a magyar bútoripar termé­keiből rendelnek, főleg kony­hai felszerelést, heverőket és foteleket Szó van róla, hogy a KGST- • országok szakosítják egymás között a közületi bútorgyár­tást. Az első ilyen jellegű megállapodás aláírása most van előkészületben Magyar- ország és a Szovjetunió kö­zött. A megálapodás szerint a magyar ipar óvodai, böl­csődei berendezéseket szállít, a szovjet ipar pedig irodabú­tort ad cserébe. Gyümölcs Fegyverükről A tavalyelőtti jégverés, amely nagy károkat okozott a mezőgazdasági üzemekben, az almatermesztésben nagy hagyományokkal rendelkező fegyverneki Vörös Csillag Tsz gyümölcsösét sem kerülte el. Hatását még a tavalyi alma­szüret idején is érezték a szö­vetkezetben. A gazdaság ve­zetői szerint az évtized leg­gyengébb termése volt a ta­valyi. Az évente immár szo­kásos 120—140 vagon alma helyett tavaly mindössze 45— 46 vagonnal takarítottak be a több mint 80 hektáros terüle­ten. A hozam alig haladta meg a hektáronkénti 40 má­zsát, szemben a korábbi évek 100—150 mázsás átlagával. A téesz-ben a piaci kívá­nalmaknak megfelelően első­sorban a Starking és a Jona- thán fajtákat termesztik. N^gy gondot fordítanak a meglevő faállomány pótlásá­ra. Tavaly ősszel például 80 hektár kajszi- és őszibarac­kost újítottak fel, de nem fe­ledkeztek el az almás újrate­lepítéséről sem. Pár éve kezd­ték meg a gazdaság gyümöl­csösében a rekonstrukciós munkákat és ennek az lesz az eredménye, hogy 1980-ra a szövetkezet teljes gyümölcs­faállománya kicserélődik. Az újonnan telepített korszerű fajták — termőre fordulás után a jelenlegi hozamok há­romszorosát adják — új mű­velési módszereket, magas fo­kú gépesítést követelnek. Az ehhez szükséges modern gé­pek nagy részét már besze­rezték. A gazdaság korszerű hűtő­házából a válogatás és a tran­zittárolás után közvetlenül került az alma a szocialista országok, Csehszlovákia, NDK és a Szovjetunió boltjaiba. A nyugati országok piacaira a fegyverneki alma a Hungaro- fructon keresztül jutott el. Tavaly szintén volt jégeső az almásban, amely csökkentet­te az exportot, így csupán az összmennyiség harmadát, mintegy 15—20 vagont sike­rült exportálni. A kertészet egyéb gyümölcseiből — őszi- és kajszibarack, cseresznye, meggy, körte és szilva — nagy mennyiség jutott a megye pi­acaira a Debreceni Konzerv­gyárba, amelynek szinte már bázisgazdasága a fegyverneki Vörös Csillag Tsz. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom