Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-30 / 25. szám

T9T6L Január 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a karcagi téglagyár új, jugoszláv gyártmányú nyerstégla-gyártó gép­sorának próbaüzemelése. A gépsor óránkénti teljesítménye 10 ezer darab B—30-as blokktégla Á HUNGEXPO idei kiállítási programja TSZ- GAZDÁLKODÁS ÉS JÖVEDELEM Indokolt és indokolatlan különbségek Hagyott!! tőzöhetyiségek, kényelmes étkező Több mint 6 millió forin­tos költségű bővítéssel, fel­újítással teremtették meg a kulturált étkezés feltételeit az Alföldi Vendéglátó Válla­lat hűtőgépgyári üzemi ét­termében. Az üzemi konyha, ahol ösz- szesen több mint ezerhárom­száz ebédet főznek, az elmúlt évek során elmaradt a meg­növekedett követelményektől. A rekonstrukció során új, korszerűen felszerelt főzőhe­lyiségekkel, tágas raktárak­kal és kényelmes étkezőhe­lyiségekkel gazdagodott az étterem. Az ételválaszték bővítését univerzális konyhagépek, elektromos sütőkemencék, burgonyasütő segítségével biztosítják. Gazdagabb lett a választék hidegkonyhai ké­szítményekből, cukrászipari termékekből. A felújítással lehetővé vált, hogy a város két csemege­boltjában a jövőben a hűtő- gépgyári üzemi konyhán ké­szült hidegkonyhai termékek­ből, süteményekből bővítsék a választékot (Folytatás a* 1. oldalrólJ erélyesen síkos, havas utcá­kon baleset nem történt A TITÁSZ közlése szerint az időjárás a nagy és a kö­zépfeszültségű hálózatban nem okozott zavart Szolno­kon egy elromlott transzfor­mátor miatt a Karkecz úton mintegy hatórás áramkima­radás történt A Halom ut- ' cában egy megcsúszott teher­gépkocsi eltörte a villanyosz­lopot vezetője azonban, anél­kül, hogy jelentette volna az esetet tovább hajtott A vil­lanyszerelők a hibát kijaví­tották. Hafucn centis hä a färdän Szolnokon a városgazdál­kodási intézmény már szer­da este munkába állította 3 hótoló és 2 sószóró gépét, amelyek elsősorban az autó­busz-útvonalakat tiszt.ják. Tegnap reggel óta 90 alkalmi hómunkás és az útfenntartó üzem dolgozói takarítják Szolnok utcáit, járdáit. A November 7. és a Barátság felüljárótól indultak egészen a Tisza-hídlg. Dolgoztak a. pályaudvarnál, a Sárvári körúton, a Zagyva' parti la­kótelepen és a buszmegállók, átjárók, utcatorkolatok kör­nyékén. Megkezdődött a hó elszállítása is. A köztisztasági intézmény vezetői — a rendőrséget is felkérve — folyamatosan el­lenőrizték a munkát. Érdek­lődésünkre elmondták, hogy A Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban tegnap saj­tótájékoztatót tartott idei kül­földi és hazai kiállításainak programjáról a HUNGEXPO, Dr. Kőrösvölgyi László ve­zérigazgató-helyettes többek között elmondotta, hogy eb­ben az évben négy világrész 31 országának 46 városában rendeznek magyar kiállítást Az esetek többségében nagy nemzetközi vásárokon mutat­ja be a hazai vállalatok ter­mékeit a HUNGEXPO. Ma­gyarország összesen 48 külföl­di vásáron vesz részt, s eb­ből 26 nemzetközi seregszem­le szakvásár lesz, tehát vi­lágszerte előtérbe került a szakmai program, ami több lehetőséget nyújt a termékek bemutatására, üzletkötésekre és kooperációkra. Először ve­szünk részt az idén Í0 nem­zetközi vásáron. A magyar áruk külföldi be­mutatására előirányzott 40 ezerből 25 ezer négyzetméter­nyi területen vonultatják fel a magyar árukat a szocialista nagyon kevés hó&sztftó Je­lentkezett, a jelenlegi körül­mények között talán ezer al­kalmi munkás is kevés volna A hóeltakarításra a köztiszta­sági intézmény József Attila úti központjában, vagy a 12- 956-os telefonszámon lehet jelentkezni, bármikor. Az Ingatlankezelő Vállalat­nak 475 szolnoki lakóház kör­nyékén kell tisztítania a gya­logjárókat, bejáratokat, lép­csőházakat. Viszonylag köny- nyű a helyzet ott, ahol ház- felügyelők vannak, ők már tegnap kora reggel letakarít­hatták a házak előtti járda- szakaszokat. A Gutenberg tér, a Verseghy út és a Vosz- tok út körzetében a két gondnokság takarító-brigá­dokat állított fel mégis mind­össze 10-en dolgoztak ezen a részen a sok betegség, hi­ányzás miatt. A hóeltakarí­tásban segítséget nyújtanak az alkalmi takarítók is. Az előírások szerint reggel hat órára kellene a tisztítá­sokat befejezni, de tegnap a Mátyás király, a Jósika és a József Attila úton még , dél­előtt is 60 centiméteres hó ta­karta a gyalogjárót. Az In­gatlankezelő Vállalat hóelta- Karítói tegnap egész nap dol­goztak, de a nagy szél és a gépi berendezések hiánya miatt munkájuknál! kevés látszata Volt Si'S'tels ésa t»© fcerüSeefc a CsssEcsíte A megyei Állami Építőipa­ri Vállalat építkezéseire na­ponta 39 járattal szállítják a országok 20 vásárán nem­zetközi kiállításán. Hagyomá­nyos kiállítóként veszünk részt a tavaszi és az őszi lip­csei vásáron, háromszor — természetesen más-más té­mában — vonulnak fel ma­gyar kiállítók, Bmóban, két­szer Bukarestben és ezúttal sem hiányoznak majd a plov- divi, zágrábi vásárról a po­zsonyi vegyipari vásárról és a belgrádi műszaki vásár­ról. A HUNGEXPO szervezé­sében ebben az évben 13 fej­lődő ország és 20 fejlett, nem szocialista ország vásárán, kiállított program szerint te­hát összesen 55 nemzetközi seregszemlén vesz részt Ma­gyarország, de e rendezvé­nyekből 5 bemutatkozás ön­álló magyar kiállítás, két al­kalommal pedig magyar he­tet tartanak. Az önálló magyar kiállítá­sok közül a legnagyobb be­mutatót, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást le- ningrádban rendezik.. ellen munkásokat. Az autóbuszok, gépkocsik zöme tegnap reg­gel csak jelentős késéssel ér­kezett meg, s voltak olyan munkásjáratok is, amelyek a hótorlaszok miatt elakadtak, százaléka külső munkahelyek Az építőmunkások harminc százaléka külső munkahelyek hóeltakarításán dolgozott, hogy elkerüljék a balesetve­szélyt Az erős havazás megnö­velte a szolnoki Felszabadu­lás Halászati Tsz gondjait is. A telelőkben lévő, mintegy tíz-tizenöt vagon hal a jég­páncélra hullott 25—30 cen­timéter vastag hórétegből tel­jes sötétségbe került, meg­szűnt a víz természetes oxi­gén utánpótlása is. Más eset­ben ilyenkor nagyobb léke­ket vágnak a jégen, erre azonban most nem kerülhet sor, mert a jégréteg vastagsá­ga még nem tartja meg a ha­lászokat ' A téesz vezetői a csütör­töki rendkívüli szemlén úgy intézkedtek, hogy vízfelfris­sítéssel, kompresszoros leve­gőnyomással és nagy teljesít­ményű szivattyúkkal kell biztosítani a halállomány ré­szére a víz szükséges oldott oxigén tartalmát. A nagy havazás tegnap es­tig nem okozott közlekedési balesetet megyénkben, és a telefonhálózatban sem voltak zavarok. Emu pc termelőszövetke- EgfC« zetek kimagasló, mások pedig az átlagosnál is gyengébb eredményeket ér­nek eL A termelés, a gazdál­kodás színvonalában mutat­kozó különbségek természete­sen hatnak a jövedelemre, a nagyüzem fejlesztési lehető­ségedre és a tagoknak jutó részesedésre. Kétségtelen, hogy a mező- gazdaságban a természeti kö­rülmények és a közgazdasági adottságok nem mindenütt egyformák, sőt, igen nagy el­téréseket mutatnak. A ked­vezőtlen helyzetű termelőszö­vetkezetek nagyobb ráfordí­tással is kisebb hozamok el­érésére képesek, mint azok, amelyek jó földön és előnyös közgazdasági viszonyok kö­zepette gazdálkodnak. S igaz az is, hogy a rossz termőhe­lyi adottságok csak rendki- vül nagy befektetésekkel és csak kis mértékben változtat­hatók meg. A közgazdasági adottságok — például a ter­melés szerkezete — részben módosíthatók ugyan, de az alapvető gondot, a differen­ciáltságot ezzel sem lehet megszüntetni. Lehet viszont gondoskodni olyan gazdálko­dási feltételekről, amelyek módot adnak az indokolatlan jövedelmi különbségek fel­számolására. Téved azonban, aki azt gondolja, hogy csak a kedve­zőtlen adottságok miatt mu­tatnak lényeges eltéréseket a tsz-elí eredményei. Tapasz­talhatók egymással szomszé­dos és ugyanolyan körülmé­nyek között működő gazda­ságod! esetében is. Nem szo­rul magyarázatra, hogy a jó vagy legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szövetkezetek mi­ért esnek más elbírálás alá, mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismeretében könnyen megérthető az is, hogy miért nem lehet függet­lenné tenni a tagok jövedel­mét a szövetkezet gazdálko­dásától. Agrárpolitikánk nagy gon­dot fordít arra, hogy a lehe­tőség szerint, fokozatosan csökkenjen a különbség a jó és a rossz adottságú tsz-ek- ben elérhető személyes jöve­delem között. A legutóbbi 6—8 év tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy — különféle intézkedések hatására — jó­val nagyobb ütemben nőtt a tagok jövedelme a kedvezőt­len körülmények miatt sok nehézséggel küszködő szö­vetkezetekben, mint az erő­sekben. Most és ezután is tart Az ultrahang a sertés- tenyésztésben Az ultrahangos technika felhasználása egyre jobban terjed. Az utóbbi években a mezőgazdaság több területén, így az állattenyésztésben is sikerrel alkalmazták. Az ál­lattenyésztési Kutató Intézet munkatársai dr. Wekerle László irányításával az Elek­tronikus Mérőkészülékek Gyára által tervezett és gyár­tott, eddig csak humán cé­lokra alkalmazott Babydop Doppler indikátorral végez­tek kísérleteket a sertéste­nyésztésben. A készülékkel az iparszerűen termelő sertéste­lepeken az anyaállatok vem­hessé^ vizsgálatait hajtották végre. Az ultrahangos techni­ka alkalmazása számos más előnnyel is járt, többek kö­zött jelentős takarmánymeg­takarítást értek ej, s jóval egyszerűbbé vált a sertések gondozása, kezelése. Az in­tézet már számos termelő- szövetkezetben és állami gaz­daságban bevezette az új vizsgálati módszert ez a folyamat, mert társada­lompolitikai okok szükséges­sé teszik. Arra azonban nincs mód, hogy ugyanannyi része­sedés jusson minden tsz-ben. A különbségek teljes ki- egyenlítésére való törekvés nem vezetne célra, , mert ér­dektelenséget szülne azokban a szövetkezetekben, ahol az anyagi ráfordítások, a szak­értelem és a szorgalom a leg­jobban kamatoznak. Ami a népgazdaság szűkös erőforrá­saiból a tsz-ek minél ered­ményesebb működésének se­gítésére jut, azt oda ésszerű fordítani, ahol a legrövidebb idő alatt megtérül. S hogy saját eszközeit és az állam nyújtotta hozzájárulást a le­hető legeredményesebben hasznosítsa a szövetkezet, ah­hoz egyebek között a szemé­lyes jövedelemben rejlő ösz­tönzés is szükséges. Ennek a gazdasági és a már említett társadalompolitikai elvnek az együttes érvényesítése az egyetlen helyes megoldás, gyakorlat. Ez a felfogás4”^ V. ötéves tervben a mezőgaz­daságra vonatkozó közgazda- sági szabályozó rendszerben is. A cél a termelés haté­konyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az er­re való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, hogy tovább mérséklődjék az üzemi és a személyes jöve­delemben meglévő, indoko­latlan különbség. A földadó módosítása kö­vetkeztében — az országban — a tsz-ek 63 százalékában csökken, 5 százalékában vál­tozatlan marad, 32 százaléká­ban pedig növekszik az adó összege. A kedvezőtlen ter­mőhelyen gazdálkodó szövet­kezetek továbbra sem fizet­nél! földadót. A csökkenés az átlagosnál gyengébb, a nö­vekedés pedig az átlagosnál jobb földű gazdaságokat érinti. A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövede­lem szerint alakul. Az átla­gosnál alacsonyabb jövedel­mű tsz-ek csaknem félmilli- árd forinttal kevesebb, a ma­gasabb jövedelműek viszont ennyivel több adót fizetnek. Azok a szövetkezetek, ame­lyekben az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövedelemadót nem fizetnek. Ezen a jövede­lemhatáron felül fokozatosan nagyobb adókulcsot alkal­maznak. A vaskohászat teljes ener­giaigényének 7 százaléka megtakarítható azoknak a ja­vaslatoknak az alkalmazásá­val, amelyeket az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság e célra alakult munkabizott­sága dolgozott ki. Ez a 7 szá­zalék évi 190 000 tonna fűtő­olajjal egyenértékű fűtőener- giának felel meg, ez mintegy 600 millió forint. Egyik — jelenleg a Dunai Vasműben ,— már gyakorlati megvalósítás alatt álló javas­lat a nagyolvasztók elgőzö- lögtetö hűtésénél alkalmaz­ható. Lényege, hogy az ol­vasztókemencét körülölelő tűzálló téglák között cirkulá- ló hűtővizet felforrása után gőzként a környező épületek fűtésére „foghatják be” a le­hűlt ismét vízzé vált gőzt pe­dig zárt rendszerben vissza­vezetik hűtésre. A berende­zés azonban meglehetősen bonyolult s kizárólag hazai gyártása nem lenne gazdasá­gos, annál is kevésbé mert mindössze 9 nagyolvasztó mű­ködik az országban. Ezért a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a Szovjetuniótól vásárolta meg a berendezés II- * cencét, s egyes elemeit is. Államunk ezentúl is nyújt a tsz-eknek különféle támo­gatásokat A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kü­lön támogatást Is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedvezőbb ter­melési szerkezet kialakításá­hoz. Ezeknek a gazdaságok­nak a körét bővíteni nem le­het A fejlesztési és az árki­egészítő támogatás továbbra is megilleti őket, de jövede­lemkiegészítő támogatást csak meghatározott feltételekkel vehetnek igénybe. A kedve­zőtlen adottságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevé­kenység után fizetendő ter­melési adóból törleszthető tá­mogatást kaphatna!!, elemi kár esetén. Vannak tsz-ek, amelyek nem kedvezőtlen adottságú- ak ugyan, de elmaradtak a fejlődésben. Ezek az idén és jövőre jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást kaphatnak, 1978-tól kezdve azonban csak fejlesztési hoz­zájárulást Van intézkedés arra is, hogy az éves támo­gatási keret tíz százalékát el­különítetten kell kezelni. Eb­ből az összegből azok a me­zőgazdasági nagyüzemek és erdőgazdaságok részesülhet­nek, amelyeknek az adottsá­gai nem kedvezőtlenek, de eszközellátottságuk alacsony, illetőleg korszerűtlen. Mindezek az intézkedések számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a kü­lönbség a tsz-ek üzemi, ille­tőleg személyi jövedelme kö­zött. Emellett azonban a mos­toha körülmények között gaz­dálkodó szövetkezetekben is nélkülözhetetlen a vezetés, az üzem- és munkaszervezés tö­kéletesítése, a hozamok le­hetséges növelése és a terme­lési költségek megvalósítható csökkentése. Ott pedig, ahol a jó vagy közepes adottságok ellenére gazdálkodnak az át­lagosnál gyengébben, min­denekelőtt a máshol bevált módszerek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jö­vedelem. Sok fiigr^KS rendszertől, de nem minden. Maguk a gazdaságok is ren­geteget tehetnek azért, hogy működésük jövedelmezőbb legyen, s minél előbb meg­szűnjenek az indokolatlan különbségek mind az üzemi/ mind a személyes jövedelem­ben. G. P. Több más javaslat főzött különösen gazdaságos a szá­raz kokszolás eljárásához kapcsolódó új módszer. A kokszoló kemencéből kizúdu­ló, 1100 fokos felhevített kokszot zárt bunkerba öntik, s hűtésére az égést nem táp­láló gázt például, nitrogén­gázt fújnak át rajta. Ezáltal a koksz lehűl, a gáz pedig felmelegszik. A forró gázt vízgőz fejlesztésére, ezt pedig fűtésre használhatják. Egy­ben környezetvédelmi célo­kat is szolgál a zárt rendszer­ben áramló gáz, mert' a kokszpart nem engedi el a levegőbe. Ilyen berendezést lehetne például a Dunai Vas­műben alkalmazni, itt évi 37 000 tonna fűtőolajjal egyenértékű fűtőenergiát ta­karíthatnának meg. Az OMFB a még csak fel­építendő komvertares acél­gyártó üzem huilladékihő- hasznosítására iß előre kidol­gozott egy eljárást. A leendő üzem kemencéjéből ikiáramló 1600 főik körüli füstgázokat hőhasznosftó kamra közbeik­tatásával gőzf-ejlesztésre hasú nosíthatnákt Küzdelem a hó Évi 009 mill fgeint értéi energiamsgtakaríiás a vaskaiiáoiattea

Next

/
Oldalképek
Tartalom