Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
Ära: 80 fillér XXVII. évf. 12. sz. 1976. január 15., csütörtök Ml G Y E l P ART BIZ O TTS A G megyei tan ACS lapja cairBf|,saSc©Q>t z elmúlt évtized során országosain és megyénkben is sokat vitatott szociálpolitikai kérdés volt a gyermekgondozási segély. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szokás — mindenki mindennel egyetértett, mindenki örömmel — s az aklcor még világstzeits feltűnést keltő kez- demónyezásndk kijáró lelkesedéssel üdvözölte az intézkedést. Aztán — ahogy ez szántén lenni szokott 4~ először csak szőkébb szakmai körökben, később már nyilvánosan is megjelenítek az ellenvélemények, az aggodalmak, a „mehet-e ez így tovább?!” — típusú töprengések, s még később, egyre többen lettek azok — elsősorban az ipari körökben —, akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási segély tarthatóságát. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvéleményék, az agigiályasikodások nem voltak éppen alaptalanak. A segély bevezetése gyakorlatilag egybeesett a munkaerő szempontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, népgazdasági méretekben is, de az egyes munkahelyeken is a munkaerő-tervek elkészítésekor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási segély hatását- Márpedig 1967 január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt, s közülük csak 380 ezren térték vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez sem volt ritka — valamilyen más mumika- helyre. Ebben a munkaerő-ínséges világban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végleges kiválása a termelőmunkából — persze, hogy érzékeny, mi több: nehezen kivédhető veszteség. Különösen az olyan munkaerő-gazdálkodási rendben, amelyben mindem figyelmeztetés ellenére is, a létszám gyarapítása dombjait. És nem csupán a vállalatoknál! A központi munkaerő tervek sem számoltak reálisan. Az sem vitatható, hogy egyes iparágakban — mindenekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelemben is — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tízezrei szinte megoldhatatlan gondok elé állították a munkaügyi vezetőket. És — ahogy ez megintcsak lenni szokott — jött a már majdnem pánikhangulat, keserű nyilatkozatok hangzottak el, itt is, ott is tanácstalan és reménytelen sopánkodásba ütközött az ember, mert ez még mindig egyszerűbbnek — sőt sokak szerint célravezetőbbnek látszott, mint gyökeresen átértékelni nemcsak a munkaügyi terveket, hanem az egész létszámügy- ről alkotott és vallott felfogást. Külön vitatéma lehetne, hogy ha semmi gond nem lenne a kisgyermekek bölcsődei elhelyezésével, akkor a gyermek- gondozási segély elvesztené-e a létjogosultságát? Ne feledjük: a nők munkavégző képessége az anyaság vállalásával alapvetően megváltozik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a terhességgel kezdődik és nem fejeződik be a gyermekágyi vagy a szoptatási idő elteltével, hanem eltart legalább a gyermek három éves koráig Ebben az időszakban kell a tej-melőmunkáiból kivált anyák szociális ellátását megoldani s'ebből a megfontolásból is döntöttek annak idején a gyermekgondozási segély bevezetéséről, s nem csupán a bölcsődei gondok enyhítése miatt. Erről is megfeledkeztek sokan, és arról is, hogy az időközben hozott népesedéspolitikai intézkedéseknek is lesz némi — nem éppen elhanyagolandó — hatásuk az általános munkaerőhelyzetre. gyermekgondozási segély-rendszerein — ahogy ezt a közelmúltban hozott kormányintézkedések is igazolják — időnként lehet módosítani, igazítani. Most lehetővé tették a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a segélyt igénybevevőik, illetve a nyugdíjasok elvállalják mások gyermekeinek gondozását, s kísérletképpen megvizsgálják a gyermekgondozási szabadságon levőik bedolgozói munkakörben való foglalkoztatásának tapasztalatait De a kormány — kedvező tapasztalaitok alapján — egyértelműen és határozottan foglalt állásit a segélyrenidszer mellett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgondozási segély fölötti viták. Vagy ha úgy tetszik: ideje valami egészen más munkaerő-gazdáJkodásá gyakorlatot alkalmazni. V. cs. Kádár János és Lázár György fogadta Meló Antanest Magyar—portugál kulturális egyezményt írtak alá Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt a Központi Bizottság székházában fogadta Ernesto Meló Antu- nest, a Portugál Köztársaság külügyminiszterét Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szintén tegnap fogadta hivatalában a portugál külügyminisztert A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete, valamint Magalhaes Cruz, a portugál külügyminisztérium politikai főigazgatója és Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete is. Emesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere tegnap ebédet adott Púja Frigyes külügyminiszter tiszteletére a Duna Intercontinental Szállóban. Az ebéden részt vett Czrnege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter, dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, s a politikai, gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Részt vettek az ebéden a portugál külügyminiszter kíséretének tagjai is. Púja Frigyes külügyminiszter és Emesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere tegnap magyar—portugál kulturális egyezményt írt alá a Külügyminisztériumban. j Az öt évre szóló kormányközi kulturális keretegyezmény alapján a felek többek között kölcsönösen elősegítik irodalmi művek és alkotások kiadását, művészek, művészeti együttesek cseréjét, filmek bemutatását, műszaki és tudományos kiadványok cseréjét, könyvkiállítások rendezését, a rádiók és a televíziók közötti közvetlen együttműködést, tudományos, kulturális, oktatási intézmények közötti közvetlen kapcsolatok létesítését, az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést,! a sport- és idegen- forgalmi kapcsolatok fejlesztését A külügyminiszterek az aláírás után méltatták a kulturális egyezményt amely fontos esemény a két ország kapcsolatainak fejlődésében, és megfelel mindkét kormány szándékának. Az aláírásnál jelen volt dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, és a Külügyminisztérium, a Kulturális Minisztérium és az Oktatási Minisztérium több vezető munkatársa. Ott voltak a portugál külügyminiszter kíséretének tagjai is. MA: Fejlődésünk mérföldkövei Az V. ötéves tervről szóló sorozatunk kilencedik: része Halat „terem" a gyenge föld Tógazdálkodás a Közóptiszai Állami Gazdaságban 3. oldal Forrestal-kór Vélemények a. világpolitikai enyhülésről az Egyesiéit Államokban i 4. oldal Siker felső fokon Kocsis Zoltán zongoraestjéről Pici, kicsiny rugócska Gyurkó Géza humoreszkje 5. oldal Magyar-nyugatnémet gazdasági vegyesbizoltság alakul A Német Szövetségi Köztársaságban hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tegnaip délután Bonnban megbeszélést tartott nyugatnémet kollegájával, Hans Fri_ derichs szövetségi gazdaság- ügyi miniszterrel. Este Fri- deriohs vacsorát ad vendége tiszteletére. Bíró József kedden érkezett az NSZK-ba, hogy részt- vegyen a magyar—nyugatnémet gazdasági vegyesbizottság első ülésén. A vegyes kormánybizottság ma délelőtt tartja meg alakuló plenáris ülését. A tárgyalások csütörtökön délután jegyzőkönyv aláírásával zárulnak. Zárszámadásra készülnek Szólnék megye termelőszövetkezete! Szolnok megye legtöbb termelőszövetkezetében már befejezték a leltározást, s a szakemberek a zárszámadási mérleg elkészítésén dolgoznak. Az idén, a tavalyi egyesülések miatt, az 1974. évi 103 gazdaság helyett 83 üzem készül a szokásos számadásra. A megye termel osxövefkezetiben a termelés anyagiműszaki megalapozása jobb voüit mint a korábbi időszakban, javult a vezetés és a munkaszervezés színvonala. Ennek ellenére akadtak gondok is. A sole csapadék például megnehezítene a nyári betakarítást, az őszi növények gyarapodását viszont elősegítette. A szőlő- és gyümölcstermő terület öt, illetve hat százalékos csökkenése a kedvezőtlen váltoActél György látogatása Baranya megyében Aezél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökhelyettese látogatást tett Baranya megyében. Kedden délután a megyei tanács szék- házában dr. Nagy József, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és a megye több más vezetője fogadta a vendéget. Aezél György szerdán délelőtt — Lukács Jánosnak, az MSZMP pécsi Városi Bizottsága első titkárának és Wieder Bélának, Pées megyei Város tanácselnökének társaságában — felkereste az újjáépített, évszázados múltú Szabolcs-bányatelepi Általános Iskolát, ezután a vasasi lakótelep Petőfi Művelődési Házában — mint a megye országgyűlési képviselője — választóival találkozott. Aezél György délután » megyei tanács székhazában a Pécsi VIII. Magyar Játékfilm-szemle résztvevőinek képviselőivel folytatott eszmecserét a filmművészet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt dr. Orbán László kulturális miniszter. Ír. Nagy József, a Megyei "’ártblzottság első titkára és "'óth Dezső, az MS^MP Közön ti Bizottságának osztály- ezető-helyettese. A nap híreiből Nemes Dezső Beles-Kiskun megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskémében a megyei pártbizottság székházéban Horváth István, a pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye életéről. Ezután Nemes Dezső a Városföldi Állami Gazdaságot kereste fel. A 7200 hektáros, évi 300 millió forint termelési értéket produkáló mezőgazdasági nagyüzem eredményeit és terveit Mor- srner Miklós igazgató ismertette. A program délután a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában folytatódott, ahol Nemes Dezső ezután kötetlen beszélgetést folytatott a fiatal gyár szocialista, brigádvezetőivel. Kecskemét új közművelődési intézményeinek megtekintése után az MSZMP Báós-Kiskun megyed Oktatási Igazgatóságán fogadták a Politikai Bizottság tagját. Ott az intézmény tanáraival és a megyeszékhely felsőfokú tanintézeteinek marxizmust-leninizmust oktató tanáraival a pártok tatás helyzetéről folytatott eszmecserét Nemes Dezső. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének tanácskozása A magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége tegnap délelőtt vitatta meg a szövetség tavaly végzett munkájáról készült beszámolót, s határozott Idd mnnkatervérőL A tanácskozáson, amelyet a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában tartottak, többek között elmondták, hogy 1975- ben tovább növekedett a nyelvoktató iskolák, valamint a tanulók létszáma. Jelenleg 74 iskolában 122 nevelő több mint 6100 nemzetiségi tanulóval foglalkozik, ami azt jelenti, hogy ebben a tanévben 663 fővel emelkedett a tanulók száma. Javult az oktatónevelőmunka színvonala is. Több községben, mint Kondoroson. Keszegen, Bánkon bevezették a szlovák nyelv- oktatást az óvodákban. Jelenleg 36 óvodában 46 óvónő 1430 gyermeket oktat anyanyelvűn. Továbbképzés a kereskedelmi szakembereknek A járási hivatalok élefeni- Ezer gazdasági és kereskedelmi osztályvezetőinek, valamint a Városi tanácsok termelési-, ellátási- és felügyeleti osztályvezetőinek január 12 és 22 között továbbképző tanfolyamét szerveztek Mát- raszentimrén. A továbbképzés célja a negyedik ötéves terv értékelése, az ötödik ötéves terv feladatainak a meghatározása, az új gazdaságpolitikai szabályozók értelmezése. Tájékoztató hangzik el többek között aktuális társadalompolitikai feladatokról, időszerű elméleti és szakmai kérdéseket dolgoznak fel az állami törvényességi felügyelet ellátásáról, annak módszereiről a fogyasztási-, az ipari- és a termelőszövetkezetekben. Egy mondatban — A Mecsekálján — amely napok óta az ország legmelegebb térsége — a szokatlanul enyhe Januári Időjárás hatására kinyíltak a koratavaszi virágok. — Szerdán Dombóváréit ünnepélyes külsőségek között felavatták a Csavaripari Vállalat mintegy 165 millió forintos költséggel létrehozott új gyárát. zások számát emel, s ezek közé sorolható az is, hogy csaknem 10 ezer hektárral kevesebb kalászost vetettek a gazdaságok. Legnagyobb gondot mégis a zöldséget termőföld 19 százalékos csökkenése okozta, s ez egyben azt is jelzi, hogy továbbra is megoldásra vár a zöldségéilátás javítása. A kalászosok termésátlaga — a rizs kivételével, amely 33 százalékkal emelkedett — nem érbe el az 1974. évi hozamot Növekedett viszont a kukorica, a napraforgó és a cukorrépa vetésterülete. Ezeknek a növényeknek — főleg a napraforgó és a kukorica esetében — a terméseredménye is jóval felülmúlta az elmúlt időszakét Hozzájárult ehhez többek között az is, hogy a műtrá- gy a - felh asznál ás egy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedett A növénytermesztés intenzív fejlődését jelzi az fparszerű technológiák további terjedése is. A termelőszövetkezetek zárt rendszerbe tartozó területe 82 ezer hektárról 124 ezer hektárra nőtt. Ezen bélül a kukorica vetésterülete 20, a cukorrépáé 47, a napraforgóé 39, a lucernáé 10, a rizsé 20, a szójáé 79 százalékkal emelkedett. Az állattenyésztésről kimutatható : a szarvasmarhatartásban csökkent a tehenek létszáma és szaporulata, valamint a tejtermelés. Minimálisan ugyan, de az 1974. évihez viszonyítva kevesebb a sertések és a kocák száma is. A baromfitenyésztésben az állomány koncentrálódott, a juh ágazatban pedig mind a létszám, mind a termelési színvonal emelkedett. Az állattenyésztés gondjait alapvétőéin a takarmánytermesz- tés hiányosságai idézték elő. A szálas takarmányoknak sem a mennyisége, sem a minősége nem érte .el a kellő szintet, annak ellenére, hogy erre a lehetőség megvolt. Ez jelentősen hozzájárult a szarvasmarha ágazat visszaeséséhez, míg az aö- ralktakarmány-termelés magasabb színvonala a többi ágasat szintentartását, illetve fejlődését biztosította. Az iparszerű rendszerek bővülése, a területi ós termelési koncentráció elősegítette a termelőszövetkezetek beruházásainak növekedését. A* előző évekhez viszonyítva tovább csökkent az építési és emelkedeit a gépvásárlási beruházások aránya. A termelőszövetkezetek be-, ruházásának összesített értéke meghaladja a 900 millió forintot, a növekedés az elmúlt évhez mérve mintegy 12 százalék. Emelkedett a saját pénzeszköz és az állami támogatás felhasználása, csökkent a hitelek részaránya. Szolnok megye termelőszövetkezeted az 1974-es évhez hasonlóan mintegy 7.5 milliárd forint értéket termeltek. A nettó árbevétel emelkedett, de a tervezeti ütemet meghaladja a termelési költségek növekedése. Ezek az átlagszámok, s hogy melyik üzemnek milyen része van az eredményekben az kiderül a hónán második felében kezdődő zárszámadási közgyűléseken, melyek közül a megyében a2 elsőt, a korábbi évek hagyományát folytatva, az alattyá- nyí—jászteleki Tolbuchin Termelőszövetkezet tartja meg e hét péntekén. b. á Klssiiiier a Siovjetnniia látogat (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)
