Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
1976. január 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hki a csillánk titkát kutatja A szoba egyik sarkában másfél méter hosszú távcső, a falon csillagtérképek, üstökösfotók, az íróasztalon Róka, Kulin, Zerinváry könyvei. Bár Hidasi Vilmos személyi igazolványában az áll, hogy a Szolnoki Cukorgyár nyugdíjas üzemmérnöke, lakása arról árulkodik, hogy csillagász. Amatőr csillagász... PENICILLIN PORAMPULLA. A Debreceni Biogál Gyógyszergyár tavaly felavatott asszeptikus üzemében ez érv közepétől, korszerű töltőgépeken megkezdték a penicillin porampulla gyártását Magyarország felfedezése Egy könyvsorozat olvasása közben Az olvasó, aki cikkemben idáig jut talán elhúzza a száját: „Amatőr csillagász? Most, amikor a „profik” a Holdra járnak, a Vénuszt ostromolják? Mielőtt átadnám Hidasi Vilmosnak a védekezés’lehetőségét. íme egy aprócska történet Főhőse egy német parasztember, aki esténként av háza előtti lócán üldögélve bámulta a csillagos eget. „Ni csak, ez tegnap még nem volt itt” — kiáltott fel egyik este, s állítását pár nap múlva a „profik” is megerősítették: az égbolton új csillag tűnt fel, egy üstökös. S a felfedező, a nagy teljesítményű távcsövek helyett, egy emberi szempár... — Példaként említhetnénk az ókor nagy természettudósait is — folytatja Hidasi Vilmos. — Arisztotelész, Anaxagorasz, Herokleitosz és a többiek nem voltak képzett csillagászok, mégis tucatnyi felfedezéssel gazdagították a világot. Óraszám sorolhatnám az amatőrök tudományos eredményeit, ennek ellenéibe az ismeretterjesztő, a tudománynépszerűsítő szerepüket emelném ki elsősorban. Több szocialista orszában — a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, az NDK-ban — már az általános iskolában kötelező tantárgy a csillagászat. Hazánkban e témáról elenyésző anyagot tanítanak az iskolában, az amatőr csjllagász- mozgalom azonban annál erősebb. Megközelítőleg száz amatőr csillagászati szakkör működik. — Közülük egy éppen Szolnokon... — Igen, a Tiszamentí VeBefejeződötit a kéthetes téli vakáció a kis- és nagy- diákoík számára: csaknem másfél millió iskolás holnap ismét munkához lát. Január 5-ón, a második félév első napján az ország mintegy négy és félezer általános iskolájában és 528 középiskolájában tájékoztatják a diákokat az első félévben elért eredményeikről. Mint ismeretes, valamennyi iskolafokon csak az ellenőrző könyvbe jegyzik be az osztályzatokat. Nem osztályozzák azonban azt a 155 600 elsőst, akik fél esztendővel ezelőtt kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat, mint ahogy gyiművek művelődési házában, 1964 óta. Tagjai fizikai dolgozók, értelmiségiek, diákok, s itt dolgozom én is. A foglalkozások programja igen változatos: csillagászati alapismeretekkel, átfogóbban és mélyebben elemzett csillagászati témákkal foglalkozunk, megfigyeléseket végzünk, sőt távcsöveket is építünk. — Itt. ebben a szakkörben kezdődött „csillagász pályafutása”? — Még egyetemista koromban. a húszas évek közepén. Műegyetemista létemre egy évig vendéghallgató voltam Terkán Lajosnál, a neves csillagásznál. A „csillagok titka” engem is megfogott — Csak nem a jövőt kutatja a csillagokban? — A múltat! A látszólag üres világűrt a por- és gázködökön, a korpuszkuláris sugárzáson kívül szinte kitölti az elektromágneses sugárzás. kezdve a nagy energiájú gammasugárzástól, a gyilkos röntgensugárzáson, a láthatatlan és látható fény sugarain keresztül a mikrohullámú és hosszúhullámú rádiósugárzásig. Ezek a sugárzások az információk áradatát hozzák és viszik. Az információáradat megfejtésével a csillagász — a profi és az amatőr egyaránt — bepillanthat a világmindenség múltjába. A Holdról a fénysugár —■ amely másodpercenként háromszázezer kilométert fut be — egy és egynegyed másodperc alatt ér el hozzánk. A Napról már nyolc és fél percre van szüksége. És itt álljunk meg egy pillanatra. A fény részecskéinek, a fotoaz ötödikeseik sem kapnak félévi érdemjegyet. Az általános iskolai rendtartás, az iskolai munka „törvénykönyve” hangsúlyozza: a félévi osztályzatok a tanulok tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés útján állapították meg. A második félóv „startja” egyúttal a pályaválasztási munka kezdetét is jelenti. A jelenlegi tanévben mintegy 119 000 diák fejezi be általános iskolai tanulmányait, és az esztendő első hónapjaiban kell eldönteniük: milyen életpályát választanaik. noknak áradata, amely ebben a pillanatban ér szemünkbe, nem a Nap felületéről waló induláskor született, hanem százezer évvel ezelőtt, ami- > kor a Földön még a kőbaltás ember volt az úr. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy számtalan ütközés után kiszabaduljanak bölcsőjükből, s elinduljanak á Földre. De menjünk tovább. A fény a legközelebbi állócsillagról 4,3, a Szinuszról 8,7, a Kaszás 600 millió kilométer átmérőjű óriás csillagáról, a Betele- gauzeről 500, a Rigelről 800, a Sarkcsillagról 1100. a legközelebbi Tejútrendszerről, az Androméda Ködről 2 700 000 évi alatt ér ide, és évmilliókkal számoljuk az időt és a távolságot, ha távoli tejútrendszerekről beszélünk. Ezekről a most érkező jel akkor indult el. amikor még nem létezett Földünk. s Napunk sem. Hogy mit jelentenek számunkra e számok? Azt, hogy mi ezeket az égitesteket olyannak látjuk, amilyerfek egy és egynegyed másodperccel nyolc és fél perccel, illetve 4,3. 8,7, 500, 800, 1100, 2 700 000 és sok milliárd évvel ezelőtt voltak, vagyis egy időben látjuk az egész kozmikus történelmet. — Látjuk, ha valaki megajándékoz bennünket egy sok ezer forintos látcsővel... — Téved, ha azt hiszi, hogy ez ilyen drága játék. Minden érdeklődőt szeretettel várunk a szakkör csillag- vizsgálójába, sőt ha minden jól megy, akkor jövő ilyenkor már a tervezett városi csillagdába invitálhatom a vendégeket. De ha kényelmes, otthon is vizsgálódhat. Három, négyszáz forintért már olyan távcsövet építhet, hogy csoda... Egy ismerősöm a szódásüveg aljából csiszolt magának lencsét, így még ezt az összeget is megspórolta ... Hérész Dezső Ismeretlen Kossuth-levelek Kossuth Lajos turini száműzetésében — 1867. és 1886. között — írott levelei kerültek elő Pécsett. A^Baranya megyei Levéltár munkatársai egy 1928-as iratgyüjte- ményben találtak rá az értékes dokumentumra. A levelek egy része minden bizonynyal a száz év előtti pécsi polgármester, Blauhorn Antal hagyatékából származik, a többsekről — így Kossuthnak a fiához írott, illetve fiától kapott leveleiről — nem tudni, miként kerültek a Me- csekaljára. FOLYIK egy könyvfolyam már a negyedik esztendeje. Körülbelül negyedévenként jelenik meg belőle egy-egy kötet A vásárlói, az olvasói az elmúlt harminc esztendő egyik 'legnagyobb szabású írói-kiadói vállalkozásának részesei. Nem véletlenül mondom, hogy részesei, mert ez a könyvsorozat többre pályázik, mint az olvasó figyelmére: gondolkodásra késztet, cselekvésre ösztönöz, társadalmi mozgást kelt Megfelelt — eddig legalábbis — az életre hívásakor kijelölt célnak. Mi volt ez a cél? Írói eszközökkel, műfaji megkötöttség nélkül megmutatni, milyen a mai Magyar- ország. A 'könyv lehet sioci- ográfikus felmérés, riportfüzér, vallomásgyűjtemény (egyes részleteiben, persze) dokumentum-sor... Az egyetlen megkötöttség: legyen művészi ereje, gondolati hatása és az igazságot tartalmazza. Legyen —1 ennél rövidebben összefoglalni lehetetlen — realista. Történelmi szükségszerűség volt bizonyos értelemben a Magyarország felfedezésének megindítása: írói eszközökkel, a vallomástevés őszinteségével, elkötelezetten a társadalmi felelősségtudattal