Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

1976. január 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Középfokon is lehet Az újszászi Szabadság Tsz |ó kezdeményezése Zenekedvelők klubja a túrkevei Városi Könyvtárban A túrkevei Városi Könyvtár zenei részlegében, hetente kétszer, 420 lemez közül vá­logathatnak a zenekedvelők. Képünkön: Rada Illésné, a zenei részleg vezetője kivá­lasztja a látogatók által kért zeneszámot Képek Finnországtól Japánig Gyermekrajz szakkör Jászalsószentgyörgyön Néhány hete levelet és huszonkét, általános iskolá­sok készítette linóleummet- szetet kaptunk Jászalsószemt- györgyről. „A mellékeit kis albumot a szakkör a Magyar Úttörő Szövetség megalaku­lása 30. évfordulójára készí­tette, illetve állította össze legjobb anyagaiból. Születés- napi ajándék. A szakkör működéséről, eredményeiről hosszú volna írni, hiszen há­rom ■ év óta rendszeres a működésünk Oklevelek, ju­talomtábor és az alkotás bel­ső öröme kíséri a gyereke­ket ..Az elküldött grafi­kák tizennégy kis alkotója annyi ötletet, humort, őszin­te lelkes hitet sűrített a la­pokba, hogy kíváncsian in­dultunk működésük történe­tének nyomába. A szakkör vezetőjét s egy­ben a levél íróját, Marton László rajzpedagógust Jász- alsószentgyörgyön hiába ke­restük. Megyei rajz szakfel­ügyelő lévén éppen a me­gyét járta, a jászdózsai isko­lában találtunk rá. Mikor munkájáról kérdezzük, fel­ragyog a tekintete. — A gyerekek érzelmi éle­tének alakításában nagyon fontos tárgynak tartom á rajzot. Mindig vigyázok arra, hogy az irányítást ne érezzék erőszakoltalak, hogy fantáziá­juk szabadon dolgozhasson. Így megismerje az alkotás nagyszerű élményét, vala­mint létrehozásának, megte­remtésének jó érzését. Ez a képesség később más terüle­ten, a napi munkában .is ka­matozni fog. Marton Lászlótól szintén nem áll távol az aktív mű­vészeti tevékenység. Három Ízben vett részt a mezőtúri amatőr képzőművészeti se­regszemlén, mindannyiszor díjat nyert. S ami meglepő: szilifcátból faragott szobrok­kal, fali textíliával, faragott szarukürttel. Mindig ahhoz az anyaghoz, technikához nyúl, ami éppen felkelti ér­deklődését. Érezhetően nem „művészkedni” akar, kedvte­lésből, saját örömére alkot. ..Gyerekeinél” is ezt tartja a legfontosabbnak, munkára ösztönző motívumnak. — A szakkör három éve alakult a jászalsószentgyör- gyi művelődési házban. Tíz- tizenöten vagyunk általában, de néha felnőttek is beté­vednek. A szakkör az álta­lános iskoláé, a tanterv sze­rint kötöttebb tanórák, köte­lező stúdiumok itt szabad alkotással egészülnek ki. Jegyezzük meg, hogy a szabad alkotás lehetőségéért a szakkör tagjai alaposan megdolgoztak. Egy idő óta ugyanis eljegyezték magukat a linóleum műfajával. De amíg technikai problémák­kal küszködtek, nem érvé­nyesülhetett a fantázia. Mun­káikat nézve azonban ma már a legtöbben jól ismerik a vésés csínját-bínját a le- v<yiatak „fordított” képének, a fekete-fehér felületek ha­tásának sajátosságait. A li­nóleummetszés kiválasztása több szempontból is Marton László ötdetességét dicséri. „Szakmailag” az eleve abszt- raháló, nem térben dolgozó gyermeferajzok természetéhez ez az egyik leginkább ízesü­lő technika. Másrészt a „munkavégzés” nagyobb fe­lelősséget, kitartást igényel mint a vízfestés, szénrajz. Nem is beszélve a levona­tok készítésének együttes, közösségi élményéről. — Sokat köszönhetünk a jászberényi Lehel nyomdá­nak. Óriási élményt jelentett a gyerekéknek, amikor, el­magyarázták nekik, hogyan működnek a gépék. Hát még amikor a nyomdászok ki­szedték a nevüket! Ezek után tessék elképzelni, mit érez­tek, amikor saját maguk nyomtathatták saját alkotá­saik levonatait. Itt a Lehel nyomdában készült az Úttö­rő Szövetség születésnapi al­buma is. De az iskolánknak is van egy régi présgépe, ha nem ilyen „ünnepi” alkal­makról van szó, azzal dol­gozunk. Ha nem is az eredmény lát­ványos elismertetése, hanem hangsúlyozottan az alkotás folyamata, a munka öröme tartja össze a szakkör tag­jait, azért ne feledkezzünk meg eredményeikről sem. — Az iskolatelevízió tíz­éves évfordulójára a Pajtás pályázatot hirdetett 1973- ban. Ide küldtünk először munkáinkból. Négy gyere­künket jutalmazták. A kö­vetkező évben az NDK-beli Schwedtben kapott másik négy gyerekünk oklevelet. Itt minden esztendőben pá­lyázatot hirdetnek „Barátság a kőolajvezeték mentén” címmel az érintett országok gyermekeinek. Tavaly is pályáztunk — az eredmény­ről még nem kaptunk érte­sítést. De küldtünk rajzokat Finnországba, Japánba, s legutóbb az indiai Shamkary lapkiadó gyermekrajz-pályá­zatára is. Itthoni sikertelenség miatt sem panaszkodhatnak: 1974- ben „Az én hazám” pályázat eredményeként hat úttörő vett részt a zán&ai szaktá­borban. Tevékenységük elis­meréseként készíthettek em­léklapokat a pártkongresszus küldötteinek, s a kulturális seregszemle jászberényi já­rási, városi résztvevőinek. De térjünk vissza a szakkör napi munkájára, Marton László pedagógiai módszerei­re, hiszen az eredmények el­sősorban ennek köszönhetők. Ezért bízták rá a Szolno­kon megrendezett országos pedagógus művésztelepet, az idén pedig a gyulai telep ve­zetését. Lapozgatjuk a válto­zatos témájú kis albumot. Úttörőélet, család, nemzet­közi politikai mozgalmak, szórakozás. Honnan a té­mák? — Részben megbeszéljük, illetve megpróbálom valami­lyen élményhez kötni szá­mukra a témákat. Például együtt olvasunk könyveket, megtárgyaljuk a tv-műsaro- kat, vagy egy-egy színházi, vagy cirkuszi előadást. El­mondják mi történt otthon, és beszélgetünk az őre, az út­törőcsapat munka járóL Az­után ezekből lerajzolják, ami a legérdekesebb számukra. Szőkítünk lemezt hallgatni, vagy közösen mesét olvasni, azután abból is kiválasztják, ami a legjobban megragadta őket Így készült el néhány mese-sorozatunk, például Prokofjev: Péter és a far­kas, vagy a Kismalac és a farkasok, A kiskakas gyé­mánt félkrajcárja... Egy-egy ilyen önként szer­veződött művészeti csoport­ban bő lehetőség tárul a pe­dagógus elé, éppen az ön­kéntesség, az eleve adott ér­deklődés miatt. S aiki egy­szer gyermekkorában meg­érezte az alkotás örömét, az később, felnőttként is job­ban fogja érteni, szeretni a művészeteket. Az újszászi Szabadság Tsz vezetői az ősszel egy osztályt szerveztek a szakmunkások középiskolájába. Egy mun­kahely — egy osztály. Or­szágosan is ritka ez a me­zőgazdaságban. Érthető a kíváncsiság: hogyan vált be a kezdeményezés? Rózsa Imre, a helyi gim­názium és szakközépiskola igazgatója elégedett: — Szorgalmas, jó tanuló- csoport a szövetkezetieké. Meglepően fegyelmezettek. Folyamatosan tanulnak, nap­rakészek. Vizsgaeredményük jó. a lemorzsolódás minimá­lis. A szövetkezet vezetői rendszeresen figyelemmel kísérik az osztályt. Lovász Dániel, a tsz-elnöke és a személyzeti vezető gyakran felkeresi ez ügyben intéze­tünket. A hallgatókat tan­könyv- és tanszersegélyben, munkaidő-kedvezményben részesítették. — A termelőszövetkezet vezetőit azonban nemcsak ezért illeti dicséret, hanem azért a műnkéért is, amit a szakmunkásgárda kialakítá­sáért végeztek. Ha nem len­ne ennyi szakmunkásuk, nem lehetett volna egy kö­zépiskolai osztályt megszer­vezni. — Milyen a diákok és « tantestület viszonya? — A tanárok segítőkészen irányítják a tsz-tagok osztá­lyát. Azért is jó közöttük a kapcsolat, mert a dolgozók között nem tapasztalható olyan vélemény, hogy „eljá­runk a foglalkozásokra és akkor is megkapjuk a bizo­nyítványt.” Érdemi munkát ELETE qs életműve össze­fonódott a magyar polgári átalakulás karával. Harminc éves koréban, 1833 tavaszán jelent meg Pozsonyban, a rendi anszaggy ülésen, sző­kébb pátriájának, Zala me­gyének követeként, s amikor néhány nap múlva először szólalt tel, a lendület min­denkit meglepett. BalLábát székére helyezvén, kardját térdén keresztbe fektette, s oly hévvel, a soron lévő kér­dés lényegéig hatolva szólott, hogy egycsapásira figyelmet keltett személye iránt. Né­hány hét leforgása alatt az országgyűlés liberális ellem - záki csoportjának egyik elis­mert vezetője- lett. Ezen a hosszú, 1832—36-os ország­gyűlésen elvbarátaival együtt ő is elsősorban a jobbágy- rendszer lazításán munkálko­dott Az országgyűlés lezárulta után Zala megyei birtokára húzódott vissza, s tulajdon­képpen neki köszönhető, hogy Zala megye nemesi köz­gyűlésének állásfoglalásai, határozatai adtak irányt az 1830-as 1840-es évek magyar reformmoKgalmának. Ezek­ben az években Széchenyi el­sősorban gazdasági vállalko­zásokkal (Al-Duna, Lánchíd) fogiaOíkoizott Wesselényit per- befogás után internálták, Kossuth börtönbe került. Kölcsey maghalt. Deák csak­nem egy évtizedig, a liberális mozgalom mindenki által el­ismert legfőbb vezetője lett. Az ő neve alatt jelent meg az ellenzéki egységet helyre­állító 1847-es Ellenzéki Nyi­latkozat, s az 1847—48-as utolsó rendi oiszággyülésről távol maradván, mindent megtett, hogy Kossuth or­szággyűlési vezető szerepét élfogadtassa. Deák is Ma­gyarország teljes különállásá­ra törekedett a Habsburg- bdrodaimom belüL 1848-ban a forradalmi kor­mány igazságügy minisztere­ként Deák feladata lett volna végeznek, s ez lelkesíti a tantestületet is. Van viszo­nyítási alapunk, hiszen in­tézményünknek 426 felnőtt hallgatója van. Vajon mi késztet egy tsz- ben közel harminc szakmun­kást arra, hogy jónéhány évi kihagyás után középis­kolában folytassa tanulmá­nyait? Közülük néhányan — például Konka Imre, Tötök Gyula, Eszes Zoltán — mos­tani elképzelésük szerint technikusi minősítő vizsgát tesznek az érettségi után. De miért tanulnak azok, akik­nek nincs ilyen vágya. Her- nek Ferenc gépkocsivezető közéjük tartozik: — Először kereskedő vol­tam, azután mentős. Ott sze­rettem meg a gépkocsiveze­tést. Nagyobb vonzalmat éreztem hozzá, mint kitanult szakmámhoz. Úgy vélem, nyolc általános iskolai osz­tály most még elég, — de ki tudja, hagy alakul később? Itt meg három év alatt le­érettségizhetek. A feleségem is velem jár. Szülési szabad­ságon van, így könnyebben készít jegyzeteket. © — Hallom, jól tanul az osztály. — Pedig nincs könnyű dolga. Gondoljon a tovább­tanulók lekötöttségére. Sze­zonmunkák idején hajnaltól estig dolgoznak a gépészet­ben. S a többség onnan ke­rül ki. Felkészületlenül meg senki nem akar odaállni a tanárok elé. Ráadásul a tez- elnök felesége az osztályfő­nökünk. Igaz, így kettős a se­gítségnyújtás, de kettős az az egész jogrendszer pol ­gári szellemű átalakítása és a legfontosabb, a jobbágyfel­szabadítás gyakorlati végre­hajtása. Az események azon­ban erre már nem adtak időt. Deák, 1848 végén az or­szággyűlés küldötteként meg­próbált tárgyalná a támadó Wimdischgrätzcel, majd Pes­ten rekedvén hasztalan pró­bált ©1 jutni a forradalmi kor­mányhoz Debrecenibe; birto­kára távozott Nem az ő né­zetei változtak, maga a hely­zet változott meg: békés ki- egyenlítsóre, tárgyalásra, al­kura nem volt lehetőség — csak az önvédelmi harc és a behódodás között lehetett vá­lasztaná. Deák nem a behó- dolást vátoszitotta, s miután kiváló politikai-taktikai ké­pességeit ebben a helyzetben nem tudta hasznosítaná, a visszahúzódás, a kényszerű tétlenség maradt csak számá­ra. POLITIKÁJÁNAK, a pasz­szív rezisztenciának a lénye­ge abban rejlett, bog;/ kellő hazai erőforrások híján meg kell várná, amíg a nemzetkö­zi események lehetővé teszik a visszatérést a fe&rúgott, el­tiport 1848-as alkotmányhoz. A z évek múlásával azonban úgy ítélt, hogy nem lesz már kedvező alkalom 1848 vív­mányainak maradéktalan visszaszerzésére, s 1865 hús- vétján a Pesti Napló neveze­tes „húsvéti cikkében” köz­zétette elgondolásait arról, hogy hogyan lehetne agy al­kotmányos kompromisszumot találni. Indítványa nyomán indultak meg a kiegyezési tárgyalások. Deák arra töre­kedett, hogy az állam jogi biztosítékok maximumát építse a kiegyezési törvé­nyekbe, s nem utolsó sorban a kiegyezést siettető konzer­vatívok nyomására volt kény­telen engedni saját elképze­léseiből is. A „deáki tett", a kiegyezés tehát, nem teljes egészében Deák műve; noha alapgcmdo­ellenőrzés is. Ha lazítunk, elmondja a férjének, és egy­ből kapjuk az eligazítást... © Simon János a tsz sze­mélyzetise. Felesége szintén tanárnő, így a tanulók ket­tős kontrollja tulajdonképpen kétszeres. A középiskolai osztály szervezésekor ő volt az egyik leglelkesebb agitá­tor. Mi késztette erre? — A dolgozók egyéni ér­deke mellett a tsz-nek sem mindegy, hogy milyen kép­zettségű emberekre kell bíz­ni a technikai eszközöket. A korszerűbb gépekhez maga­sabb 6zakmi képzettség kell Annak viszont előfeltétele a középiskola. Így próbálunk lehetőséget adni a dolgozók­nak a technikusi minősító vizsga letételére. Ettől füg­getlenül az sem mindegy, hogy milyen a dolgozók álta­lános műveltsége. — Egyébként a kőzép&aúv tű képzést is folytatni sze­retnénk. A létszám biztosí­tása érdekében húsz mező­gazdasági szakmunkástanuló­val kötöttünk szerződést. Igyekszünk javítani a szoci­ális körülményeket, hogy hozzánk kerülve jól érezzék majd magukat, s éljenek s továbbtanulási lehetőséggel. — Csupán a szakmai szín­vonal emelése készteti mind­erre a tsz vezetőit? — Nemcsak az. A szak ­munkások középiskolájába járók jönnek majd számí­tásba az új középvezetők kiválasztásakor. Ezért is ér­dekünk, hogy minden módén segítsük a tanulást — simon — Sate ez övé és a kiegyezést megkötő pártnak is nevét ad ­ta. A kiegyezésről, az osztrák és magyar uralkodó osztályok kompromisszumáról megkö­tése óta folyik a poütákai, majd törtémeűmivé váló vita. Ami Deák és a kiegyezés to­vábbi viszonyét illeti rá kell mutatnunk: Deák személyes tragédiája abban rejlett, hogy maga láthatta művének, a ki­egyezési rendszernek rugál- matLamságát, be kellett látnia, hogy liberális elveit nem tudja maradéktalanul az élet­be átültetni. Saját művét nem tagadhatta meg, így a végső, rezignált visszávoenu- liást választotta, indokául idős korát, egészségi állapo­tát jelölve meg. Valóban, lég­zési nehézségek miatt feküd­ni és jármi nem tudott már, így élete utolsó éveit karos- székben töltötte. Mégis, ha kellett, erőt tudott venni ma­gán. Utolsó nyilvános szerep­lése során, 1873-ban, mintegy politikai végrendeletéül je­lölte meg az egyház és állam teljes szétválasztását, a ma­gyar törvényhozás liberális irányú továbbfejlesztését. Halálaikor, száz esztendeje, mint az alku, az egyezkedés, a mérséklet poli tikusát dicső­ítették. Pedig az az államférfi volt, aki a végső célok szem előtt tartásával, az erőviszo­nyok reális számvétele alap­ján részeredményekre, egyez­ségekre is kész volt akkor, ha azok valóban egy lépcső- fakót képeztek a távlatos cé­lok megvalósításához. A nemzet boldogabb jövőjét kí­vánta politikai cselekvéseivel megalapozni. AZ EGYÉNI ambíciók hi­ánya, szerénysége, puritán személyisége, tapintata száza­dos távlatból is méltán ro­konszenvessé teszi Deáknak történetírásunk által még "c’y kevéssé elemzett s ezért az idők során szoborrá mere­vült alakját. a Egri Mária G. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom