Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-15 / 12. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 15. A Szovjetunióban A XXIV. kongresszus gazdasági programjának megvalósítása Ä Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai szerint az ötéves terv négy esztendejében (1971— 1974) á termelési eszközöket előállító ipar termelése 35 százalékkal emelkedett. Ez a vezető ágazat az ötéves terv jelenlegi, befejező esztende­jében is megtartja magas ütemét. A szocialista ipar, elsősor­ban annak alapja, a nehéz­ipar elsődleges fejlesztésé­nek irányvonala, erős hata­lommá tette a Szovjetuniót. Gyors ütemben íepdik a nehézipar Leonyid Brezsnyev kong­resszusi beszédében kiemel­te, hogy a nehézipar fejlesz­tésének gyons üteme a mai körülmények között is teljes mértékben megőrzi jelentő­ségét. Elsősorban azért, mert a bővített szocialista újrater­melést, a. gazdasági növeke­dés lehetőségeit és ütemét, a kommunizmus anyagi­technikai bázisának megte­remtését jelentős mértékben a nehézipar eredményes fej-: lesztése határozza meg. A nehézipar munkájától függ valamennyi népgazdasági szféra technftai ellátottsá­gának szintje. S végül a- ne­hézipar fejlesztése különös jelentőségűvé válik, azért mert nélküle nem oldhatók meg a nép jólét növelésének alapvető feladatai. Ennek megfelelően a ki­lencedik ötéves tervben a nehézipar vezető ágazatai számára igen feszített fel­adatokat tűztek ki: á villa- masenergia előállítását több mint egy billió kilowattórá­ra, a kőolajkifermélést 480—- 500 millió tonnára és a gáz- kitermelést 300—320 milliárd köbméterre, az acélolvasz­tást 142—150 millió tonnára kell. növelni. A termelést a gépgyártásban és a fém­megmunkálásban, a vegy­iparban és a kőolajvegyésze­ti piarban 1,7-szeresére kell növelni. A négy esztendő eredmé­nyei és a jelenlegi év dina­mikája lehetővé tette, hogy a szovjet energetikusok 1975. december elején elérjék az egybilliós szintet. A kőolaj- kitermelés az év végére meghaladja a 489 millió ton­nát. Az ötéves tervben meg­határozott előirányzatokat teljesíti a gázkitermelés. Az acélgyártás meghaladja a 142 millió tonnát. A terme­lés a gépiparban és a fém­megmunkálásban az idén 10 százalékkal emelkedik, az ötéves terv egészében pedig 70 százalékkal. Ugyanilyen ütemben, a XXIV. pártkong- reisszus irányelveivel teljes összhangban fejlődik a ne­hézipar többi ágazata is. Úiabi) lecfiieikai lehetőségek az ipari ágazaiokuak A szovjet nehézipar sike­rei hatalmas technikai po­tenciált hoznak létre a fo­gyasztásra dolgozó ágazatok számára. A könnyű- és élel­miszeripari, valamint a ház­tartási gépgyártás az egész ötéves tervidőszak folyamán az átlagosnál gyorsabb ütem­ben fejlődött. Az 1971—1974 években a -könnyű- és élel­miszeripari, a hús- és tej­ipari, a halászati ipari tech­nológiai berendezések és tar- talékaűiatrészek gyártása 1,4 saeresére növekedett. Az öt­éves terv kezdetétől fogva az említett ágazatok számá­ra 1200 új gép, aggregét, gépsor gyártását vezették be. A szocialista mezőgazdaság további fejlesztése, az élel­miszerek és az ipari nyers­anyag előállításának szilárd növelése szempontjából dön­tő jelentőségű a Szovjetunió ezen igen fontos népgazda­sági ágazatai műszaki fel­újítása, kemizálása. Ezeket a feladatokat sikeresen meg­oldja a szovjet nehézipar. 1,7 millió traktort a mezőgazdaságnak Az ötéves terv egészét vé­ve a nehézipar több mint 1,7 millió traktort, több mint 1,1 millió teherautót, valamint együttvéve több mint 3-5 milliárd rubel értékű más mezőgazdasági technikát szállít a mezőgazdaságnak, másfélszerte annyit, mint a megelőző ötéves időszakiban. Még ennél is jelentősebb mértékben növekszik meg a mezőgazdaságnak leszállított ásványi műtrágya mennyisé­ge, amely az egész ötéves időszakban háromszáz millió tonnát tesz ki. Gyorsuló ütemben termel a szovjet gépipar legfiatalabb ágazata, amely az állattenyésztés és a takarmánygyártás céljaira ál­lít elő gépeket. S végül meg kell jegyez­nünk, hogy a szovjet nehéz­ipar nemcsak a fogyasztási cikkeket és élelmiszert elő­állító ágazatok fejlődését biztosítja, hanem közvetlenül saját gyáraiban, üzemeiben maga is sokféle fogyasztási cikket állít ’ elő. Az idén a nehézipari ágazatok kétszer annyi fogyasztási, cikket bo­csátanak ki, mint az ötéves terv-időszak elején. Mindez együttvéve az öt­éves tervben biztosította a fogyasztási cikkek gyártásá­nak további növekedését, ezen belül a könnyűipari ter­melés 29 százalékos növeke­dését. Kulturális rendelteté­sű és háztartási cikkekből 60 százalékos lesz a termelés növekménye. Gleb Szpiridonov AU-TOSIRMSOBC 40 tonnás nyíltszíni fejtésnél használt tehergépkocsi azsodinói Belorusz autógyár futószalagján A Zsodino városában lévő Belorusz Autógyárban a ki­lencedik ötéves tervben je­lentősen fokozódott a 27 és 40 tonnás BELAZ-billenő te­hergépkocsik gyártása. A 27 tonnás tehergépkocsik ' mind az öt változata és a 40 ton­nás BELAZ—548 is elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma ter­mékjelét. A belorusz döm­perek méltán rászolgáltak hírnevükre. A megbízható, gazdaságos gépkocsikat 32 országba exportálják. Az autógyár tervezői állan­dóan új, hatalmas tehérgép- kocsi-modelleket alakítanak ki. A vállalat futószalagjá­ról legördült az első 75 ton­na teherbírású tehergépkocsi. Egy ilyen gépkocsin csak­nem 50 köbméter földet le­het egyszerre szállítani. A gépkocsi nyolchengeres 950— 1000 lóerős Diesel-motor ja óránként 60 kilométeres ha­ladási sebességet tesz lehető­vé. Ennek a tehergépkocsi-tí­pusnak az alapján építették a szénszállításra használt autóóriást, melynek még nagyobb teljesítményű mo­torja van, Az új gépkocsi te­herbírása 120 tonna, hossza 20 méter, magassága négy és fél méter. A szénszállító te­hergépkocsi — melynek kí­sérleti példányai már üze­melnek a kuznyecki szénme­dence külszíni fejtésein — háromezerötszáz tonna sze­net szállít ki a vágatokból. iáik Ótéves a KGST 1971. január 1-én kezdte meg gyakorlati tevékenységét a KGST Nemzetközi Beruházási Bankja, az NBB. Az APN tudósítója dz öt év tapasztalatairól kérdezte Albert Belicsen- kót, a bank igazgatósági elnökét. — öt év hasonló intézmé­nyek számára nem nagy idő, de ezalatt megoldottuk a fő szervezeti és pénzügyi-prob­lémákat. Az elért sikerek alapján joggal mondhatom, hogy az NBB a legnagyobb külföldi beruházási bankok­kal együtt áll a ranglistán. Az NBB alapvető feladata hosszú távú hitelek nyújtása az együttműködő szocialista országok számára, vagy fel­újítására, a gyártás kooperá­cióval és szakosítással, a fű­tő- és nyersanyagbázis bőví­tésével kapcsolatos közös gazdasági műveletek végre­hajtására. A bank ezen kívül a KGST-országok nagyszabá­sú közös építkezéseit is fi­nanszírozza. Az utóbbi 5 évben az NBB által nyújtott hitelekből 41 objektum építése folyt a tag­országokban — a fűtőanyag és energetikai bázis, az elek­tronika és a gépgyártás, a ko­hászat és a szállítás terüle­tén. — Honnan veszi az NBB anyagi eszközeit és mi alkot­ja ezeket? — Mindenekelőtt a bank egymiíliárd 68 millió 300 ezer transzferábilis rubel ér­tékű alaptőkéje ez — a tag­országok hozzájárulása, amely arányos az illető or­szág exportjának volumené­vel és a többi KGST-ország- gal folytatott kereskedelmé­vel. Az alapító tőke 70 szá­zalékát transzferábilis rubel­ben, 30 százalékát konverti­bilis valutában képezték. A bank hitelezői tevékenységé­hez kölcsönöket is igénybe vesz. — Milyen elvek alapján rangsorolja az NBB az igé­nyeket? — Mindenekelőtt a KGST- országok gazdasági együtt­működésének bővítésével, a szocialista gazdasági integrá­ció Komplex Programjával kapcsolatos objektumok él­veznek előnyt. Ez a bank hi­telpolitikájának fő elve. A hitelkérelmek elbírálásának vizsgálata során a másik szempont az objektumok gazdasági hatékonysága. Azo­kat- a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek haladó technológiát és automatizá­lást szándékoznak bevezetni, világszínvonalon álló termé­kek előállítását tűzik ki cé­lul. Így az NBB elősegíti a termelőerők hatékonyságá­nak növelését. — 1971-ben a Magyar Ál­lamvasutak számára 20,5 millió transzferábilis rubel értékű hitelszámlát nyitottak a banknál. Milyen eredmé­nyekkel járt eddig az így biztosított összegek felhasz­nálása. — Már befejezték a Szob— Budapest—Lökösháza vasút­vonal villamosítását, és egy sor más magyar vonalon gőz­mozdonyok helyett Diesel­vontatást vezettek be. A hi­telnyújtás révén megvalósí­tott fejlesztések eredménye­ként nőtt a magyar vasút át­bocsátó képessége, tehát gyorsult a KGST-országok közötti árumozgás is. Bulgáriában kisfeszültségű kondenzátorokat gyártó, az NDK-beli Schwerinben mű­anyagfeldolgozó, a romániai Sevinestiben műszálgyártó, Lengyelországban pedig, az ERA üzemben mérőműszere­ket előállító új kapacitások álltait üzembe. A felsorolt üzemek által előállított mi­nőségi termékek beszerzésé­ben valamennyi tagország érdekelt. Az NBB áltál nyújtott hi­telből épülő 41 objektum kö­zül 19 már munkába állt. A fennmaradó 22 a bank támo­gatásával tovább épül. Így például az NDK-beli Erfurt üzem felújítása —, lehetősé­get ad a kovácsoló-présgépek gyártásának jelentős mérté­kű növelésére. Korszerűsítik a csehszlovák Tátra-üzemet is. Itt nagy terepjáró képes­ségű, 12 tonnás vagy annál nagyobb teherbírású teher­autók kétszer nagyobb volu­menű gyártása a cél. E gép­kocsik importjában minden KGST ország érdekelt. Ro­mániában izoprén kaucsukot, műszálat, vasúti teherkocsi­kat, vasúti kocsi részegysé­geket termelő üzemek épül­nek az NBB által nyújtott hi­telből. — A KGST XXIX. ülés­szakán egyeztetett integráci­ós intézkedési tervet hagyott jóvá — e terv égy sor nagy objektum építését is előirá­nyozza a Szovjetunió és más KGST-országok területén. Részt vesz-e a bank ezen ob­jektumok finanszírozásában? — Természetesen, igen. Á Nemzetközi Beruházási Bank hiteleit a baráti országok öt­éves integrációs tervének megvalósítása érdekében használja fel. Részt vesz pél­dául olyan nagy szabású in­tegrációs program hitelezésé­ben, mint az Orenburg— Szovjetunió nyugati határa földgázvezeték építése. A vi­lág legnagyobb kapacitású gázvezetékének kiépítése kedvezően befolyásolja a KGST-országok fűtőanyag­energetikai mérlegét, erősíti vegyiparunk nyersanyag bá­zisát. Jurij Szinyakov (APN — KS) Forrestal-kór Nemrég Ronald Reagan, Kalifornia állam volt kor­mányzója beszédet mondott Philadelphiában. Mint el­nökjelölt általában sokat szerepel a nyilvánosság előtt: az elnökválasztáshoz készíti elő a talajt. Phila­delphiába Reagen az Egye­sült Államok és a fejlődő or­szágok — az itt használatos szóval a „harmadik világ” — kapcsolatairól beszélt. Ezt a kifejezést gyakran megismé­telte. Egy esetben azonban elszólta magát, és a „harma­dik világ” helyett „harmadik világháborút” mondott Be­szédének ez a része így hang­zott: „Az Egyesült Államok sokat tehet a harmadik vi­lágháború érdekében.” A nyelvbotlások időnként el­árulják, hogy az ember való­jában mit forgat az agyában. Amikor azután újra elszólta magát, Reagan így tréfálko­zott: „Gehet, hogy túlságosan sokat gondolok Oroszország­ra?” Annak idején túl sokat gondolt Oroszországra James Vincent Forrestal, az Egye­sült Államok nemzetvédelmi minisztere is, s kiugrott az ablakon, amikor az „orosz invázió” réme öngyilkosság­ba kergette. Ezzel kapcsolat­ban elmondhatjuk, hogy a „Forrestal-kórral” Washing­tonban még ma is találkoz­hatunk -— hol itt, hol ott bukkan fel. Nemrég a hadügyminiszté­rium éléről távozott J James Schlesingert a jobb oldali amerikai sajtó kegyes jóin­dulattal „félelem- és gáncs­nélküli ' lovagnak” titulálta, aki félre verte a harangot, s úgy figyelmeztetett minden­kit a „szovjet fenyegetés nö­vekvő veszélyére”. A hiva­tal, amelynek élén állott szé­les körben elterjesztette az „Enyhülés a szovjet straté­giában” című jelentést, amely a CXA, a 'Központi Hírszerző Ügynökség titkos boszox-- kánykonyhájában készült, A jelentés — az ősrégi és sok­szorosan lejárt recept alap­ján — azt javasolja, hogy a Szovjetunióval az „erőpoliti­ka pozíciójából” kell tár­gyalni. Az amerikai katonai körök mai nézeteit és eszméit D. Middleton nemrég megje­lent, „Megnyerheti-e Ameri­ka a következő háborút?” cí­mű könyve tükrözi. A szer­ző, a New York Times című lap katonai szemleírója, vé­delmezi a Pentagon nézeteit. Middleton sajnálkozik: „Az enyhülés légköre — úgymond — megfertőzte a nyugati fő­városokat, beleértve Was- hintont is ... S ha az Egye­sült Államok felkészültségét nézzük, egy nagy háború megnyerésének lehetősége sok aggodalomra ad okot”. A szerző felsorolja Idegessé­gének okait: 1. a vietnami háború negatív módon befo­lyásolta az amerikaiak viszo­nyulását a katonai ügyekhez; 2. a gazdasági nehézségek el­vonták az állampolgárok fi­gyelmét a külpolitikai prob­lémáktól; 3. az amerikai—. szovjet kapcsolatok javulása, az emberek óhaja, akik hin­ni akarnak a szovjet—ame­rikai feszültség légkörének enyhülésében — lelki nyu­galmat teremtett az amerikai társadalom széles rétegeiben. Ebben a Pentagon a bűnös — jelenti ki Middleton, amely „huszonöt éven ke­resztül eltúlozta a fenyegető orosz veszély nagyságát”, * most pedig, amikor a figyel­meztetései valóban a valósá­got kezdik tükrözni, már nem hisznek neki. ’ Igaz, a sötét felhőnek van egy kis ezüstösen csillogó da­rabkája is — jegyzi meg a szerző, amennyiben „az ame­rikai stratégák a Kínai Nép­köztársaságot úgy ítélik meg, hogy az bármilyen fegyveres konfliktus esetén vagy sem­leges marad, vagy szövetsé­gesük lesz...” A kép azonban — hangsú­lyozza ismételten Middleton —, egészében véve igen ko­mor. Az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben „az orosz állam minden vonatko­zásban szilárd”. Emellett — figyelmeztet Middleton — az oroszok „a patriotizmus óri­ási tartalékaival rendelkez­nek”. Mindezen okok alapján a szerző levonja a következte­tést: a katonai erőt sürgősen növelni kell. Middleton a fegyverkezési hajsza fokozá­sát javasolja, mint a győze­lem szavatolóját a követke­ző háborúban. A „Forrestal-kór” nyilván­való esete forog fenn: Midd­leton könyve ismét csak a „szovjet fenyegetés” rémét idézi fel. Szerencsére, ahogy maga jegyzi meg, „az ameri­kaiak hinni akarnak az eny­hülésben”, és — ezt már mi fűzzük hozzá — a hitük re­ális számításokon alapszik. Ki lehet-e gyökeresen ir­tani a „Forrestal-kórt?” Nem könnyen, mivel a fertőzés forrása, a hadiipari komple­xum továbbra is létezik. De már kevésbé fertőző: az eny- " hülés immunissá teszi az em­bereket. f G. Geraszimov

Next

/
Oldalképek
Tartalom