Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-04 / 29. szám

1976. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tv képernyője elölt Marigyesiek. ££? ónk épp abban gyengélke­dik, vagy legalábbis kelleté­nél nehezebben talál magá­ra, ami leginkább a sajátja volna: a hétköznapok embe­ri világát természetes köz­vetlenséggel közvetítő ri- portázsokban. Talán nem is pontos a műfaji megjelölés, de olyan programokra gon­dolok, amelyekben a televí­zió szinte észrevétlenül be­társul az életbe, köznapi módon vesz részt a minden­napok egyszerű dolgaiban; ha kell, egy-egy közösséget keres meg, vagy akár épp egy családhoz kopogtat be. Épp ezért minden olyan kísérlet, amely a képernyőn ez irányba mutat, különös figyelmet érdemel. Még ak­kor is, ha mint szombaton, a kora esti órákban tett te­levíziós családlátogatás Med- gvesiéknél, nem jár teljes sikerrel. Nem járhatott, mert már az alapállás, az alap­helyzet megválasztásában célt tévesztettek a műsorké­szítői. A televízió ünnepi pil­lanatokban. szinte egy lako­dalmi díszvacsora kellős kö­zepébe toppant be a szép számú Medgyesi családhoz. Terített asztal körül a csa­ládfő, a gyermekek, a hozzá­tartozók, s középütt nászru­hában az ifjú pár. Ebből az alaphelyzetből kiindulva bi­zony sok minden nem hatott, ami a másfél órás műsorba belepréselődött, a természe­tes közvetlenség erejével. A kiragadott témák, amelyek egyébként közérdekűek vol­tak, idegenül lógtak a hét­végi beszélgetésnek szánt műsoron. Csak egyetlen moz­zanatot a turpisság jelzésére. Szegény ifjú pár, „előétkül” nekik is és a násznépnek iS például Fábián Ferenc poli­tikai kommentárját tálalták fel. Továbbá kérdezhetnénk, mit kerestek azok a filmbe­tétek a műsorban, amelyek művi úton szólaltattak meg olyan gondolatokat, amelye­ket szívesebben hallottunk volna Medgyesiiéktől. (Pél­dául Fónai Márta énekszava helyett a legilletékesebbtől, Medgyesinétől.) Visszatérve a tévesen meg­választott alaphelyzetre. Ha mondjuk a televízió csak egy úgynevezett szokásos szom­bat délutáni családi beszél­getésbe kapcsolódott volna be, akkor mindaz, amiről szó esett a képernyőn, ter­mészetes módon nőhetett volna ki a beszélgetésből. Sajnos, nem az első eset, hogy amikor egy-egy család­ra „váratlanul” rányit a te­levízió, nem bízik eléggé a beszélgetés nyújtotta érde­kességben, s adás közben szórakoztató elemekkel is operál. Pedig a most induló sorozat első adásában is épp az volt az igazán érdekes, ahogyan a családfő megszó­lalt, ahogyan rendkívül íze­sen, sok-sok tapasztalatból táplálkozó bölcsességgel be­szélt viselt dolgokról, min­dennapi problémákról. Ö adott igazán tartást az idő­ben is kissé túlméretezett te­levíziós családlátogatásnak. Ismétlem, szándékában ne­mes sorozatról van szó. De készítőinek jobban kellene ügyelni a hangvétel tisztasá­gára, a téma egyneműségé­re; ha beszélgetni akar a televízió családi környezet­ben, hát beszélgessen. De közben ne mutogasson min­denfélét, ami nem vág oda. Fekete macska. levízió újabb felfedezése, a több mint másfél évtizede elhunyt romániai magyar író. Aszta­los István drámájának be­mutatásával csaknem isme­retlen értéket bányászott elő. Ami külön öröm, hogy az erdélyi magyar színházkul­túra kiemelkedő egyéniségét, Harag Györgyöt sikerült megnyerni a tévéváltozat el­készítéséhez. aki nem egy­szerűen eljátszatta a képer­nyőn a móriczi indulatoktól fűtött, kemény társadalmi igazságokat hordozó drámát, hanem mai szemmel köze­lítve hozzá, látomásos lát­ványban akarta kifejezni a Fekete macska gondolati mo­numentalitását. Nagyvona­lúan járt el rendezőként a naturális dráma képernyőre vitelében, és a szuggesztió ér­dekében olyan stilizált kör­nyezetbe helyezte a játékot — kopjafák erdeje, jelzett színhelyek —, amely kitágí­totta a megszólaltatott igaz­ság határait, s már-már mi­tikussá növelte a tragédiába fullasztott szerelem történe­tét. Balladad félhomályt, balladai atmoszférát terem­tett, hogy így hangsúlyozza egy olyan társadalom nyo­masztó légkörét, társadalmi igazságtalanságokkal' ter­hes világát, amely far­kassá teszi az embert, s amelyben a „muszáj marjál” törvénye uralkodik. Nagy formátumú művész munká- ' ja, bár a történeti konkrét­ság elhomályosításával a já­tékban valamit veszített a dráma dokumentatív erejé­ből. A színészek közül első­sorban a szegény szerelme­seket alakító két szolnoki művészt, Csomós , Marit és Piróth Gyulát említem, akik a jó teljesítmények sorában nagy erővel ábrázolták a le­fojtott, robbanásig feszülő, a lélek legmélyén kavargó — dúló indulatokat. Hajdan Lesage sánta ördöge a házak tetejét leemelve kan­dikált be a lakók magánéle­tébe, most szombat este az Alakok és ablakok készítői ugyanerre a célra az ablakot használták, fel, — alapötlet­ként és összekötő elemként. Benedek Árpád rendező ele­gánsan fogta egybe az apró humoros történeteket, szovjet szerzők írásait,\ s a jelene­tekből formás egészet kere­kített. Színészi remeklésre is akadt példa, nem is egy. A legemlékezetesebb talán Sze­mes Mari és Sinkovits Ima-e vérbő humorú játéka, a Kezdjük elölről című jele­netben. Üjabb krimisorozat a kép­ernyőn. méghozzá abból a fajtából, amelyikben nem az szerzi a nézőknek az izgal­mat, hogy ki követte el a gyilkosságot hanem az, hogy az elkövetett gyilkosság nyo­mára miként bukkannak rá a nyomozók. Szellemi játék­nak ez talán nemesebb bűn­ügyi film esetében, épp ezért a Columbo sorozat is a műfaj igényesebb produk­tumai közé számi tha tó. A moziban már sikert aratott sorozat a képernyőn is bi­zonyára megállja majd a helyét, amiben annak is' ré­sze van, hogy kitűnő színé­szeket láthatunk az egyes szerepekben. Milyen nagy­szerű például Peter Falk, a látszólag együgyű hadna­gyocska szerepében. V. M. Műemlékek SielyreáISftása Javítják a sárospataki Rákóczi várkastélyt Több mint tíz műemlék helyreállításán dolgoznak az idén Borsod megyében. A legjelentősebb munka Sá­rospatakon, az egykori Rá­kóczi várkastély homlokza­tának és tetőszerkezetének kialakítása lesz. Folytatják a szerencsi Rá- kóczi-váir mellett lévő ba­rokk épület helyreállítását í& Megkezdik az idén a mis­kolci avasi református templom helyreállítását is. A 13-ik században épült gó­tikus, háromhajós csarnok­templomot, amelyet többször átépítettek — a különböző építészeti korszakok emlé­keinek hangsúlyozásával hozzák majd rendbe, mint­egy hatmillió forintos költ­séggel. 300 éves Évfordulóra készül I gimnázium Georgius Jenei anno 1676 (dec; okto?) bris Academia ductus Karczag—Üjszállás p (ro) Rector ubi.— há­rom évszázada őrzi a debre­ceni Református Kollégium Nagykönyve ezeket a sorokat, hogy bizonyítsa, a karcagiak először 1676-ban kaptak rec- tort az anyaiskolától. (Rector: az anyaiskola tógátus deákja, aki 2—3 évre elment kisebb iskolába tanítani. Utána álta­lában külföldi főiskolán bő­vítette ismereteit.) A karcagi, mint partikuláris iskola Kiállítás az iskola múltjából Több ezren tanultak már az épület falai között. A kar­cagi gimnázium tanárai, di­ákjai közül számosán lettek neves tudósok, művészek, akikre az iskola mai diákjai is büszkék. Itt szerzett érett- ségi bizonyítványt dr. Vajó Péter kandidátus, az MTA Neveléstudományi Intézeté­nek igazgatója, dr. Kónya István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, dr. Szabó József, a Pártfőiskola rektorhelyettese, dr. Csaba Béla, a debreceni Orvostudományegyetem pro­fesszora, dr. Bodnár György irodalomtörténész, dr. Kó­nya Sándor történész, dr. Szabó Tibor, a Legfelsőbb Bí­róság ügyésze, Antalffy Gyu­la, a Magyar Nemzet újság­írója, Sütő Gábor író-közgaz­dász, hogy csak néhányat említsünk közülük. A jubileumi év kínálja az alkalmat, hogy e nagymúltú iskola visszatekintsen a há­romszáz év munkájára, szám­ba vegye az elért eredménye­Összegyűjtik a diákélet hagyományait A diákok elhatározták, hogy összegyűjtik a még fel­lelhető, iskolájuk múltjára utaló tárgyi emlékeket, felke­resik a gimnázium volt taná­rait, tanulóit. így akarják megismerni a diákélet régi szokásait, hagyományait. A már megkezdett lelkes gyűj­tőmunka következtében ok­Bosnyák Imre Gazdag program a szolnoki munkásmozgalmi klubban 1854-ig szorosan kapcsolódott a debrecenihez: onnan jöttek a rectorok, az ottani tanterv szerint folyt az oktatás. Eb­ben az időben a gimnázium első négy osztályának anya­gát tanították. 1908-ra sike­rült az iskolát nyolcosztá­lyosra felfejleszteni. Ettől az évtől kezdve tesznek érettsé­gi vizsgát a karcagi gimna­zisták. Ekkorra készült el az iskola jelenlegi épülete is, amelyet Walch Viktor terve­zett. két, kapcsolatot teremtsen volt tanáraival, diákjaival. A tervezett Rendezvények minden bizonnyal nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelenlegi tanulók érzelmileg még jobban kötődjenek isko­lájukhoz. A példaképválasz­tásban bizonyára sokuknak segít az a tíz kiállításból ter- vézett sorozat, amelyet az iskola volt diákjainak mun­kásságából rendeznek. A Dú­sa István építészmérnök által tervezett épületekkel már megismerkedtek a tanulók. A gimnázium „kiscsarnokában” helyet kapnak majd egy-egy kiállításon Bőd László festő­művész képei, Somogyi Ár­pád, Cs. Kovács Imre szob­rai, Végváry Gyula kerámiái, Nagy Bálint belsőépítész ter­vei. A kiállítássorozat meg fogja ismertetni a diákokat, az érdeklődőket a színész Horváth Gyula és Bőd Teréz pályájával, Németh Gyula török nyelvész, Györffy Ist­ván ethnográfus munkássá­gával is. '■ Órák a könyvek között A Szolnok megyei Ver­seghy Könyvtár gyer­mekrészlegében évek óta hagyomány, hogy a könyvek kölcsönzésén, az ajánláson túl, csopor­tos foglalkozásokkal, ren­dezvényekkel nevelik a gyerekeket az irodalom szeretetére. A gyermek- könyvtár éves munkater­vében elsősorban olyan jellegű foglalkozások, író­olvasó találkozók szere­pelnek, amelyek a kézi­könyvek, lexikonok, ka­talógusok használatának megismerését tanítják. Még az elmúlt esztendő­ben kezdődött, és május­ban fejeződik be az egész megyére kiterjedő, közös közművelődési könyvtári és úttörőakció, melynek során a pajtások helyi könyvtáruk ismeretéről adnak számot többfordu­lós, írásbeli vetélkedő so­rán. Az általános iskolák felsőtagozatos diákjai vagy őrsei, kutatási la­pokon olyan kérdésekre válaszolnak, amelyek az illető könyvtár állomá­nyára, katalógusára, a gyermekenciklopédia és egyéb kézikönyvek hasz­nálatára, kisebb bibliog­ráfia készítésére vonat­koznak. A megye összes könyv­tárában tartanak magyar irodalmi órákat ötödik osztályosoknak, és a ter­vek szerint a következő tanévtől kezdve a 7. osz­tályosok a „könyvek kö­zött” tanulnak egy-egy alkalommal. A Verseghy Könyvtár gyermekrészle­gében ezek a könyvtári órák kiegészülnek még rendhagyó irodalmi órák­kal is, amikor egv-egy napközis csoport népköl­tészeti alkotásokkal, vagy egy-egy író, költő mun­kásságával ismerkedik a polcokon lévő könyvek segítségével. Űj klub indul a me­gyei gyermekkönyvtárban, amelyben majd Kása Klára, a mezőtúri Agyag­ipari HTSZ művészeti titkára tart előadásokat a népművészet és a nép- költészet közötti kapcso­latról. A Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központ és a gyermekkönyvtár közös programként egy hámom részből álló. va­sárnap délelőttönként tartandó sorozatot tervez, amelyben a gyerekek kö­rében közismert Sebő- Halmos együttes, a Bar­tók Gyermekszínház tár­sulata, Vitay Ildikó és Vallai Péter lép fel. Mint ahogyan évek óta, az idén áprilisban is megrendezik a gyermek- költészet nanját. Ez al­kalommal József Attilá­ról szóló összeállítás sze­repel a programban Horgas Béla költő szer­kesztésében. V. E. A Ságvári Endre megyei Művelődési Központ szolno­ki munkásmozgalmi klubja elkészítette idei programját, amelyben visszaemlékezések, évfordulók és aktuális társa- dalmi-politikai-gazdasági kérdéseket felölelő témák szerepelnek. A régi események közül többek között Táncaos An­tal a nagyiakások államosí­tásának végrehajtásáról be­szél, Czipella Istvánná „Ho­tóberben iskolamúzeum nyíl­hat a karcagi Gábor Áron Gimnáziumban. Mindemellett számos isko­latörténeti pályadolgozatot készítenek el a tanulók. Az egyik KISZ-alapszervezet Ridegh István tanár vezeté­sével az iskola névadójának életét kutatja. A március 15-i gyan alakítottuk meg Mező­túron az MSZBT-t?” cím­mel tart emlékeztetőt. Az évfordulók között szó lesz az ENSZ 30 éves tevé­kenységéről, a harminc éve kezdődött francia—vietnami háborúról, a 85 éve született Karikás Frigyesről. Az aktu­ális kérdések sorozatában tájékoztató hangzik él a magyar szakszervezetek XXIII. az SZKP XXV. kong­resszusáról. megemlékezésen és az iskola újságjában ismertetik majd társaikkal mindazt, amit Gá­bor Áronról megtudtak. A kutatók — közülük töb­ben az iskola jelenlegi tanárai — is hozzákezdtek az iskola történetének a megírásához, őszre elkészül a gimnázium jubileumi évkönyve, amely tartalmazza a karcagi okta­tás háromszáz évének törté­netét. Résztémaként dolgoz­zák fel az iskolai könyvtár, a kollégium, a Nagykun Sport­viadal, az ifjúsági mozgalom történétét. Tanulmány fog­lalkozik majd a kötetben a gimnáziumnak a városban betöltött jelenlegi szerepével. Az évkönyvben helyet kapnak a hajdani diákok visszaem­lékezései is. A város ünnepe lesz A gimnázium fennállásá­nak háromszázadik évfordu­lója az egész város ünnepe. A jubileum méltó megrendezé­séhez nagy ségítséget ad a városi tanács is: 1974-től ki­emelt pénzügyi támogatásban részesítette ezt a középisko­lát, s ebből a pénzből újítot­ták fel az épületet. A Györffy István Nagykun Múzeum és a Déryné Művelődési Köz­pont az október 8—9-én meg­tartandó jubileumi ünnep­ség lebonyolításában, a kiállí­tások, tudományos fórumok, ankétok megszervezésében segít. Az iskola vezetősége az ok­tóberben megrendezendő ju­bileumi ünnepség keretében kiállítások megnyitását, ré­gi és mai diákok műsoros estjét, nyílt szakköri bemu­tatókat, sporttalálkozót, fák­lyás felvonulást, érettségi ta­lálkozókat tervez. Okt. 8-án emléktáblát is avatnak a karcagi Gábor Áron Gimná­ziumban, amely emlékeztetni fogja a karcagiakat, mennyi mindent tettek az iskoláért és az iskola ő értük. Kiállítás az üzemben Jól sikerült kiállítást ren­deztek Jászkiséren a MÁV Építőgépjavító Vállalat ta­nácskozó termében Bárány6 Sándor festőművész alkotá­saiból. A nyolc napig tartó kiál­lítást az üzem dolgozói kö­zül mintegy ezerkátszázan tekintették meg. A nagyköz­ség iskoláiból pedig több mint hatszáz diák „látoga­tott ki” egy hét alatt a MÁV kiállító termébe. I_J álló! Titkár- ■ * súg! Az igaz­gató titkárnőjével szeretnék beszélni. — Jelenleg házon kívül van. Leszaladt a fodrászhoz. De át­adhatok neki egy üzenetet. — Kivel beszélek? — A titkárnő igaz­gatójával. — Nekem ön is jó lesz. Írja kérem: es­te hétkor váróm Pi­rikét az „Ebihal” cukrászdában... ☆ — Halló! Központ? Miért nem kapcsolja már Lauf Icukát? — Mondtam már. fiatalember. hogy Lauf Ica jelenleg mással beszél. Állan­dóan foglalt. — Már tíz perce várok. Meddig lesz még foglalt? — Gondolom, két- három hónapig biz­tosan, amíg nem ta­lál magának egy szebb fiút... ☆ — Halló! Itf á mi­nisztériumból Mla- donácz. Slamp Al­bertet kérem a szám­lázási részlegből. — Én vagyok. Tes­sék. Valami új uta­sítás? — Dehogy öregem. Csak egy kérés. Ha tudnál nélkülözni egy százast else­jéig ... — Szeretsz? — Szerettek, Mag­da! — Nagyon sze­retsz, Imre? — Nagyon szeret­lek. De ettől függet­lenül, ha még egy­szer ilyen hibásan küldöd fel a negyed­évi teljesítményki­mutatást, olyan fe­gyelmit kapsz, hogy megemlegeted!... — Halló! Kérem Kovács kartársat. — Elnézést, de je­lenleg a büfében van. Reggelizik. — Déli tizenkettő­kor? —1 Most jött meg az étvágya. — Akkor kérem a helyettesét, Tóth kartársat. — Momentán ebé­del. Ugyebár tizen­két óra van . . . — Akl-or legyen szives a Tóth helyet­tesét, Szabó' kartár­sat. — Nem tudom ad­ni. Vacsorázik. — Déli tizenkét órakor? — Az orvos szigo­rúan ráparancsolt: este, lefekvés előtt, ne terhelje meg a gyomrát. — Akkor tatán ön­nek mondanám el a problémámat. Ar­ról van szó.... — Ne folytassa. Itt van előttem egy gyönyörű adag jó, forró bográcsgu­lyás,. s ez hidegen nem az igazi. — Jó étvágyat kí­vánok! — Ne mérgelőd­jék. Inkább egyék maga is valamit. A viszonthallásra... Galambos Szilveszter Vállalati telefonok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom