Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉTLAP 1976. Január 13. S^'slüciggScatassfröfök; nyomában ix S0&ÁPESI [ TUDOMÁNY-TECHNIKA %Staw’ Gép-pró!iák a „bolygóvárosban” Orosházán a BiSOM-GIGilNT Ha a szellemes címet — Nagyító — a kereskedelmi termékek minőségét rend­szeresen elemző lap nem sa­játította volna ki már ko­rábban, Nemes György mű­sorának is ez lenne az igazán találó címe. Egyórás összeál­lításban ugyanis a legkülön­bözőbb rádióműsorokból idéz — teljes riportot, egy-egy zeneszámot, apró részletet, vagy csupán egy-egy monda­tot — teljesein önkényesem, saját szájíze szerint. Ám, ez­zel, hogy az elhangzott rá­dióműsorokból valamit ki­emel, tulajdonképpen na­gyító alá is helyezi az epi­zódot, mintegy olyan dolgok­ra hívja fel a figyelmünket, amelyek mellett esetleg el­mentünk volna. De nemcsak ezért nagyító Nemes György7 műsora, sokkal inkább azért a sziemléletért, ahogy mind­ezt teszi. Mert mi is végső fokom ez az összeállítás? 01}7an gon­dolatfüzér, (ha úgy tetszik jegyzetek fűzére) amely egy minden felett elgondolkod­ni képes embernek szabad asszociációkra ad lehetősé­get. S itt, ezen a ponton vá­lik a Hogy volt?! önálló mű­sorra. Nemes György ugyan­is érdekes dolgokat mond. Sőt, nemcsak egyszerűen ér­dekeseket, hanem megszívle­lendőket is. Ahhoz például, hogy meditálni kezdjen: ma vajon harminc vagy ötvén év egy emberöltő, elég neki csupán egyetlen rövid kije­lentést idézni az egyik rádió­műsorból. S máris, ironiku­san, könnyed hangon, ám mégis gondolatokat ébreszt­ve, egy sor fontos dologról kezd beszélni, irodalmunk mai helyzetéről, változó szemléletünkről, egyebekről. De, hogy egy másik példát említsünk: Nemes György jegyzete legalább olyan frappáns, mint az idézet, amelyet Petbess István soro­zatából, a Mi férfiak... egyik adásából választott. Hogy volt — mondom ón is Nemes György műsorára. Vagyis: jó ötlet ez a soro­zatnak induló új műsor, mert arra is, amit más műsorok­ból választ ki, s arra is, amit ezek kapcsán elmond ne­künk, érdemes odafigyelni. Stip-stop Munkaügyi szakértő isme­rősömtől az új rendelet, a népszerűén „létszámstopnak” nevezett után érdeklődöm. A rendelet még nem jelent meg, amikor már felhívta a figyelmem erre a rádiómű­sorra. S Domány András ri­portját az elmúlt héten való­ban érdemes volt végighall­gatni. Mert huszonöt perc bőven elég volt neki ahhoz, hogy körbejárja az admi­nisztratív létszám „befa­gyasztása” körüli bonyodal­makat, azt, kinek: milyen fé­lelmei, fenntartásai vannak e rendelettel kapcsolatban, s ahhoz is, hogy e kel­lemetlen és mégis szüksé­ges intézkedés célját az in­tézkedést hozók szándékát is világosan megmutassa. Sokoldalú, alapos riportot persze máskor is hallottunk már a rádióban, de ez a műsor most egy másik, egy­re erősödő tendenciára is jó példa. A rádió észrevehetően egyre infcábh törekszik arra, hogy az embereket leginkább tóglalkoztató problémákra gyorsan — ahogy ma divatos -zóval mondjuk —1 „idősze- :■ "jan” reagáljon. — trömböczky — A modem nagyvárosok ko­mi kisebb alvó- és „bolygó” városok találhatók. Budapest körül is akad néhány ilyen. Szentendre például a művé­szetek „bolygóvárosa”. Vác az építőanyagiparé, Gödöllő pedig a tudományos kutatá­soké. Pontosabban: a mező- gazdasággal foglalkozó tudo­mányoké. Az Agrártudományi Egye­tem kutatói és a már világ­szerte ismert KÄTKI, a Kis­állattenyésztési Kutatóintézet mellett talán kevesebben is­merik az MGI-t, a Mezőgaz­dasági Gépkísárleti Intézetet. Ennek munkájáról adott tá­jékoztatást Balázs Ferenc igazgatóhelyettes. A 850 fővel dolgozó inté­zet két gödöllői telepén csak mintegy hatszázan dolgoznak. A többiek, az intézet sajátos szervezeti formájának meg­felelően az országban szana­szét, azokban az állami gaz­daságokban, amelyekkel az intézet szerződés alapján együttműködik. Hiszen az új, bevezetésre kerülő gépeket nemcsak a gödöllői laborató­riumokban „tesztelik”, hanem a különböző gazdaságok, ter­melőszövetkezetek földjein, a gyakorlatban is kipróbálják. Magyar és külföldi gép­újdonságokkal egyaránt foglalkoznak, a nemrég gyártott új Rába- Steiger traktortól a lengvel BISOM-GIGANT és az NDK- beli FORTSCHRITT gabona- kombájnokig, valamint a nyugatnémet gyártmányú Becker-vetőgépig. Ezek kö­zül nem mindegyik kerül a magyar mezőgazdaságban széles körű bevezetésre,, van olyan is, amelynek vizsgála­tát sajátos jellegű szellemi- exportként, bérmunkában végzik a külföldi gyártó cég megrendelésére. Az 1974-es évben például az ilyen jellegű bérmunkák­kal egymillió forint értékű nyugati és 700 ezer forintnak Űjfajta olajégőt fejlesztet­tek ki a japán Matsushita cég kutatói, amely az eddi­gieknél jóval kedvezőbb ha­tásfokkal égeti el a tüzelő­anyagot, ami azt eredménye­zi, hogy az égéstermékek ke­vésbé szennyezik a levegőt. E kettős előnyt azáltal érték el, hogy az olajat ultrahan­gos porlasztással finom köd formájában juttatták be a tüzelőtérbe. A rezgésszám ál­landóságát automatikus frek­vencia-szabályozóval oldot­ták meg, az olaj tökéletes el­égetéséhez szükséges levegő­mennyiséget pedig külső és megfelelő szocialista valutát hozott az intézet a népgazda­ságnak, bizonyítva: nemcsak a közvetlen, gyakorlati munkát segí­ti a tudományos kutatás Gödöllőn, hanem a kül­kereskedelemben is részt vesz. Sokhelyütt folynak az in­tézet vizsgálatai az ország­ban: a Rába-Steiger traktort például energetikai szem­pontból a Lajta—Hansági­állami gazdaságban ellenőr­zik. A már említett BISOM- GIGANT gabonakombájn az ősszel Orosháza környékén vett részt a kukorica betaka­rításában, olyan, sajátos, a kukoricához „idomított” adapterrel, amelyet az oros­házi MEZŐGÉP vállalatnál dolgoztak ki. A termelő gaz­daságokkal való kapcsolat természetesen kétirányú: megesik, hogy nem az inté­zet által behozott vagy vál­lalt gépet „adják ki” valaho­vá, hanem a valahol vidéken kidolgozott új gép „vizsgá­zik” a gödöllői laboratóri­umokban, mint például a TORNADA—5, a hódmező­vásárhelyi MEZŐGÉP által gyártott szervestrágya szóró­gép, amelynek minősítő vizs­gálatai'most fejeződtek be, és az intézet - széleskörű alkal­mazásra ajánlotta az új gép­típust. A méréstechnikai osztályon éppen a vetőgápek méréspon­tosságát meghatározó új mű­szerrel kísérleteznek. Ha ez beválik, a vetőmag-takaré­kosság fontos eszköze lehet. Másik, érdekes újdonság a kukorica zúzva betakarításá­nál alkalmazható, a betakarí­tott zúzalék tárolására szol­gáló földfeletti, falközi siló. Mint ez is mutatja, nevével belső csőből álló kettős keverö- szerkézettel érték el. Az ult­rahangos olajégő fütőtelje- sítménye tág határok között — 4000 kalóriától 40 000 ka­lóriáig — szabályozható, ami a hagyományos kon­strukciók egyikével sem va­lósítható meg. Az új olajégő további előnye, hogy jófor­mán alig hallható halk züm­mögéssel működik. Fúvóka- furaia — az eddigi 0,25—0,30 mm-es fúvókák helyett — 4 milliméter átmérőjű, így az eldugulástól nem kell tarta­ni. Az oszcillátorral egybe­szerelt égő súlya mindössze 12,5 kilogramm, ellentétben nemcsak gépek, hanem az azokhoz kapcsoló­dó berendezések -kikísérlete­zése is az intézet hatásköré­be tartozik. A kísérleti, 250 vagonos silót a komáromi ál­lami gazdasággal együtt működtetik, 300. hektárról ta­karították be az ebben tárolt termést. A zúzalék a hizlalt szarvasmarhák számára ki­tűnő takarmánynak bizonyul. A vizsgálatok egyik iránya az úgynevezett gépsor-vizs­gálat. A modem mezőgazda­ságban mind nagyobb szere­pet kapnak az olyan komp­lex géprendszerek, amelyek egy-egy terményfajtának szinte minden munkáját gé­pesítik. Viszont az új gépso­roknál óhatatlanul adódhat olyan jelenség, hogy csak a gyakorlatban derül ki: a sor egyik elemének kapacitása vagy elégtelen működése az égési: géprendszer munkáját „leblokkolja”, zavarja. Az ilyen szűk keresztmetszetek felszámolásával is foglalkoz­nak Gödöllőn, valamint az­zal, hogy megállapítsák: egyes munkafázisok vissza­maradó kézimunkaigénye mennyi, és ezt hogyan lehet kiküszöbölni. Ilyen vizsgálat tárgya volt az FMC elnevezésű paradi­csombetakarító gépsor, amellyel a csányi állami gaz­daságban dolgoztak, az idei évben pedig a szovjet gyártmányú KSZ 2-cs jelű paradicsomkom- bájn paramétereit vizs­gálják. A dr. Bánházi Gyula által vezetett intézet, amely az 1870-ben alakult Magyaróvá­ri Gépkísérleti Állomás jog­utódja, és mint ilyen, nem­rég centenáriumát ünnepel­hette, remélhetőleg a követ­kező évszázadban is a mo­dern magyar mezőgazdaság egyik bázisa lesz. Sz. J. A környezefvédslem 112 módja A KGST-országok környe­zetvédelmi tanácsa hozzálá­tott az 1980-ig terjedő közös munkák programjának gya­korlati megvalósításához. A program felöleli a szociális-, gazdasági-, jogi-, higiéniai szempontokat. Ezen belül ki­terjed olyan kérdésekre, mint a víz és a talaj szennyezett­ség elleni védelme, a víz bio­lógiai tisztításának módsze­rei, a levegőtisztaság védel­mére irányuló kísérletek, a zajártalom elleni harc, az élővilág és tájvédelem. A program továbbá előirányoz­za az új technológiai folya­matok bevezetését az ipar­ba, amelyek lehetővé teszik, hogy minimálisra csökkent­sék a környezet ipari szeny- nyezetteégét. Összesen 112 témán dol­goznak. A munkában a KGST tagországok és Jugoszlávia 360 kutatóintézete és tervező­irodája vesz részt. BőringerH) hallókészülék A colfieMi Technológiai Intézet egyik tanára húsz — különböző frekvenciájú han­gokra reagáló — vibrátorból álló műszert szerkesztett, me­lyet a mellkas körül és az al­karok belső részén kell fel­erősíteni. A professzor szerint a kü­lönböző hanghullámokat a bőrével érzékelő süket egyén idővel meg tudja különböz­tetni egymástól, A süketen született kisgyermek e mű­szer segítségével állítólag 2—3 év alatt megtanul be­szélni, A' szupernóvák robbanásai Galaktikánkban észrevehető hatást gyakorolnak a Föld bioszférájára és e hatás nyo­mait megőrzik a fák évgyű­rűi is. E feltételezésekből in­dultak ki szovjet kutatók, akik a Szovjetunióban élő legősibb növények — az aműri vörösfenyő és a fára emlékeztető árosa nevű bo­kor évgyűrűit vették vizsgá­lat alá. Az összes tanulmá­nyozott fa közül a legöregebb egy 807 éves árosa volt, ame­lyet Közép-Ázsia hegyei kö­zött, a tenger szintje felett 3500 méter magasban talál­Ma már természetes, hogy ha az embernek valami sür­gős elintéznivalója van, egy­szerűen felemeli a telefon­kagylót, és feltárcsáz néhány számjegyet. Már az is nagy kényelmet jelent, amikor egy-egy városon belül élhe­tünk ezzel a lehetőséggel. Még nagyszerűbb dolog, hogy ma már más városok, más országok telefonállomá­saival is pillanatokon belül kapcsolatba léphetünk, egy­szerű tárcsázás útján. Tetszőleges távválasztás Nagyot kellett fejlődnie a távbeszélő-technikának, hogy ez lehetővé váljék. A távvá­lasztás megteremtésének fel­tétele a minél tökéletesebb automatizáció volt. Minde­nekelőtt fel kellett számolni a régi kézikapcsolású köz­pontokat, de még a gyakran javításra szoruló, viszonylag lassan, lépésenként működő ún. rotaryrendszerű telefon- központokat is. Helyettük crossbar-rendszerű közpon­tok és alközpontok hálózatát kellett kiépíteni. A crossbar-rendszer lé­nyegét elárulja az elnevezé­se (a cross angol szó keresz­tezést, a bar szó pedig rudat jelent). A készüléket mini­mális mozgással dolgozó kapcsológépnek tekinthetjük. Az eletromágnessel működ­tetett rudak rácsszerűen, egymásra merőlegesen he­lyezkednek el. Az összekötte­tést több kapcsológépen két működésbe hozott rúd ke- resztezési pontjának az érintkezése hozza létre. A crossbar-rendszerű kapcsoló­gép két nagy előnye: rend­kívül megbízható, és gyors működésű (a másodperc huszadrésze alatt végez kap­csolást). E speciális automata köz­pontokkal először több nagy vidéki városunkat látták el, majd a budapesti központok­ban is elkezdték a berende­zések cseréjét. A munka elő­rehaladtával egyre nőtt azoknak’ az állomásoknak a száma, amelyeket bekapcsol­hattak a távhívó hálózatba. Ezzel párhuzamosan azon­ban meg kellett oldani egy lényeges, feladatot, először is Budapesten: át kellett tér­ni az automatikus időszám­lálásra. Erre azért volt szük­ség, mert automatikus távhí­vás esetén az interurbán vo­nalból kiiktatódik az a sze­mély, aki korábban a kap­csolást létrehozta és elszá­molás céljából a beszélgetés időtartamát feljegyezte. Az idcszámlálás bevezetése egy­ben arra igyekezett rászok­tatni a helyközi beszélgető­ket, hogy „spórol ósabban” társalogjanak. A cél az volt. hogy a táv­hívó hálózatunkba bekapcso­lódó belföldi és külföldi te­lefonálók mihél kevesebb- szer kapcsoljanak foglaltsági jelzést. Ilyenkor ugyanis a gépek felépítik a kapcsolást, vonalat foglalnak le, de nem jöhet létre a beszélgetés, mert az automatákra nem lehet rábízni a bontást. Az automatikus időszámlá­tak. A fa-matuzsálem első évgyűrűje 1163-ból szárma­zik. A fa létezése óta tehát legalább három szupernóva robbant fel: 1572-ben, 1604- ben és körülbelül 1700-ban. Az öreg fa évgyűrűinek elemzése során megállapítot­ták, hógy a szupernóvák fel­robbanása után hirtelen le­fékeződött a növény fejlődé­se, amely a robbanás után 15—16 évvel minimális volt, és a korábbi növekedési ütem csak a csillag-katasztrófa után 30 évvel állt helyre. Az érdekes jelenséget to­vább tanulmányozzák. lás bevezetése végső soron azt eredményezte, hogy Bu­dapesten napközben 3, az esti és éjszakai órákban 6 percenként ugrik egyet a számláló és „számít fel” 1 forintot. A vidéket pedig há­rom díjövezetre osztották fel, s az oda tartozó állo­másokkal való beszélgetéskor 40, 20 és 15 másodpercenként ugrik egyet a számláló. Ugyanezt a rendszert a kül­földi összeköttetések viszony­latában is megvalósították, persze jóval magasabb tari­fával. Az 1937-es nemzetközi sta­tisztikák szerint abban az év­ben mintegy 40 millió tele­fonéi öfizető volt a földkerek­ségen. Számuk 1970-re 235 millióra növekedett, ma pe­dig már megközelíti a 300 milliót. A végső cél az len­ne, hogy a világ bármelyik telefonállomása automatiku­san kapcsolatba léphessen bármelyik másikkal. Ehhez mindenekelőtt az egyes or­szágokon belül kell megvaló­sítani: a teljes táwálasztó rendszert. Ezt eddig csak na­gyon kevés országban tudták megoldani. Azt viszont már­is elérték, hogy a földkerek­ség telefonjainak 95 százalé­ka valamilyen automata központhoz csatlakozik. A világtáv választás meg­valósulásáig még sokféle akadályt le kell küzdeni. Legfontosabb közülük az egységes teleíonszám-rend- szer megteremtése. A Nem­zetközi Távközlési Unió (ITU) 1961 óta dolgozik a telefon­világhálózat automatizálásá­nak tervén. Kidolgozott egy nemzetközi telefonszám- rendszert, amelyet 2000-ig a világ minden távbeszélő hú - lózattal rendelkező országú • ban bevezetnek. A világtele- fonszám 13-19 jegyű lesz. A". automatizált világtelefon tér- ve kilenc földrajzi térség:" osztja fel a világot. Ez»’: mindegyikének saját irány í - tószáma lesz. R tárcsázás végnapja? Ha a telefon csak besto’ - getésre szolgálna! fejlődé ? akkor is megállíthatatlr lenne. De egyre gyakrabbc » fog adatokat továbbítani a. számítógépekhez a teleíor - vonal, s később a hangokon, jeleken kívül képeket is. Mindez tovább fokozza a jelentőségét. A tárcsát nyomógombok fogják felváltani, s ezzel meggyorsul majd a hívás művelete, csökkennek a hi­balehetőségek. A készüléke­ket el fogják látni olyan szerkezettel, amely mindad­dig automatikusan hívja majd a foglalt számot, míg az jelentkezik. Beszélgetés közben a telefon jelezni fog­ja, ha a beszélőt más is hív­ja. Ekkor félbeszakíthatja a társalgást, beszélhet a másik hívóval is, majd folytathat­ja az első beszélgetést. Le­hetséges lesz a hívásoknak egy másik számra való át­kapcsolása is, ha valaki egy megfelelő kódot továbbít majd a telefonközponthoz. B. I. » Olajporlasztás—ultrahanggal I távbeszélés távlatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom