Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
* 197«. Január 2L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 PÁRTBIZOTTSÁG! ÜLÉSEKRŐL JELENTJÜK Cselekvési program öt esztendőre Kizéptiszai állami Gazfaág „Nem volt könnyű feladat teljesíteni negyedik: ötéves tervünket, de gazdaságunk dolgozói — kommunisták és pántonkívüliek — becsülettel helytálltak. Tudjuk, bízhatunk munkatársainkban, vezetőinkben, párttagjaink helytállásában, mert ők, akik eddig megoldották a feladatokat, ezután is eleget tesznek majd i kötelezettségeiknek. Ehhez viszont az kell, hogy minden egyes ember tudja, mi az ő feladata. Politikailag, szakmailag is értse, mi az, amit neki tenni kell azért, hogy céljaink valóra váljanak” — mondta többek között a vita összefoglalójában Bakos Mihály, a Közép tiszai Állami Gazdaság üzemi pártbizottságának titkára. Tegnap délelőtt ugyanis rendkívüli pártbd- zottsági ülést tartottak a gazdaság központjában, Kunhegyesen. Napirenden a negyedik ötéves terv üzemi végrehajtásának tapasztalatai szerepeltek és javaslat a gazdaság ötödik ötéves tervére és az 1976-os év gazdasági és politikai tennivalóira. A beszámoló részletesen elemezte, mit jelent az, hogy a gazdaság a IV. ötéves tervidőszakban összességében dinamikusan fejlődött, növekedett a termelés, javult a termelékenység. Előnyösen változott meg a dolgozók élet- és munkakörülménye, jobb lett a szociális^ kommunális,' egészségügyi ellátás, javult a közművelődési helyzet. Éves átlagban a halmozott termelési érték a Középtiszai Állami Gazdaságban 8,16, az árbevétel 8,46, a nyereség 14,47 százalékkal növekedett Mindez azt jelenti, hogy tavaly a gazdaságban például a laalmozott termelési érték megközelítette a 320 millió forintot Nőtt ä dolgozók éves átlagkeresete is: öt év alatt megközelítően 15 százalékkal. Beruházásra, műszaki fejlesztésre a tervezett 112,4 millió helyett több mint 151 millió forintot költöttek, amit főként a terven felül elért vállalati nyereségnövekedés tett lehetővé. Ezen belül a nehéz fizikai munkák gépesítésére, a jobb munka- körümények kialakítására, a munkavédelmi szervezet fejlesztésére öt év alatt több mint 52 millió forintot fordítottak. ezer mázsa helyett már több mint 78 ezer mázsa lucernát szárítottak. A rizstermesztés- nél viszont a tervezett 26 mázsás hektáronkénti átlagtermés helyett csak 20,9 mázsa lett az eredmény. Nem tudtak előbbre lépni az egy tehénre jutó tejtermelésben sem. Mindezekből már lényegében következnek is az új tervidőszak tennivalói. Ebben az állami gazdaságban is az a cél, hogy intenzíven fejlődjön a termelés, a központi erőforrások mellett maximálisan kiaknázzák a helyi lehetőségeket, növeljék a gazdálkodás hatékonyságát. Így ágazatonként a következő irányelveket szabták saját maguk számára. 18—20 százalékos termelésnövekedés A termelést a tervidőszakban 18—20 százalékkal növelik. A termelés bővülését teljes egészében a termelékenység növeléséből kívánják megoldaná. „Tudomásul kell vennünk, hogy tőlünk többet vár a népgazdaság, az állami gazdaságoknak példát keH mutartniok!” Ezért fogalmazták meg, hogy a lehető legcélszerűbben kell hasz- nosítaniok a meglévő technikai berendezéseket, gépeket, adottságokat, javítani és magasabb színvonalra emelni üzem- és munkaszervezetüket. Gondoskodniuk kell a műtrágya, a növényvédőszarek gazdaságos felhasználáséról, a követelményeknek megfelelő takarmányozásról. Így a növénytermesztésben a hozamok növekedését a termelési feltételek javításával, az iparszerű termelési rendszerek korszerűsítésével, további elterjesztésével akarják elérni. Az állattenyésztésben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés, a kocaállomány növelésére. Jobban k' kell használni a háztáji és a kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségeket, ez nép- gazdasági érdele, de érdeke minden termelőnek is. Ezért erősíteni akarják kapcsolatukat a háztáji gazdaságokkal. A vitában felszólalók lényegében ázzál foglalkoztak, hogyan lehet ezeket a ' céükitű- zéséket elérni. Szó esett arról, hogy szükség van a további gépesítésre, a munkaidő maximális kihasználására — a mélyépítési üzemükben például a muníkaidővesz- teség jelenleg 15 százalék körül van, és ezen elsősorban a vezetőség tud segíteni —, az alapos, körültekintő gazdaságpolitikai agi'tációra. Es szükség van a nagyobb önbizalomra is, — fogalmazták meg, — hogy minden vezető, szakember, munkás értse, ttidja feladatát, és bízzon abban, hogy azt el is tudja végezni. A népgazdaság ötödik ötéves tervére elfogadott köz- gazdasági szabályozók — számolva a cserearányok megromlásából adódó negatív gazdasági hatásokkal — a nehézségek anyagi gondját részben áthárítják a vállalatokra. Az egyensúlyi zavarókból származó veszteségek pótlásának egyetlen módja: a hatékonyabb munka. Ennek forrását a TVM-ben többek között abban látják, ha körültekintően feltárják a, helyi lehetőségeket, az erőfor- ' rásokat, törekednek az észszerű takarékosságra, továbbfejlesztik piackutató tevékenységüket, minél előbb felhasználják a műszaki fejlesztés eredményeit. Biztosítani kell, hogy a termelésnövekedés évente 8—9 százalékos legyen. Ennek az üzemi feltételei a következők: a nátriumtripo- lifoszfát üzem felépítéséhez úgy biztosítani a pénzügyi és műszaki lehetőségeket, hogy a termelés 1979-ben elérje a tervezett szintet. A vállalati fejlesztési alapot a folyamatban lévő beruházások befejezése után az üzemek további korszerűsítésére keli fordítani. A belföldi igényeket korszerű termékekkel kielégíteni, fokozni a tőkés exportot, és mind teljesebben kihasználni az adott lehetőségeket El keli jutni oda, hogy a termelésnövekedés 80 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből származzék. Takarékossás, műszaki fejlesztés Mindezek megvalósításával el (kell érni, hogy a vállalati kollektíva számára lehetővé váljon az ötödik ötéves tervben foglalt átlagos életszínvonal-emelkedés. Az idei termelési feladatok között szereped 567 ezer tonna kénsav, 600 ezer tonna porított és 515 ezer tonna granulált szuperfoszfát 105 ezer tonna kevert műtrágya, 3 ezer 200 tonna kriolit 7 ezer 300 tonna porfesték, 10 ezer tonna mosószer és 5 ezer tonna szulfonsav gyártása. Minden üzemben törekedni kell a tervek túlteljesítésére, a felhasználási normák és a minőség javítására. Minden területen az eddigieknél szigorúbb takarékosságra lesz szükség. Az anyag- és áruforgalom terén a szervezettségre, összehangoltságra kell törekedni. A tőkés export növelése érdekében szorosan együtt kell működni a külkereskedelmi vállalatokkal. DH munkarendszer, szervezettség Olyan műszaki intézkedésekre van szükség amelyek a meglévő — esetemként csökkenő — létszám mellett is lehetővé teszik a termelés színvonalának fenntartását, növelését Az üzemekben folytassák a létszámnormák kidolgozását megfelelő előkészítés után a szuperfoszfát üzemben vezessék be a DH munkarendszert Mindenütt fokozni kell a munkafegyelmet! A beruházások esetében legfontosabb a nát- riumtripoljfoszfát üzem építésének megkezdése. Takarékoskodni kell a fejlesztési alappal, a meglévő pénzösz- szegeket elsősorban a folyamatban lévő rekonstrukciós és környezetvédelmi beruházásokra kell fordítani. A műszaki fejlesztésnél különös figyelmet kell fordítani a megvalósítási határidők betartására, lerövidítésére, az eredményes kísérletek mielőbbi bevezetésére. A Tiszamenti Vegyiművek cselekvési programja az elkövetkező időszakra meghatározza az üzemi párt, KISZ- és szakszervezeti bizottságok feladatait is. A szóbeli megajánlást követően a pártbizottság tagjai közül többen hozzászóltak, kiegészítve a hallottakat saját , üzemük, munkahelyük tapasztalataival. Ezt követően két módosítással a cselekvési programot egyhangúlag elfogadták. alföldi olajipari vállalatok Tegnap az alföldi olajipari pártbizottság kibővített ülésén tárgyalták meg a pártbizottságnak az ötödik ötéves terv és az idei tervek teljesítésére vonatkozó cselekvési programját Az írásban beterjesztett beszámolóhoz Rumpf Pál, a pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést Annak során behatóan elemezte a munkásokat közvetlenül érintő fejlődést Például azt, hogy a negyedik ötéves tervben az egy főre eső bérfejlesztés a fúrási üzemnél több mint 13 ezer forintot, a fúrási vállalatnál pedig több mint 9 ezer forintot jelentett Természetbeni juttatásra a két vállalatnál évről ‘ évre többet költöttek. Az ilyen célokra felhasznált összeg tavaly a fúrási üzemnél közel négymillió, a termelő vállalatnál pedig több mint ötmillió forintot jelentett Ennél a két vállalatnál 429 bérlakást adtak át s 502 építéséhez nyújtottak támogatást a negyedik ötéves terv során. Az ilyen tények jó érvekül szolgálnak az alapszervezetek számára az agi- tációs és propagandamunkában. Méltán állapította meg az olajipari pártbizottság, hogy a működési területén dolgozó Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, az OGIL szolnoki üzeme és az ÁGI szolnoki osztálya jó munkával segítette elő az új ötéves tervidőszak megalapozását. Az előző ötéves terv megvalósítása során kutató és feltáró tevékenységre mintegy ötmilliárd forintot fordítottak az alföldi olajiparban. Ennek köszönhető — többek között — 900 ezer méter le- fúrása és a kb. 20 millió tonna ioari készletnövekedés. Az olajbányászok jó munkájának eredményeiként az energiahordozók sorában előretörtek a szénhidrogének. Arányuk az 1970-es 39 százalékról 1975 végére 57 százalékra növekedett. Ebben — az import mellett — kulcsszerepet játszottak az alföldi olajipar dolgozói. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat a negyedik ötéves tervben 7.8 millió ionná kőolajat, több mint 21,5 milliárd köbméter földgázt, 427 ezer tonna PB-gázt és 292 ezer tonna stabilgazolint adott a népgazdaságnak. A termelést elősegítette az a 4,4 milliárd forint értékű beruházás, melyet a vállalatnál eszközöltek. Szénhidrogén kutatások A pártbizottság körültekintő módon elemezte az alföldi olajipar ötödik ötéves tervének célkitűzéseit. Eszerint nagy súlyt kell helyezni új szénhidrogénmezők felkutatására, új termelőüzemek építésére. A pártbizottság megítélése szerint az alföldi olajipar rendelkezik olyan szellemi kapacitással, munkaerővel és technikai felkészültséggel, hogy a népgazdaság igényeit ki tudja elégíteni. A pártbizottsági ülés részletesen foglalkozott az olajipari vállalatok feladataival. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemre vonatkozóan például megállapította, hogy a fúróberendezéseknek legalább a 73—75 százalékát kutatási tevékenységre kell koncentrálni, mert csak így érhető el, hogy a szénhidrogén-termelésben ne történjen visszaesés. A többi fúró- berendezéssel a termelési igényeket kell kielégíteni’ A kutatómunka során el kell érni. hogy egy lefúrt méter 35 tonna szénhidrogén va- gyonkészlet növekedéssel járjon. A pártbizottság szorgalmazta a számítógépes feldolgozás kiterjesztését a termelést irányító tevékenységre is. Külön felhívta a figyelmet az anyag- és energiatakarékosságra. Megkülönböztetett figyelmet fordított a szociális feladatokra — közöttük az orosházi munkásszálló és az üzemegységi 200 személyes fürdő és öltöző, a szolnoki orvosi rendelő építésére. Egységes szemlélet, cselekvés A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat feladatait is részletekbe menően elemezte a pártbizottság. Megállapította, hogy azok teljesítéséért már most megkülönböztetett gonddal kell munkálkodni, hiszen az új ötéves tervben nem kisebb a tét, mint 9 millió tonna kőolaj és 31 milliárd köbméter földgáz termelése. S mindemellett kb. 4—5 milliárd forint értékű beruházást kell megvalósítani. Ez utóbbi igen szerteágazó munkát jelent — így például az algyői II. számú gázfeldolgozó üzem szeptember végére való átadását, a hajdú- szoboszlói föld alatti gáztárolás megvalósítását, az algyői 30 ezer köbméteres atmoszférikus PB-gáztároló építésének megkezdését, a szegedi 400 személyes munkásszálló átadását, és így tovább. A pártbizottsági ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az eredmények előfeltétele az egységes szemlélet és cselekvés. Ennek megteremtése minden politikai, gazdasági, mozgalmi és társadalmi szervnek, valamint azok irányító testületéinek kiemelten fontos feladata. Ezt szem előtt tartva határozta meg a pártbizottság a saját feladatai mellett a végrehajtó bizottság, az alapszervezetek, valamint a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait — középpontba állítva — a tudatformálás mellett — a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző munkájának javítását. Az alföldi olajipari pártbizottság külön foglalkozott az idei feladatokkal. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a tavalyinál nagyobb feladatok állnak az olajbányászat előtt. A fúrási üzemnek például 2Ö—25 ezer méterrel többet kell az idén fúrni, mint 1975-ben. A termelő vállalat teljesítményének 120 ezer tonna kőolajjal és 700 millió köbméter földgázzal kell növekednie. Ehhez szükséges a tervek mielőbbi lebontása, minden dolgozóval való ismertetése és felfogadtatása, a dolgozók mozgósítása, a folyamatos és igényes ellenőrzés megvalósítása. Tirkevel Vörös Csillag Termelőszövetkezet Tegnap délelőtt a túrke- vei Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben is meghatározták az elkövetkezendő öt esztendő teendőit az üzemi pártbizottság tagjai. Az ülésnek a város számára is nagy jelentősége volt, hiszen Túrkeve kommunistáinak több mint a fele ebben a gazdaságban dolgozik. Az előterjesztést Kelemen Imre, az üzemi pártbizottság titkára ajánlotta be a testületnek. Az írásos anyag szóbeli kiegészítésekor elemezte a negyedik ötéves terv teljesítését, s még egyszer felhívta a jelenlevők figyelmét az ötödik ötéves terv legfontosabb teendőire. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetben különösen nagy hangsúlyt adott az egyébként is időszerű témáknak az, hogy a gazdaság egyesüléssel 1976. január elsejével három üzemből született. Az elmúlt időszakban a termelőszövetkezetekben kiilön- külön is emelkedett a termelés. nőtt a technikai színvonal, gyarapodott a dolgozók, vezetők szakmai, politikai műveltsége. Legdinamikusabban a növénytermesztés f^jlőíiött, ahol nem is hosszú idő alatt egyes kultúrák terméseredményei — például a búzáé és a kukoricáé — 25—50 százalékkal nőttek. Az állattenyésztésben az eredmények szerényebbek ugyan, de itt is felfelé ívelő tendencia mutatkozott Mindez jó alapot adott ahhoz a döntéshez, melyet a tagsággal egyetértésben, az üzem párt- és gazdasági vezetői hoztak: 1976-tól közösen dolgoznak a XI. pártkongresszus határozataiért, az ötödik ötéves terv megvalósításáért Korszerű iechüdégiával Az üzemekben, s így a Vörös Csillag Termelőszö- vetekezetben Is alapvető követelmény a gazdaságosság fokozása, a hatékonyság és a termelékenység növelése, valamint az önköltségek csökkentése. A gazdaság dolgozói ezért a rendelkezésükre álló szellemi, anyagi erő jelentős részét arra fordítják, hogy emelkedjenek a növénytermesztés hozamai. El akarják érni, hogyl980-ra a búzát, a kukoricát, a cukorrépát és a szóját zárt rendszerben termesszék, s tovább, előrelépést terveznek a napraforgó, a lucerna és a legelő-fű fvrszerű termesztésében is. Ehhez biztosítják a talajok megfelelő tápanvag-háztartásét és bő termő növényt? itákat szereznek be. A m-"trágyadózisok emelésével átlagosan 250—300 kiló hatóanyag jut majd egy hektárra. Néhány éven belül a Tisza II. öntö- zőfűrijének csatornái is behálózzák a gazdaság földjét, s a víz hasznosításához szükséges gépek beszerzését, a termelést irányító szakemberek továbbképzését is megkezdik. A növénytermesztés feladatainak megvalósításához évente mintegy 15—20 millió forint értékű berendezést vásárolnak, A célul tűzött növénytermesztési hozamok az állat- tenyésztés számára biztosítják a takarmányt, lehetővé teszik a háztáji állatállomány fejlődésót, s egyáltalán nem mellékes 90—100 millió forint bevételt jelentenek. Mivel a gazdaságban alacsony az egy hektárra eső állatsűrűség, a juhágazat kivételével elmarad a megyei, illetve az országos átlagtól, ezért itt a felzárkózás és a megfontolt előrelépés határozza meg a teendőket. Célkitűzésük az, hogy 1980-ra 900 tbc-_ és brucel- lamentes tehénnel és szaporulatával rendelkezzenek. A tejtermelés javítása végett is folytatják a Holstein—Frízekkel a keresztezést, a hozamot évi 3 ezer liter fölé kívánják emelni. W Saíis, isilsrmék A sertéstenyésztési ágazatban öt éven belül el akarják érni, hogy az 1 kilogramm hús előállításához felhasznált abrak 4 kilónál kevesebb, az 1 kocára jutó maLacszaporulat pedig 17- nél több legyen. A rekonstrukciókon túl ehhez a meglevő telepek bővítése is hozzájárul _ majd. A húsüzem fejlesztésére már rövidesen sor kerül, s ezzel évi tízezer sertés feldolgozása válik majd lehetővé, de a kapacitás 1930-ra tovább bővül. A tejüzemet ekkorra már évente 2,5 millió liter korszerűen csomagolt tej hagyja el, s termelni fog az az a gr »komplex rendszerű szakosított szarvasmarha-tél eo is amelynek építését még az idén elkezdik. Az üzem vezetői nemcsak a termelés bővítésére, hanem a munkahelyi feltételek javítására is gondoltak. A meleg ebédet ma mártsz- tag igényli, ezért a gazdaságban 3 millió forintért üzemi konyhát építenek, és ez csak egyetlen példa a sok intézkedés közül. Mindezek ismeretében joggal bízhatunk tehát abban: a szövetkezet dolgozói, a kommunisták irányításával mindent megtesznek azért, hogy a tervek, elképzelések valóra is váltanak. VV—SZE -SB—BÁ \ ■ I Helyi lehetőségek kiaknázása Sajnos, a .gazdálkodásban Oegatív jelenségek is akadtak: így például jelentőseik az eltérések az egyes ágazatok eredményei között. Van olyan terület, ahol jelentősen túlteljesítik a tervet, másutt az előirányzatokat sem tudták elérni. Néhány példa erre: elég sok intézkedés történt az új lucemaszárító üzem teljesítményének kihasználására. Ezek következtében tavaly a tervezett 68 TSszamentl Vegyiművek A dolgozok átlagbére az elmúlt tervidőszakban 46,7 százalékkal emelkedett. A legnagyobb fejlesztési feladatot az évi 200 ezer tonna kén- savat gyártó üzem felépítése jelentette. Igyekezett a vállalat, hogy a termelőüzemek rekonstrukciós beruházásával biztosítsa a kapacitások növelését, illetve a vevők korszerű áruellátását. A fejlesztések lehetővé tették, hogy mintegy 300 új munkás dolgozhat az üzemekben. Az öt év alatt 295 dolgozót segítettek lakáshoz Korszerűsítették az üzemi bölcsődét, 100 százalékkal növelték az óvodai létszámot. A negyedik ötéves terv tapasztalatait , összegezve megállapítható, hogy a vállalati kollektíva a sokszor nehéz feladatokat szervezetten és jól oldotta mez Összehívták tegnap délelőtt a ^ Tiszamenti Vegyiművek pártbizottságát, hogy közösen megtárgyalják és elfogadják azt a cselekvési programot, amely az ötödik ötéves és az 1976. évi népgazdasági terv vállalati feladatait jelöli meg. A programot az üzemi pártbizottság megbízásából Bognár László titkár ajánlotta a jelenlévőknek. Az írásban elkészített cselekvési program ismertetése mellett szóbeli kiegészítésében részletesen beszélt az eddig elért eredményekről és a további teendőkről. A TVM a n^vedik ötéves terv időszakában — a X. pártkongresszus határozatainak megfelelően — dinamikusan fejlődött. Termelési értéke 73,4 százalékkal nőtt, a vállalati nyereség az öt év alatt megháromszorozódott.
