Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

1976. január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadás a iászfeeréiyi Köss ith Tsz' en Sikerekben gazdag eszten­dő eredményeiről számoltak be a tagságnak a jászberé­nyi Kossuth Tsz tegnap megtartott zárszámadó köz­gyűlésén. A szövetkezet, amelynek 1975. évi gazdál­kodását az átgondolt terve­zés, a jó munkaszervezés segítette, 106 millió forintos termelési értékkel zárta az esztendőt A vártnál jobb eredmé­nyek tették lehetővé, hogy szociális és kulturális alap­ra 2 millió forintot tartalé­kolhat a gazdaság. Fejlesz­tésre 10 milliót költenek, a biztonsági alap pedig eléri a 14 millió forintot. Az elmúlt év gazdálkodá­sának az eredménye az is, hogy a szövetkezet közös vagyona az idén már meg­haladta a 130 milliót, ebből a tiszta vagyon 102 millió forint Az elmúlt év figye­lemre méltó eredményei kedvező feltételeket terem­tettek a pórtelki Március 15. Tsz-szel történő egyesü­léshez. Eredményes volt és mint­egy 25 millió forintos árbe­vételt hozott a szövetkezet­nek a növénytermesztés. Cu­korrépát 180 hektáron ter­mesztettek, a hektáronkénti átlagtermés 440 mázsa volt, 44 mázsával több a terve­zettnél. A nyolcszáz vagon cukorrépa több mint 5 mil­lió forinttal növelte a szö­vetkezet árbevételét H gyár nevesei Vizsga Idán „belépési“ pénz! kapnak A Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi üzemében nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzésre. Évről évre 35—40 hegesztő, szer­kezeid lakatos, forgácsoló szerzi meg az üzemben a szakmunkásbizonyítványt Nemcsak a gyár tanműhe­lyében folyik a tanulók kép­zése. A harmadéves eszter­gályosok már termelőcso­portokhoz beosztva, megsza­bott teljesítmény mellett dolgoznak, két idősebb szak­munkás felügyelete alatt. Ez a módszer nagyon jól be­vált, ami nem is csoda, hi­szen a „gyerekek” a terme­lésben alkotó módon sajátít­ják el a szakismereteket, munkafogásokat Most 154 szakmunkásta­nulója van az MHD-nak, kö­zülük százharminccal 400— 500 forintos ösztöndíjszerző­dést kötöttek. Biztosíték ez arra, hogy az új szakmun­kások az üzem dolgozói ma­radnak. A sikeres szakmun­kásvizsga után vissza nem térítendő „belépési pénzt” is kapnak a gyár új dolgo­zót Ezt minden évben ben­sőséges, hangulatos ünnep­ség keretében adják át , ne­kik a gyáregység vezetőt Az idén öt leány is tanul­ja a „férfias” szakmákat — jó eredménnyet bizonyíté­kát adva annak, tévhit az, hogy a vasas szakmák kizá­rólag fiúknak valók. Az ötödik ötéves tervben tovább bővítik a tiszafüredi üzemet. A kialakítandó szak­munkásállomány képzése érdekében most készítik a gyáregység középtávú okta­tási tervét És akkor hirtelen... Egy kiváló újító az ötletről, a megvalósításról és arról, hogy miért érdemes köszönöm” mondta Se­bestyén Sándor művezető és megszorította a miniszter- helyettes kezét Mindez né­hány hónappal ezelőtt tör­tént akkor, amikor átvette a kiváló újító kitüntetést A túrkevei AFIT idősebb, egyébként is szűkszavú dol­gozói csak annyit mondtak róla: „Sándor jó fiú”. De ugyanez a véleménye róla a fiatalabbaknak is. Ki. ki megtoldja egy-egy jelzővel: „Remek szakember... érti a dolgát” — s így tovább. • • • — Tül a tizenötödik jelen­tős újításon, most milyen öt­lettel foglalkozik? — Hidraulikus berendezé­sek próbáihoz készítünk egy újítást. Azért mondom töb­bes számban, mert nem egye­dül dolgozom rajta. Több­nyire nem egyedül..­— A társak? — Különfélék. Van ami­kor az alapötlet az enyém, s ők segítenek, van amikor en csak rajzolok... — Sokat beszélnek az újí­tók magányosságáról._ — Ha valaki fejében ki­pattan egy ötlet, az még nem újítás. Azt még le kell írni, meg kell szerkeszteni, s csak ezután készül el a próba­darab. — Mit tehet az az újító, akinek nincs rajzasztala, vagy szerszáma? — Nálunk könnyű a hely­zete, mert a művezetők kész­séggel segítenek a munká­ban. Elég, ha a vázlatot to­vább adják a technológiai osztálynak, ott véleményezik, s ha jó, akkor már munka­lapon „fut tovább”. — Itt, ott hallani: „érde­mes az újitásoklzal foglal­kozni, mert jó pénzt hoz...” — Attól függ kinek. Mert, ha a vállalatnak, akkor ez helyes álláspont, de ha va­laki csak a pénzért csinál­ja... arról nekem külön vé­leményem van. Egyébként is, úgy nem lehet újítani — ki- taláni valamit — hogy leülök az íróaszal mögé és elhatá­rozom: én most újítok. Ilyen nincs! Egy-egy ötlet sok-sok év és munka tapasztalatából kristályosodik ki. Furcsa ez a kettős gondolkodás. Dolgo­zom. s közben megalead a szemem egy folyamaton, egy műveleten, amit másképp le­hetne csinálni. Könnyebben, egyszerűbben, gyorsabban. Dolgozom és hirtelen már ceruzát kell vennem, hogy lerajzoljam az elképzelésem. Volt olyan, hogy mosakodás közben jutott eszembe a fék­hengerpróba egyszerűsítése. Persze az eredeti ötletet csi­szolja, finomítja később az ember. — Az újításai mennyit hoztak az AFIT-nak? — Több mint 700 ezer fo­rintot. • * • „Gratulálok” mondta a miniszterhelyettes néhány hónappal ezelőtt Sebestyén Sándornak, miközben át­nyújtotta a kiváló újító ki­tüntetést Beszámoló taggyíHÉsekfH jelentjük Egymást lelkesítve, önbizalommal Lenin Tsz Tiszaföidvár, lí-es alapszervezel Az alapszervezet vezetősé­gének beszámolójából kide­rült, hogy az egyesült tsz, egyesült pártszervezetei az első perctől kezdve igyekez­tek eleget tenni kötelezettsé­geiknek. A Il-es alapszer­vezet vezetői, párttagjai ar­ra törekedtek, hogy mara­déktalanul Végrehajtsák a párt gazdaságpolitikai célki­tűzéseit, az abból • ránk vo­natkozó helyi feladatokat. A gazdaságvezetőket például rendszeresen beszámoltatták a munkák állásáról, és kö­zösen határoztak a soron kö- • vetkező feladatokról. Tag­gyűléseken. rendszeresen visszatérő téma volt hol tar­tunk és hogyan tovább! így mondták; csak az egységes akarat és cselekvés vezet eredményre. Márpedig az elkövetkezen­dő hónapokban, években még inkább szükségük lesz erre a közös akaratra. A párt­életben is jobban előtérbe került a gazdaságpolitikai kérdésekkel való foglalko­zás. És a Lenin Tsz-nek, mint a megye egyik legszá­mottevőbb közös gazdaságá­nak nem kis kötelezettségei vannak. Csak néhány pél­dát ebből. Már az idén je­lentősen bővítik zöldségter­mő területüket. Így 100 hek­táron fűszerpaprikát, 40 hek­táron hagymát, 20 hektáron vegyes zöldséget termelnek, és duplájára növelik szója, fajtaborsó vetésterületüket. Cukorrépát 600 hektáron ter­mesztenek és a cél a hektá­ronkénti 600 mázsás átlag­termés elérése. ■ Az öntözött, területük — hisz elért már hozzájuk a Tisza II. vize — 2 ezer 600 hektár lesz. Az állattenyész­tésben maguk elé tűzött cél sem kicsi: 3 ezer 209 literes átlagos tejtermelésüket az ötödik ötéves terv végére 3 ezer 700—3 ezer 800 literre növelni, megfelelően kihasz­nálni a szaktelepeiket. Az idén már például 21—22 ezer hízósertés értékesítésé­re vállalkoztak. Ez a kommunista kollek­tíva átküzdötte magát az el­ső közös év gondjain, és po­litikai vezetésükkel eredmé­nyes esztendőt zárt 1975-ben a nagy család. A jövőben is az kell, hogy mindenki tud­ja, mit kell tennie, mi a kö­telessége. És ebben az a kommunisták dolga, hogy őszintén, nyíltan beszéljenek a tagsággal gondokról, ered­ményekről, feladatokról egy­aránt. Hogy nyitott szem­mel járjanak, és ne csak dol­gozzanak, de gondolkodjanak is. mit hogyan lehetne job­ban, olcsóbban, célszerűbben csinálni. „Ne ijesztgessük egymást elvtársak, hogy ilyen nehéz, meg olyan ne­héz feladat előtt állunk. In­kább lelkesítsük egymást, csináljunk jobb hangulatot a munkához, hogy mindenki megfelelő önbizalommal dol­gozzon. Tudja, hogy amit rábíztak, becsülettel megte­szi” — mondták többen is a felszólalók közül. Velük csak egyetérthetünk. Ifiwtanaii szervezettebb nmkivid lászsigi AUasni Gazdaság I. sz. alapszervezele A Jászsági Állami Gazda­ság I. sz. alapszervezete tag­jainak nagy többsége a szellőháti kerület­ben fizikai munkásként a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozik. Harminchét kommunista öt pártcsoportban. Nem nagy közösség, de feladataiknak igyekeznek mindenkor eleget tenni. Mondják, hogy tag­gyűléseiken élénk viták ala­kulnak ki, főként akkor, ha gazdasági kérdésekről szól beszámoló. Most a taggyű­lésen is szóba került, hogy a pártalapszervezet döntő fel­adatának tekintette, hogy segítse az eredményes ter­melést, gazdálkodást, a ne­gyedik ötéves terv helyi cél­kitűzéseinek elérését A ke­rület vezetőivel például en­nek érdekében közös intéz­kedési tervet készítettek és annak szellemében dolgoz­tak. „Az üzem- és munkaszer­vezés helyzetével, javításá­val például többször is fog­lalkoztunk különböző ren­dezvényeken. Ez a követke­zőkben is feladatunk lesz, mert a korszerű gazdálkodás és a termelékenység állandó növelése még hatékonyabb szervezeti formákat, munka- módszereket igényel. Párt- alapszervezetünk véleménye szerint a mindennapi mun­ka jobb megszervezésével, a rendelkezésünkre álló mun­ka- és erőgépek jobb ki­használásával, a munkafel­tételek javításával, az állás­idők csökkentésével, a mun­kaidő maximális kihasználá­sával kell tovább javítani gazdaságunk eredményeit” — hangzott el a beszámolóban. Véleményezték azonban az elmúlt egy esztendőben töb­bek között a termelési ter­veket, segítséget nyújtottak a fejlesztési és beruházási programok kialakításához, nem utolsósorban a kommu­nális, szociális és kulturális helyzet javításához. „Gazda­sági eredményeink bizonyít­ják, hogy pártalapszerveze- tünk tagjai is becsülettel dolgoztak.” Természetesen e beszámo­ló taggyűlésen sok minden­ről szó esett: arról, hogy a pártmegbízatásoknak a tag­ság, a kollektíva eleget tesz, hogy eredményes a pártokta­tás az alapszervezetben. Kü­lönösen a XI. pártkongresz- szus anyagát dolgozták fel nagy körültekintéssel, a tag­ság nagy érdeklődésétől kí­sérve. „Sikerült elérni, hogy párttagjaink nemcsak meg­ismerték, de meg is értet­ték a kongresszusi határo­zatokat és azok szellemében akarnak élni, dolgozni”. A beszámoló taggyűlésen egy kedves epizódnak is ta­núi lehettünk: több éves odaadó, lelkes, önzetlen munkájáért a gazdaság. üze­mi pártvezetősége megjutal­mazta az alapszervezet egyik tagját, Ádám Istvánt. Konkrétan, ne általában... BHG kunliegvesi gyáregysége Nagyon kevés olyan párt­alapszervezet van megyénk­ben a több mint ezer kö­zött, amelynek tagsága túl­nyomórészt nő. A Beloian­nisz Híradástechnikai Gép­gyár kunhegyesi gyáregysé­gében ez mégis természetes, hiszen az ott dolgozók több­sége is nő — és nagyon sok a fiatal. Ezért hallottunk volna szí­vesen részletesebb, példák­kal alátámasztott beszámo­lót a vezetőségtől a nő- és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról — sajnos meg kellett elégednünk egyetlen summás megállapí­tással, amely szerint ezzel is foglalkoztak. A beszámoló a szervezeti élet, az üzem gondjainak, eredményeinek szinte minden vetületét ■ érin­tette, de néhány ponton bi­zony szegényes maradt. Mert vajon meggyőző-e az, ha csak kijelenti a vezetőség, hogy például a „négyszög­ülések” rendszeresek, ahol érvényesülnek pártunk ha­tározatai!” Nem vonjuk két­ségbe — de jó lett volna hallani milyenek ennek he­lyi megjelenési formái — vagyis hogyan érvényesülnek a határozatok ebben az üzemben. Mint, ahogy azt sem lett volna haszontalan részletez­ni, milyen útoh-módon ér­vényesül a páríirányítás el­ve — hiszen a beszámoló, is­mét csak ily summázóan, ezt is megállapította. A részletezés, a konkrétu­mok hiánya nem csak a be­számoló egyes részeit jelle­mezte, igaz volt ez a meg­fogalmazott tennivalók több­ségére is. Pedig az alapszer­vezetben a felsőbb pártfóru­mok által megfogalmazott — szükségszerűen általánosabb — célokat, s az azok eléré­sét szolgáló eszközöket le­bontva, a helyi lehetőségek­nek, adottságoknak megfe­lelően a lehető legkonkré­tabban kell meghatározni. Csak az eredményeket és feladatokat egyértelműen megfogalmazó beszámolóból értheti meg a tagság, mit is tett eddig valójában, s mit kelá tennie az elkövetjkező hétköznapokon — konkrétan, aprópénzre váltva. Ügy érzem itt és most azért kell ezt szóvá tenni, mert ez az alapszervezet fia­tal. (Többen, csak néhány éve tagjai a pártnak, az át­lagos életkor is alacsony. „Tegeződő” pártalapszerve­zet, jegyeztem be tréfásan füzetembe — hisz valóban szinte mindenki, titkár és vezetőségi tag, gazdaságve­zető és párttag ilyen köz­vetlen hangon beszélgettek.) Nos, tehát fiatal alapszer­vezet — a fejlődés minden lehetőségével. Fejlődni pedig épp ebbe az irányba kelle­ne. Mind több helyi felada­tot sikeresen megoldva, a párthatározatok végrehajtá­sának helyi tennivalóit pon­tosan meghatározva a jövő­ben még eredményesebb munkáról számolhat be a vezetőség. I párisllemzéisel soka! segítettek Szóiéi ÉFÉSZ Az eredményeikről büsz- a párttagok véleményét, s kén, a hibákról, hiányossá- ennek kedvező hatása a vég­gokról önkritikusan — jel­lemezhetnénk egyetllan mon­dattal a szolnoki ÁFÉSZ pártalapszerveaetének beszá­moló taggyűlését Hogy mi­lyen eredményekre büszkék a közel hetven tagot szám­láló alapszervezetben? Első­sorban arra, hogy a megle­hetősen feszített 1975. évi tervet sikerült 100 százalék­ra teljesíteni. A sikeres terv­teljesítést elősegítette a pártszervezet intézkedési ter­ve, mely a fogyasztói igé­nyek színvonalas és kulturált kielégítését tűzte ki célul. A beszámoló így joggal álla­píthatta meg, hogy a gazda­sági munka irányelveinek kidolgozásában, a végrehaj­tásban és az ellenőrzésben is, kellően érvényesült a párt- szervezet vezető szerepe. Az ellenőrzés például nem szű­kült le kizárólag a taggyűlés fórumára. A különböző mun­kahelyeken dolgozó kommu­nisták menet köziben is bí­rálták a helyi gazdasági ve­zetés munkájának kisebb- nagyobb hiányosságait, a be­számoltatások alkalmával pe­dig a pártszervezet közvetle­nül befolyásolhatta a dönté­sek, az intézkedések kialakí­tását. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet vezetősé­ge á fontos feladatok megol­dása előtt mindig igényelte re haj tás során érződött Akadnak természetesen hi­bák, hiányosságok is, sze­rencsére az eredményekhez képest csekély mértékben. A vagyonvédelmi helyzetet ér­tékelve például a beszámoló megállapítja, hogy az 1975. szeptember 30-ig felvett százötvenkét • leltárból hat­vannyolc zárt normán felü­li áru- és gőngyöleghiány- nyaí. (A hiány összege 236 ezer forintot tesz ki.) Fokoz­ni kell tehát a felvilágosító munkát és a rendszeres el­lenőrzést annak érdekében, hogy a szövetkezet minden dolgozója a tőle elvárható gondosságot tanúsítsa a tár­sadalmi tulajdon megóvása terén. 1975 nehéz esztendeje volt a szolnoki ÁFÉSZ-neik, ám az 1976-os év, ha lehet, még nehezebb lesz. Ennek bizo­nyításába talán elég megem­líteni, hogy január 1-én 'a szolnoki ÁFÉSZ egyesült a Szolnok környéki ÁFÉSZ-ék- kel, s így egy hatalmas, mintegy ezerkétszáz dolgozót foglalkoztató szövetkezet jött létre... Hogy ez a „mam- mutszövetkezet” legalább a régihez hasonló eredményes­séggel dolgozik majd, arra többek között a párttagok lelkes, céltudatos munkája a garancia. n komunisták javasoiják Kunszentmártoni egészségügyi pártszervezet A kunszentmártoni egész­ségügyi pártszervezet a na­pokban tartotta a tavalyi munkát értékelő számveté­sét. Joggal summázta elisme­réssel, hogy a XI. pártkong­resszusra való készülődés idején növekedett az egész­ségügyi dolgozók érdeklődése a pártoktatás iránt. Két or­vos kezdte meg tanulmányát a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemen, ketten szakosí­tott oktatásban vették részt A pártszervezet minden tag­ja valamilyen pártoktatási formán gyarapítja ismerete­it A propagandisták felké­szültsége jó, a foglalkozáso­kon való megjelenés 70—90 százalékos. Az alapszervezet tagjai 80 százalékának van valamilyen pártmegbízatása, amit be­csülettel teljesítve hozzájá­rultak a párt központi és helyi határozatainak érvé­nyesítéséhez. A pártszervezet kezdeményező készsége több vonatkozásban megnyilvá­nult A bölcsődékiben dolgo­zók mimkamegjavító moz­galma például a járás összes egészségügyi dolgozójára ha­tással volt A szakszervezeti oktatás megszervezése Kun- szentmárton egészségügyi dolgozói részére szintén a pártszervezet kezdeményezé­sének köszönhető. A szak- szervezeti oktatás megfelel politikai vitafórum jellegé­nek. A pártszervezet munkájá­nak eredményeként a fcun- szentmártoni egészségügyi munkahelyeken is egyértel­műbbé vált a párt politikája a pártonkívüliek körében. Következésképpen mind gya­koribb a közösség érdekében végzett önzetlen munkavál­lalás. Az alapszervezet belső szervezeti életét, politikai, mozgalmi jellegét jónak ítél­te meg a taggyűlés. A jövő­re vonatkozóan is adott né­hány útmutatást így pél­dául azt, hogy a munkahe­lyek szétszórtságát, az egész­ségügyi dolgozók túlterhelt­ségét figyelembe véve f a pértbizalmiak önállóságát, kezdeményező készségét fo­kozni kell. A vitában részt­vevők hangsúlyoznák, hogy nagyobb előrehaladást kell elérni a tömegszervezetek­kel és a pártonkívülieíokel való kapcsolat jávításáhan, az együttműködés rendszere­sebbé tételében. A beszámoló taggyűlés szerteágazóén foglalkozott az alapszervezethez tartozó szakmai területtel is. Meg­állapította, hogy a jelenlegi állapot — ami szervezeti irá­nyításban Szolnokhoz, szak­mai irányításban Szenteshez való ' tartozást jelent, s kö­zöttük a járási főorvosi szak­mai felügyeletet — nem a legideálisabb. Ezért szüksé­ges volna Kunszentmárton- ban egy egységesített, sza­kosított egészségiügyi alap- ellátási szervezet létrehozása. T. P.—V. V—H. D.—S. B. Dl. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom