Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-07 / 32. szám

XXVII. cvf. 32. sz .1976. február 7., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I Ára: 80 fillér A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről A megyei ÁFÉSZ-ek terveiből Öt év alatt 2 milliárd forint forgalom t97S-t»eB folytatódott a termelés, a fogyasztás és a fel­halmozás növekedése, bővültek nemzetközi gazdasági kap­csolataink. A népgazdaság 1975. évi fejlődése hozzájárult ah­hoz, hogy a IV. ötéves terv főbb előirányzatai megvalósultak. A nemzeti jövedelem a tervezett mértékben emelkedett. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése meghaladta az előirányzottat, a tervbe vett szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtották. Beruházásra és készletfelhal­mozásra a tervben számítottnál többet fordítottak. A bel­földi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás együtt­véve — nagyobb volt. mint a megtermelt nemzeti jövedelem. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kisebb mértékben javult. Ebben, a belföldi felhasználás előirányzott­nál gyorsabb növekedése mellett, külső tényezőknek is sze­repük volt. így: a tőkés világgazdaság válságának, az egyes tókés országokban bevezetett import-korlátozó rendszabá­lyoknak, a tőkés világpiaci árváltozásoknak. Ezek kedvezőt­len hatása ellenére is töretlenül fejlődött a népgazdaság. A Szovjetunióval és a többi KGST országgal tovább bővült gazdasági együttműködésünk. Az év folyamán sor került a KGST országok közötti szerződéses árak kölcsönös módosí­tására is. .A külkereskedelmi mérleg, a kivitelt meghaladó behoza­tal és az árveszteség miatt passzívummal zárult. Az allami költségvetés hiánya a tervezettnél kisebb volt: a bevételek az előirányzatnak megfelelően alakultak, a ki­adások — az állami támogatások mérsékeltebb növekedése folytán — a tervezettnél kisebb mértékben emelkedtek. flz 1975. évi népgazdasági terv tő előirányzatainak teljesítése terv tény 1974 év tényszázaléteáfoan Nemzeti jövedelem 105—105,5 105 A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 103—103,5 104—105 Ipari termelés 106 105 Építői pari termetes 106 108 Mezőgazdasági termékek termelése 103—104 101—102 Egy főre jutó reáljövedelem 103,5 104 A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 102,5 104 A lakosság fogyasztása 104,1 104,5 Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlítható árakon) 104,8 106,4 A szocialista szektor beruházásai (folyó árakon), milliárd Ft 129—130 141—148 Lakásépítés, 1000 db 90,2 98—99 A jelentés adatai előzetesek, a további részletes feldol­gozás során kismértékben még változhatnak. Nemzeti X terv a nemzeti jövede­lem 5—5,5 százalékos növe­lését irányozta elő, a tényle­ges növekedés — összehason­lítható árakon — 5 századék veit. A nemzeti jövedelem az iparban 5—6 százalékkal, az építőiparban kb. 8 száza­jöveűeiem léklka! nőtt, a mezőgazdaság­ban kismértékben csökkent. A megtermelt nemze ti jöve­delem összege folyó áraikon kb. 400 milliárd forint, egy la­kosra számítva 38 000 forint volt Az ipar adta a nemzeti jövedelem mintegy 46 szá­zalékát, az építőipar 13 szá­zalékát és a mezőgazdaság kb. 16 százalékát. A termelő ágazatokban foglalkoztatot­tak száma az előző évhez képest lényegében nem vál­tozott, a nemzeti jövedelem növekedése csaknem telje­sen a termelékenység emel­kedéséből származott. A terv a gazdasági egyen­súly javítására a belföldi felhasználásnak — a fo­gyasztásnak és felhalmozás­nak — a termelésnél és az előző évinél ki­sebb, 3—-3,5 százalékos nö­vekedésével számolt. A bel­földi felhasználás az előző évinél mérsékeltebben, de a tervezettnél nagyobb mér­tékben 4—5 százalékkal emelkedett. Ezen balul a la­kosság összes fogyasztása a tervezett 4 százalék helyett 4,5 százalékkal, haladta meg az előző évit, a felhalmozás pedig, amelynek a terv sze­rint az előző évi színvona­lom keddett volna maradnia, mintegy 4—5 százalékkal nőtt Ipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezett 6 szá­zalékkal szemben mintegy 5 századakkal nőtt. Élelmiszer­ipar nélkül számítva a nö­vekedés csaknem 6 százalék volt. A Budapesten kívüli te­rületek részesedése az. ipari termelésből tovább emelke­dett. Az ipar értékesítése kb. 5 százalékkal volt több, mint 1974-ben. A belföldi célú ér­tékesítés — a terv előirány­zatának megfelelően — az 1974. évinél kisebb ütemben emelkedett. Ezen belül a be­ruházási javak értékesítése jelentősen fokozódott. A szo­cialista országokba irányuló ipari export nőtt. a nem szo­cialista országokba irá­nyuló — az értéke­sítési nehézségek miatt — lényegében nem változott. 1975-ben az iparban fog­lalkoztatottak száma, a ter­vezett kismértékű növeke­déssel szemben 0,2 százalék­kal csökkent, az átlagos ál­lományi létszám 1 745 200 fő volt. A termelés növekedése tehát teljes egészében a munkatermelékenység emel­kedéséből adódott: Az egy foglalkoztatottra jutó termelés kb. 5 százalék­kal haladta meg az 1974. évit. Egyes ágazatokban elő­fordult munkaerőhiány, ami nehezítette a kedvezőbb gaz­dasági eredmények elérését. A munkaerő-gazdálkodás sem javult kielégítő mér­tékben. Az ipar álldeszkőz-áEomá- nya bővült és korszerűsö­dött Az 1975. évi befejezés­re kijelölt nagyberuházások többségét, az év végéig át­adták. Közülük néhány a tervezettnél kisebb kapaci­tással, illetve az eredeti ha­táridőnél később készült ed. A villamosenergia-kapacitás 750 m\V-tal bővült. Elkészült | a „Testvériség” szovjet—ma- | gyár földgázvezeték onszág- h határ—Len inváros közötti I. szakasza, 400 kV-os távveze­ték épült Győr és Liter kö­zött. Megnyitották a rákhe­gyi bauxitbánya második ré­szét 125 000 tonna kapacitás­sal. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát ole­finműve. amely évi 250 000 tonna etilén és 125 000 tonna propilén gyártására alkal­mas. Üzembe lépett a Hejő- csabai Cementgyár, amely évi 1.6 millió tonna portland- cement-gyártó kapacitással rendelkezik. A Cement és Mészművek nyergesújfalui gyáránál évi 22 millió négy­zetméter tetőfedőanyag­gyártó kapacitást hoztak lét­re. Ózdon határidő előtt üzembe helyezték a rúd- és dróthengermű rúdsorát. Meg­kezdte üzemszerű termelését a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve. Az év végén felavattál?: a Péti Nitrogénművek 428 000 ton­na kapacitású új műtrágya- gyárát. A főbb ipart ágazaibdk kö­zöl legnagyobb mértékben és a tervezettnél is gyorsabban, 10 százalékkal nőtt a gép­ipar termelése. A tervet meg­haladó növekedésben mind az export, mind a beruhá­zások bővülésének szerepe volt. (Folytatás a 3. oldalon.) A nap Apró Antal Szegeden, Gyenes András Hajdú-Biharban Apró Anted, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke teg­nap Szegedre látogatott Apró Antal a szegedi párt­vezetőkkel foalytatott rövid megbeszélés után felkereste « Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat szegedi házgyárát, ahol a helyi KISZ'szervezet képviselői köszöntötték. A Politikai Bi­zottság tagja ezután meg­tekintette az előszerelő, a térelemeket gyártó és más üzemrészeket Apró Antal látogatásának befejező programjaként a Csongrád megyei Tanács nagytermében aktivaértekez- leten adott tájékoztatást az időszerű gazdasági és politi­kai kérdésekről Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon megtartott aktíván időszerű külpolitikai kérdésekről tartott tájékoz­tatót. Városnézés után a Köz­ponti Bizottság titkára a deb* recerd konzervgyárat keres­te fel. délután a Debreceni Allami Gazdaságba látoga­tott. Magyar-szovjet egészségügyi együttműködés Jelentős állomáshoz érkez­tek a magyar—szovjet egész­ségügyi kapcsolatok: pénte­ken az Intercontinental Szál­lóban dr. Zsögön Éva állam­titkár és Sz. P. Burenkov professzor. a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első helyettese aláírta azt az okmányt, amely ezúttal első­ízben öt évre — 1976-tól 1980-ig — foglalja keretbe a két ország közötti egészség- ügyi és orvosi tudományos együttműködést. TOT-tanócskozós A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa rendezésé­ben tegnap Budapesten me­zőgazdasági szakemberek or­szágos tanácskozáson vitatták meg a háztáji és a mezőgaz­dasági termelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tegnap a Parla­mentben értekezletet tartot­tak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok el­nökei A napirendnek megfelelően beszámoló hangzott el a ne­gyedik ötéves terv végrehaj­tásának értékelése kapcsán a munkaerőhelyzet alakulásá­ról, a szakmunkásképzés és továbbképzés helyzetéről, majd áttekintették az ötödik ötéves tervidőszak munka­ügyi feladatait Ezt követően dr. Papp Lajos államtitkár ismertette a párt XI. kong­resszusának határozataiból adódó tanácsi feladatokat, különös tekintetei az ötödik ötéves terv előkészítésére, és végrehajtásának megszerve­zésére. A közművelődési tervet tárgyalták A kunmadarast Községi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga tegnapi ülésén megtár­gyalta és elfogadta a tele­pülés 1976-ra készített köz­művelődési tervét. A tervek szerint a műve­lődési ház fölszereltségét — új bútorokkal és audiovizuá- lis eszközökkel — tovább kell az idén javítani, tartalmi munkájában elsőrendű fel­adat a már meglevő formák, kiscsoportok további erősí­tése. A könyvtár-helyis ég gon­dokkal küszködik. Ezért a vb úgy határozott, hogy meg kell vizsgálni egy új könyv­tár építésének lehetőségét, anyagi kihatásait. Egy mondatban — Tegnap megnyílt Buda­pesten a Szovjetunió keres­kedelmi és ipart kamarájá­nak magyarországi képvise­lete. — Tárgyalásokat folytattak tegnap Szolnokon a városi tanács vezetői és az OVIBER képviselői a felszíni vízmű további építéséről. Küldöttek értekezlete Szolnokon „Az ötödik ötéves terv időszakában is fő feladat a lakosság több és jobb köz­szükségleti cikkel való ellá­tása, a vásárlási körülmé­nyek .ravítésa, az eladás kul­turáltságának a fokozása. Az ÁFÉSZ-eknek ezt az össze­tett feladatot a korábbi éveknél szigorúbb közgazda- sági feltételek között kell megoldani” — hangzott el tegnap a Szolnak megyei Fo­gyasztási Szövetkezetek kül­döttértekezletén, amelyen többek között az V. ötéves terv és az 1976-os esztendő szövetkezeti feladatainak ki­alakításáról tanácskoztak. Az elkövetkezendő öt év­ben reálisnak tartják, hogy a szövetkezetek elérik a 2—2,5 milliárd forintos forgalmat a IV. ötéves tervidőszak 1,5 milliárd- jával szemben. A tervei? szerint a burgonya, a zöldség-gyümölcs és a ve­gyes termékek felvásárlását mintegy 150 millió forinttal!, az ipari szolgáltatást pedig 80 millióval akarják növel­ni. A bolti kiskereskedelem­ben legfontosabb lesz tovább­ra is az alapvető élelmisze­rekkel való folyamatos ellá­tás és a korszerű táplálko­zást segítő élelmiszerek — kanzervek, mirellitek, tej, tejtermékek — biztosítása. Folyamatossá teszik a la­kásépítéshez szükséges anya­gok kínálatát, megszervezik a mezőgazdasági kisterme­lőket segítő takarmányok, gépeik, vetőmagok, növény­védőszerek zökkenőmentes ellátását, rendszeres lesz A lakosság tüzelőellátása is. A vendéglátásban jelentősen fejlesztik majd a közétkez­tetést, az üzemi vendéglá­tást, valamint korszerűsítik a szövetkezeti éttermek, biszt­rók, büfék konyháinak be­rendezéseit. Az ÁFÉSZ-ek továbbja­vítják a szakcsoportjaik szervezettségét, és növelik a közös áruértékesítést. A zöldség-gyümölcsellá- tás javítása érdekében a szövetkezeteknek szoro­sabban együtt kell mű­ködniük a helyi téeszek­kel, a kistermelőkkel. Időben biztosítaná keűi a kistermelők, szakcsoportok tagjai részére- a megfelelő mennyiségű és választékú műtrágyát. A helyi húsellá­tást úgy lehet tovább javí­tani, ha több sertéshízlaló s zakcsoporrtot szerveznek az ÁFÉSZ-ek. A háztnyűl fel­vásárlás további fellendíté­se céljából helyezzenek el a szakcsoport-tagoknál törzs­állományt, és adjanak támo­gatást a tartási technológia kialakításához. Segíteni kell a korszerűbb baromfitenyész­tést és a „tojástarmelést”, ki kell terjeszteni a galamb fel­vásárlását minden szövetke­zet működiési területére. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével az V. ötéves tervben a mezőgazdasági termékek­ből származó árbevételt 60 százalékkal, a forgal­mat 25—30 százalékkal akarják növelni Szükséges az ipart szolgál-; tatás fejlesztésének a gyor­sítása, ezen belül is a belső üzemi szolgáltatásé, öt év alatt — központi támogatás­sal — lehetővé válik, hogy a meglévő üzlethálózatot 30 ezer négyzetméter alapterü­lettel bővítsék. Az idei esztendőben az élelmiszerekből az átlagnál gyorsabban emelkedik majd a forgalom. A ruházat „frontján” nem várnak olyan fejlődést a szövetkezetek, mint tavaly. Változatlanul fontos viszont a gyermekru­házati cikkek választékának bővítése. Megyéid? öt városában és két községében jelenleg 12 lakásfenntartó szövetkezet működük. De a lakásépítő szövetkezetek közül. 20 fenn­tartó tevékenységet is végez, így a szövetkezetek' 3411 la­kás fenntartási munkáit vég­zik. Hat városban és tizen­két nagyközségben 30 la­kásépítő szövetkezet dolgo­zik. Jelenleg 518 lakás épí­tésével és mintegy 1000 épí­tésének előkészítésével fog- lalkoznak. Az V. ötéves tervben el kell érni, hogy a tanácsi ér­tékesítései szövetkezeti la­kások száma 800-zal növe­kedjék, a szövetkezetieké pe­dig 1700-zal. ötszáz garázs felépítését is tervezi a ga­rázsépítő szövetkezet. Az idén 600-zal több szövetkezeti la­kás fenntartását akarják megoldani. A lakásépítő szö­vetkezetek 450—500 lakás át­adását és mintegy 500 lakás építésének megkezdését ter­vezik. A garázsépítő szövet­kezet pedig 150 garázzsal ör­vendezteti meg az. autótu­lajdonosokat. Sz. E. —^wBirrnm—ewi Zárszámadás a szolnoki halászati téeszben 1975: a legjobb „fogás" éve A Felszabadulás Halászat! Termelőszövetkezet legered­ményesebb évéről számolt be a tegnap délelőtti zár­számadó közgyűlésen Tárnái István elnök. Ott volt az el­nökség soraiban Túróczi Fe- rencné, a városi pártbizott­ság titkára is, Bíró Boldi­zsár, a városi tanács elnök­helyettese is. A szövetkezet legfőbb tö­rekvése, hogy jó minőségű és kellő mennyiségű hallal lássa el Szolnok és a megye lakóit örvendetes tény, hogy még soha nem tenyésztettek, fogtak és értékesítettek any- nyi halat, mint 1975-ben. A tervezett 32 vagon helyett több mint 35 vagon halat „termeltek”. A lakosságnak 1 ezer 860 mázsát adtak el. A közkedvelt tálcás, fóliás hal­ból 40 ezer csomaggal ér­tékesítettek. A fővárosban levő Halászcsárda forgalma meghaladta a 9 millió fo­rintot, a szolnoki hábcsarnok árbevétele 923 ezer, a halsü­tőé pedig 291 ezer forint volt. Az üzemegységek kö­zül a szajoliban 17,8, a mil- lériben 17,3, a fegyverneki- ben pedig 14,7 mázsa volt hektáronként a bruttó ho­zam. Ez magasabb a terve­zettnél, csakúgy, mint a ha­lak súlygyarapodása és a szaporítóház termelése, amely 768 ezer forinttal teljesítette túl a tervét. Tavaly már új halfogási technológiával is kísérletez­tek, s amennyiben beválik, tovább növelik a termelésü­ket. Nagyobb lett a dolgozók évi jövedelme, az elmúlt évi nyereségük pedig 1 millió 838 ezer forint volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom