Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

1976. február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 az 1975. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) A vegyipar termelése több mint 8 százalékkal, a terv­hez közeleső ütemben emel­kedett A bányászat, a vil­lamosenergia ipar ás az épí­tőanyagipar termelése 4—5 százalékkal, a könnyűiparé és az élelmiszeriparé 3, ill. 2 százalékkal, a tervezettnél kisebb mértékben haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. A könnyűipar ter­melésének alakulására ha­tással volt a tőkés orszá­gokba irányuló exportlehető­ségek mérséklődése. Az élel­miszeripar tervtől való ehnai- radása jelentős részben a mezőgazdasági termelés ala­kulásával függött össze. A kohászat termelése 1974-hez képest valamelyest csökkent, ezen belül a vaskohászaté kismértékben nőtt. A központi fejlesztési programok — a földgázprog­ram, a közúti járműprog­ram, az olefinprogram, a számítástechnikai program — megvalósítása tervszerű­en haladt A központi fej­lesztési programok, a re­konstrukciók, a vállalati be­ruházások hozzájárultak a gyártmányösszetétel javítá­sához. A termelés szerkezete tovább korszerűsödött, azon­ban ennek üteme nem volt kielégítő. Az energia- és anyagellá­tás — néhány építőanyagtól, kohászati és vegyipari ter­méktől eltekintve — általá­ban megfelelő volt A beruházási javak ter­melése a beruházási szük­ségletekkel és az exporttal összhangban nagy mérték­ben fokozódott Különösen a híradástechnikai és mű­szeripari termékek, komplett gyárberendezésék, autóbu­szok termelése és exportja nőtt A fogyasztási cikkek kö­zül a bútorok és a gépipari tartós fogyasztási cikkek ter­melése emelkedett, egyes ru­házati termékekből — rész­ben a munkaerőhiány, rész­ben a tőkés piacokra irá­nyuló export mérséklődése és más gazdasági problémák következtében — csökkent a termelés. Néhány fontosabb termék termelése az 1975. éri az 1975. év termelés az 1974. év mennyisége ktá 7s\ 1 20,5 108,0 Szén, millió tonna 24.9 96,6 Kőolaj, millió tonna 2,0 100,5 Földgáz, milliárd köbméter 5,2 101,6 Acélnyersvas, millió tonna 2,1 96,6 Acél, millió torma 3,7 105,9 Bauxit, millió tonna 2,9 105,0 Timföld, ezer tonna T563 109,1 Alumínium félgyártmány ezer tonna 130,2 96,1 Tégla, millió darab 1839,4 100,7 Cement, millió tonna 3,8 109,4 Kénsav, ezer tonna 630,3 95,9 Marómátron, ezer tonna 91,3 102,7 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 629,0 107,9 Növónyvédósaer, hatóanyagban, ezer tonna 15,5 113,8 Műanyagok, ezer tonna 123,3 106,7 Autóbusz, darab 10 696 118,3 Számítástechnikai termékek folyó árakon, milliárd fontot 2,5 134,2 Rádió, ezer darab 255 124,0 Televízió, ezer darab 400 101,3 Hűtőszekrény, ezer darab 431 103,5 Mosógép, ezer darab 164 112,4 Centrifuga, ezer darab 165 1015 Porszívó, ezer darab 106 101,7 Pamutszövet, millió négyzetméter 351,4 99,0 Kötöttáru, ezer tonna 19,8 107,2 Cipő, millió pár 43 J 105,1 Fogyasztói tej, millió Bter 668,0 103,6 Csontos nyenslhűs, ezer tonna 545,1 113.7 Vágott baromfi, ezer tonna 133,2 108,2 Sör, millió hektoliter 6J5 102,7 Építőipar 1975-ben az építőipari ága­zat bruttó termelése az elő­irányzott 6 százalék helyett 8 százalékkal emelkedett. Az állami építőipari vállalatok az átlagosnál gyorsabban, — a tervnek megfelelően — több, mént 9 százalékkal nö­velték termelésüket A tervezett 90 ezer la­kásnál több, összesen 98—99 ezer lakás épült Ezen be­lül állami erőből az előirány­zatnak megfelelően mintegy 37 ezer lakás készült el. A ekossági lakásépítkezések 6záma jelentősen meghalad­ta a tervezettet Az állami és szövetkezeti kivitelező építőipari szerve­zetek éves átlagban 367 000 főt foglalkoztattak, 1,5 szá­zalékkal többet az előző évi­nél. A termelés növekedése 80 százalékban a termelé­kenység 6—7 százalékos emelkedéséből származott Javult az építési munkák gépesítettsége, növekedett az előregyártóit elemek és szer­kezetek felhasználása. A ren­delkezésre álló építőipari ka­pacitás neon tudta a gyor­san növekvő építési igénye­ket maradéktalanul kielégí­teni. Egyes esetekben hát­ráltatták a munkát anyag­ellátási nehézségek és mun­kaerőhiány is. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termé­kek termelése az előirány­zott 3—4 százaléknál kisebb mértékben, 1—2 százalékkal nőtt. A növénytermelés a tervezett 5—6 százalékkal szemben 2—2,5 százalékkal emelkedett. Az állattenyész­tés termelése lényegében megegyezett az 1974. évivel. Az időjárás kedvezőtlen volt a kalászosokra és a gyümölcstermelésre. Búzából 4 millió tonna termett, 1 millió tonnával 19 százalék­kal kevesebb, mint egy év­vel azelőtt. A termelés a hazai szükségletet fedezi. A hektáronkénti terméshozam az 1974. évi 37.5 mázsáról 32 mázsára csökkent. A burgo­nya és az összes gyümölcs­termés az egy évvel ezelőtti­nél kisebb volt. a zöld­ségtermés nem változott. — A kukorica termésmennyisé­ge és termésátlaga felülmúlt minden korábbit: a termés- mennyiség 7,1 millió tonna, a hektáronkénti termésátlag 50,3 mázsa volt, 15, illetve 19 százalékkal több, mint 1974-ben. A cukorrépatermés 4,1 millió tonna volt, több, mint 1974-ben, de a répa cukortartalma nem érte él az előző évi szintet, így a tervezettnél nagyobb cukor- importra lesz szükség. Sző­lőből több termett, mint 1974-ben. A sertésállomány az év végén 6,9 millió darab volt, 16 százalékkal kevesebb az előző év véginél. A szarvas­marha-állomány 1,9 millió darabot, a tehén- és előhasi üszőállomány 798 000 dara­bot tett ki, 6, illetve 5 szá­zalékkal kevesebbet az 1 év­vel azelőttinél. A sertés- és szarvasmarha-állomány ki­sebb volt a tervezettnél is. A vágóállat és a tojáster­melés 10—10 százalékkal nőtt, a tejtermelés 2 száza­lékkal csökkent. A munka termelékenysé­ge a mezőgazdaságban a ter­vezettnél nagyobb ütemben emelkedett. Az aktív tsz-ta- gok száma 3 százalékkal, az alkalmazottaké 3—4 száza­lékkal csökkent, az állami gazdaságokban foglalkozta­tottak száma lényegében azo­nos volt az 1974. évivel A nagyüzemekben javult az anyagi-mŰ6zaki ellátottság. A traktorállomány nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával korszerűsödött, az év végén a kapacitás 3,4— 3.5 millió lóerő volt, 1—2 százalékkal több az egy év­vel azelőttinél. A mezőgaz­dasági üzemek az év folya­mán 1882 arató-cséplő gé­pet, 978 kukoricabetakarító gépet, ill. adaptert, 747 cu­korrépabetakarító gépet, 148 burgonya-betakarító gépet vásároltak. A műtrágyafel­használás 11 százalékkal emelkedett, egy hektár szán­tó-, kert-, szőlő-gyümölcsös területre — hatóanyagban 270 kg műtrágya jutott. Az év folyamán 14 000 hektár területen telepítették új erdőt. A fakitermelés 5,2 millió köbméter volt, lénye­gében annyi, mint az előző évben. A közüzemi vízművek mintegy 700 millió köbméter ivóvizet termeltek, 12 száza­lékkal többet, mint egy év­vel azelőtt. Az öntözött te­rület 155 000 hektár volt Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 5,8 százalékkal meghaladta az előző évit. Az áruszállítás­ban tovább nőtt a közúti és a csővezetékes szállítás ará­nya. Vasúton 1,5 százalék­kal, tehergépkocsikon 7,6 százalékkal, csővezetéken 27,6 százalékkal több árut szállí tottak az egy évvel azelőttinél. A villamosított vasútvona­lak hossza 75 kilométerrel nőtt Jelenleg az összhálózat 15,4 százaléka, 1193 kilomé­ter villamosított. 1975-ben a vasút a tervezettnél több új villany- és Diesel-mozdonyt szerzett be. A villames- és Diesel-vontatás aránya az 1974. évi 86 százalékról 90 százalékra emelkedett. Foly­tatódott a pálya- és állomás- hiztosítás korszerűsítése. Át­adták a forgalomnak a szol­noki személypályaudvart, Murakeresztúmál elkészült az új vasúti híd. Tovább korszerűsödött a közúti közlekedés. A távol­sági és a városi személy­szállítás javítására mintegy 1300 új autóbuszt, 25 új met­rómotorkocsit, több új csuklós villamost és 11É V-szerel­vén yt állítottak forgalomba. Űj-abb településeket kapcsol­tak be az autóbuszhálózatba. Az év végén 3144, hélységbe, az összes település 99 száza­lékába lehetett autóbusszal utazni. A személygépkocsik száma csaknem 90 000-rel emelkedett, és az év végén, elérte az 580 000-et. Ebből 551 000 a lakosság tulajdo­nában volt Külkereskedelem X behozatal folyó deviza- árakon 20,6 százalékkal, a ki­vitel 11,2 százalékkal volt több mint 1974-ben. A kül­kereskedelmi forgalom ár­színvonala 1975-ben tovább emelkedett, összehasonlítha­tó árakon a behozatal kb. 4 százalékkal, a kivitel kb. 3 százalékkal nőtt Jelentő­sebben növekedett forgal­munk a szocialista országok-, kai. A nem szocialista orszá­gok közül a fejlett tőkés or­szágokkal kisebb, a fejlődő országokkal nagyobb forgal­mat bonyolítottunk le, mint egy évvel korábban. Rubel elszámolásokban — a tervnek megfelelően — a behozatal nagyobb mérték­ben emelkedett, mint a ki­vitel. összehasonlítható ára­kon a behozatal a tervezett 9 százalékkal szemben mint­egy 17 százalékkal, a kivi­tel az előirányzott 4 száza­lék helyett kb 6 százalékkal nőtt. A rubel elszámolású forgalom egyenlege, amely az előző években aktívummal zárult, 1975-ben a behozatal jelentős emelkedése és a szerződéses árak változásából származó árveszteség követ­keztében passzív volt. Dollár elszámolásokban az export jelentős fokozására vonatkozó célkitűzés — el­sősorban a tőkés országok gazdasági válsága miatt — nem valósult meg. E vi­szonylatban a kivitel volu­mene lényegében azonos volt az 1974. évivel, a behozatalé pedig mintegy 7 százalékkal csökkent. A dollár-elszámo­lású forgalom passzívuma az előző évinél kisebb volt, a tervben számítottat azonban meghaladta, ami elsősorban a cserearány további romlá­sából adódott. Beruházás A terv a szocialista szek­torban 1975-re 129—130 mil­liárd forint beruházást irány­zott elő. Ténylegesen a be­ruházások összege 141—142 milliárd forint volt, folyó árakon számolva 17—18 szá­zalékkal több mint 1974-ben. A beruházások volumene a tervezett 6 százalék helyett kb 14 százalékkal emelke­dett. A nagyberuházások aránya nőtt, kivitelezésük javult. Az 1975-ben befejezésre elő­irányzott nagyberuházások többségét üzembe helyezték. A kezdésre előirányzott nagyberuházások munkálatai megkezdődtek. A gyorsítás­ra kijelölt, nópgazdaságilag különösen fontos beruházá­sok kivitelezése — viszony­lag kis többletráfordítás mel­lett, elsősorban a szervezett­ség javításával — meggyor­sult. A célcsoportos és egyéb állami beruházások összes is jelentősen nőtt. A terv- előirányzatot legnagyobb mértékben a vállalati beru­házások haladták meg. A népgazdasági ágak kö­zül leggyorsabban a szállítás és hírközlés, valamint a mezőgazdaság, erdő- és víz- gazdálkodás beruházásai emelkedtek. A beruházások növekedé­sének több, mint egyharma- dát az építési beruházások, a többi részét a gépberuhá­zások és az egyéb beruházá­sok növekedése tette ld. Az üzembe helyezett beru­házások értéke — folyó ára­kon — 132 .milliárd forint volt, az előző évinél 26 szá­zalékkal nagyobb. A befeje­zetlen beruházások állomása 9—10 milliárd forinttal emel­kedett, és.az év végén meg­közelítette a 118 milliárd fo­rintot Foglalkoztatottság, jövedelmek, fogyasztás 1976. január 1-én az aktív keresők száma kismértékben meghaladta az 5,1 millió főt, ami 0,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az 1975. évi átlagos állomá­nyi létszám az iparban és a mezőgazdaságban csökkeni. az építőiparban, különösen pedig a szolgáltató jellegű ágazatokban nőtt 1975-ben körülbelül 350 000 dolgozó kötelező heti mun­kaidejét csökkentették, min­denekelőtt az állami mező- gazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, a szállítás és hírközlés, továbbá az egész­ségügy területén. 1975. végén a foglalkoztatottak 95 száza­léka dolgozott csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalma­zottak nominális havi átlag- keresete — beleértve a kü­lönböző bérkiegészítéseket — körülbelül 3100 forint volt, a tervezett 6.4 százalék­kal szemben mintegy 8 szá­zalékkal több az 1974. évi­nél. A fogyasztói árszínvo­nal 3,8 százalékkal emelke­dett. Az egy keresőre jutó reálbér, a tervezett 2.5 szá­zaléknál nagyobb mérték­ben, 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A mező- gazdasági termelésből szár­mazó összes lakossági jöve­delmek nominálértéken kö­rülbelül 4 százalékkal nőt­tek, reálértéken lényegéiben nem változtak. A mezőgaz­dasági keresők száma csök­kent. Az egy főre jutó me­zőgazdasági eredetű reáljö­vedelem emelkedett. A lakosság jövedelmét a reálbérek és a mezőgazdasá­gi jellegű jövedelem mellett a foglalkoztatottság emelke­dése kismértékben, a társa­dalmi juttatások jelentősen növelték. A pénzben! társa­dalmi juttatások összege 17—18 százalékkal emelke­dett. Legszámottevőbben a népesedéspolitikai határoza­tokból adódó kifizetések nőt­tek. Családi pótlékra 6,4 milliárd forintot, gyermek- gondozási segélyre 3 milli­árd íorintot folyósítottak, 24, illetve 26 százalékkal többet, mint 1974-ben. Nyug­díjakra 26,8 milliárd forin­tot az előző évinél 17 szá­szatokkal többet fizettek ki. Az év végén a nyugdíjasok száma 1802000 fő volt, 54 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1975. július 1-től 1,1 millió alacsony nyugdijai személy nyugdíját, illetve nyugdíjjellegű ellátását fel­emelték. A lakosság egy főne jutó összes reáljövedelme az elő­irányzott 3,5 százaléknál na­gyobb mértékben, 4 száza­lékkal nőtt. A lakosság összes fogyasz­tása 4,5 százalékkal, egy la­kosra számítva 4 százalék- ikal emelkedett A kiskeres­kedelmi forgalom a tervben eVjfuányzott 4,8 százalékos növekedést meghaladta, ösz- szehasonlítható árakon 5,4 százalékkal volt több, mint 1974-ben. Az élelmiszerekés élvezett cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,1 százalékkal, a ruházati cikkeké 1,5 száza­lékkal, a vegyes iparcikke­ké 5,0 százalékkal emelke­dett. A lakossági szolgáltatá­sok értéke is nőtt. A pa­rasztság és a kettős jöve­delmű háztartások saját ter­meléséből származó fogyasz­tása nem változott számot­tevően. A takarékbetét-államány 15 százalékkal nőtt, a növe­kedés meghaladta az 1974. évit Áralakulás A külkereskedelemben az általunk importált termékek árai nagyobb mértékben emelkedtek, mint exportált termékeinké. A belföldi termelői ár­színvonal nagyobb mérték­ben emelkedett, mint koráb­ban. Az ipar belföldön az előző évinél csaknem 11 szá­zalékkal magsabb árakon értékesítette termékeit Je­lentősebb volt például az energiahordozók, az üzem­anyagok, a kohászati ter­mékek, egyes vegyipari anya­gok, a textil és ruházati cikkek áremelkedése. Az építőipari árak körülbelül 4 százalékkal, a beruházási árak körülbelül 3 százalék­kal haladták meg az eg* évvel korábbit A mezőgaz­dasági felvásárlási árak lé­nyegében nem változtak. Az áruszállítási tarifák az üzem­anyag-áremelkedések követ­keztében 5 százalékkal emel­kedtek. A kiskereskedelmi árak — jelentős részben központi ár- intézkedések következtében — átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az elő­ző évinél. A piaci árak és a szolgáltatások árai 2—2 szá­zalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A fo­gyasztói árszínvonal — a kis­kereskedelmi és a piaci árak, valamint a szolgáltatások árai együtt — 3,8 százalék­kal emelkedett Népmozpfom, götoésigyi és kulíiiráüs ellátás Az ország népessége 1976. január 1-én 10 572 000 fő volt. 1975-ben 194 200 gyer­mek született, az előz» évi­nél 7900-zal több. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1974. évi 17,8-ról 18,4-re emelkedett. — Főleg a második szülöttek száma nőtt Az év folyamán 131 000-en haltak meg, az ezer lakosra számított halá­lozási arány 12.4 volt. Ezer élveszülött közül 33 halt meg egy éven alüL A termé­szetes szaporodás — az élve- születések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1974. évi 5,8-ról 6,0-na nőtt. Egészségügyi ellátásra sz állami költségvetés csaknem 11 milliárd forintot, ezen be­lül fekvőbeteg-ellátásra mintegy 6 milliárd forintot fordított. A kórházi ágyak száma 87 500-ról 89 000-re, az orvosok száma 26 400-ról 27 100-ra emelkedett. A táppénzen levők ará­nya az előző évi 5,8-ról 1975-ben 6,1 százalékra nőtt Az év végén a kereső szü­lő nők több, mint 3/4-e, 265 000 nő volt gyermekgon­dozási segélyen, 36 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A bölcsődei férőhelyek szá­ma körülibeiül 2900-zal bő­vült, az év végi állomány megközelítette a 50 000-et. Az óvodai férőhelyei-: szá­ma az 1974. év végi 276 000- ről körülbelül 300 000-re emelkedett. 100 óvodáskorú gyermek közül 1974-ben 72. 1975-ben 76 járt óvodába. A különböző ' oktatási fokoza­tokon 1,8 millióan tanulnak, csaknem ugyanannyian, mint az előző oktatási évben. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma körülbelül 280 000 fő, 3.3 százalékkal több, mint az előző tanév­ben. A közművelődési intézmé­nyek működésére a költség­vetés mintegy 4 -milliárd fo­rintot folyósított A kiadott könyvek száma 7700, pél­dányszáma 74 millió volt, a példányszám mintegy 10 százalékkal emelkedett Idegenforgalom 1975-ben 9,4 mUHÓ kül­földi érkezett hazánkba, 13,4 százalékkal több, mint 1974- ben. A külföldre utazó ma­gyar állampolgárok 6záma 3,5 millió volt, 6 százalék­kal több az előző évinéL A hazánkba látogató tu­risták 88 százaléka szocia­lista országokból érkezett, a kiutazó magyar állampolgá­rok 93 százaléka látogatott szocialista országba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom