Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-19 / 42. szám
1976. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nem a répa, a cukor a fontos 1974-ben ugyanannyi mosott répát dolgoztak- fel a cukorgyárak Magyarországon, minit 1965-ben, de azonos mennyiségű répából 1974-ben 100 ezer tonnával kevesebb cukrot nyertek. A termésátlagok ugyan ma nagyobbak, mint tíz évvel ezelőtt, de gyakorlatilag az egy hektáron termelt répa mennyiségét az utóbbi években tulajdoniképpen úgy emelték a mezőgazdasági üzemek, hogy csak a ballasztanyag nőtt Miért alacsonyabb a répa cukortartalma? A kérdésre adandó válaszhoz vissza kell pergetni az időt az 1968-as 1969-es évekre. Ekkor kezdtek nagyadagú műtrágyázásba a mezőgazdasági üzemek, s felejtkeztek el fokozatosan az istállótrágya jelentőségéről. Addig neg^ ^ volt baj, amíg az Egyoldalú nitrogén műtrágyázástól a talaj nem telítődött Növekedtek a termésátlagok, és a répa cukortartalma 'Is inkább fölötte yolfa 16 százaléknak, ^rlnt alatta. Az- tán ^ az <floJsó két évben a Cukorgyárba beérkező nyeranyag cukortartalma 14. majd 1975-ben már 11,4 százalékra zuhant visz- tsza. Ha a mezőgazdasági üzemek a három — nitrogén, foszfor, kálium — fő tápanyagon túl a mikroelemek jelenlétét is vizsgálják a talajban, akkor eleve nem követhették volna el azt a hibát, hogy szinte teljesen lemondtak a cukorrépa, illetve elővetaményeinek szerves trágyázásáról, ami tartalmazza a cukorrépa fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges komponenseket, s egyelőre még jóval olcsóbb, mint az egyéb módon kijuttatható mikroelemtrágyák. II nitrogén és a vegyszerezés Mivel a cukorrépa kétéves növény, technológiai értelemben csak akkor érik be, ha szedés előtt a nitrogén- hiány, a nedvességhiány, vagy az éjszakai alacsony hőmérséklet a cukor felhalmozására kényszeríti. Ez a három tényező egymással szoros összefüggésben van, s közülük biztonsággal csak a nitrogén mennyiségét lehet befolyásolni, tehát nagyon meg kell gondolni, hogy mikor és milyen adag a leg- piegfelelőbb. A mai vegyszerek pont akkor engednek teret a gyomok növekedésének, amikor a legtöbb napfényre lenne szüksége a növénynek. Pedig napfény nélkül nincs, illetve jóval kevesebb a répa cukortartalma. Amíg nem kaphatók hatásosabb gyomirtószerék, addig a répát kapálni is kell — ezen a véleményen vannak a Hé- ki Állami Gazdaság zárt rendszerének szakemberei is. Persze jobb növényvédő- szerekre is szülés ég van, mert a oerkospóra, a sárgavírus és a többi betegség ellen a kapálás mitsem segít. Tiszta „levet” a technológiába Azt is érdemes megvizsgálni, hogy az eddig felemlegetett hiányosságok a cukorgyár! technológiában milyen fennakadást okozhatnak. A nitrogén műtrágyával mesterségesen „felpumpált” répa szövetszerkezete annyira laza, hogy a korábbi 6—8 méter magas prizma helyett csak 2—3 méteresben merik tárolni a beérkezett nyersanyagot, mert különben az alsó sorokban tönkremegy a növény. Így a Szolnoki Cukorgyár 110 millió forintért épített, 7 ezer vagon répa befogadására alkalmas tárolójában is jó, ha 1000—1500 vagónnyit lehet eltartani. Ez az egész üzemmenetet labilissá teszi, hiszen a gyár területén csak két-három napra elegendő tartalék van. A laza sejtszerkezet egyéb gondot is okoz. Nehezen szeletelhető a répa, ezért sok zúzalék, s azzal együtt nem cukoranyagok is bekerülnék a technológiai folyamatba. A gyom is megnehezíti a répa szeletelését: ki csorbítja a kések élét. Jellemző adat, hogy 5—6 évvel ezelőtt még csak egy-kót gazfogó kellett, tavaly a Szolnoki Cukorgyárban négy volt és 1976- ra már hetet szerelnek fel. A gyomnövények további kellemetlen hatása abban. 1 jelentkezik, hogy a bennük levő anyagok is bekerülnek a lébe, s a lúgos közegben savas kémhatásuk érvényesül: könnyebben megindul az erjedés. Ennek ellensúlyozására több száz tonna, drága pénzen vásárolt, tri- sót és szódát kell felhasználni, ráadásul ez utóbbi anyagok a berendezések korEP- deálását is elősegítik. A több cukor érdekében feltétlenül növelni kell a gyárak kapacitását, egyrészt mert évek óta éretlen répával kezdik a feldolgozást, másrészt 60—80 napos tárolás alatt a répa minősége rohamosan csökken. A magyar üzemek ugyan európai színvonalon dolgoznak, de 80—100 napnál tovább nem lenne szabad tartani a kampánynak, s ez a világszínvonal. Addig is, amíg ezt sikerül elérni, a gyárak a technológiai fegyelem erősítésével néhány század százaléknyit megmenthetnek. Mit jelent ez? A szolnoki gyárba tavaly beérkezett répából 4,4 százalék cukor került a melaszba és a többi melléktermékbe. Az idei előirányzat szerint ebből 0,5 százalékot akarnak „lespórolni”, ami rendkívüli eredményt és 400 vagon (!) cukrot jelentene a népgazdaságnak. Van-e megoldás? Legalább ekkora feladat vár a mezőgazdasági üzemekre is, amelyek a cukor- tartalom százalékos növeléséért tehetnek sokat, annak ellenére, hogy erre a legújabb árrendszer sem szorítja rá különösebben őket Az ugyan igaz, hogy a termelők a szeptember 10-e után leszállított répáért cukortartalma alapján prémiumot kapnak, de ennek ösz- szege korántsem vetekedik a kisebb cukortartalmú, de magasabb súlyú termés áráéval. Ha valaki eléri a 14,5 százalékos cukortartalmat, akkor a mázsánként! 80 forintos átlagárra 1,6 forint prémiumot kap. Ez a jutalom 13,5 százalék cukortartalom felett is csak 7,3 forint Most már csak az a kérdés, hogy ez mennyire ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket arra, hogy a 80 forintos átlagárért eladható cukorrépa terméséből valamennyit js arra- áldozzanak# hogy ne 15, hanem 18 százalék legyen a répa cukortartalma. Ennék ellenére reméljük, hogy a gazdaságok megértik: az országnak nem több répára, hanem több cukorra van szüksége — s tavasszal jól előkészített talajba vetik a hektáronkénti 80—100 ezer tő cukorrépához szükséges magot, a szakszerű trágyázásra és a gyomirtásra is odafigyelnék, s akkor az idén jóval több cukrot termelhetnek a gyárak mint tavaly. Braun Ágoston Huszonöt éves a Kunmadaras! Ipari Dotn'ai Sándor és Kerjezsi .János, a szövetkezet szakmunkásai a kunmadarasi suth Tsz forrólevegös takarmányszárítójához készülő vezérlőpultot szerelik. KosA .Kunmadarasi Ipari Szövetkezet ebben az évben ünnetvli megalakulásának 25. évfordulóját. A szövetkezet negye*íszázad alatt megtett útját ,jól érzékeltetik a kö- vetkeaő adatok: A nsiegalakulás évében 12 tagja volt, akik elsősorban mezőgazdasági fölszereléseket készítettek. Bognár, kovács, kerékgyártó, asztalos — ezek voltak a fő szakmák akkoriban. Régi bérjegyzékek; tanúskodnak az első évi fizetésekről: többnyire 4—600 forintot kerestek a dolgozók. Évről évre, szívós munkával jutattak előbbre. 1958- ban termelésük értéke megközelítette a 3 milliót. 1975- ben ugyanez az adat 31 millió 560 ezer forint volt Négy villamosipari vállalattal van a Kunmadarasi ISZ kooperációs szerződésben: dolgozói transzformátorokat tekercselnék. A DIGÉP számára gépvázakat készítenek, szintén kooperációs szerződés alapján. önálló ipari termékük — nyáron a szolnoki ipari kiállításon is sikert aratott a szárítóüzemekben folyó munkát könnyítő automatikus, zárt rendszerű tv-lánc- cal egybekapcsolt vezérlőpult Bár ezt a terméket alig egy éve gyártják, máris ismerik, keresik. Az építőipari ágazat tavaly 6,5 millió forint értékű munkát végzett a szolgáltatói pedig több, mint 3 milliót hozott a szövetkezetnek. 1980-ig 70—80 százalékkal akarják növelni az ipari termelést ez évenként 15—20 százalékos növekedést igényel Ugyanakkor a dolgozók létszámának bővítését — most 160 fő — nem tervezik. A termelékenység javítása érdekében viszont már az idén 6,5 millió forint értékű beruházást valósítanak meg, ebből 2 millió forintért bővítik az üzemi létesítményeket, 3 millióért pedig új gépeket vásárolnak. Lábatlanbál Különleges minőségű cement A Lábatlan! Cementgyárban az idén a tavalyinál 10 000 tonnával többet, 60 000 tonna különleges minőségű cementet gyártanak. A tervek szerint a lábatlan! üzemben 1980-ig ötszörösére növelik az S—54-es cement gyártását. Amit megálmodtunk — Éppen ez az. Ha valaki 25 évig dolgozik egy ügyért, s idő előtt nyugdíjba kényszerül egészségi állapota miatt, az nehezen nyugszik bele, hogy kimarad a mindennapi munkából- Pedig megcsináltuk azt, amit megjósoltunk: a hőskorszakban létrehoztuk a közöst elindultunk, mondtuk a magunkét, hogy lesz valami, valami nagy dolog a munkánk nyomán. Lett Micsoda gépeink vannak?! Milyen munkaszervezés ... öntözés, kemizá- lás... szakosított nyésztő telepeink... hogy éppen most menni. állatte- Fáj..., kell elkj em szokás nyugdíjast volt munkahelyén keresni, én mégis a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben találtam meg Biacsi Istvánt Az sem megszokott dolog, hogy valaki kitüntetései felsorolása közben (amíg eljut a Munkás- Paraszt Hatalom Érdeméremtől a néhány napja kapott Munka Érdemrend aranyfokozatáig) könnyezni kezd. —- Ne haragudjon, kicsit elkeseredtem ... — Ennyi jó dolog felsorolása után ezt nem egészen érteni*^. fis Biacsi István mesél, mesél az elmúlt 25 esztendőről. Arról, hogy ő volt a Lenin Tsz első elnöke; arról, hogy a tagság egy napra egy munkaegységet szavazott meg neki, mondván, hogy ha többet akar. álljon be kapálni. Elmondja, kért egy kerékpárt a tagságtól még az idők kezdetén (1951 körül), de azok nem örültek az elnök kérésének, s csak nagy nehezen szavazták meg azzal, hogy esen menjen mindenhová. mert útiköltséget nem számolnak el... Derűsen emlegeti, hogy milyen jó kerékpárversenyző lett volna belőle, mert ha 50 kilométerre volt dolga, oda is a pedálokat taposva jutott el... S meghatottam emlékezik az első 34 soros vetőgépre, a fakombájnokra. S kissé felhős arccal az egykori gondokra. Például előfordult, az emberek leállították a kombájnt, ágáltak, nem azért dolgoztak ők, hogy a gép elszórja az életet. Azután megint másféle idők jöttek. 1956 szeptemberében bevonult a téesz elnöke tartalékos tiszti továbbképzésre. ott érte a baj, mondja. Novemberben jött haza Tiszaföldvárra. Addigra feloszlatták volt szövetkezetét. — „Piszokul bántott” — emlékezik. Segített rendezni a viszonyokat a karhatalom tagjaként. 1975-ben a községi tanácselnök helyettese, akkor ott volt rá szükség. Esztendőre rá pedig a közös gazdaságban — máig. Brigádvezetőként. ellenőrző bizottsági elnökként Közben persze volt tanácstag, a községi pártbizottság tagja, az MHSZ elnöke, alapító munkásőr ... „Így telt el ez a rövid 25 esztendő” — mondja Biacsi István, — 57 éves vágyóit, jíz esztendeje még el sem tudtam képzelni magam nyugdíjasként. Azután kioperáltak belőlem egy daganatot 1970- ben. elővett egy infarktus, szívkoszorú érelmeszesedés... tavaly óta pedig mintha kevés lenne a levegő.™ — Mégis a székháziján találtam... — Most éppen a nyugdíjamat intéztem, de amúgy is bejárok. Néhány nap múlva például én képviselem a Lenin Tsz-t Mezőtúron, az ottani vízgazdálkodási társulat taggyűlésén. — A múltkoriban beszélgettem idős Losonci Lászlóval. akivel együtt kezdtük a közöst. Most traktoros. Emlegettük, nemigen gondoltuk negyedszázada, hogy akárcsak jó házunk is lesz. És mindegyikünknek lett szép új háza, modem berendezéssel. Losonci is felnevelt tisztességesen három gyermeket, én hatot. Csak legalább dolgozhatnék még. Körmendi Lajos fl vándorzászlót megőrizzük Új' tervek a Kilián főiskola KlSZ-szervezetében A klub sarkában, a tévékészülék mellett a KISZ Központi Bizottság vándorzászlaja. Egy éve őrzik a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatói — köztük a Trencsényi alapszervezet KISZ-esei. Nemrég viselik ezt a nevet — a januári vezetőségválasztó taggyűlés során határozta el közel 100 hallgató, hogy négy kisebből egy nagy alapszervezetet alakít — Az egyesülés i©. nagyobb lehetőségeket teremtett — vélekedett Pintér István hadnagy, a főiskola KISZ-csúcsvezetőségének titkára. A kis alapszervezetek megosztották az erőt, „elaprózták” a célokat A Trencsényi készülő akcióprogramja nagy energiát sejtet... — Rengeteg társadalmi munkát tervezünk — magyarázza Fehér István, az alapszervezet újdonsült titkára. Eddig is részt vettünk az őszi betakarítási munkákban. Dolgoztunk a szolnoki Lenin Tsz-ben, Rákócziújfalun. de voltunk Kunszentmártonban és Jászladányon is. Az idén már tavasszal elkezdjük. Kiképzés után szombat, vasárnap irány valamelyik téesz. Mint Biró László mondta, a munkáért kapott pénz egy részét felajánlják a vietnami fiataloknak. A klubhelyiség rendjét, tisztaságát a leggondosabb háziasszony is megirigyelhetné. Kényelmes fotelok, dohányzóasztalok, velek, a hátsó hatalmas rajz: vadászgép. — Az egyik srác csinálta — jegyezte meg Sajner Gyula. — Ügyeskezű fickó. Nézzen körül, itt minden a fiúk munkája. Nemrég építettük, most a tartalmi munka következik ... — Színvonalas politikai és tudományos előadásokat akarunk szervezni — lapozta a képek, okle- fal egyetlen két száguldó készülő akcióprogramot a titkár. Színház-, operalátogatás, kiállítások, tárlatok megtekintése is szerepel a tervben. — S ha már a kulturális programnál tartunk — szólt közbe Sajner Gyula — ne feledkezzünk meg az énekkar- premierjéről sem. Fél éve alakítottuk meg a Szovjet—» Magyar Barátság Kórust közösen szovjet katonákkal Majdnem 80-an énekeljük a próbákon a két nép katona- dalait Az első fellépésre február 23-án, a Szovjet Hadsereg Napján kerül sor. Ahogy a sportra terelődött a szó. kiderült, hogy valamennyien a főiskola élsportolót Sőt! A Fehér, Kova- csics, Bíró, Sajner összeállítású futócsapat tavaly a fegyveres erők napján rendezett megyei atlétikai versenyen megnyerte a 4 x 100 m-es váltófutást is. De az alapszervezet a sport más területén is bizonyította. Megnyerték a főiskolai kispályás labdarúgó-bajnokságot, s az egyetemi főiskolai napokon is jól szerepeltek. — Néhány srácra büszkék vagyunk — így Bíró László. A hadseregbajnokságról s' a katonai tízprőba versenyeiről nem egy második és harmadik helyezést hoztak haza. A lassan összeálló akció- programban még sok minden szerepel: a tanulmányi és harckészültségi eredmények javítása, magasszintű folyamatos pártépítő munka, szakmai szakkörök találkozók, területi kapcsolatok és sorolhatnánk. — Végigcsináljuk — mondta bizakodóan az alapszervezet titkára Mérlegeltük, s úgy találtuk, hogy lesz hozzá erőnk. Mindannyian rajta vagyunk, hogy munkánkkal továbbra is kiérdemeljük a KISZ Központi Bizottság vándorzászlaját T. K. L.
