Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
XXVII. cvf. 47. sz. 1976. február 25., szerda VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! Ára: 80 fillér MEGKEZDŐDÖTT AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA Leonyid Brezsnyev megtartotta a Központi Bizottság beszámolóját A moszkvai Kreml ünnepi díszbe öltözött Kongresszus! Palotájában tegnap délelőtt tíz órakor csaknem ötezer küldött és több mint száz külföldi delegáció jelenlétében megnyílt az SZKP XXV. kongresszusa. A kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége is. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével. Leonyid Brezsnyev, aa SZKP Központi Bizottságának főtitkára megnyitó szavaiban közölte, hogy a területi, a határterületi pártértekezleteken, a szövetségi köztársaságok pártkongresszusain 4998 küldöttet választottak meg. Minden eddiginél több — 103 küldöttség képviseli a kommunista- és munkáspártokat, a nemzeti-demokratikus pártokat és mozgalmakat, a szocialista pártokat. Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a kongresszus megválasztotta elnökségét, titkárságát, szerkesztő bizottságát és mandátumvizsgáló bizottságát. A résztvevők ezután egyperces néma kegyelettel áldoztak az SZKP Központi Bizottsága azon tagjai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ama kimagasló egyéniségei emlékének, akik aa SZKP XXIV. kongresszusa óta hunytak eL Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresa**os napirendjét: f. Az SZKP KB beszámolója és a párt soron lévő feladatai a bei- és külpolitika területén. Előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó Gennagyij Szizov, a Revíziós Bizottság elnöke; 3. A Szovjetunió népgazdasága fejlődésének fő irányéi vei az 1976—80-as évekre. Előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszter tárnicsának elnöke; 4. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirend jóváhagyása után Mihail Szuszlov felkérte az első napirendi pont előadóját, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát előadói beszédének megtartására. Az emelvényre lépő Leonyid Brezsnyevet a kongresszus küldötte* és vendégei viharos, hosszantartó tapssal fogadták. _,•! Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára ft szónoki emelvénye» I. A világhelyzet és az SZKP nemzetközi tevékenysége 1, A szocialista országokká? »aló együttmSköáés I. Bresasayev. a* SZKP főtitkára az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját előterjesztve, beszédében először nemzetközi kérdésekről szólott. Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága a beszámolási időszakban, akárcsak korábban, elsősorban a szocialista államokkal fenntartott kapcsolatokat kísérte figyelemmel. A szocialista országok pozícióé évről évre erősödnek. Tárgyilagos ember nem tagadhatja, hogy a szóétól! z- mus országai mind. erősebb, mind mélyebb befolyást gyakorolnak a világesemények menetére. Az elmúfflt öt esztendő 4* szocialista országok töretlen fejlődésének időszaka volt, amelyben magabiztosan és gyors ütemben, haladtak előre a fejlett szocialista társadalom, a kommunizmus felé. A szocialista országokban a további politikai konszolidációval együtt gyors ütemben fejlődött a társadalmi termelés, emelkedett a dolgozóik anyagi és kulturális életezjrworoata. A vietnami nép győzelméről szólva Brezsnyev rámutatott: kudarcot vallott az imperializmusnak az a második világháború óta legnagyobb szabású kísérlete, hogy fegyveres erővel számolján le egy szocialista állammal, és elfojtson egy nemzeti felszabadító forradalmai A vietnami nép hősiessége és önfeláldozása, amely a szocialista országok «* • wtógk)Q2véler móny szilárd támogatásával párosult, erősebbnek bizonyult az intervenciősok és csatlósaik hadseregeinél. Győzött a szabadság és a függietlenség. Vietnam győzelme áj tárlatokat nyitott meg egész Dél-Kelet Ázsia előtt. Dicsőséges győzelem volt ez, amely örökre bekerül annak a harcnak történetébe, amelyet a népek a szabadságért és a szocializmusért folytatnák. Vietnam után Laosz és Kambodzsa is kivívta szabadságát. A szocialista áfflamofc egyesített erőfeszítéseinek: kimagasló eredménye volt a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitásának egyetemleges elismerése, az NDK felvétele az ENSZ-be, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határai sérthetetlenségének nemzetközi megerősítése. Tartósan megszilárdult a szocializmus kubai földem. A diplomáciai és a gazdasági blokád politikájához még minidig ragaszkodó amerikai imperializmus erőfeSKÍ- tésef nem érték el céljukat Sőt, Kuba nemzetközi helyzete és tekintélye megerősödött A kubai kommunisták kongresszusa, a párt programja és az ország új alkotmánya azt mutatja, hogy a nyugati félteke első szocialista állama magabiztosan halad előre. Az SZKP a szocialista országok viszonylatában, következetesen tartja magát a kipróbáit etvhezí ag igazi egyenjogúság és azegymás sikereihez fűződő érdekeltség szenemében jár eL Döntései kidolgozásakor nemcsak a nemzeti, hanem az inter- nacionalista érdekeket is szem előtt tartja. Ha bármilyen problémák vetődnének fel, meggyőződésünk, hogy azokat a barátság, az egység és az együttműködés erősítésének szellemében kell megoldani. Így építjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista államokkal: Bulgáriával, Magyarországgal, Vietnammal, az NDK-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Kubával, Mongóliával, Lengyelország - gal, Romániával, Csehszlovákiával, Jugoszláviával. Szoros együttműködiésíknfc legfőbb alapja, éltető lelke és jjányító, szervező ereje természetesen a szocialista országok kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége. világnézeti egységei, a célok és az akarat közössége A testvérpárt«*: kapcsolatai ma a közös ügyért küzdők, a szocializmust és a kommunizmust építő ezrek és ezrek — mély, sokoldalú, rendszeres kontaktusainak meggyőző képét mutatják. A Közpxmti Bizottság úgy véli, hogy továbbra is pártunk egyik legfontosabb feladata e kapcsolatok sokoldalú fejlesztése. Mélységes belső elégedettséggel jelenthetem a kongresszusnak, hogy a szocialista közösség kommunista pártjainak vezetői állandó kapcsolatban vannak egymással Az utóbbi években nem egyezer tartottak tuboéWahS baráti taflafkozÄ 0 p>ártök Központi Bizottságai első titkárai, illetve főtitkárai. Három találkozó volt a Krím-félszigeten. Voltaik ilyen találkozók a pjártkong- resszusok idején is, egyebek között tavaly Budapesten és Varsóban. A rendszeres több- és kétoldalú találkozók lehetőséget nyújtanak arra, hogy tanácskozzunk egymással minden felvetődő nagyobb problémáról, megosszuk egymással — ahogy mondaná szokás — örömünket és bánatunkat, közösen tűzzük ki a további előrehaladás útját Egészében a szociálist» országok pontjainak többségéhez fűződő viszonyunkat a teljes egység és a gyümölcsöző együttműködés jeliem- zi. Mint ismeretes, egyes pártok küRin nézeteket vallanak számos kérdésben, de az általános irányzat kétségkívül a szocialista országok összeforroteságának erősödése. Ezt az irányzatot nagyra értékeljük, és fejlődését — akárcsak korábban — mindem eszközzel előmozdítjuk. Érmek útja a testvér- partok közös erőfeszítése a marxizmus—lertinizmus kipróbált elvei, a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság és az elvtársi együttműködés alapján. Pártjaink és országaink ve- vezetői együttműködésének egyik fontos kerete a V a r- sói szerződés politikai tanácskozó testületé, ez a szerződés megbízhatóan, szolgálja a béke és a szocializmus érdekeit. Mindenki számára nyilvánvaló azoknak a kezdeményezéseknék jelentősége, amelyek az utóbbi években politikai tanácskozó testületünktől indultak ki. Határozottan ellenezzük mind a világ egymással szembenálló katonai tömbökre oszlását, mind a fegyverkezési hajszát Álláspontunk ebben a vonatkozásban közismert Mégis, teljesen világosan ki kell jelenteni: amíg fennmarad a NATO, amíg a militarista körök folytatják a fegyverkezési hajszát, addig országunk, a varsói szerződés többi résztvevőjével együtt erősíteni fogja ezt a katonai-politikai szövetséget A szocialista országok mind jelentősebb szerepet játszanak a világgazdaságban is. Ma a szocialista közösség a világon a legdinamikusabb gazdasági erő. Az idetartozó országok ipara az elmúlt öt évben négyszer olyan gyorsan fejlődött, mint a fejlett tőkés államok ipara. Közösségünk országainak ipari termelése 1975-ben több mint kétszer annyi volt mint a „közöspiaci” országoké. A párt Közpxmti Bizottsága állandó figyelmet fordított a szocialista államokkal kiépített gazdasági együttműködésre, annak a kölcsönös előny és a szocialista internacionalizmus alapján történő további fejlesztésére Az elmúlt ötéves időszak jónéhány újdonságot hozott ezen a téren. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága különösen fontosnak tartja a szocialista gazdasági integrációnak azt a hosszú lejáratú programját, amelyet a többi KGST-országgal együtt 1971- ben fogadtunk el. A komplex program végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdasági kölcsönhatásiunk, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege —• mindegyikünk nem csekély hasznára. Gyors ütemben növekszik a kereskedelem is. öt év leforgása alatt több mint kétszeresére nőtt a KGST-or- szágokkai lebonyolított áruforgalmunk. Ez a forgalom ma igen tekintélyes: évi 26 milliárd rubel értékű. Az elért eredményekre támaszkodva most megtehetjük a következő léptest. Napirendre került a hosszú lejáratú célprogramok kidolgozása és végrehajtása. Természetes, hogy flyea nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Nemcsak nagy. kölcsönös gazdasági előnyről van szó, hanem ropp>ant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen közösségünk anyagi alapjának megerősítéséről. Az utóbbi években lényegesen kibővült i d e o ló g ia f együttműködésünk a testvéri országok pártjaival. — mondotta ezután az SZKP KB főtitkára. Nem alkalmilag, hanem rendszeresein találkoznak pártjainknak az ideológiai és a nemzetközi munkával foglalkozó vezető tisztségviselői. A szocialista országok tudósai ma már sok tudományágat kollektív erőfeszítéseikkel fejlesztenek. Hasznos együttműködést valósítanak meg a tömegtájékoztatási eszközök — a rádió, a televízió, a sajtó — is. Mindez segíti az eszmei — •vevelőmunka színvonalának emelését pártjaink mindegyikében. 'lehetővé teszi, hogy eredményesebben lépjünk fél a két társadalmi rer -1 szer ideológiai harcában. A jelenlegi körülmények között ez nagyon fontos, mivel mindinkább előtérbe kerülnek az ideológiai harc problémái, s ebben a harcban hatalmas fegyver a szocializmus igazsága. A szocializmus már ma roppant hatással van világszerte százmilliók gondolkodására és érzéseire. A szocializmus biztosítja a dolgozó embereknek a szabadságot, a valóban demokratikus jogokat, a jólétet, az ismeretek legszélesebb körű hozzáférhetőségét, a jövőjük iránti szilárd bizonyosságot. A szocializmus békét hoz, biztosítja valamennyi ország szuverenitásának tiszteletben tartását és az egyenjogú államközi együttműködést, támasza a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népieknek. Ami plédig a holnapiot illeti, az kétségkívül újabb bizonyítékokat szolgáltat a szocializmus korlátlan lehetőségeire, a kapitalizmussal szembeni történelmi felsőbbrendűségére. A Kínához fűződő viszony természetesen sajátos és különálló kérdés. Ki. na jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul Mi több, egyenesen 'összemosódik világszerte a legszélsőségesebb reakció álláspontjával — a nyugati országok militaristáitól és az enyhülés ottani ellenségeitől egészen a dél-afrikai fajgyűlölőkig és Chile fasiszta vezetőiig. Ez a pxxlitika nem csuptón menőben idegen a szocialista elvektől és eszményektől, hanem lényegében az imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen vívott harcában. Mi nden békeszsretó nép számára nagy veszélyt jelentenek Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meghiúsítsa az enyhülést, meggátolja a leszerelést, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítson az államok között, az a törekvés, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húzzon belőle. Pekingnek ez a politikája mélységes ellentétben áll minden nép érdekeivel. Határozottan szembeszállunk ezzel a gyújtogató politikával, védelmezzük a szovjet állam, a szocialista közösség, a kommunista világmozgalom érdekeit. Ma már nem elég annyit mondani, hogy a maoista ideológia és politika nem egyeztethető össze a marxista-leninista tanítással. Egyenesen ellensége annak. A Kínával való kapcsolatokban pártunk szilárdan tartja magát ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XXIV. kongresszus határozott meg. Ennek az irányvonalnak helyességét igazolta az élet. Továbbra is harcolunk a mao- izmus ellen, elvi és kérlelhetetlen harcot vívunk vele szemben. Egyszersmind szeretném ismét megerősíteni, hogy akárcsak más országok, Kína vonatkozásában is szilárdan tartjuk magunkat az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség tiszteletben tartása, az egymás beüigyeibe való 'be nem avatkozás, az erőszak alkalmazáf&olytntds a 2. oldalon.)
