Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
nw. ft SEOUÍOK MEGYEI NÉPEA* Tisza földvár on nines zeneis kola, de érek éta van zeneoktatás a művelődési házban. Képünkön: zongoraórán Jászberényben májusban Tudományos és kulturális hónap községében a fiataä basszjsJászberényben és a Jászság községeiben megkezdődtek a tudományos és kulturális hónap és a Székely Mihály zenei napok előkészületei. A jelentős esemény új vonása, hogy az idén Jászberény mellett a járás községeiben is számos rendezvényit tartanaik. Az egy hónapig tartó rendezvénysorozatban gazdag programot, nagy érdeklődésre számottartó előadásokat ígér a Magyar Pedagógiai Társaság, a GTE, az Agrár Egyesület jászsági szervezete és a Közgazdasági Társaság. A korábbiaknál színesebb programja lesz a Székely Mihály zened napoknak. A hagyományos zenei rendezvények mellett az idén májusban sor kerül a Friss Antal országos gordonkaverseny győzteseinek jászsági hangversenyeire is. Székely Mihály emlékének tisztelegve rendezik meg Jászberényben és a járás több ták „találkozóját”. A világhírű énekes életútját mutatja majd be a „KI nyer ma” mintájára rendezett 90 perces műsor. A vetélkedőn szocialista brigádok „számolnak be”, hogy közülük ki tud többet Székely Mihály- róL Méltó helyet kap a zen« napok programjában Rácz Aladár emléke is. Az idén először fiatal cimbalomművész-jelöltek — a Zeneművészeti Főiskola hallgatói — adnak hangversenyt Jászberényben. Érdekes színfoltja lesz a zenei napoknak a népi zenekarok cimbalmosainak jászsági találkozója. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is szép élményeket ígér az aranyfeo- szorűs kamarakórusok, a megyei munkáeénekkaxok találkozója. Május 9-én rendezik meg a város és a járás általános iskoláinak kórus- találkozóját és nyitják meg Katona László grafikusművész kiállítását. Ahádíszalóhi közművelődési tervek Alapos, körültekintő munkával készítettek közművelődési tervet erre az esztendőre Abádszadokom. Az idén csinosítják a művelődési házat és sor kerül a berendezések, a technikai fölszerelés felújítására, bővítésére is. A könyvtárba — amely a tavalyi korszerűsítés, átépítés eredményeképp a járás legszebb, legtágasaibb könyvtára lett — beszerelik a hanglemez tár használatához szükséges hangtechnikai berendezéseket. Ebben a' munkában részt . vállalnak belőle a helyi társadalmi és tömegszervezetiek, gazdasági egységek is. A községben már eddig is szép eredményeket értek el a lionismereti mozgalomban. Többek között működik egy kitűnő néprajzi úttörőszakkör. Az idén a községi kró- niikábóa hiányzó 5 év történetének megírása lesz a honismereti tevékenység kö- zéppomtjálban. A népművelés kiscsoportos formái az újonnan szervezendő szocialista brigád- vezetők klubjával, irodalmi színpaddal, filmklubbal bővülnek. Biatássarszal a szocialista országok életéről Mezőgazdasági szakemberek klubja EsmeretierjesztS munka Kisűfszálláson A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat kisújszállási szervezete az elmúlt évben kettőszáz- huszcxnöt előadást tartott és százöt KRESZ-tanfólyamot indított. Az előadásokat — amelyeknek töbsége a társadalomtudományok témaköreiből hangzott el —több mint kilencezren hallgatták végig. Ezzel az eredménynyel, amely a megelőző évinek csaknem a kétszerese, Kisújszállás a megye városai között a második helyen áll. Az idei munkaterv összeállításénál a szervezet vezetői első számú feladatnak tekintették az iparban, a mezőgazdaságiban dolgozók, s a fiatalok körében végzett tudományos ismeretterjesztés színvonalának emelését és szélesítését, mindenekelőtt a szocialista brigádmozga- lombam, a munkahelyi közösségekben, s az ifjúsági klubokban. Elsősorban a tudományos-technikai forradalom legújabb eredményeit akarják minél előbb és minél alaposabban megismertetni a munkásakkal, hogy a tudomány a hétköznapi munka szerves alkotórészévé váljék. A szakmai témák mellett időszerű politikai és gazdaságii kérdéseikről is szerveznek előadásokat. Ebben a témakörben kiemelkedő helyet foglal el az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból, s az ötödik ötéves terv előírásaiból adódó feladatok ismertetése, magyarázata. Az ifjúságról, de nemcsak az ifjúságnak szóló előadás- sorozatban többek között az ifjúsági törvényről, a családtervezésről, a család jog- 'ról, a társadalmi és szociális juttatásokról esik szó. Az ismeretterjesztő előadások negyedik csoportjának témája a szocialista ha- zafiság és az internacionalizmus. Ezen belül kerül sor a Szovjetunió és a szocialista országok életének, eredményeinek ismertetésére. A hazánkról szóló előadásokat országjáró kirándulások egészítik ki. Az előadások' szervezésén kívül a társulat aktívan részt vesz a város művelődési intézményednek munkájában is. Kisújszállásán — az a hír járja — szinte nincs is olyan rendezvény, amelyben ne működne közre a TIT. A Móricz Zsigmomd Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolával, a művelődési házzal, valamint a városi tanács vb művelődésügyi osztályával közösen rendezik például a most zajló IV. biológus hónap programját Megalakították többek között a mezőgazda- sági szakemberek klubját, s a csillagászati szakkört is. A szervezet távlati terveiben nyelvtanfolyamok indítása szerepel, ami pedig a személyi feltételeket illeti: a továbbiakban növelik az előadók létszámát, erősítik a kapcsolatot a pedagógusokkal, s az üzemék értelmiségi szakembereivel is. t. a Á művészeti nevelés műhelyei Világnézeti munka és íztésformálás az öntevékeny művészeti csoportokban A szocialista pedagógia a művészet által történő nevelést az esztétikai nevelés egy részének tartja. Nyilvánvaló tehát, hogy az utóbbi fogalma szélesebb körű a népművelésben használatos művészeti nevelésnél. A népművelésben művészeti nevelésen elsősorban a művészet eszközeivel történő nevelést értjük. de ennek nem csupán az esztétikai kategóriák felismerésére, megértésére és befogadására való felkészítés a célja, hanem több an- náL Célja az egész ember nevelése-művelése. A művészeti nevelés fogalma a népművelők körében sem teljesen egyértelmű. Mint Maróti Gyula írja „Művészet és népművelés” című könyvében, számos félreértés, bizonytalanság vár még tisztázásra. így többek között gyakran okoz félreértést a fogalom terjedelmének leszűkítése a műkedvelő művészeti mozgalom tevékenységére. Nos. anélkül, hogy ebbe a hibába esnénk, vizsgáljuk meg most az ebben rejlő lehetőségek kiaknázását, mégpedig a világnézeti nevelés és az ízlésíormálás területén. „Csak” kedvtelésből A műkedvelés korra és nemre való tekintet nélkül azoknak az embereknek egyéni vagy csoportos művészeti tevékenysége akik szervezett keretek között, szakemberek irányításával, rendszeres időközönként találkoznak egymással azért, hogy egyik vagy másik művészeti ággal behatóbban megismerkedjenek és azt — bár nem hivatásból, hanem kedvtelésből — elmélyülten műveljék. Nevük nem elhatároló; a csoport (színjátszó-, báb-, tánccsoport), a kar (ének-, zenekar), a kör (képzőművész-, díszítőművészkör), a szakkör (fotó-, filmszakkör vagy klub) és az irodalmi színpad a legelterjedtebb forma. Az sem lényeges különbség, hogy egyes típusokban (például a képző- és díszítőművészeti körökben, a fotó- és íilmszakkö- rökben) egyéni alkotás, azaz új művészeti értékek létrehozása a közvetlen cél, másokban (az ének- és zenekarokban. színjátszó-, báb-, táncegyüttesekben és az irodalmi színpadokon) pedig egyéni vagy csoportos előadóképzés, illetve az egy-egy mű, vagy megkomponált műsor művészi interpretálására való felkészülés tölti ki a foglalkozási idejük nagy részét. Az érdeklődés önmagában kevés Kétségtelen tény, hogy míg a különböző ismeretterjeszté- si formák, előadások, akadémiai címen futó sorozatok, közösen látogatott irodalmi, művészeti programok látogatottságának jó része a „szervezettségtől”, az érdeklődés és az igény megelőző felkeltésétől, esetleg ügyesen kapcsolt programoktól függ —- addig az öntevékeny csoportok működésének mozgató ereje éppen az érdeklődésből adódik. A szabad idő értelmes kihasználásának ezt a módját, a különféle művészeti csoportokban folyó tevékenységet tehát éppen a résztvevők belső igénye, érzelmi választása miatt sokkal könnyebb irányítani Nem biztos azonban, hogy mindazok, akik örömmel jelentkeznek egy-egy képzőművészeti kör, pávakör vagy bábszakkör foglalkozásaira, a szükséges készségeken túl ismeretanyaggal is rendelkeznek. Vegyünk például egy pávakörben folyó munkát alapul. Az énekesek, citerások a közös dalolás, muzsikálás öröméért keresik egymást, szerveződnek csoportba. A televízió elindította pávaköri mozgalom fellépési, versenyzési lehetőséget is biztosít számukra. Ám az eredeti dallamok kiválasztásánál, gyűjtésénél elengedhetetlenül fontos szerep hárul a vezetőkre. Nem mellőzhető, hogy tudják-e a dalok éneklői, miért „szép” egy-egy apáiktól hallott, öregek által őrzött eredeti motívum. S az sem lényegtelen, hogy tisztán lássák, milyen szokásokhoz kötődtek ezek a fonókban, munka közben dúdolt dalok, s ennek társadalmi-történelmi szerepével is tisztában legyenek. S mindezen tűi, Illetve mindezzel együtt jó ha zeneesztétikai, zenetudományi imeretekből is kapnak annyit, amennyit az éppen feldolgozott dallamkincs megkíván. A kunszentmártoni és a szolnoki járás, valamint a mezőtúri pávakörök munkáját ismerve felvetett gondolataink nem megvalósíthatatlanok, náluk a tudatosan összeállított gyűjtésből, műsorszerkesztésből, kapcsolódó ismeretterjesztő előadásokból, csere-fellépésekből szervezett foglalkozások ebben az irányban folynak. Nem mellőzhető a pávaköri mozgalom honismereti jelentősége a hazafias nevelés, s a népművészet valódi kincseinek a „népieskedéstől az álnépiségtől” való elválasztása, az ízlésformálás szempontjából sem. A nevelési cél hasonló a díszítőművészeti szakkörökben is. Nem lehet mindegy a hímzőasszonyok számára sem, hogy kunsági vagy matyó díszítőelemeket dolgoznak fel párnáikon, térítőikén, különböző tájegységek eredeti motívumait elevenítik fel régi minták, könyvek, múzeumi tárgyak alapján, vagy kerge- tőző macskákat, kókuszdióval dobálódzó majmokat varrnak ki falvédőüí, dísz- párnának. A kézimunkázás készségén túl az alapanyag megválasztásában, a motívumok helyes használatában ismét csak a népművelő, a szakkörvezető ízlésformáló tudatos tevékenysége a döntő. Az ő elvi munkáján, ügyes irányításán keresztül tisztázódik a szakköri tagok előtt az igazi népművészet lényege, válik el az ocsútól a tiszta búza. Az ismeretszerzés igénye Visszatérve a pávaköri mozgalomra, botorság lenne azt hinni, hogy honismereti- helytörténeti jelentősége csupán a népdalok felkutatásában, életben tartásában van. Igen komoly újkortörténeti szerepet is betöltenek például a kubikos, a summás- dalok feldolgozásával. Itt még jobban következik a zenei anyag természetéből a történelmi ismeret igénye. S már csak egy lépésre vagyunk a mozgalmi dalok előadásában, a munkásdalok közös éneklésében rejlő világnézeti nevelés lehetőségeitől. Például említsük a MÁV Járműjavító munkáskórusának kezdeményezését ötletesen szerkesztett műsoruk dalokban beszéli el a magyar munkásmozgalom történetét Előadásukkal a megyét jérva egyszerre nyújtanak zenei élményt és történelmi ismereteket A világnézeti nevelés és ízlésformálás valójában minden művészeti csoport munkájában érvényesíthető, sőt tudatos alkalmazása mindenütt szükséges is. A terület speciális sajátosságaitól függ lehetőségeinek közvetlen, illetve közvetett módja. Ka átgondoljuk a népi tánccsoportok, a bábszakkörök munkáját, önként kínálkozik előbbinél a nemzetiségi táncok műsorain keresztül az internacionalizmus helyes elveinek tudatosítása, utóbbinál a testvémépek mesejátékainak történelmi fűszere- zésű feldolgozása, betanítása és egy-egy rövid bevezetővel színesített előadása. Elemezhetnénk a vizuális művészeti körök közül az amatőrfilm- és fotószakkör lehetőségeit is. A helytörténet, a munkásmozgalom képi feldolgozásának, ismeret- terjesztésének módozataitól a különböző kultúrkincseink — népművészeti. képzőművészeti, régészeti emlékeink —• filmen, diasorozatokon történő megörökítéséig, jelen életünk hétköznapjainak, ünnepeinek bemutatásáig sok-sok lehetőséget rejtenek aktív szakköreink. Mint ahogy igazolja azt a martfűi művelődési központ fotókörének helytörténeti sorozata, a cipőgyár életét folyamatosan örökítő rendszeres munkája, művészeti dia-kollekciója. Vagy a Járműjavító filmkörének megyénk életével foglalkozó alkotásai, elsősorban a 900 éves Szolnok jubileumi rendezvényeit megörökítő film, de említhetjük az új- szászi filmeseknek a munkásélet szépségeit, örömeit és alkotását is. Végezetül szólnunk kell arról az öntevékeny művészeti formáról, ahol a legtisztábban érvényesülhet — éppen a kimondott szó közvetlen erejénél fogva — a világnézeti nevelés. Az irodalmi színpadok munkájában épp ezért különösen nagy jelentőségű a műsorok gondos, tudatos válogatása, szerkesztése. Két együttes munkáját emelhetjük ki követendő példaként. Az egyik a szolnoki Híd együttes, amelynek a magyar és a nemzetközi irodalom legjobb alkotásaiból összeállított műsorai pártos elkötelezettségről, aktuális politikai tájékozottságtól, állásfoglalásról tanúskodnak. A másik a tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium Bányai Koméi diákszínpada, ahol a névadó munkásságát dolgozzák fel dicséretet érdemlő következetességgel, s ezzel a nagyközség kevéssé ismert irodalmi hagyományainak biztosítanak országos publicitást. A közművelődés feladatai Pozitív példa tehát bőven akad, ám a lehetőségek maximális kihasználásától még messze vagyunk. Nem véletlen, hogy pártunk XI. kongresszusa megkülönböztetett módon, az MSZMP KB pedig külön határozatban foglalkozott a közművelődés, s ezen belül a művészeti nevelés kérdéseivel. Tudjuk jól. hogy a szocialista ember alakításának, formálásának alapvető motívumai közé tartoznak a műveltségi kérdések. Az ideológiai meggyőződés függ a természettudományos ismeretektől, a politikai tájékozottságtól, az általános történelmi, irodalmi, művészeti kérdésektől, sőt a teljesség nem nélkülözhet bizonyos fokú filozófiai, esztétikai, etikai jártasságot sem. Oktatási rendszerünk egymásra épülő fokozatossága magától értetődően az általános iskola szintjén csak érinti ezeket a kérdéseket, de a középfokú oktatás szintjén sem foglalkozhat elégséges módon a szaktudományok minden területével. „A szocialista ember formálása a társadalom fejlődésének elengedhetetlen követelménye, és mind nagyobb tömegek igénye” — állapítja meg a közművelődésről szóló párthatározat. Ezért hárul különösen jelentős feladat a közművelődési intézményekben és az öntevékeny művészeti csoportok élén dolgozó néoművelőkre. Egri Mária—Hórész Dezső
