Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-29 / 51. szám

r 976. február 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Könyvtár az iskolában Az általános iskolai könyv­tárak fejlesztése, szerepének növelése, a bennük rejlő le­hetőségek kihasználása alig néhány évvel ezelőtt került az érdeklődés középpontjába. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1972-es oktatási ha­tározata az iskolai könyvtá­rak fő feladatául az olvasás­ra nevelés mellett az oktatás segítését, kiegészítését jelöl­te meg. Számos kitűnő pél­dát tudnánk említeni, ahol i szinte tantervszerűen ismer­tetik meg a tanulókat a könyvtárral, annak használa­tával. Ugyanakkor sajnos még elég gyakori, hogy a gyerek asak egyféle könyvet isimer, a tankönyvet. Darvas József szerint Milyen legyem az iskolai könyvtár? Hogyan segítse az oktatást? Az ideális könyvtár alap­területe — az előírt szabvány szerint — hatvan négyzetmé­ter; természetesen önálló he­lyiség. Az egy tanulóra jutó könyvmenmyiség húsz-hu­szonöt kötet. A könyvtáros pedagógus legyen, aki a köl­csönzés mellett olvasótermi foglalkozásokat, könyvtár- használati órákat is tart a gyerekeknek; eligazítja őket a könyvespolcok labirintusá­ban, könyveiket ajánl, meg­ismertet a katalógussal. Az iskolai könyvtár a könyvtár megismerésének, a benne va­ló eligazodásnak az iskolája. Más szóval felkészülés a fel­nőttek, a mindenki könyvtá­rába való átlépésre. Az iskolai könyvtárak fel­adata e mellett az olvasóvá nevelés, egy soha meg nem szűnő igény kialakítása az újabb ismeretszerzésre. Dar­vas József, a kiváló író így vélekedett erről: „Aki 14 éves Habitat '76 Monográfia Az ENSZ közgyűlése 1972- ben határozta el. hogy az idén május 31 és június 11 között a kanadai Vancouver­ben megrendezi a „Habitat 76” emberi települések viág- konferenciáját. , Magyaror­szággal együtt 56 tagállam képviselői alakítottak előké­szítő bizottságot. A világkonferencia meg­rendezését indokolja, hogy az emberiségnek mind nagyobb gondot okoz a nagyvárosok robbanásszerű növekedése, a íorgalomtorlódás, a tömeg- vándorlás, a falvak elnépte­lenedése, stb. Szembe kell nézni azzal is. hogy a kö­vetkező 30 évben a föld la­kóinak száma nagyjából megkétszereződik. Az ENSZ tájékozódása szerint a múlt évben 107 tagállam kezdte meg a világ- konferencia előkészítő mun­káit, s három regionális elő­készítő konferencián a tag­országok 83 javaslatot juttat­tak el a konferenciára készí­tendő elvek deklarációja cí­mű anyag kidolgozásához. Magyarország is kidolgozta már településfejlesztésének nemzet-monográfiáját, amely különösen részletesen foglal­kozik a terület és település­fejlesztés elveivel, eszközei­vel. Rámutat arra. hogy ná­lunk kormányhatározat rög­zíti az országos településfej­lesztési koncepciót, s ezen túlmenően is fontos állami feladat a tervszerű terület- és településfejlesztés. Figyelemre méltó az a ma­gyar anyag is, amely a hazai termálvíz hasznosításában el­ért eredményeket, s egy többszáz éves város — Veszprém — újjászületésé- ek legfontosabb kérdéseit igozza fel színes, diapozi- v sorozatban. A magyar ildöttség tehát gazdag nyagga] járul hozzá ahhoz, ogy a világkonferencia asznos ajánlásokkal segít­hesse az emberi települések tervszerű, gyorsabb fejlesz­téséi koráig nem barátkozik meg a könyvvel, az aligha pótolja ezt később” ... Az első lépés Ezekután nézzük meg, mi­lyen az iskolakönyvtárak helyzete a megyében. Ha rö­viden kellene megállapítást tenni, akkor azt mondhat­nánk, hogy jelenleg kialaku­lóban van. Megtalálhatók a legszélsőségesebb esetek: az egyik iskolában több ezer kö­tetes, szabadpolcos könyv­tár várja a diákokat, a má­sikban helyiség hiányában bezárt szekrényben sorakoz­nak a könyvek. Például em­líthetnénk a kunszentmárto­ni iskolát A Deák Ferenc útiban egyáltalán nincs könyvtár, a Mátyás király útiban pedig több mint négy­ezer kötetes könyvtár várja a diákokat A legtöbb tenni­való tehát ezen a területen akad. Ki kell alakítani min­den iskolában egy helyiséget ahol megfelelő körülmények között tárolhatják a könyve­ket s lehetőség nyílik taní­tási órák, olvasótermi foglal­kozások tartására is. Ez az első, s egyben — az iskolá­ink zsúfoltságát figyelembe véve — a legnehezebb lépés. Már pedig szükséges lépés, hisz ez a továbbfejlődés zá­loga. Hogy miként? Ma már rirvcs olyan iskola, amelynek ne lenne kapcsolata legalább egy üzemmel vagy gyárral. A patromálók segítségévéi, tár­sadalmi összefogással enyhít­hetek a gondok — bizonyítja ezt jó néhány kezdeménye­zés. Azt pedig talán felesle­ges is említeni, hogy új is­kola építésénél (vagy a régi bővítésénél) a tervezőknek a könyvtárra is gondolniuk kell. Csak úgy szűnhet meg az egyes iskolák közötti színvo­nalkülönbség, ha az oktató­nevelő munkához mindenütt megközelítően azonos tárgyi A gyermek- és ifjúságvé­delem helyzetét vizsgálta a jászberényi Járási- Városi Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy megállapítsa: hogyan segítik a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel összefüggő feladatok teljesítését az utób­bi években hozott ál lami in­tézkedések, az új családjogi törvén-^. A vizsgálatot Jász­berényben ég a járás több községében, valamint a me­gyei Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet újerdői ifjúmun­kás otthonában végezték. A vizsgálatok során meg­állapították, hogy a tanácsok ismerik a területükhöz tar­tozó gyermek- és ifjúságvé­delem helyzetét. Az ezzel kapcsolatos tennivalókat a kulturális, az egészségügyi és ifjúságvédelmi bizottságok látják el. A testületek álta­lában élnek javaslattevő jo­gukkal. Szükség esetén a bizott­ságok elé idézik a veszé­lyeztetett környezetben élő gyermekek szüleit Különös gonddal tárgyal­nak és tesznek javaslatot olyan esetekben, amikor al­kohol elvonókezelésre kell küldeni a szülőt, vagy állami gondozásba kell venni a gyermeket. Javaslatukra a tanácsok több olyan intézke­dést tettek, amivel eredmé­nyesebb lett a gyeimnek- és ifjúságvédelmi munka. Ilyenek; a megelőző és vé­dőintézkedések fokozása, a segélyezési pénzösszegek nö­velése az ifjúsági őrjáratok szervezése, a saórakozóhe­és személyi feltételeket biz­tosítunk. A tárgyi feltételek között pedig fontos helyet foglal el a könyvtár. Iskolai könyvtáraink könyv- állománya — ha nem is éri el az előírt tanulónkénti 20— 25 kötetet — általában min­denütt megfelelő. Sok helyen persze még nem történt meg az elavult könyvek kiváloga­tása, s a könyvtár rendszere­zés nélküli könyvek halmaza. Az is igaz, hogy a könyvállo­mányt rendszeresen frissíteni kell, erre pedig nem elég az évenként biztosított két-há- romezer forint. A tiszafüredi járásban a Hazafias Népfront kezdeményezésére az üzemek könyveket is ajándékoznak az iskoláknak. Ezt a mód­szert másutt is meg lehetne valósítani. Az új tanterv jegyében Az iskolai könyvtárosok rendszerint pedagógusok, akik teljes vagy másodállás­ban végzik ezt a feladatat. A szolnoki Újvárosi Általá­nos Iskolában például füg­getlenített könyvtáros dol­gozik, aki egyben a szakte­rület megyei szakfelügyelője is. Az ő lelkes munkájának ^köszönhető, hogy az újvárosi gyerekek olyan otthonosan mozognak a könyvtárban, mint egy könyvtáros. A Szolnok megyei Pedagó­giai Továbbképző Intézet alapfokú könyvtárosi tanfo­lyamot indított az idén, ame­lyen harmincegy nevelő vett részt. Hasonló tanfolyamok­ra, s továbbképzésekre a jö­vőben is sor kerül. Annál is inkább szükséges ez, mivel néhány év múlva bevezetik az új általános iskolai tan­tervet, amely az eddiginél is fontosabb szerepet szán a könyvtáraknak. A megnöve­kedett feladatok ellátásához pedig a lehető leggyorsabban biztosítani kell a megfelelő tárgyi és személyi feltétele­ket Tál Gizella tyek fokozottabb ellenőrzé­se. A gyámhatóság és az együttműködő szervek munkáját vizsgálva a né­pi ellenőrök megalapítot­ták: amíg a járásban az 1—18 éves korú gyermekek száma 1 év alatt 4,5 százalékkal emelkedett, az ugyanolyan korú veszélyeztetett gyerme­kek száma csaknem 40 szá­zalékkal növekedett. Ennek okát csak részben lehet az­zal magyarázni, hogy a ha­tékonyabb gyermekvédelmi munka egyre több veszélyez­tető környezetet tár fel. A valóságos ok továbbra is a szülők helytelen erkölcsi ma­gatartása, a munkakénül és, az alkoholizmus, sokgyerme­kes családoknál az anyagi gondok, a kedvezőtlen egész­ségügyi helyzet A gyámhatóságok igyekez­nek felszámolni a családon belüli okokat Munkájuk hi­ányossága, hogy ritkán alkal­maznak szigorú felelősségre vonást a kötelességüket mu­lasztó szülőkkel szemben. Kevés a szabálysértési eljá­rás az igazolatlan iskolai mu. .lasztás, a fiatalkorúak sze­szes itallal Való kiszolgálása miatt Elgondolkoztató hiányossá­gokat tártak fel vizsgálatuk során a népi ellenőrök, az állami gondozásból kikerülő, 18. életévüket betöltő fiata­lok utógondozásával kapcso­latban. Ezeknek a gyerekek­nek a további sorsát — hi­vatalosan — senki sem kísé­Idegenforgalom megyénkben Lengve! bányászok Szólna! on A Központi. Statisztikai Hivatal kimutatása szerint hazánkat tavaly 9,4 millió turista látogatta meg. Ez a szám 1,1 millióval több, mint az előző évben. Ezzel párhu­zamosan nőtt a belföldi tu­rizmus is. A modem „népvándorlás­ban” megyénk is érdékelt. Tavaly a megyeszékhelyen a kempingben 46, a Touring szállóban 23, a fizetővendég szolgálatnál pedig 139 ezer ember részére adtak szállást. A külföldiek 39 ezer éjsza­kát töltöttek Szolnokon. A város idegenforgalma ennél lényegesen nagyobb, hiszen a Tisza és a Pelikán szálló­ban, a kollégiumokban, a munkásszállókon és a válla­lati üdülőkben mintegy 140 ezer éjszakát töltöttek el a hozzáník érkezett vendégek. A hivatal a Tisza liget adottságait igyekezett a szer­vezett turizmus szolgálatá­ba állítani. Ez érthető, mert a gyógy- és a strandfürdők vonzzák leginkább a külföl­dieket. Évek óta fogadnak például gyógyulást kereső lengyel bányászokat akik kö­zül jönnének többen is, de a Touring Szálló és a kem­ping háromszáz ágya kevés az igények kielégítéséhez. Tavaly népszerű volt az Expressz Utazási Iroda szer­vezéséiben rendezett ifjúsági tábor. Az ország különböző részeiből kétezerkétszáz fia­tal táborozott a Tiszaliget- ben. Az Idegenforgalmi Hiva­tal idei fejlesztési terved kö­zül kiemelkedik a jászbe­rényi és a karcagi, touring- rendszerű, téli-nyári üzeme­lésre alkalmas szálló építé- . se. A túristák közül egyre többen a gyógyvizéé üdülő­ket keresik, ezért építenek szállót Jászberényben és Be­rekfürdőin. Hasonló tervek vannak Cserkeszöllőn is. A fedett medence mellé Sze­retnének szállót építeni, amelynek beruházási prog­ramja már elkészült. ti figyelemmel „ügyük” a gyámhatóságoknál lezáródik. Életük alakulását legfeljebb a jó személyi ismeretség alapján kísérhetik figyelem­mel. Az utógondozás tehát minős megnyugtatóan meg­oldva. Ez nehezíti társadalmi beilleszkedésüket, a velük szemben még meglévő előíté­letek megszüntetését A vizsgálatok tapasztalata­it összegezve a NEB a követ­kezőket javasolja;* az ered­ményesebb gyermek- és if­júságvédelmi munka érdeké­ben a tanácsi szervek veze­ti vizsgálják felül a gyám­ügyekkel foglalkozó dolgozók megterhelését Szükség esetén akár mun­kaköri átcsoportosítással is, teremtsék meg a feltételeit annak, hogy az eddigieknél több gondot fordíthassanak a gyámügyek intézésére. Tovább kell fejleszteni az együttműködést azok­kal a személyekkel és bizottságokkal, akik köz­reműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi mun- , kában. , A szakigazgatási szervek éljenek bátrabban jogkörük­kel, a szigorúbb felelősségre vonással, a kötelességükről megfeledkező* szülőkkel, gon­dozókkal szemben. Javasol­ják továbbá, hogy az isko­lák a szülői munkaközössé­gektől ,az eddigieknél több segítséget kérjenek a gyer­mek- és ifjúságvédelmi fel­adatok megoldásához. Még több figyelmet a gyermekek védelmére NEB-vizsgálat a Jászságban VÖRÖS REKVIEM Új magyar film NEM ÉLTÜNK a Rákóczi szabadságharcban, 1849-ben, az első világhábcmibain, az 1919-es proleláríorradalamban, a fiatalabbak a második világháborúban, a felszabadulás­kor sem, mégis tudunk mindről valamit. Mit és mennyit? Amennyi ránk maradt az előttünk élők véleményéből. Mert a tények rögzítésének sorrendje, az arányok kialakítása is vélemény. De a történelmi jelenidő ítélete nem mindig pontos. A kútfőik eszmei töltése, a hovatartozás kérdése meghatározó, véleményt formáló tényező az utókor számára. 1919-el különösen mostohán bánt a történelem. A pro­letárt orrad a! ccn leverését a történelemhamisítás negyed- százada követte hazánkban. „Vörös rémuralom”-ról beszél­tek a hivatalosak. A v&myamok valóban látszottak az or­szágban, de a „történelmi Magyarország” nem azt doku­mentálta, hogy a Prónay, Héjjas és más különítményesek lövései, ütésed nyomán, hanem minden erőszakos halálért a l^>mmunis.táikait tette felelőssé. Az utóikor felelőssége ma is szüntelen. Grunwalszky Ferenc merte vállalni a felelősség súlyát, a Vörös rekviem című filmjének megalkotásával. Választ kellett adni a má­nak és a jövőnek: milyenek voltak a kommunista mártírok. 1932. júliusában a rögtönítélő bíróság halálra ítélt két kommunistát: Sallai Imrét és Fürst Sándort. Az ítéletet a tárgyalás után két órával végrehajtották. Ez a film törté­nelmi háttere. A fibn-monument azonban a kommunista mártírok ke­gyelettalpazatra állításánál sokkal többre vállalkozott. A szükségszerűség és a humanitás összefüggéseit is vizsgálja. Szerkezetileg nehéz a film: Sallai gyermekkori, 1919-ben élményéi „úsznak be” a siralomház valóságába. Az időkép- sorok montázsa, a rendező jól érezhető szándékával, Brecht elidegenítő és meggondolkodtató, hűvös tárgyilagosságáig vezet Letisztult gondolatokat hagynak miaguk után ezek a képsorok. A következtetésekből az egyik: csak az alkotó élet értelmes. S minél értelmesebb az élet, annál értelmet­lenebb a halál, j amely elpusztítja. Nincs értelmes halál, minden pusztítás értelmetlen, de a mártíromság értelmet nyerhet, tehát a következmény értelmes lehet. Egy másik nagyon messzire vezető tétel: a tévesen értelmezett humanizmus elpusztíthatja azt, aki megadja a lehető­séget a bosszúra. (Az 1919-es elleníorradahnár oknak adott kegyelemre gondolunk.) Vagyis: forradalmi időkben a forradalom törvényszerűségei szerint kell cselekednünk. A megfontolt gyilkosok szenvtelenek, a gonosz ellen hiába állítjuk szembe védtelenül a jót, gátlástalanul elpusztítja azt. Az utóbbi idők legizgalmasabb filmje a Vörös rekvi­em. Jancsó Miklós „állandó” forgatókönyv-írója, Hernádi Gyula új partnerre' talált ? Csupán Hernádi miatt éTződik a Szegénylegények gondolati árnyéka a filmen? Nem hisz- szük. Jancsó hatása elvitathatatlan és természetes, — de Grunwalszky még apróbb és erősebb pirulákban adagolja a kegyetlenséget, s egy ponton ellent is mond mesterének. Nála már nem kizárólagosan az erőszak szüli az erőszakot, a Vörös rekviemben a visszakapott életért jár halál, Grunwalszky meglepően biztos gondolat szerkesztése azonban a film végén törést szenved, hogy legalábbis álta­laim követhetetlen logikai mezőkre kerül. A kivégzés után a gyermek Sallai újbóli megjelenítésére célzok, — egyéb­ként is anakronisztikus az összegzés. Annyira az, hogy le­rontja az előző, pattanó feszültségű pillanatok hatását A SALLAIT ALAKÍTÓ Adorai Péter főiskolai hallgató játéka jól érezhetően, vaskövetkeze!ességgel követi a ren­dező milliméteres fegyelmét Ez helyenként átcsúszik mo­dorosságba, szenvtelenségbe. A túlzott elidegenítő hatások az emberi „én” rovására mennek, ilyenkor mindig felbillen a film egyensúlya. Ezt a Fürst Sándort alakító Szacsvay László sem tudja vérbő emberségével ellensúlyozni. összegezve: minden hibájával együtt ritka élmény ez a film, — s Grunwalszky Ferencről még sokat fogunk hallani. T. L. VERSEK, VALLOMÁSOK Béres Ilona és Kovács István estje Igazán nem panaszkodhatnak a szolnoki irodalomked­velők. A Pódium ’76 sorozatban immár a negyedik előadói estre került sor tegnapelőtt, ezúttal a Pelikán Szálló presz- szójában. A közelmúlt nagy sikerű irodalmi műsorai után — amelyek főszereplői Latinovits Zoltán, Bánki Zsu­zsa és Harsányi Gábor voltak — Béres Ilona és Kovács István lépett pódiumra. A Vígszínház két művészét a versmondás szerété tón ki vül közös főiskolás emlékek is egymáshoz fűzik. Műsoru­kat ők maguk szerkesztették Versek, vallomások címroeL Az összeállítás a szimfóniák mintájára készült: négy tétel­ben hangzott el harminc költemény. Az egyes tételek té­mái; a gyermekkori emlékek, a szerelem, a természet, vala­mint a hazaszeretet S éppen úgy mint a zeneműben, az egyes motívumok hol erősen hatottak, hol elhomályosul­tak, s végül a zárótételben együttesen újra visszatértek. A műsor nyitányaként Kovács István Petőfi Szülőföl­dem című versét mondta el, Béres Ilona József Attila Ars Poeticáját választotta elsőnek. A bemutatkozás után egy Ady verset, a Vén diák üdvözletét hallottuk Kovács István­tól, s ezt követte a műsor egyetlen külföldi szerzőjétől, az egyetlen prózai szám, részlet Exupery Kis hercegéből. A jellegzetes hangú színésznő kedves bájjal mesélte el a kis herceg, s a róka találkozásának, barátkozásának csodaszép történetét A második tétel „egyeduralkodója” . a szerelem1 volt Egyébként ez a rész tette ki a műsor legnagyobb hányadát; tizenkét költeményt tolmácsolt a két művész a magyar sze­relmesversek gyöngyszemeiből. A klasszikusok Petőfi, Ady, Radnóti, József Attila mellett mai költők műveit is meg­szólaltatták. Nagy sikert aratott Kovács István Aprily La­jos Tavasz a házsongárdi temetőben, valamint a Kecskemé­ten élő Buda Ferenc Ne rejtőzz el című versével. Béres Ilona ezúttal is József Attila költeményeiből választott. A harmadik, negyedik rész rövidebb volt az előző ket­tőnél. A hazaszeretet témában több verset hallhattunk La­dányi Mihálytól, Váci Mihályiéi, Ady Endrétől. A csaknem kétórás műsor zárótételéként Illyés Gyula Az éden elvesz­tése című alkotásából mondott el részleteket Béres Hona. L A. T. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom