Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-20 / 43. szám
1976. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A karcagi üveggyárban Ma még a zsúfolt, korszerűtlen műhelyekben készülnek a változatos, modem üvegtárgyak, háztartási edények, exportra gyártott ipari üveg alkatrészek Karcag- Berekfürdőn, az Üvegipari Művek 10-es számú gyárában. Az üzem tőszomszédságában azonban már készül elő az új huta-üzem. Építése mellett rekonstrukciós munka is folyik: tetőmagasíbás- sal, szociális helyiség toldásával teszik egészségesebbé és kulturáltabbá a meglevő műhelyeket Képeink a régi, kiszolgált munkatermekben készültek. Törő Ferencné kézicsiszolóval egy fátyolvázán vé^zi az utolsó simításokat Szigorú „szemek” vizsgáztatják a kész terméket. Szabó Balázsné meós, szép vonalú , poharakat, dísztárgyakat ellenőriz T.SZ.E. — N. Zs. Továbbjavul a vendéglátás Yb-üíés Mezőtúron Bevált a gyakorlatban Értékes szabadalom a mezőgazdaságnak ’A nagyüzemi saakoeWott állattenyésztő telepeken hazánkban és külföldön egyaránt jelentős gond a hígtrágya eltávolítása, kezelése és mezőgazdasági felhasználása. Szolnok megyében például évente csaknem nyolcezer tonna trágyalé kerül szennyvízként elvezetésre, amelyből mintegy 25 ezer tonna szervestnágya 'többletet lehetne nyerni. A probléma megoldására a Kelet- magyarországi Vízügyi Vállalat három mérnöke; Kovács János, Felszeghy Béla és dr. Keliermarm Márton szabadalmat dolgozott kL A kis beruházási költséget — férőhelyenként 420— 500 forintot — igénylő berendezés új technológiával, csekély energiafelhasználással és mindössze egymtmA Tiszafüred és Vidék» ÁFÉSZ szakcsoportjaiban eredményes tevékenység folyt tavaly. A hat szakcsoport — a két méhész, a két sertéstenyésztő, a zöldség-gyümölcstermelő és a nyúlte- nyésztő — jóval többet termelt, mint az előző esztendőkben. Különösen jő évet zártak a méhészek, akik összesen 576 mázsa mézet adtak le, ennek a mennyiségnek az értéke mintegy 1,2 millió forint. A két méhész szakcsoport — a tiszafüredi és a tiszaszöl- lősá — az ÁFÉSZ-től és a Méhészeti Szövetkezetek Központi Vállalatától összesen 142 ezer forint támogatást kapott a méhek vándoroltatásához, fuvarozta tájához. ücaerő alkalmazásával megoldja egy-egy telep hasznosítás: gondját, a környezet- védelmi előírások maximális érvényesítésével. Szolnok megyében a Nagykunsági és a Jászsági Állami Gazdaság, a tiszaföldvári Lenin, a me- zőhéki Táncsics Tsz tehenészeti, illetve sertéstelepének hígtrágya hasznosítási tanulmányterve készül. Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bi- hasr megye néhány gazdaságában jó eredménnyel már üzeméi is a megépített szabadalom. A Debreceni Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszéke, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a KÖJÁL komplex vizsgálata igazolta a berendezés mezőgazdasági hasznát, higiéniai és környezetvédelmi jelentőségét A nyúltenyésztők 155 mázsa élő nyulat adtak át, a sertéstenyésztőktől pedig 2 ezer 208 kg sertéshús került a tiszafüredi üzletekbe. A szakcsoportok közül a zöldség-gyümölcstermesztőket ebben az évben újjászervezik, mert több tag gyümölcsöse az ártéren volt, és a tározótó munkái miatt ki kellett vágni a gyümölcsfákat, így van, aki már nem termel gyümölcsöt Ugyancsak az ÁFÉSZ idei tervei között szerepel az ÁFÉSZ-ek egyesítésével Tiszafüredhez került tiszaörsi, tiszaszentimrei, tiszaderzsi szakcsoportok munkájának átszervezése is. Sokakat érdeklő, szinte a város vailameainyi lakosát érintő ég foglalkoztató témát tűzött többek között tegnapi ülésének napirendjére a mezőtúri Városi Tanács VB. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat lakos- ságellátó munkáját értékelte a testület. Az előterjesztett beszámoló mgáűlapítatta, hogy fokozatosan javult a vá rosban a vendéglátás színvonala, a lakosság igényeit túlnyomó- részt sikerült kielégíteni. A vállalat még az idén elvégzi a cukrászüzem bővítését, ugyanakkor a népszerű Vadkacsa sörözőt (a Rucát) bistróvá alakítják ál A Napsugár eszpresszó belső berendezéseit is felújítják és a Borostyán vendéglőben a közétkeztetés javítása érdekében bővítik a konyhái Különösen az utóbbi a fontos. Ugyanis mint az a vb tenneiés-éHátásfelügyéleti osztályának jelentéséből is kitűnt: jelenleg bár csak ezer adag étel főzésére alkalmasak a vendéglátó egységek konyhái, már most csaknem 2000 ember közétkeztetését kénytelenek megoldani. Ezért a vb felkérte a vendéglátó vállalatot a közétkeztetés helyzetének mielőbbi javítására, az üzemi büfék még hatékonyabb működtetésére. Felhívták a figyelmet arra is. hogy fordítsanak nagyobb gondot a vendéglátósok a szekember- képzésre, és erélyesebben lépjenek fel a vendéglátóhelyek rongáló!, károsítói ellen. A vb miután elismerését fejezte ki a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnak a lakosság ellátásában eddig végzett jó munkájáért, elfogadta a jelentést ÁFÉSZ-szakcsoportok Füreden Jó évet zártak a méhészek Megújulva növekedni Lassan közhellyé koptatjuk — mert annyit emlegetjük — a nagyon is lényeges igazságot: a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszába léptünk. Az egyszerű több — hármilyen termékről legyen szó — ma már nem is lehet kizárólagos cél. Társulnia kell hozzá a hogyan, a mennyiért, a mivel fogalmainak, mindannak, amit a hatékonyság felölel. A termelői szervezetek — a megszokástól, a könnyebb út keresésétől vezettetve — szintén ösztönösen hajlanak arra, hogy csupán mennyiségi többletben lássák fejlődésük bizonyítékát. Túl a tonnákén A kőolajfeldolgozó ipar bruttó termelése ma több mint két és félszerese a tíz évvel ezelőttinek. Gyors iramú növekedésről tanúskodik ez a tény, ám arra nem ad választ, vajon megújulva jutottak-e túl a szóbanforgó évtizeden. Ha azonban folytatjuk a vizsgálódást, s leírjuk, hogy — a sok lehetséges példa közül kiragadva — ugyanez idő alatt a foglalkoztatottak száma csupán másfélszeresére bővült, a feldolgozott kőolajból az értékesebb termékek, az ún. fehéráruk aránya tizenöt százalékkal növekedett, kétszáznál is több új árucikket hoztak forgalomba, akkor Maradjunk a beruházásoknál. Az évről évre duzzadó forint összegek, amit beruházásokra fordítanak a szocialista szektorokban, ugyan tanúságát adja a népgazdaság erejének, ám semmiféle útbaigazítással nem szolgál arra vonatkozóan, hogy jól vagy rosszul fektették-e be a forintokat. A pénz fátyla mögött elrejtőzhet a borsos áron vásárolt, de csak félig kihasznált technológia és technika, avagy az, hogy nagy összeget adtak ki idejét múltra, legyen az berendezés vagy eljárás. Nem véletlen — nem a központi irányítás „szeszélye”, hanem a társadalmi szükségszerűség felismerése, hogy a januártól érvényes szabályozó rendszer döntő fontosságot tulajdonít a fejlesztési kiadások megtérülésének, hogy lezárta az állami adományok forŰgy tűnhet, pusztán ax orrunkra biggyesztett okulárén múlna, mit ítélhetünk jónak s gyengének, hasznosnak, fölöslegesnek. Jobb. ha sutba kerül valamennyi páezzel azt is kimondtuk, ho gy javuló hatékonysággal működött ez az iparterület,. Most a fonákja. Az egyik faipari nagyberuházásnak már két esztendeje kiészen kellene állnia. Ami azőnban tető alá került, az az eredetileg tervezett félkészéru tömeg 65 százalékát képes csupán kibocsátani. Jelentős költségek és további idővesz- tesség fejében végüj is sikerül majd a termelési kapacitást á számítottnak 76 százalékára növelni, de hol van ez még mindig a kezdetben remélt mennyiségtől!? Ki állíthatná akár egy percig is, hogy hatékony ez a beruházás? rását, s hitelt nyújt csupán, megszabott fizetési feltételekkel Ezek szerint, mint legfőbb ítélőszék, úgy működik — kellene, hogy működjék — a hatékonyság ? Nem egészen. Hiszen akkor — például — bezárhatnánk az ország ösz- szes kenyérgyárát és sütőüzemét, mert működtetésükre ráfizet a népgazdaság. Csakhogy első helyen a társadalmi szükségletek állnak, s ezek nem a bezárást, hanem az adott feltételek közötti javuló munkát követelik meg. Azt, hogy megfelelő legyen a kenyér tápértéke, több készüljön a keresett finom fehérárukból — ti. a péksüteményekből —, mérséklődjék a gyártási veszteség, az áru egy tonnájára jutó energiafelhasználás, s így tovább. paszem, s olyannak látjuk a valóságot, amilyen. E valóság arra figyelmeztet, hogy nem lehet mindenben és mindenkor kizárólag a hatékonyságot mérceként alkalmazni, de ott. ahol indokolják a társadalmi érdekek, ne féljünk megtenni ezt Következetesebb és szigorúbb elszámoltatásra van tehát szükség, kik hogyan sáfárkodtak közös javainkkal, fölismerték-e a változó követelmények diktálta teendőket Erről csak beszélni könnyű. Jóval nehezebb megejteni a számadást helyben, a vállalat kapuin belül, az iparágban. Nem azért mert a módszerek hiányoznak hozzá, hanem a régi beidegződések miatt Ez utóbbiak ugyanis azt sugallják, hogy mivel növekedett a termelés, a tavalyinál több a nyereség, jutott fejlesztésre és részesedésre is, a vállalat „kiegyensúlyozottan, hatékonyan dolgozott” Sűrűn halljuk, s ezért az idézőjel, mert nem ritkán alaptalanul, a vállalati önismeret hiányának bizonyítékaként mondogatják ezt Kirajzolódó határvonal Idén az állami költségvetés a vállalatok és szövetkezetek támogatására együttesen 110 milliárd forintot irányzott elő. Sokatmondó számadat ez, mert .hisz’ nemcsak a társadalmilag indokolt, hanem a kényszerű, a gazdálkodás gyengeségeire, alacsony hatékonyságára visszavezethető kiadásokat is summázza. Mégis, a megszorítások — így például az importtámogatások csökkentése — azzal biztatnak, hogy élesebben kirajzolódik a határvonal megszolgált és meg nem szolgált előny, segítség közt A központi irányítás törekvései nem hagynák kétséget a célok felől. A vállalati munka azonban lassan tör át a mennyiségi, tehát a végsőidig leegyszerűsített növekedés bűvös körén, nehezen ismeri fel, hogy napjainkban a több szorosan kötődik a jobbhoz, sűrűn a máshoz, a gyártásban, gyártmányban fejlettebbhez. E felismerést lehet siettetni . a központi irányítás döntéseivel, a szabályozó rendszer elemeinek tökéletesítésével, de a határvonalat megrajzoló ceruzát senki nem foghatja kezébe mások helyett. A határvonalat a maga ügyeiben csak az húzhatja meg, akinek asztalán a ceruza ott pihen. M. a B forint fátyla Félretett szemüveg Csak eleget enni — kevés... A magyar konyha utazó nagykövet© — Az egészséges, korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő ételekből válogatva kell okosan, jól étkezni. Bővíteni a választékot, olyan ételeket kínálni elfogadható áron, amelyek nemcsak jóllakatnak, de egészségesen táplálnak. Ez a szakmájukat szerető szakácsok feladata. Koha Csaba mesterszakács, az Alföldi Vendéglátó Vállalat dolgozója, a Hűtőgépgyár üzemi étkezdéjének konyhafőnöke vall így munkájáról. Tizenöt évvel ezelőtt jó étvággyal és ezekkel az elképzelésekkel jelentkezett Szegeden szakácstanulónak. A szorgalmas tanulás mellett mindig jutott ideje a kísérletezésre. Receptjeivel gyakran vívta ki a szakemberek elismerését és a szakmunkás bizonyítványával együtt megkapta a felelősségteljes megbízást: fiatalon a szegedi „Debrecen” étterem főszakácsa lett. Első sikere: 1967-ben az Alföldi Vendéglátó Vállalat rendezésében megtartott országos szakácsverseny első helyezettje lett. Egy évvel később a TAVERNA országos szakácsversenyen is első helyezést ért el, és maga mögött hagyta versenytársait Debrecenben, az Aranybika nemzetközi hidegkonyhai versenyén is. A magyar konyha jő hírét elvitte a nemzetközi gasztronómiai versenyeken elért eredményeivel Belg- rádba, Bukarestbe, Szófiába, Bembe és az NSZK több nagyvárosába. Közben több vállalati és minisztériumi kitüntetést kapott. Tavaly régóta dédelgetett álma valósult meg: mesterszakács lett — Mit valósított meg régi, gyerekfejjel megfogalmazott terveiből? — Nem véletlen, hogy üzemi konyhán dolgozom, magam választottam ezt a munkahelyet. Az üzemi konyhák gyakori jellemzője még mindig az egyoldalúság, a szegényed választék. Ezen igyekszünk ' változtatni, eddig eredményesen. Igazodunk az egészséges, korszerű táplálkozás követelményeihez. Étlapunkon legalább 6 féle a la carle étel szerepel, az előfizetők részére is nagyobb választékot biztosítunk. Meghonosodtak a fóliás ételeit, kiderült, hogy az üzemi konyhán is van létjogosultságuk. Máris sok híve van a fóliában sült rablóhúsnak, a töltött sertéspecsenyének. Van saját cukrászüzemünk, ami szintén feltétele a választékos étkezésnek. A mesterszakács rövidesen újból „hírverő” útra indul. A HUNGEXPO február 16- március 2. között magyar napokat rendez Kölnben a nyugatnémet KERTI áruházban. Koha Csaba huszonöt magyar szakácstársával együtt újból bizonyíthatja, hogy van alapja a magyar konyha jó hírének. t
