Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
1976. Január 11. . SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fi PÁRTBIZOTTSÁG HUTAROZOTT Az ötödik ötéves terv és az 1976. végrehajtásának megyei évi népgazdasági terv feladatairól Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága — mint arról tegnapi számunkban hírt adtunk — 1976. január 9-én nagyfontos- ságú ülést tartott, amelyen határozott az ötödik ötéves terv és az 1976. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának megyei feladatairól. A pártbizottság határozatának alapvető célja az, hogy megyénkben minden üzem, termelőszövetkezet, hivatal, intézmény dolgozó kollektívája hatékonyabb, szervezettebb, fegyelmezettebb munkával járuljon' hozzá, hogy a párt politikája, célkitűzései az új tervidőszakban és a most kezdődő évben is megvalósuljanak Szolnok megyében. A határozatok és feladatok magukban foglalják a közelmúlt fontos tapasztalatait is. melyek a gazdaságosabb munkára, a jobb üzem- és munkaszervezésre, az ésszerű takarékosság fontosságára hívják fel a figyelmet. Gondos és körültekintő munka előzte meg a most kezdődő tervciklus célkitűzéseinek megiogainaazu- sat, melynek során figyelembe vették a megye helyzetét és adottságait, azokat a gazdaságpolitikai célokat, feladatokat melyeket az ötödik ötéves népgazdasági tervről hozott törvény megszabott. I. Hz előző tervidőszak eredményei, tapasztalatai A megye dolgozóinak szorgalmas munkája és a negyedik ötéves népgazdasági tervben meghatározott feladatok végrehajtása révén Szolnok megye gazdasága az elmúlt tervidőszakban, a népgazdasághoz hasonlóan, tovább felődött. Nőtt a termelés. bővültek a szocialista üzemek, vállalatok anyagiműszaki alapjai, sok új létesítménnyel gazdagodott a megye. Mindez hozzájárult a lakosság életszínvonalának növekedéséhez.. szociális-, kulturális ellátásának javulásához. I Az ipari termelés folya- ■ matosan és dinamikusan, az országos növekedési ütemet meghaladó mértékben emelkedett, de elmaradt a negyedik ötéves terv időszakára tervezett megyei célkitűzéstől. Az elmúlt évben számos új ipari üzem létesült. mintegy tízezer embernek biztosítva münkahelyet Az iparosítás jelentős hatást gyakorolt nemcsak a megye gazdasági helyzetére, hanem előnyösen befolyásolta társadalmi, politikai viszonyainkat, a terület- és településhálózat fejlődését is. Az új üzemek létrehozása helyenként, míg áthidalták a kezdeti nehézségeket gondot okozott, és egy-egy telephelyen, gyáregységben korszerűtlen berendezésekkel, elavult gépekkel kényszerülnek termelni. Mégis, mindent összevetve megállapítható, hogy az öt évvel ezelőtt kialakított ipartelepítési program alapvetően helyes volt, mind gazdasági, mind társadalompolitikai céljait tekintve eredményeket hozott. A termelékenység, a hatékonyság javulásában a lehetségesnél szerényebb az előrehaladás, á tervidőszak utolsó éveiben tapasztalható a célokat megközelítő fejlődés. A terv szerint á termelés bővítését 50 százalékban a termelékenység fokozásával kellett volna fedezni, ez nem valósult meg. bár jobb és szervezett gazdálkodással elérhető lett volna. Az építőipar teljesítőképessége elmaradt a szükségletektől, számos ok miatt csak a tervidőszak végére teremtődtek meg a gyorsabb előrehaladás feltételei. A közlekedés ííjlc-ztésére vonatkozó céljaink nagy részét elértük, felépültek a tervezett létesítmények, a megye fő közlekedési útvonala korszerűsödött, fel új ült A beruházási tevékenységre a javuló tendencia jellemző, a tervezett jelentős beruházások nagy többsége elkészült, de még mindig van javítani való a tervezők, a beruházók és a kivitelezők együttműködésén. A kedvezőtlen jelenségek mellett azonban egészében tovább fejlődött a termelő üzemek gazdálkodása, gyarapodott vagyoha, fejlesztési forrása. A vezetés törekedett- — és nem eredménytelenül — a rentabilitás tartóssá tételére: a gazdasági egységek döntő többsége évek óta nyereségesen gazdálkodott. A mezőgazdaságban a ■ termelés növekedése a műszaki-technológiai fejlesztés hatására meggyorsult, korszerű alapokra helyeződött. A növénytermelés erőteljesen fejlődött, az állattenyésztésben viszont kihasználatlan tartalékok, megoldásra váró feladatok vannak. A mezőgazdasági üzemek korszerűsödtek területileg és szervezetileg egyaránt. 3 A lakosság jövedelme és ■ fogyasztása a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedett. A lakásépítési programot sikerült túlteljesíteni, 15 ezer lakás helyett több mint 18 ezer épült a megyében. Az’ infrastruktúra egyéb területein is száo eredmények születtek, ezekhez a lakosság is hozzájárult társadalmi munkájával, melynek értéke évről évre emelkedett, és a tervidőszakban meghaladta a fél- milliárd forintot. Az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedésben és a kereskedelemben, a városok, a községek gazdagításában elért eredmények a megye kommunistáinak, pártonkxvüli dolgozóinak áldozatos, szorgalmas munkáját dicsérik, amiért elismerés és tisztelet jár. A negyedik ötéves terv ■ eredményéi igazolják, hogy a part politikájának megyei végrehajtásáért; crt- tud-at-os munka folyt, s ennek révén megteremtődtek a következő tervidőszak gazdaságpolitikai céljai elérésének, megyei programja teljesítésének szilárd alapjai, jobb feltételei. Tényként kell viszont számolni azzal, hogy a gazdasági építőmunkát az ötödik ötéves terv időszakában a korábbiaknál nehezebb feltételek között folytathatjuk. Nem hagyhatók ugyanis figyelmen kívül azok a kedvezőtlen körülménye::. melyek a tőkés világgazdaságban az utóbbi években észlelt tendenciák következtében éreztetik káros Hatásukat népgazdaságunkban. Az . ötéves L-i.v érmék ellenére továbbra is dinamikus fejlődést irányoz elő, de bonyolultabb viszonyok közepette kell azt megvalósítanunk. A gazdasági előrehaladás egyik kulcskérdése, hogyan alakulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A népgazdasági terv a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk további erőteljes növekedés-évei számol. Fő cél a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, az ebben rejlő lehetőségek kihasználása. Népgazdaságunk számára a KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is az építőmunka szilárd, nemzetközi bázisát. Szélesedik a termelési együttműködés, a kooperáció, a kereskedelmi kapcsolatok, a szakosodás a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, amellyel már hosszú évek óta sokoldalú és tervszerű a gazdasági együttműködés, élénk az áruforgalom. il. Az ötödik ötéves terv megyei céljai A megye ötödik ötéves terve feladatainak meghatározásakor az általános gazdaságpolitikai célokat szem előtt tartva követelmény, hogy elsődleges figyelmet fordítsunk a gazdaság intenzív fejlesztésére. Alapvető feladat, hogy a következő öt évben elhárítsuk a gazdasági kibontakozást fékező akadályokat és tovább javítsuk társadalmi-, gazdasági életünk fejlődését megalapozó műszaki-, gazdasági bázisát. Az irányítás és a gazdálkodás szerves részét képezze az ésszerűség, a takarék-osság és hatékonyság követelménye. Mindhárom ágazatban feladat a gazdaságosság fokozása, a hatékonyság, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése; a népgazdasági igényeknek megfelelő gazdaságos termékszerA központi források mellett a helyi erőforrások körültekintő feltárásával és kihasználásával kell biztosítani a célok valóraváltásá- h-oz szükséges eszközöket. A helyi erőforrásoknak számottevő hányadát jelentse a társadalmi összefogás ki- szélesítése, tervszerű felhasználása, hatékonyságának fokozása. A tervezett feladatok végrehajtásával, erőforrásaink teljesebb kihasználásával hozzájárulunk a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztéséhez. kezet kialakítása, a termékek minőségének javítása; a jobb üzem- és munkaszervezés kibontakoztatása; a koncentráció, az ésszerű kooperáció és szakosodás megvalósítása; a műszaki színvonal emelése; a vállalati egyensúlyi helyzet fenntartása, és a meglevő kapacitások teljesebb kihasználása. I Az ipari termelést éven- ■ ként 7—8 százalékkal, 5 év alatt 40—45 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelésbővülés legalább 80 százaléka a munka termelékenységének növegkedésébői származzon a hatékonyság növelése, a termékszerkezet korszerűsítése, a tőkés export fokozása mellett. Az iparfejlesztés területileg továbbra is a kijelölt'll ipari centrumra összpontosuljon. A meglevő üzemek bővítése, rekonstrukciója, a néhány további új üzem telepítése révén 3—4 ezer új munkahely kialakítását lehet biztosítani. Indokolt az ipari szolgáltatások gyorsabb ütemű, öt év alatt 40—50 százalékos bővítése. Az elkövetkező öt esztendőben a következő új üzemek létesítésének szorgalmazására kell fokozott fiAz ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés feladatai gyeimet fordítani: növényolajgyár, a szoinoki II. húsüzem, a tiszafüredi tsz tejfeldolgozó üzem, a szolnoki 1000 hl/nap kapacitású tej- feldolgozó és 400 hl/nap kapacitású tejporító üzem, az 1000 vagon/év kapacitású univerzális hűtőház; a Ganz Villamossági Művek új transzformátor gyára; a BVM szolnoki gyárában gázbeton (könnyűbeton) szerkezetet előállító üzem; a PHYLAXIA Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat kar- bamid és foszfortermékgyártó, valamint takarmánykeverő üzeme. Az építőiparral szemben a m-egnövekedett szükségletek a megye építőiparának erőteljes fejlesztését követelik meg. A megyei székhelyű szocialista építőipar évenként 6—7 százalékkal növelje teljesítését. Különösen indokolt a szak- és szerelőipari kapacitás gyorsabb ütemű bővítése, amit a szakmunkás-ellátottság javításával kell megoldani. - A megyében működő építőipari szervezetek koncentráció és specializáció útján, valamint hatékonyabb együttműködéssel mindjobban feleljenek meg az építési igényeknek. 2 A mezőgazdaság terrne- ■ lését összességében mintegy 20 százalékkal, évente átlagosan 3—4 százalékkal — a munkatermelékenység növelésivel — kell biztosítani. A mezőgazdaságban is gon- dcekodni kell a munkaidő és valamennyi meglevő eszköz hatékony, racionális kihasználásáról. A növénytermelés hozamainak növekedését a termelési feltételek javításával, az iparszerű termelési rendszerek további elterjedésével. folyamatos korszerűsítésével kell elősegíteni. Az országosan is jelentős növényi kultúrák, a rizs és a szója termelését, valamint a magtermesztést a növekvő nép- gazdasági igényeknek megfelelően folytatni’ kell. Figyelmet kell fordítani a fajta megválasztására és szükség szerinti cseréjére, a talaj termőképességének fenntartására és javítására. A zöldségtermelés növelésével javítani kell a megye és elsősorban a városok zöldségellátásán. Fejleszteni kell a korai zöldségtermesztést. Az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése érdekében emelni kell a termelés színvonalát és az ágazat hozamait. Különösen fontos követelmény ez a szakosított állattenyésztő telepeken. A megye hústermelése összesen 30—35 százalékkal növekedjen. Azok az üzemek, ahol a lehetőségek adottak (öntözött legelőlerül el) a szarvas- marha -t e n y ás ősben, a hústermelésre szakosodjanak. 1930-ra el kell érni az évi 3 ezer liter átlagos tejhozamot. A sertéstenyésztésben a húsarányt javító fajták elterjesztése a cél. A juhtenyésztésben fejleszteni kell a lörzsállományt és a meglevő feltételek kihasználása mellett újabb szakosított telepeket is létre kell hozni. A háztáji gazdaságok továbbra is jelentős szerepet töltenek be a megye mező- gazdaságában — elsősorban a zöldség-gyümölcstermelésben és az ál’attartásban. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a nagyüzemi árutermelést kiegészítő feladataikat ellássák. Az ehhez szükséges támogatást a szocialista üzemek biztosítsák részükre. *St A közlekedés és. hírköz- lés területén a tömegközlekedés kulturáltabbá tétele érdekében autóbusz-pá- ] vaudvarok építése szükséges. Folytatni kell a megye úthálózatának korszerűsítését, kiterjesztve a másodrendű főútvonalakra. A szolnoki vasúti pályaudvar III. ütemének (teherpályaudvar) előkészítése, megkezdése, a Diesel-javító bázis kivitelezésének ütemes folytatása is feladatunk. Javítani kell Szolnok város távbeszélő készülékekkel való ellátottságán, ami egy 6 ezer állomásos Crossbar rendszerű központ kialakítását igényli. Meg kell kezdeni az új pcstaműszaki épület kivitelezését és szorgalmazni kell mielőbbi befejezését. Kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom 4 A megye kereskedelmi ■ • forgalmának 40—45 százalékos felfutása várható. A kereskedelmi forgalom az üzlethálózat mintegy 50 ezer négyzetméteres bővítését igényli. A korszerűtlen, kis alapterületű épületek megszűnése 8—10 ezer négyzetméter alapterület pótlását teszi szükségessé. Tovább kell növelni az ABC-áruházak, a szaküzletek számét, bővíteni kell az áruválasztékot. Kiegyensúlyozott kínálatot kell biztosítani a lakosság színvonalas ellátásához. 2 A vendéglátás forgalmá- ■ nak 30—35 százalékos növekedésére számíthatunk. A vendéglátásban fontos feladat a tömegétkeztstési igények kielégítése. Nagy kapacitású önkiszolgáló éttermeket kell létesíteni, mindenekelőtt Szolnokon. 3 Az idegenforgalom és az ■ üdülőkörzetek ellátásának javítására Jászberényben, Cserkeszőlőn, Berekfürdőn és Tiszafüreden Touring Szállót kell létesíteni. A Tisza II. Vízlépcső térségében kiépülő üdülőkörzet kereskedelmi és idegenforgalmi igényei kielégítésének feltételeit meg kell teremteni. Életkörülmények A települések infrastrukturális ellátottságának javítását az ésszerű differenciáltság és koncentrálás jellemezze, melyet a helységek regionális szerepkörének figyelembevételével kell megvalósítani. Cél az azonos kategóriába tartozó települések ellátottságának nivellálása. 1 A tervidőszakban 15—18 ■ ezer lakás építése szükséges, ezen beiül az állami eszközökből épített lakások száma érje el a 2500—2800- at. Ösztönözni kell a vállalatokat a munkáslakás-épí- tés&k támogatására. A lakások elosztásakor továbbra is nagy gondot kell fordítani a három- és többgyermekes családok igényének kielégítésére. 2 A megye közműellátott■ sági szintjét az előző tervidőszak fejlesztési ütemét meghaladóan kell emelni. Főbb fejlesztési feladatok: 1980-ig a megye valamennyi települése rendelkezzen vezetékes vízzel; be kell fejez- r.t a városi vízmű-rekonstrukciókat, a szolnoki felszíni vízmű I. ütemét, és meg kell teremteni a folytatás feltételeit; el kell készülni a szolnoki szennyvíztisztítómü I. ütemének. 3 Az egészségügyi ellátás • fejlesztésében első helyen tartjuk számon a kórházi ágyak számának növelését. Szolnokon további 400 ággyal bővítjük a kórházat. Karcagon kétszázötven személyes egészségügyi gyermekotthont kell építeni es Fegyverneken a csecsemőotthon 100 ággyal bővül majd. A bölcsődei hálózat helyeinek számát legalább 450. a szociális otthonokét 200—250 hellyel kell gyarapítani. 4 Az óvodai hálózatban ■ minimálisan 3000—3500 helyet kell létesíteni. Az általános iskolai ellátottság javítása érdekében mintegy 140—180 tantermet, 30 nap- köziotthon-termet az új iskolákban és a meglevőkben további 30—40 napközi termet kell építeni, illetve kialakítani. Az új iskolák létesítése mellett a meglevők korszerűsítése, bővítése révén is javítani kell az oktatási körülményeken. Fokozott gondot kell fordítani a szakmunkásképzés feltételeinek javítására. Huszonöt—harminc tanterem, 240—260 tanműhelyi munkahely, 550—600 diákotthoni hely és 8—10 tornaterem létesítése a feladat. A középiskoláknál a minőségi fejlesztés kerüljön előtérbe. Gondoskodni kell a diákotthoni hálózat bővítéséről, mintegy 240—280 helyet kell létesíteni. A megyeszékhelyen biztosítani kell az előfeltételeit felsőfokú oktatási intézmény telepítésének. A megyében működő felsőfokú intézményeket tovább szükséges fejleszteni. A megyei művelődési és ifjúsági házat a tervidőszakban Szolnokon fel kell építeni. 5 A sportlétesítmények fej- « lesztése elsősorban az iskolai testnevelés és sport, valamint a tömegsport igényeinek figyelembevételével történjen. III. R terv végrehajtásának biztosítékai A megyei pártbizottság az ötödik ötéves terv megyei céljainak meghatározásakor a feladatok megvalósításának biztosítékait, eszközeit is számba vette, alaposan elemezte. Kiemelve, hogy a tervfeladatok végrehajtásának feltétele a teljes cselekvési egység, s az, hogy fokozódjon a dolgozók aktivitása, szélesedjen a társadalmi ösz- szefogás tervcéljaink eléréséért. Meghatározta a párt- szervek, pártszervezetek, az állami szervek, a tömegszer- vezetek és tömegmozgalmak tennivalóit, hangsúlyozva a különböző munkaterületeken dolgozó kommunisták felelősségét a terv végrehajtásáért, egyben kötelezte őket cselekvési program készítésére, alapvető követelményként állítva, hogy erősíteni kell a vezetés színvonalát minden szinten. Az ötödik ötéves terv, s benne az 1976. évi feladataink végrehajtása a párttagoktól és párton- kívüliektől, vezetőktől és beosztottaktól egyaránt célratörő és áldozatkész munkát követel. Céljaink eléréséhez, a gazdasági építőmunka és életszínvonal-politikai terveink maradéktalan végrehajtásához a megfelelő feltételekkel rendelkezünk. A megye ötödik ötéves tervének célkitűzései reálisak, megalapozottak, bennük a dolgozók érdeke fejeződik ki. A negyedik ötéves tervben elért eredményeink, az eddig ki nem használt tartalékaink, a képződő új erőforrások, megyénk dolgozóinak pártunk politikájával cselekvőén egyetértő magatartása alapul szolgálnak céljaink sikeres végrehajtásához. v
