Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

1978. fiefcroár 1 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Baromfifeldolgozók hétköznapjai Az Egyetértés brigád fogadásának története Egy-egy gondozónő 16—17 ezer csirkéért féld. Varga Zsigmondné és Szőllősi Ferencné a naposcsibék között A baromfitenyésztés 1 millió 126 ezer forint hasz­not hoz évente a Mezőtúri Állami Gazdaságnak. A na­poscsibéket 7 hetes korukig nevelik a telepen. Ekkorra válnak „grill-csirkévé”, vagy­is' súlyuk már általában el­éri a másfél kilót ötvenkét, ötvennégy napig a gondozókon múlik, hogy a pelyhes csibékből lesz-e más­fél kilós sütni való csirke? Sok-sok tennivalót ad egy- egy hízlalási ciklus, kitölti a hét minden napját éjsza­káját. Harmincnyolc dolgozó — köztük huszonhat nő — egy évi gondos munkájának eredményeként 139 vagon vágni való csirkét indítanak útnak a mezőtúri gazdaság­ból. Márton András a telep ve­zetője dicséri a baromfi gon­dozókat, asszonyokat férfia­kat egyaránt Különösen az Egyetértés szocialista brigád áldozatvállalását emlegeti ha az előkészítés, a gondozás • sokszor előre nem látható akadályainak elhárításáról van szó. A brigád tagjai az elsők, akik hiányzót pótolnak, éjszakai ügyeletet vállalnak, és segítenek a szállításnál. A harminckét tagú kollek­tíva öt éve alakult. Akkor még pulykák népesítették be a hét területre tagozódó te­lep tizennégy ólját. Tavaly váltotta fel a pulykát a csir­ke, 1975 tehát sok újdonságot hozott munkájukba. Ugrai Albertné brigádve­zető tizenegynéhányad ma­gával még mindig úgy em­legeti az állását, mint az utóbbi évek legizgalmasabb munkahelyi eseményét. Nem felejti el. hogy az első „csi­pogó szállítmány” megérke­zésekor csak kevesen hitték, hogy valaha is egy kiló 30 dekás súlyú, csirke lesz a kis csibékből. Még fogadtak is ... Aztán pukkant 32 nap múl­va a pezsgés üveg, mert nem­hogy a vállalt súlyt elérték, hanem 33 dekával több is lett az átlaga. Patkós Mihályné !s szíve­sen emlékszik a tavalyi év­re. Karácsony előtt mind­annyian jó munkájukért, a magas minőségi osztályért (96,7 százaléka I. osztályú volt a csirkének, holott az átlagos követelmények 93 százaléka), ezer forintnál több jutalmat kaptak. Jól jött a pénz, mert meglett az új ház fürdőszobájának a be­rendezése — mondta. Azt már Gulyás Istvántól tudom, aki a munkabrígád irányítója, hogy Patkósné kiemelkedő munkát végzett az éjszakai szállításoknál. Nem egyszer, nappali mű­szakja után éjfélkor is — a berakodás kezdetén — vissza­ment segíteni, s dolgozott reggelig, majd pihenés nélkül újból munkába állt De nem­csak ő, hanem Varga Jó- zsefné, Dunai Albertné, Mi­kes Krisztina, Farkas Imréné és a többiek, a brigád előké­szítő és gondozó tagjai is ha­sonlóan tettek.. Legtöbbjük családos, egy­két gyerekkel, mégis lemon­danak a nevelési ciklus alatt a szabad szombatokról, va­sárnapról, mert „féltik” a gondjaikra bízott 16—17 ezer csirkét. A múlt évet a brigád 30 ezer forint túlteljesítéssel zár­ta A többlet is azt bizonyít­ja, hogy igyekezetüket siker koronázta. A szocialista brigád egyéb vállalásai is teljesedtek. He­ten tanulnak, hárman szak­közép-, hárman általános is­kolában, egyikőjük pedig szakmunkás továbbképzésen vesz részt. A termelési érte­kezletekről nem hiányoznak. Selymes Sándor brigádtag nemcsak szókimondásáról is­mert, nem hallgat ugyanis, ha ésszerűtlenséget vagy munkát gátló szervezetlensé­get tapasztal, hanem hasz­nosítható javaslatai, ötletei is vannak. Az ő érdeme, — „házi újítása”, — hogy a táp­szeres zsákot nem kell már a nőknek a vállukon cipelni. Támogatja a brigád az ál­talános iskola kollégiumát is. Ajándékra a hulladék össze­gyűjtése révén teremtik elő a pénzt, — összeszedik a táp­szeres zsákokat a vas- és pa­pír hulladékot — eladják a MÉH-nek. Könyvet, apró ajándékokat és három komp­lett kisdobos felszerelést vit­tek legutóbb is a kis tanyai gyerekeknek. A mezőtúri Egyetértés bri­gád tetteivel érdemelte ki a szocialista címet, melyet meg is szeretne tartani. T. Sx E. Génbank, szemétégetőmű, levegőtisztaság-védelmi berendezések Környezetvédelmi intézkedések Hatályba léptek az Országos Környezetvédelmi Ta­nács legutóbbi1 ülésén hozott határozatok, amelyek a nö­vények, az állatok és a mikroorganizmusok genetikai anyagainak tartós megőrzését szolgáló génbank tovább­fejlesztésével. a fővárosi szemétégetőmű létesítésével és a környezetvédelmi berendezések, műszerek hazai gyár­tásának növelésével összefüggő legfontosabb feladatokat jelölték meg. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium megkezdte a génbank kiala­kítását Ugyanis világszerte fenyegető veszély, hogy gyors ütemben csökken a növény- és állatfajok száma, tehát összeszűkül az új fajták elő­állításához szükséges gene­tikai alap, ez pedig akadá­lyozza a mezőgazdaság gyors fejlesztését Az Országos Környezet­védelmi Tanács állásfog­lalása szerint a KGST és az ENSZ mezőgazda­sági és élelmezésügyi szervezete által elfoga­dott egységes vizsgálati és megőrzési módszerek alapján kell gondoskod­ni az élővilág génkészle­tének védelméről, s meg kell szervezni a vadon élő növények és állatok génvédelmét is. A kutatáshoz szükséges fel­tételeket az V. ötéves terv időszakában és hosszabb tá­von is lehetőség szerint az országos környezetvédelmi célprogramhoz kapcsolva te­remtik meg. Ehhez * fontos feladat, hogy a természetvé­delmi rezervátumoknak mi­nősíthető, főként erdészeti jellegű területeket védetté nyilvánítsák. Folyamatos fel­adatot jelent, hogy nyilván­tartásba vegyék az állati gén­bankhoz tartozó fajokat, s be­vonják e rendszerező mun­kába az állatkertekben élő őshonos és más háziállatok génanyagát is. Az Országos Környezetvé­delmi Tanács megállapította, hogy Budapesten sok fontos körülmény indokolja a sze­métégetőmű fölépítését Hagyományos módon, a lerakással már csak rö­vid ideig lehet .megolda­ni a háztartási hulladék, szemét elhelyezését, tehát mind sürgetőbb feladat az új eljárás, a hulladékége­tés meghonosítása. Budapest XV. kerületében, az Ifjúgárda út melletti ipari tartalékterületen épül fel az V. ötéves tervben az égető­mű, amely egymillió lakos háztartásában keletkező na­pi 1200 tonna hulladékot éget el. A salakból mágnessel évente 15 ezer tonna vashul­ladékot vonnak ki, mellék- termékként pedig gőz kelet­kezik, amelyet villamosener- gia-termelésre és távfűtésre hasznosítanak. Az Országos Környezetvédelmi Tanács intézkedésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium, az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal, a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a területileg érdekelt tanácsok közös vizs­gálatot végeznek, hogy a budapesti agglomerációs övezetben felhagyott kőbá­nyákban is lehetőséget talál­janak a háztartási hulladék elhelyezésére. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium vállalatai az utóbbi időben bővítették a levegőtisztaság védelmét szolgáló berendezések gyár­tását Különböző leválasztó és tisztító berendezésékből csaknem egymilliárd forint érté­kűt szállítottak a hazai vállalatoknak, ezen be­lül 200 millió forint érté­kű berendezést értékesí­tettek tőkés piacon, s 70 millió forint értékű árut hoztak forgalomba, A KGST-ben Magyarország koordinálja a környezetvé­delmi műszerek fejleszté­sét célzó közös munkála­tokat. Most mérik fal a különböző környezetvédelmi műszerek­ből várható igényeket és meg­kezdték a termékek egysége­sítésének munkálatait, amit majd a nemzetközi gyártás­szakosítás követ. A tanács felkérte a Kohó- és Gépipari Minisztériumot, hogy a gaz­daságosság növelése érdeké­ben a KGST-országok igé­nye és a gyártási kooperáció szélesítésének lehetőségei sze­rint növelje az V. ötéves terv­ben a. környezetvédelmi ipa­ri műszerek gyártását. Gazdasági hatékonyság Együtt, közös célokért Az SZMT, valamint a Ha­zafias Népfront megyei és városi bizottságának vezetői értékelték a csaknem négy évvel ezelőtt kötött együtt­működési megállapodás 1975. évi eredményeit és meghatározták az idei közös tennivalókat Egyöntetű volt a megállapítás, hogy az együttműködés mindkét fél számára jelentős sikereket hozott Megnőtt a munkások közéleti aktivitása, a közös­ség javára végzett tevékeny­sége. Az MSZMP XI. kong­resszusa tiszteletére együttes erővel mozgósítottak a kong­resszusi és a felszabadulási munkaversenyre, amelynek eredménye százmilliókban mérhető. Az üzemi szakszer­vezeti bizottságok kiemelt, fi­gyelmet fordítottak a nép­front területi célkitűzéseinek üzemi megismertetésére. A megyében a munkások tíz­ezrei vettek részt közhasznú társadalmi munkában, óvo­daépítésben, a lakótelepek csinosításában és más fel­adatokban. A szakszervezeti szervek nagy aktivitással segítették az országgyűlési képviselő- választások politikai előké­szítését és sikeres lebonyolí­tását. Többszáz üzemi poli­tikai nagygyűlést, réteggyű­lést szerveztek és hatéko­nyan közreműködtek a jelö- lógyűléseken, valamint a szavazatszedő bizottságok munkájában. Az együttmű­ködés ez évi feladatai között első helyen szerepel a Ha­zafias Népfront szeptemberi országos kongresszusának méltó előkészítése. A nép­front megyei bizottságában tevékenykedő 35 munkás tisztségviselő részére például tanfolyamot szervez a Szak- szervezetek megyei Tanácsa. Közösen munkálkodnak a gazdaságpolitikai célkitűzé­sek megoldásán, közremű­ködnek a város és község­politikai munka fejlesztésé­ben, a tanácsi és a vállalati erőforrások koordinálásá­ban. Ismét termel a szászvári bányaüzem A szokott rendben megin­dult a termelés a mecseki szénbányák Szászvári Bá­nyaüzemében, ahol péntek éjszaka négy ember életét követelő gázkitörés történt. A váratlan természeti csa­pás négy előkészítő munka­helyet sújtott Jól szervezett munkával azoknál is gyors ütemben távolítják el a me­tán által kidobott mintegy 6—700 csille szenet és kőze­tet, hogy mielőbb szabaddá váljon az út a gázkitörés helyéig A balesetet vizsgáló bizottság ugyanis a helyszí­ni szemle alapján tisztázza véglegesen a váratlan gáz­kitörés okait, körülményeit Manwnn egyszerű ez: nayf BffSl minél kedve­zőbb arányt, különbséget mutat valamilyen gazdasági cél eléréseikor a ráfordítások és a hozamok összevetése, természetesen a hozamok ja­vára, annál hatékonyabb va­lamilyen tevékenység. Na­gyon bonyolult ez: a terme­lés nem durván kovácsolt láncszemeik egy beillesztése, hanem finom selyemszálak sűrű fonata. Sokszor úgy tűnik, e szálak nem hasonlí- haták egymáshoz, más eset­ben viszont csak nagyító alatt fedezhetők fel eltérése­ik. Hagyjuk a képletességet: a hatékonyság fogalma és mérése ma egyike a legtöbbet vitatott közgazdasági (kérdé­seknek világszerte. Ennek el­lenére — a szükségszerűség­nek engedve — minden or­szág elemzi gazdasági haté­konyságát, s ezt teszik a kü­lönböző ipari, mezőgazdasá­gi, >| szállítási, kereskedelmi stíb. vállalatok is. A háziasszonyoknak nem kell magyarázni, hogy po­csékol, ha túl vastagon há­mozza a burgonyát, ha oly’ sokat főz, hogy az étel felét végül kiöntik. A gyár, a szö­vetkezet „háziasszonyainak” tekintete már könnyebben élsükiik az ilyesmi fölött Megnyugtatja őket, hogy a tervezettnek megfelelő a nyereség, az átlagnál nem jobb, de nem is rosszabb a jövedelmezőség. Ezért azután elsikkad, mit lehetett volna elérni a rendelkezésre álló emberekkel, anyagokkal, esz­közökkel, ha szervezettebb a munka, ha takarékosabb a felhasználás. Engedjük meg a leegysze­rűsítést: ha száz forint rá­fordítás fejében száztíz fo­rintot kapók a termékért — avagy az árujellegű szolgál­tatásért —, akkor hatéko­nyabban dolgoztam, mint azok, akik csak százöt fo­rintot énnek el. Azoknál igen. Am másoktól elmarad­tam, mert ők azonos feltéte­lek mellett — száz forint fejében száztizenötöt tehet­tek a pénztárba. S azért, mert vették a fáradtságot ahhoz, hogy az addig forgá­csolással előállított alkatré­szeket sajtológépem, három­szoros termelékenységgel ké­szítsék. Mert nem voltak res­tek, s fölkutatták azt a fes­tési technológiát, amely azo­nos mennyiségű bevonat mellett a korábbi festék- mennyiségnek csupán felét Igényli; mert hozzányúltak tartalékaikhoz, javították munkájuk hatékonyságát. A tartalékok kínálják te­hát a megoldást? Sok más mellett. Hiszen hatékonyab­bá válik a munka akkor is, ha a meglevő termelóberen- dezéseket jobban kihasznál­ják, ha az addig gyártott ter­mékeket korszerűbbel, elő­nyösebb áron értékesíthető- vei váltják fel, ha csökken­tik az egységnyi árura jutó munkaidő-ráfordítást. S ez még mindig csak egyebek közötti tényezők sorolása. Akkor viszont úgy tűnhet, hogy lényegében minden kapcsolódik a hatékonyság­hoz, vagy mégsem? A gazdálkodás- eredményes­ségének lemérése más uta­kon, módszerekkel történik a népgazdaság egészében, s megint más formában a kü­lönböző termelői ességek­nél. Ez utóbbiak számára a hatékonyság alapvető > félté-, teleit a gazdaságpolitika ha­tározza mag, egyrészt kötele­ző előírásokkal — például az árképzés módjának megha­tározásával —, másrészt ösz­tönzésekkel, így hitelek nyújtásával, fejlesztési hoz­zájárulásokkal stb. A döntő az, hogy egy-egy termelői közösség az adott kereteken belül miként hasznosítja for­rásait: alacsony, közepes, vagy jó hatékonysággal. Húz­zuk alá mégegyszer az adott kereteket, hiszen a gazdasá­gi életben is igaz, hogy az árnyékát senki át nem lép- heti­Jónéhány feltétel befolyá­solja tehát a vállalati mun­ka hatékonyságát — ahogy a népgazdasági hatékonysá­got szántén, elsőként a ren­delkezésre álló termelőerők színvonala -c, ám legalább ugyanennyi tényezőnél sza­bad a pálya, s az dönt, ki igyekezett a legésszerűbben a cél felé. Napjainkban saj­nos nem mondhatjuk el ál­talános érvénnyel, hogy e szabad pályákon hatalmas lenne a tülekedés. A terme­lők magatartásának gyakori jellemzője, hogy külső okok­ban, akadályokban vélik megtalálni a lehetségesnél kisebb hatékonyság ma­gyarázatát, s a megoldást is kapun kívülről várják. Túl nagy figyelem terelő­dött a fejlesztési lehetősé­gekre, s ezért alig valami marad a már meglevő adott­ságok hasznosítására. ötödik ötéves tervéről elfoga­dott törvény kimondja: „A gazdaságpoLitika fő irányvo­nala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek ér­dekében gyors ütemben kell fokozni a munka termelé­kenységét, -jobban ki kell használni az álló- és forgó­alapokat s a felhalmozási eszközöket, fokozottan kell takarékoskodni az energiá­val és a termelés anyagi rá­fordításaival.” A hatékony­ság lényege nem abban van, hogy mit óhajtaniánk elér­ni, megvalósítani, hanem ab­ban, mi az, amit szükségle- teiníkkel összhangban meg­tehetünk, amihez az eszkö­zök rendelkezésre állnak. S ha mindazt megvalósítottuk, amire módunk nyílott, ami forrásainkat a legcélszerűb­ben hasznosította, nos, ak­kor szavaink a tettek révén megkapják aranyfedezetüket. M. O. A ma még gyenge ki palántákról márciusban már szedhetik a ternyfct: a fcnívani hajtatot, a ceceit, a szentesi piacost és a bácskai paprikát. A tiszaőrsi-^nayv'v-4»;* tjt kertészetében dolgozó nők január elején kezdték a képen látható gyepíotiíVli átül­tetni a p-prikapalántákat. Hamarosan befejezik a ..kitelepítést" a hatalmas íöliPiian- gárolcba, ezután hozzálátnak a paradicsompalántázáshoz. A korai termésből a kör­nyező községekbe és a Debreceni Konzervgyárba szállítanak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom