Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉTLAP 1976. Január 13. S^'slüciggScatassfröfök; nyomában ix S0&ÁPESI [ TUDOMÁNY-TECHNIKA %Staw’ Gép-pró!iák a „bolygóvárosban” Orosházán a BiSOM-GIGilNT Ha a szellemes címet — Nagyító — a kereskedelmi termékek minőségét rendszeresen elemző lap nem sajátította volna ki már korábban, Nemes György műsorának is ez lenne az igazán találó címe. Egyórás összeállításban ugyanis a legkülönbözőbb rádióműsorokból idéz — teljes riportot, egy-egy zeneszámot, apró részletet, vagy csupán egy-egy mondatot — teljesein önkényesem, saját szájíze szerint. Ám, ezzel, hogy az elhangzott rádióműsorokból valamit kiemel, tulajdonképpen nagyító alá is helyezi az epizódot, mintegy olyan dolgokra hívja fel a figyelmünket, amelyek mellett esetleg elmentünk volna. De nemcsak ezért nagyító Nemes György7 műsora, sokkal inkább azért a sziemléletért, ahogy mindezt teszi. Mert mi is végső fokom ez az összeállítás? 01}7an gondolatfüzér, (ha úgy tetszik jegyzetek fűzére) amely egy minden felett elgondolkodni képes embernek szabad asszociációkra ad lehetőséget. S itt, ezen a ponton válik a Hogy volt?! önálló műsorra. Nemes György ugyanis érdekes dolgokat mond. Sőt, nemcsak egyszerűen érdekeseket, hanem megszívlelendőket is. Ahhoz például, hogy meditálni kezdjen: ma vajon harminc vagy ötvén év egy emberöltő, elég neki csupán egyetlen rövid kijelentést idézni az egyik rádióműsorból. S máris, ironikusan, könnyed hangon, ám mégis gondolatokat ébresztve, egy sor fontos dologról kezd beszélni, irodalmunk mai helyzetéről, változó szemléletünkről, egyebekről. De, hogy egy másik példát említsünk: Nemes György jegyzete legalább olyan frappáns, mint az idézet, amelyet Petbess István sorozatából, a Mi férfiak... egyik adásából választott. Hogy volt — mondom ón is Nemes György műsorára. Vagyis: jó ötlet ez a sorozatnak induló új műsor, mert arra is, amit más műsorokból választ ki, s arra is, amit ezek kapcsán elmond nekünk, érdemes odafigyelni. Stip-stop Munkaügyi szakértő ismerősömtől az új rendelet, a népszerűén „létszámstopnak” nevezett után érdeklődöm. A rendelet még nem jelent meg, amikor már felhívta a figyelmem erre a rádióműsorra. S Domány András riportját az elmúlt héten valóban érdemes volt végighallgatni. Mert huszonöt perc bőven elég volt neki ahhoz, hogy körbejárja az adminisztratív létszám „befagyasztása” körüli bonyodalmakat, azt, kinek: milyen félelmei, fenntartásai vannak e rendelettel kapcsolatban, s ahhoz is, hogy e kellemetlen és mégis szükséges intézkedés célját az intézkedést hozók szándékát is világosan megmutassa. Sokoldalú, alapos riportot persze máskor is hallottunk már a rádióban, de ez a műsor most egy másik, egyre erősödő tendenciára is jó példa. A rádió észrevehetően egyre infcábh törekszik arra, hogy az embereket leginkább tóglalkoztató problémákra gyorsan — ahogy ma divatos -zóval mondjuk —1 „idősze- :■ "jan” reagáljon. — trömböczky — A modem nagyvárosok komi kisebb alvó- és „bolygó” városok találhatók. Budapest körül is akad néhány ilyen. Szentendre például a művészetek „bolygóvárosa”. Vác az építőanyagiparé, Gödöllő pedig a tudományos kutatásoké. Pontosabban: a mező- gazdasággal foglalkozó tudományoké. Az Agrártudományi Egyetem kutatói és a már világszerte ismert KÄTKI, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet mellett talán kevesebben ismerik az MGI-t, a Mezőgazdasági Gépkísárleti Intézetet. Ennek munkájáról adott tájékoztatást Balázs Ferenc igazgatóhelyettes. A 850 fővel dolgozó intézet két gödöllői telepén csak mintegy hatszázan dolgoznak. A többiek, az intézet sajátos szervezeti formájának megfelelően az országban szanaszét, azokban az állami gazdaságokban, amelyekkel az intézet szerződés alapján együttműködik. Hiszen az új, bevezetésre kerülő gépeket nemcsak a gödöllői laboratóriumokban „tesztelik”, hanem a különböző gazdaságok, termelőszövetkezetek földjein, a gyakorlatban is kipróbálják. Magyar és külföldi gépújdonságokkal egyaránt foglalkoznak, a nemrég gyártott új Rába- Steiger traktortól a lengvel BISOM-GIGANT és az NDK- beli FORTSCHRITT gabona- kombájnokig, valamint a nyugatnémet gyártmányú Becker-vetőgépig. Ezek közül nem mindegyik kerül a magyar mezőgazdaságban széles körű bevezetésre,, van olyan is, amelynek vizsgálatát sajátos jellegű szellemi- exportként, bérmunkában végzik a külföldi gyártó cég megrendelésére. Az 1974-es évben például az ilyen jellegű bérmunkákkal egymillió forint értékű nyugati és 700 ezer forintnak Űjfajta olajégőt fejlesztettek ki a japán Matsushita cég kutatói, amely az eddigieknél jóval kedvezőbb hatásfokkal égeti el a tüzelőanyagot, ami azt eredményezi, hogy az égéstermékek kevésbé szennyezik a levegőt. E kettős előnyt azáltal érték el, hogy az olajat ultrahangos porlasztással finom köd formájában juttatták be a tüzelőtérbe. A rezgésszám állandóságát automatikus frekvencia-szabályozóval oldották meg, az olaj tökéletes elégetéséhez szükséges levegőmennyiséget pedig külső és megfelelő szocialista valutát hozott az intézet a népgazdaságnak, bizonyítva: nemcsak a közvetlen, gyakorlati munkát segíti a tudományos kutatás Gödöllőn, hanem a külkereskedelemben is részt vesz. Sokhelyütt folynak az intézet vizsgálatai az országban: a Rába-Steiger traktort például energetikai szempontból a Lajta—Hanságiállami gazdaságban ellenőrzik. A már említett BISOM- GIGANT gabonakombájn az ősszel Orosháza környékén vett részt a kukorica betakarításában, olyan, sajátos, a kukoricához „idomított” adapterrel, amelyet az orosházi MEZŐGÉP vállalatnál dolgoztak ki. A termelő gazdaságokkal való kapcsolat természetesen kétirányú: megesik, hogy nem az intézet által behozott vagy vállalt gépet „adják ki” valahová, hanem a valahol vidéken kidolgozott új gép „vizsgázik” a gödöllői laboratóriumokban, mint például a TORNADA—5, a hódmezővásárhelyi MEZŐGÉP által gyártott szervestrágya szórógép, amelynek minősítő vizsgálatai'most fejeződtek be, és az intézet - széleskörű alkalmazásra ajánlotta az új géptípust. A méréstechnikai osztályon éppen a vetőgápek méréspontosságát meghatározó új műszerrel kísérleteznek. Ha ez beválik, a vetőmag-takarékosság fontos eszköze lehet. Másik, érdekes újdonság a kukorica zúzva betakarításánál alkalmazható, a betakarított zúzalék tárolására szolgáló földfeletti, falközi siló. Mint ez is mutatja, nevével belső csőből álló kettős keverö- szerkézettel érték el. Az ultrahangos olajégő fütőtelje- sítménye tág határok között — 4000 kalóriától 40 000 kalóriáig — szabályozható, ami a hagyományos konstrukciók egyikével sem valósítható meg. Az új olajégő további előnye, hogy jóformán alig hallható halk zümmögéssel működik. Fúvóka- furaia — az eddigi 0,25—0,30 mm-es fúvókák helyett — 4 milliméter átmérőjű, így az eldugulástól nem kell tartani. Az oszcillátorral egybeszerelt égő súlya mindössze 12,5 kilogramm, ellentétben nemcsak gépek, hanem az azokhoz kapcsolódó berendezések -kikísérletezése is az intézet hatáskörébe tartozik. A kísérleti, 250 vagonos silót a komáromi állami gazdasággal együtt működtetik, 300. hektárról takarították be az ebben tárolt termést. A zúzalék a hizlalt szarvasmarhák számára kitűnő takarmánynak bizonyul. A vizsgálatok egyik iránya az úgynevezett gépsor-vizsgálat. A modem mezőgazdaságban mind nagyobb szerepet kapnak az olyan komplex géprendszerek, amelyek egy-egy terményfajtának szinte minden munkáját gépesítik. Viszont az új gépsoroknál óhatatlanul adódhat olyan jelenség, hogy csak a gyakorlatban derül ki: a sor egyik elemének kapacitása vagy elégtelen működése az égési: géprendszer munkáját „leblokkolja”, zavarja. Az ilyen szűk keresztmetszetek felszámolásával is foglalkoznak Gödöllőn, valamint azzal, hogy megállapítsák: egyes munkafázisok visszamaradó kézimunkaigénye mennyi, és ezt hogyan lehet kiküszöbölni. Ilyen vizsgálat tárgya volt az FMC elnevezésű paradicsombetakarító gépsor, amellyel a csányi állami gazdaságban dolgoztak, az idei évben pedig a szovjet gyártmányú KSZ 2-cs jelű paradicsomkom- bájn paramétereit vizsgálják. A dr. Bánházi Gyula által vezetett intézet, amely az 1870-ben alakult Magyaróvári Gépkísérleti Állomás jogutódja, és mint ilyen, nemrég centenáriumát ünnepelhette, remélhetőleg a következő évszázadban is a modern magyar mezőgazdaság egyik bázisa lesz. Sz. J. A környezefvédslem 112 módja A KGST-országok környezetvédelmi tanácsa hozzálátott az 1980-ig terjedő közös munkák programjának gyakorlati megvalósításához. A program felöleli a szociális-, gazdasági-, jogi-, higiéniai szempontokat. Ezen belül kiterjed olyan kérdésekre, mint a víz és a talaj szennyezettség elleni védelme, a víz biológiai tisztításának módszerei, a levegőtisztaság védelmére irányuló kísérletek, a zajártalom elleni harc, az élővilág és tájvédelem. A program továbbá előirányozza az új technológiai folyamatok bevezetését az iparba, amelyek lehetővé teszik, hogy minimálisra csökkentsék a környezet ipari szeny- nyezetteégét. Összesen 112 témán dolgoznak. A munkában a KGST tagországok és Jugoszlávia 360 kutatóintézete és tervezőirodája vesz részt. BőringerH) hallókészülék A colfieMi Technológiai Intézet egyik tanára húsz — különböző frekvenciájú hangokra reagáló — vibrátorból álló műszert szerkesztett, melyet a mellkas körül és az alkarok belső részén kell felerősíteni. A professzor szerint a különböző hanghullámokat a bőrével érzékelő süket egyén idővel meg tudja különböztetni egymástól, A süketen született kisgyermek e műszer segítségével állítólag 2—3 év alatt megtanul beszélni, A' szupernóvák robbanásai Galaktikánkban észrevehető hatást gyakorolnak a Föld bioszférájára és e hatás nyomait megőrzik a fák évgyűrűi is. E feltételezésekből indultak ki szovjet kutatók, akik a Szovjetunióban élő legősibb növények — az aműri vörösfenyő és a fára emlékeztető árosa nevű bokor évgyűrűit vették vizsgálat alá. Az összes tanulmányozott fa közül a legöregebb egy 807 éves árosa volt, amelyet Közép-Ázsia hegyei között, a tenger szintje felett 3500 méter magasban találMa már természetes, hogy ha az embernek valami sürgős elintéznivalója van, egyszerűen felemeli a telefonkagylót, és feltárcsáz néhány számjegyet. Már az is nagy kényelmet jelent, amikor egy-egy városon belül élhetünk ezzel a lehetőséggel. Még nagyszerűbb dolog, hogy ma már más városok, más országok telefonállomásaival is pillanatokon belül kapcsolatba léphetünk, egyszerű tárcsázás útján. Tetszőleges távválasztás Nagyot kellett fejlődnie a távbeszélő-technikának, hogy ez lehetővé váljék. A távválasztás megteremtésének feltétele a minél tökéletesebb automatizáció volt. Mindenekelőtt fel kellett számolni a régi kézikapcsolású központokat, de még a gyakran javításra szoruló, viszonylag lassan, lépésenként működő ún. rotaryrendszerű telefon- központokat is. Helyettük crossbar-rendszerű központok és alközpontok hálózatát kellett kiépíteni. A crossbar-rendszer lényegét elárulja az elnevezése (a cross angol szó keresztezést, a bar szó pedig rudat jelent). A készüléket minimális mozgással dolgozó kapcsológépnek tekinthetjük. Az eletromágnessel működtetett rudak rácsszerűen, egymásra merőlegesen helyezkednek el. Az összeköttetést több kapcsológépen két működésbe hozott rúd ke- resztezési pontjának az érintkezése hozza létre. A crossbar-rendszerű kapcsológép két nagy előnye: rendkívül megbízható, és gyors működésű (a másodperc huszadrésze alatt végez kapcsolást). E speciális automata központokkal először több nagy vidéki városunkat látták el, majd a budapesti központokban is elkezdték a berendezések cseréjét. A munka előrehaladtával egyre nőtt azoknak’ az állomásoknak a száma, amelyeket bekapcsolhattak a távhívó hálózatba. Ezzel párhuzamosan azonban meg kellett oldani egy lényeges, feladatot, először is Budapesten: át kellett térni az automatikus időszámlálásra. Erre azért volt szükség, mert automatikus távhívás esetén az interurbán vonalból kiiktatódik az a személy, aki korábban a kapcsolást létrehozta és elszámolás céljából a beszélgetés időtartamát feljegyezte. Az idcszámlálás bevezetése egyben arra igyekezett rászoktatni a helyközi beszélgetőket, hogy „spórol ósabban” társalogjanak. A cél az volt. hogy a távhívó hálózatunkba bekapcsolódó belföldi és külföldi telefonálók mihél kevesebb- szer kapcsoljanak foglaltsági jelzést. Ilyenkor ugyanis a gépek felépítik a kapcsolást, vonalat foglalnak le, de nem jöhet létre a beszélgetés, mert az automatákra nem lehet rábízni a bontást. Az automatikus időszámlátak. A fa-matuzsálem első évgyűrűje 1163-ból származik. A fa létezése óta tehát legalább három szupernóva robbant fel: 1572-ben, 1604- ben és körülbelül 1700-ban. Az öreg fa évgyűrűinek elemzése során megállapították, hógy a szupernóvák felrobbanása után hirtelen lefékeződött a növény fejlődése, amely a robbanás után 15—16 évvel minimális volt, és a korábbi növekedési ütem csak a csillag-katasztrófa után 30 évvel állt helyre. Az érdekes jelenséget tovább tanulmányozzák. lás bevezetése végső soron azt eredményezte, hogy Budapesten napközben 3, az esti és éjszakai órákban 6 percenként ugrik egyet a számláló és „számít fel” 1 forintot. A vidéket pedig három díjövezetre osztották fel, s az oda tartozó állomásokkal való beszélgetéskor 40, 20 és 15 másodpercenként ugrik egyet a számláló. Ugyanezt a rendszert a külföldi összeköttetések viszonylatában is megvalósították, persze jóval magasabb tarifával. Az 1937-es nemzetközi statisztikák szerint abban az évben mintegy 40 millió telefonéi öfizető volt a földkerekségen. Számuk 1970-re 235 millióra növekedett, ma pedig már megközelíti a 300 milliót. A végső cél az lenne, hogy a világ bármelyik telefonállomása automatikusan kapcsolatba léphessen bármelyik másikkal. Ehhez mindenekelőtt az egyes országokon belül kell megvalósítani: a teljes táwálasztó rendszert. Ezt eddig csak nagyon kevés országban tudták megoldani. Azt viszont máris elérték, hogy a földkerekség telefonjainak 95 százaléka valamilyen automata központhoz csatlakozik. A világtáv választás megvalósulásáig még sokféle akadályt le kell küzdeni. Legfontosabb közülük az egységes teleíonszám-rend- szer megteremtése. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 1961 óta dolgozik a telefonvilághálózat automatizálásának tervén. Kidolgozott egy nemzetközi telefonszám- rendszert, amelyet 2000-ig a világ minden távbeszélő hú - lózattal rendelkező országú • ban bevezetnek. A világtele- fonszám 13-19 jegyű lesz. A". automatizált világtelefon tér- ve kilenc földrajzi térség:" osztja fel a világot. Ez»’: mindegyikének saját irány í - tószáma lesz. R tárcsázás végnapja? Ha a telefon csak besto’ - getésre szolgálna! fejlődé ? akkor is megállíthatatlr lenne. De egyre gyakrabbc » fog adatokat továbbítani a. számítógépekhez a teleíor - vonal, s később a hangokon, jeleken kívül képeket is. Mindez tovább fokozza a jelentőségét. A tárcsát nyomógombok fogják felváltani, s ezzel meggyorsul majd a hívás művelete, csökkennek a hibalehetőségek. A készülékeket el fogják látni olyan szerkezettel, amely mindaddig automatikusan hívja majd a foglalt számot, míg az jelentkezik. Beszélgetés közben a telefon jelezni fogja, ha a beszélőt más is hívja. Ekkor félbeszakíthatja a társalgást, beszélhet a másik hívóval is, majd folytathatja az első beszélgetést. Lehetséges lesz a hívásoknak egy másik számra való átkapcsolása is, ha valaki egy megfelelő kódot továbbít majd a telefonközponthoz. B. I. » Olajporlasztás—ultrahanggal I távbeszélés távlatai
