Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197«. Január 29. »Z SZKP XXV. KONGRESSZUSA ElŐTT A fejlett szocializiRNS társadalma A kommunista párt és a szovjet nép által megtett út eredményeit értékelve az SZKP XXIV. kongresz- szusa arra a megállapításra jutott, hogy a Szovjetunióban felépült és sikeresen működik a fejlett szocialista társadalom. A fejlett szocialista társadalom nem valamilyen új típusa a társadalmi viszonyoknak, hanem magának a szocializmusnak egy fejlettebb szakasza. Olyan társadalom, ahol a társadalmi élet minden területén — az anyagi-műszaki, társadalmi-gazdasági, szociális-politikai és ideológiai szférában — ki bon takoznak a szocializmus előnyei. A szocialista társadalom jelenlegi fejlettségi szakaszát a népgazdasági és társadalmi feladatok széles körű, egyidejű megoldásának lehetősége jellemzi. Ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev kifejtette, hogy a szovjet gazdasági élet jövőbeli fejlődésének alapjait biztosítva, a termelés korszerűsítését végrehajtva, a tudományra es az oktatásra hatalmas összegeket áldozva mind több erőt és eszközt kell koncentrálni a szovjet nép anyagi jólétének növelésével kapcsolatos feladatok megoldására. A társadalmi-gazdasági szférában a szocialista társadalom jelenlegi fejlődési szakaszát a szocialista tulajdon össztársadalmi tulajdon irányában történő haladása jellemzi, tekintettel az össznépi tulajdon arányának növekedésére, a kolhozok megszilárdulására és a szovhozok számának emelkedésére. Magas fejlődési szintet ért el az össz- SBövetségl gazdasági élet, amely egységes állami terv alapján az egész ország és az egyes köztársaságok érdekét egyaránt szolgálja. Minőség! változás következett be a termelés technológiai alapjaiban, a gazdasági irányítás formáiban és módszereiben, a munka tartalmában és jellegében. Mindez » szellemi és fizikai munka közötti különbségek megszűnéséhez vezet. A társadalompolitika! szférában a fejtett szocialista társadalmat a társadalom szociális egyneműségének növekedése, a népek és nemzetiségek közeledése jellemzi a soknemzetiségű szovjet államban. Mindez az emberek új történelmi formációjához, a szovjet nép fogalmának kialakulásához vezet. Az emberek új történelmi közössége a Szovjetunióban a termelési eszközök társadalmasítása, a kizsákmányoló osztályok felszámolása, a gazdasági, társadalmi-politikai és kulturális élet, a marxista—leninista ideológia egysége nyomán jött létre. A fejlett szocialista társadalmat a szocialista demokrácia magas színvonala jellemzi. A proletariátus diktatúráját megvalósító állam nagyszerű történelmi küldetését teljesítve fokozatosan átnő a dolgozók szocialista, össznépi államába, amelynek vezető ereje továbbra is a munkás- osztály. A kommunista párt — a munkás- osztály eszköze és élcsapata a kommunizmus építésében — az egész szovjet nép élenjáró hadseregévé változik. Az ideológiai szférában a fejlett szocialista társadalmat a lakosság tömegeinek széles körében a kommunista öntudat további növekedése, a. kulturális és képzettségi szint emelkedése jellemzi. Az összes változások eredményeképpen kialakult az új típusú, a szocialista ember, amelynek jellemző vonásai az odaadás a kommunizmus ügyéért, a szocialista hazaszeretet és internacionalizmus, magas- fokú munka, társadalmi-politikai aktivitás, kérlelhetetlenség a kizsákmányolással és elnyomással, a nemzetiségi és fajgyűlölettel szemben, osztályszolidaritás a világ minden dolgozója iránt. A fejlett szocialista társadalom feltételei között teljes mértékben kibontakoznak a szocializmus természetében rejlő alapelvek. Mindenekelőtt a Lenin meghatározta alapelv, hogy a termelést a szocializmusban az állampolgárok szabad, sokoldalú fejlődésének szolgálatába állítják A pártkongresszusók mindenkor fontos mérföldkövek voltak a szovjet társadalom fejlődésében. Az SZKP megtartásra kerülő XXV. kongresszusa amelyre az ország készül —, összegzi az utóbbi öt évben elért eredményeket és meghatározza áz újabb célt, a kommunizmus felépítését a Szovjetunióban. Alekszandr Kovalev a filozófiai tudományok doktora A megújhodo falu Ä Sfcovj etunióban m utóbbi tíz évben minden harmadik parasztcsalád új lakásba költözött ^ Az orosz föderáció európai részének északi és központi területein különösen gyors fejlődésnek indultak a falvak Az úgynevezett nem fekete- földű zóna fejlesztésére, ami döntő szerepet játszik a népgazdaságban, 1976 —1980 között 35 milliárd rubelt költ az állam. Az összeg egy részét a falvak és települések újjáépítésére és agrárvárosok kialakítására fordítják A nem feketeföldű övezet falvainak építése általános típustervek szerint történik ám az építők figyelembe veszik a helyi domborzati viszonyokat, az időjárás sajátosságait, arra törekszenek hogy minden falunak meglegyen a saját egyéni arculata. Ezenkívül a kolhoztagok saját maguk vitatják meg és döntik él, milyen legyen falujuk a jövőben. Ök határoznak, hogy földszintes házakat, kétszintes családi házakat, vagy esetleg két- háromemeletes, több család kényelmes lakhelyéül szolgáló házakat építsenek A családok minden esetben 800 m* földet kapnak házuk mellett, vagy ennél nagyobb területet a falun kívül. Abban az esetben, ha a család egyéni tervek alapján kíván építkezni, a kolhoz hitelt nyújt ehhez, sőt építőanyagot és munkásokat is biztosít A kölcsönt a kolhoztagok néhány év alatt térítik vissza., \-"rye$ bA\ ^ V'.-; •' 1 Folyót találtunk! .. .Azaz folyóvölgyet, mégpedig a kazah sztyeppeket átszelő Isim folyó régi völgyét derítette fel Mauhida Abdulka'birova, e dél-keleti köztársaság fővárosában élő geológus. Kutatásai bebizonyították, hogy az. Isim, ami most az Irtiszbe torkollik, s az Északi Jeges-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik, körülbelül ötmillió évvel ezelőtt az Arai-tóba ömlött. A szakemberek véleménye szerint a felfedezésnek igen fontos gyakorlati jelentősége van. A homoktömeg alatt húzódó ősi Isim-völgy — valószínű — beleillik abba a szovjet tudósok által tervezett csatornarendszerbe, amelyen át a bővizű szibériai folyók, az Ob és a Jenyiszej vizét akarják a kiszáradt Aral-Kaszpi medencébe terelni. Ha ez sikerűi, jelentősen csökkennek a csatornaépítés költségei, s lehetővé válik, hogy szibériai vízzel öntözzék szovjet Közép-Ázsia és Kazahsztán sivatagjait Kondopoga papíriekercsei A Szovjetunióban megjelenő, minden harmadik újságot a kondopogai Kirov papír-cellulóz kombinátban készülő papírra nyomják. A vállalat termékei nagy keresletnek örvendenek a világpiacon. Kondopoga a karéliai Onvega-jó partján fekszik. Jelentéktelen kis faluból a szovjethatalom éve alatt hatalmas ipari központtá változott, s igazi hírnevét az újságpapír gyártásának köszönheti. A kondopogai kombinát a szovjet papíripar vezető vállalata, termékeinek minősége megfelel a világpiaci szabványoknak. A kombinát gyors-gépein percenként 800 méter papírszalag készül, Egyéni tervek alapján, állami kölcsönnel épfiit falusi ház Hz Észt SZSZK gazdasága Megyénkben járt Uze Sevcsuk, az Észt Mezőgazdasági Akadémia Párttörténeti és Tudományos Kommunizmus Tanszékének vezetője, valamint Vello Tarmisto, az Észt Tudományos Akadémia Gazdasági Intézetének igazgatója. Előadásokat tartottak a megye városaiban, Ilze Sevcsuk „A kultúra fejlődése szovjet Esztóniában” Vello Tarmisto pedig „Az Észt SzSzK gazdaságának fejlődése a szovjethatalom harmincöt éve alatt” címmel. Most ez utóbbiból közlünk részleteket. széleskörűen alkalmazzák a A természeti kincsek kiaknázása A mai Esztánia iparrá ország, fejlett mezőgazdasággaL Az ipari termelés a társadalmi össztermék 64, a nemzeti jövedelemnek pedig 51 százalékát adja.. A köztársaság gazdaságának legjellemzőbb vonása a természeti (kincsek széles körű kiaknázása és felhasználása. A legspeciálisabb ágazat az olaj pala- ipar. A lelőhelyek készlete nyolc és fél milliárd tonna olaj-pala, amely alapanyagul szolgál az elektromos áram termelésnél, a vegyiparnál, s az egyes építőanyagok előállításánál. A nagymennyiségű olaj-pala tette lehetővé a vegyipar felvirágzását. A gépgyártás a háború után indult fejlődésnek. Az ultrahanggal működő készülékek, ellenőrző — mérőműszerek, elektromotorok, a kőolajipari és markológépek a Szovjetunió határain túl is ismertek, keresettek. A gépgyártás központja Tallinn és Taxtu. A könnyűipari ágazatok között fejlett és jelentős a papír és ceüulázgyártás, a bútor, a cipő és a pamutipar. A krengolszki gyárban, ahol tizenegyezer ember dolgozik, évente 240 millió méter pa^- mutszövefcet állítanak elő. Az élelmiszeripari termelés felét a hús és a tejipar szolgáltatja. A halfeldolgozás a legrégebbi, s nagy jelentőségű iparág. A legnagyobb feldolgozó központ a főváros Tallinn és Pärnu. Az egy főre, jutó évi halfogyasztásban Esztónia a világon az elsők , között szerepel ^ ... Az ipar az ország északi részén a legfejlettebb. Itt él a lakosság fele, s itt állítják elő az ipari termékek hetven százalékát Elsfi helyen az állattenyésztés A nagyüzemi mezőgazdaság megalapozása, a föld termékennyé tétele «nagy erőfeszítéseket követeit az észt néptől. Szárítorendszerek kiépítésével a liápos, mocsaras területeket lecsapolták, megtisztították a kövektől, amelyek gátolták a gépek használatát. Az elmúlt évben a köztársaságban 404 szocialista nagyüzemet tartottak nyilván — (köztük 153 állami gazdaságot, 196 kolhozt, 25 tangazdaságot és 13 haltenyésztő kolhozt A mezőgazdasági termékek nagy része, 65 százaléka az állattenyésztésből származik. Különösen fejlett a szarvas- marha és a sertéstenyésztés. A mezőgazdászok hosszú időn át a helyi viszonyoknak megfelelő fajtákat tenyésztették ki. A Szovjetunióban itt a legmagasabb az egy tehénre eső tejhozam. A növénytermesztésen belül a gabonafélék, a burgonya, a len, a gyümölcs és a zöldségfélék képviselik a legelterjedtebb ágazatokat. Meg kell jegyezni, hogy a termő- területnek csaknem a felén takarmánynövényeket termesztenek. Ez azt bizonyítja, hogy a köztársaság mezőgazdaságában az állattenyésztés a vezető ág. Az észt mezőgazdaságban jelenleg háromszor kevesebb ember dolgozik, mint a háború előtt, a munka termelékenysége mégis a hatszorosára nőtt. A gazdaságokban nagy teljesítményű gépeket, amelyek biztosítják a nehéz fizikai munka megkönnyítését Ma már öt ven állami gazdaságban és koíhözban működnek a modern berendezésiek, háromszáz gazdaságot pedig folyamatosan korszerűsítenek. Sokoldalú gazdasági kapcsoiatck Az Észt SzSzK sokoldalú gazdasági kapcsolatokat létesített a testvéri köztársaságokkal. A legszorosabb az együttműködés az Orosz Föderatív Köztársasággal, Ukrajnával, Belorussziával, s Uzbegisztánnai. A behozott termékek zömét mezőgazda- sági gépek, különböző fémek, elektromos berendezések alkotják. Az Észt SzSzK cserére főként kőolajipari gépeket, ellenőrző, mérőműszereket, s a fejlett állattenyésztésből származó termékeket szállít. Az utóbbi években a Szovjetunió külkereskedelmében is megnőtt Észtország szerepe. A nemzetközi kiállításokon bemutatott áruik, a rádiótechnikai berendezések, népművészeti termékek, bútarok nálunk is ismertek. Az export nagy részét ezek az áruk jelentik, s többségük az európai szocialista országokba irányul. Az importált termékek zó me a szocialista országokból származik. A magyar Ikaroszok, a híres borok, az NDK- bói szállított halász- és hűtő- hajók nagy népszerűségnek örvendenek Esztóniában. Alagcsövező kombájnok összeszerelése a tallinni exkavátorüzemben Humán diplomások Néhány évvel ezelőtt példátlan eset történt a Szovjetunióban. Az iskolákban százezer képesített száktanárral volt több, mint kellett volna. A szociológusok és a közgazdászok ezt az esetet „a háború második visszhangjának” nevezték: az iskoláikból hiányoztak a meg nem született szülők meg nem született gyermekei; ez a második világháború következménye volt, amelyben 20 millió szovjet állampolgár vesztette életét Ezért aztán több mint húsz évvel a német fasizmus szétzúzása után számtalan iskolában csonka osztályok indultak. A Szovjetunió Tervhivatala mnidezt előre látta. Élt a jogaival a szakszervezet is. A megszokott és szeretett munkájuktól megfosztott pedagógusokat a szakmájukhoz hasonló, más munkára osztották be, — átlagkeresetük és a pedagógusi kedvezmények meghagyásával. Megkapták azt a lehetőséget is, hogy rendszeresen továbbképezzék magukat. Ma már a múlté ez az idő, s azok a pedagógusok, akik vissza akartak térni hivatásukhoz, már az iskolában dolgoznak. Ez a ténv ■ szemléletesen mutatja, hogy a szovjet társadalomnak mennyi*-” fontos az egvik Ieghuraá- nabb szakma. Ebhez még csak annyit kell hozzátenni, hogy a pedagógiai főiskolák és egyetemek a „legnehezebb időkben” sem vettek fel kevesebb hallgatót. A Szovjetunióban általában szüntelenül növeikszik a fiatalság érdeklődése a humán szakok iránt. 1970-ben a 631 ezer főiskolát végzett fiatal szakemberből 239 ezrem szereztek humán szakon diplomát. Az idén végzett 700 ezer hallgatónak a fele humán karokon és humán főiskolákon szerzett képesítést. Nem kevésbé fontos egy másik dolog. A népszerű Moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán tavaly nyáron minden helyre két jelölt ^kadt, míg a moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem bölcsészkarán minden helyért hat diák versenyzett. A nemzeti egyetemeken (amelyek mind a 15 szövetségi köztársaságban működnek) minden helyre 3—5 jelentkező is akadt. Ez persze nem jelenti azt, hogy csökkent volna az érdeklődés az egzakt tudományok, a mérnöki szakmák iránt. A 848 szovjet felsőoktatási intézmény 40 százaléka műszaki, a többi pedagógiai, orvosi, mezőgazdasági, köz- gazdasági, jogi, művészeti és testnevelési jellegű. A Szovjetunióban annyi szakembert képeznek, amennyi a most és a jövőben folyó munkákhoz szükséges. Ez vonatkozik a humán tagozatú felsőoktatási intézményekre is. De már maga az a fény is, hogy a legutóbbi négy esztendő alatt az ország különböző körzeteiben 12 új tudományegyetem kezdte meg működését (63 van ifez- szesen) arról tanúskodik, hogy a kormány mennyire a szíván viseli a jövő szakembereinek széles körű képzését, és azt, hogy valamennyien megtalálják helyüket a társadalmilag hasznos munka szférájában. Azok például, akiket a jogi kérdések érdekelnek, tudják, hogy biztosított számukra a munka az ügyvédi munkaközösségekben, a bíróságokon, és ügyészségeken, a rendőrségnél, hiszen a rendőrtiszteknek kötelező megszerezni a jogi (képzettséget, továbbá az iparvállalatok jogügyi osztályain, a helyi tanácsok és a felsőbb államhatalmi szervek apparátusában. A közgazdászok a tudományos-technikai forradalom korában egyre felelősségteljesebb posztokat foglalnak c! az iparos mezőgazdaság irányításának valamennyi területén. A nép általános kulturális fejlődésével a szovjet társadalominak egyre több, különböző területen tevékenykedő humán szakemberre van szüksége. Mihail Ametyiszlov »