feltárni, milyen képet mutat a három évtizede szocialista társadalmat építő Magyarország. Tudjuk, sok irodalmi mű, film, színpadi alkotás szól erről a témáról. De nagy szükség volt olyan könyvsorozatra, amelynek szerzői — a mai magyar valóságot ismerő írók — átgondoltan és módszeresen veszik szemügyre hazánk tájait, falvait, városait, társadalmi rétegeit, a jelenre befolyást gyakorló múltját, közelmúltját. S bemutatják: miként élünk ma, hűen ábrázolják a küzdelmek természetét, célját, a társadalmi mozgás irányát, az eredményeket, s a bajokat, gondokat —, a fejlődés ellentmondásait, olykor válságait. AKI IRÖ felelősséggel közeledik társadalmi kérdésekhez, a mai valósághoz, annak szembe kell néznie a növekedésnek gyakran súlvos problémáival, s fel kell tárnia azokat legjobb meggyőződése, tudása, ereje, tehetsége szerint. Ez már a Magyarország felfedezése-sorozat első köteteiben megtörtént. Emlékezhetünk, milyen visszhangra lett Végh Antal Er- dőháton-Nyíren című könyvének — s a kötetben való megielenést megelőző publikációnak, a per őszi eki riportnak, — az Éljünk magunknak? című Fekete Gvu- la-könyvnek. a Tisztelet Komlónak íMoldova Gvörgv) esves fejezeteinek. László- Bencslk Sándor Történelem alulnézetben című művének ... Sorolhatnánk tovább. Volt eset rá, hogv a szóban- forgó terület — falu, város, járás. — a fejlődésiért, felelős testületek protestáltak bizonyos tények kommentálása (sőt akár megemlítése) ellen is, mert azok valóságos mulasztásokra mutattak rá, esetleg bűnös mulasztásokra, — vagy csak egyszerűen hiúságokat borzoltak fel. Arra is volt eset, hogy a könyvekben a szerzők tévedtek; hogy a bírálat elhibázott, vagy igazságtalan volt. De nem ezek a szeplők jellemzőek erre a könyvsorozatra, hanem az, hogy az eddigi kötetek általában magasrendű írói felelősségtudattal, a valóság 'iránti érzékenységgel, a javíT tás szándékával térképezték fel a jelent, a mai társadalmat, vagy annak egy-egy metszetét. PEDIG NAGYON különböző karakterű művek a Magyarország felfedezése kötetei. Színvonaluk is, hangvételük is, eszköztáruk is váltakozik a szerzőit írói habitusa, világlátása, élettapasztalata, stílusa szerint Vannak közöttük felejthetetlenül szén lírai részletekben bővelkedő munkák, tárgyszerű króni - kák, egv-egy témakörből nagy szakmai ismeretekről tanúságot , tevő beszámolók, drámai összecsapásokat ábrázoló írások. Közös jellemzőjük pusztán az. amit a bevezetőben említettünk: szerzőik meggyőződése, hogy a mai valóság megismertetésével társadalmi problémák megoldásában segítenek. A sorozatnak eddig tizenhat kötete jelent meg. Ha száz kötetesre tervezték volna a szerkesztői, azt mondhatnánk, hogy Magyar- ország tizenhatod részét „felfedezték”. Persze, ez csak jg,- ték egy ötlettel; nincs ilyen arány. A kötetek ütemesen követik egymást, — valamennyinek nagy a kritikai visszhangja, s mostanában kezdenek igazán népszerűvé válni. Kell néhány esztendő ahhoz, hogv az olvasók alaposan megismerkedhessenek velük, hogy belekerüljenek a köztudatba, alakról-tipográ- fiai megjelenéséről is felismerhetők legyenek a sorozat darabjai. Könyvtárosok mondják, hogy az érdeklődés igen nagy, a kötetek csak néhány óráig vannak a helyükön, nyomban kikölcsönzik őket. Az érdekelt országrészek, városok könyvesboltjaiban is gyorsan fogynak az „odatartozó” művek. (Gyakoriak a második kiadások is.) Ne feledkezzünk meg a szerzők társaiul szegődött fotóriporterekről, fotóművészekről sem; a kötetek többségének képanyaga kiváló. KORUNK, s mai világunk irodalmi momentuma ez a sorozat; szól a mai, s szól az eljövendő olvasóhoz. Hűségre és igazságra törekedve ábrázolja azt, hogv miiven Magyarország a felszabadulást követő huszonöt-harminc esztendőben. Olvasók tízezrei várják minden knt-^Ht. Tamás Isivé» ITTHONI TÁJAKON (6.) Áfekete földi ember Edenkeresőbe mentem a Tiszazugba. Nem az ábrándozás vitt, hanem a jó hírek vonzottak. Már évekkel ezelőtt is hallottam valami biztatót a tiszksasd Rákóczi Tsz-ben. Elégedetlenség volt inkább, de jó irányba mutató. Valamikor három, négy hold szőlőből, gyümölcsödből meggazdagodtak a Tiszazug homokján az emberek, mondogatták. Homok meg van bőven, most is! Igen ám, de a régi telepítések már kiöregedtek, s különben is nagyüzemi módon kell gazdálkodni, apáink, nagyapáink kdsparcellás módszerével tönkre mennénk. Így igaz. Akkor tehát másképpen kell szőlészkedni, gyümölcsöt termeszteni. Egyesült a tiszasasd Rákóczi, a tiszaugi Tis-»agyöngye és a csépai Petőfi. Gazsi István az új, Tiszamentt Tsz elnöke. — Hogyan tovább, ifjú elnök? — A múlt évben elkezdtük... A Rákóczi Tsz 90 hektár, a Tiszagyöngye Tsz 70 hektár, nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt telepített. — Kezdetnek nem rossz. De mit álmodik? — Inkább számolok. Mert csak a valós álmok jók. Meghánytuk, vetettük, eny- nyire, meg ennyire vagyunk . képesek. — Mennyi, az ennyi? — Az őszre termőre fordul 150—160 hektár. 1980-ig szeretnénk 500 hektárnyit; majd 750 hektár, szőlő, gyümölcs együtt — Megkésett egy kicsit ez a program, nem... — Előre szeretnék nézni. — Értem. Kár. hogy csak 1974-ben, 1975-ben, meg az idén „fedezzük” fel a tiszazugi „Edénkért” lehetőségét. Bizonyára nem tudok jó néhány, hátráltató, esetig eddig kizáró körülményről. Vagy csak türelmetlen lennék ? Biztos a Tiszazug- béliek tudják jobban. — A tőke mellől jött? Ugi ember? — Nem, fekete földi vagyok. Bevándoroltam. Jó régen már... Érdekes, sokatmondó életút Gazdi Istváné. Fogatáéként kezdte, az ugi tsz-ben, majd brigádvezető, elnökhelyettes, s néhány éve a Tiszagyöngye elnöke... — Ä fekete földön a búza jó... — De itt sók a homok, amin csak a rozs terem meg. Ügy, ahogy. A tiszaugi emberek „oltottak be” a szőlő, a gyümölcsös gondolatával. —' Jogos, hiszen II. Rákóczi Ferenc feljegyzéseiben is dicsérő sorokat találunk a homok „szőlejéről”. Megúj- hódó hagyomány ez. — Nagy körültekintést igényel ez a megújhodás. Tudományos alapossággal kell gondoskodnunk a tereprendezésről, a tápanyag pótlásáról, a fajta megválasztásáról. Nagyon szigorúak — persze jogosan — a követelmények. A Tisza III. nem messzi innen, Csongrád fölött épül majd. Beleszól-e a táj életébe? Mikor, hogyan? — „Bekalkulálták” a vízlépcsőt? — Szeretnénk. Ha a szőlő é-. gyümölcsösök köré egy főcsatornát építenénk, jó 700 hektárt tudnánk öntözni. Óriási dolog lenne! — A Tiszazug nemcsak a Tiszamenti Tsz! — Persze, hogy nem... — Társulást alapítottunk. Cser- keszőlő és Tiszakürt is azt akarja, amit mi. Meg Cibakháza is. Ahogy maga mondta, Ed ént. Sorolja, milyen fajtákat telepítenek. A laikusnak nem sokat mond, — inkább a gondokat bogozom. Mert van bőven: a régi sző!ész generáció már nincs, az új meg még nincs. A hagyománysze- ret“t ped’g kevés! M°rt két-' ságtelemi ca. szüret a Tiszazugban még mindig családi esemény is. Ilyenkor hazajönnek a „városiak” is, mert hát „nem is ember” akinek még nem törte fel a puttony a hátát! — Édent csak emberek tudnak csinálni! — Hozzátenném, esetünkben csak fiatal emberek, gépekkel. Ügy tervezzük, hogy 1980-tájt ezer hektár modem művelésű szőlő lesz a térségben, a társulás keretein belül. Hiszek abban, hogy megújhódik a szőlészet, mert a fiatalokat vonzzák a gépek. Nos, idp pedig szőlőművelő, be takarí tógépek kellenek. A helikopter, a szőlő- komlbájn új szakmákat követel majd meg. Szó se lesz már szőlőkötöző summás lányokról, kapásokról, hanem az okos gégek kezelőd lesznek a szőlészek! —* Mikor koccintunk erre? Az újfajta borokból? — 1980 őszén. Jó? — Ügy legyen minden, ahogy mondta. VÉGE Tiszai Lajos Holnap: félévi eredményhirdetés I
