Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 2. u BOAPEVff Kiváncsiak vagyunk egymásra! Ha nem lenne olyan erő­sen becsmérlő „intimpista” jelzőnk, merném javasolni, hogy illessük valami hason­lóval a rádió egyik, legjobb riporteréi, Petress Istvánt. Vagy még inkább: új, pontos kifejezést kellene találni ar­ra a módszerre amellyel Pet­ress él, ahogy valóban intim dolgaink után is mértéktar­tó jóízléssel, de piriidériától mentessen tud érdeklődni. Ügy érzem, mindez annak köszönhető, hogy Petress pontosan tudja, hol a határ — csak ő eddig el is mer, el is tud menni! — pontosan meg tudja állaíptani, mi az, ami még közérdekű, tehát mindannyiunk figyelmét fel­kelti, s mi az, ami már csu­pán magánügy — s így nem válik soha „kulcslyuklesővé”. Amikor Petress István mű­sorairól ezeket írom, a Mik- roiáncra a Mi férfiak-na, gon­dolok, amelyekben a családi élet apróbb gondjaitól a szexualitásig megannyi téma került napirendre, de gondo­lok legújabb sorozatára, a Telefonbeszélgetések-re is. Ebben az utóbbiban, bár a forma új, Petress következe­tesen azt folytatja, amit a korábbi sorozatokban is: olyan eddig fehér foltokat derít fel, amelyek korábban ritkán kerültek mikrofon elé, •vagy jószerével ki is marad­tak. Hallhatunk: I bizalmas be- • szélgetést az akupunktúráról, iészesei leszünk annak, ho­gyan mondja meg kereken egyértelműen véleményét a Hajó- és Darugyár daruveze. tűje Pálfy Józsefnek, vagy hogyan sorolja panaszait egy anyagbeszerző egy nagyke­reskedelmi vállalat igazgató­jának, és így tovább. Bele­hallgatunk a telefonokba, de csak addig, míg valóban köz­érdekű dolgokról esik szó, aztán, bár a beszélgetés nem szakad meg, Petress és mi „kilépünk” a vonalból, hadd folytassák az immár magán- beszélgetést nyugodtan a te­lefonálók. A riporter, akárcsak a rá­dióhallgató, csendes, ám gon­dolkodó szemlélő. Petress csak akkor szól bele a be­szélgetésibe, joggal, amikor az „laposodni kezd”. Ilyen­kor mindig van egy-egy köz­bevetése, amely ismét izgal­massá, változatossá teszi a dialógust. A MALÉV navigá­torát és Béres Ilona színmű­vésznőt például így „terel­geti”, így kezdenek hivatás- szeretetről beszélni, így esik szó a borravalóról a kiváló fodrász és az őt hívó hölgy között is. Kíváncsiak vagyunk, mond­ja a műsor címe, s ez így igaz, ez élteti a műsort — a beszélgetések is bizalmasak, ám sohasem bizalmaskodóak — ezért várható, hogy ez az új sorozat is sikeres lesz. Vasárnap késő este hall­hattuk Thurzó Gábor az Egyetlen kivétel című figye­lemre méltó hangjátékát, amely jó példa arra, hogyan lehet igazán politikus — ez­úttal háborúellenes — témát változatosan, érdekfeszítően feldolgozni. Az ifjúsági rádió órája szerdai adáséban ismét jár tékmesterek „találtattak”, közöttük a szolnoki Gulyás Ferenc, aki a KISZÖV Mini klubjából közvetítette műso­rát. Való igaz — a zsűri is megjegyezte — Gulyás in­kább rádióriporter, mint já­tékvezető, ám — mint azt korábban is írtuk már — a közönség, az ifjúsági klubok ismét szavazhatnak: segítsük hát megyénk versenyzőit. — trömböczky — TUDOMÁNY—TECHNIKA Foghúzás - fájdalom nélkül! Az emberiség betegsége a, fogszuvasodás. Ma már 100 ember közül akg akad há­rom, akinek ne lenne, vagy ne lett volna egy vagy több szuvas foga. Ellentétben más betegségekkel — amelyeknél a szervezet rendelkezik olyan képességékkel, hogy a beteg- állapotot hosszaibb-rövidebb időn belül önmaga is képes külső segítség nélkül meg­szüntetni — a beteg fog ma­gától sohasem gyógyul meg. A fog romlásával arányosan viszont károsodik a szervezet is. R fosszuvasodás következménye A fogszuvasodás mint fo­lyamat, egyre mélyebben rombolja a fogakat, a benne megrekedt éteimaradék bom­lása néha elviselhetetlenné teszi a leheletéit A fog bel­sejében olyan folyamatot in­dít meg, melynek végered­ménye a fogideg (pulpa) gyul­ladása. Sokszor irtózatos fáj­dalommal jár — és sajnos egyre többen vannak azok, akik ezt már saját tapaszta­latukból ismerik. A fogfájás az az állapot, ami miatt, vagy azonnal ki kell húzni a beteg fogat, vagy amennyiben a fogbélosatorna jól hozzáfér­hető és végig tömhető, el kell távolítani a fog gyulladásos idegét. Ilyenkor a fog megmarad, azonban ha gyógyul is — nem teljes értékű. Ha a fog- bélgyulladás bekövetkezett, a fog „magától” is fájni kezd. A fájdalom rendszerint éj­szaka elviselhetetlen roha­mokban kínozza a beteget. Sokan másnap megkönnyeb­bülést keresve, sietnek a fo­gászatra, és számukra a fog­húzás a fájdalom megszűné­sét, a megkönnyebbülés kez­detét jelenti. Előfordul, hogy makacs be­tegeken, aki még ilyenkor sem megy fogorvoshoz, a fáj­dalmak alább hagynak, majd megszűnnek. Ez azonban nem jó jel, ugyanis a fogból el­halt és kialakul a fogbél- üszög, az ún. gangréna. Geny- nyesedés keletkezik, a genny tovább terjedhet, és a fog­gyökeret beborító gyökérhár­tyát is gyulladásba hozhatja. Ilyenkor a fog hidegre már nem, de melegre, nyomásra, érintésre is fáj. A fog gyökere az állka­pocsban ül, a gyökérhártya magával a csonttal érintke­zik. Hamarosan tehát a csont is megbetegszik a fog gyöke­re körül, majd a csontot be­vonó csonthártya is (csont­hártyagyulladás, periostitis). Ez még hevesebb fájdalmak­Iskolafogászaton kai jár, az arc is megdagad, a beteg lázas lesz, rosszul ér­zi magát. A genny utat törhet magá­nak a csonton — csonthár­tyán az ínyen keresztül „si­poly” keletkezik. Ilyenkor már sürgősen szükséges a foghúzás elvégzése, hiszen az antibiotikumok és más gyógy­szerek mellett a fertőzés to­vábbterjedését megállítani, a gennyes váladékot levezetni a kihúzott fog természetes helyén a legalkalmasabb. Itt kell eloszlatni egy téves né­zetet, főleg az idősebb bete­gek körében —, hogy a fog­húzás csak az arcduzzanat megszűnése után javasolt. A gyors gyógyulást csak a fog mielőbbi eltávolításával re­mélhetjük! Fá]da!ommenles-e a foghúzás Ma már orvostörténeti ér­dekesség, hogy az orvosi gya­korlatban a gyógyszeres ér­zéstelenítést a fogászatban alkalmazták először. Ez szin­te forradalmasította a fogá­szatot. Előtte fogorvosi ren­delőből kiszűrődő zajok és hangok leginkább középkori inkvizíció« vallatásokra em­lékeztettek. Kezdetben éterrel hódítot­ták ed a beteget, de körülmé­nyessége és lehetséges utó­hatásai miatt gyorsan felvál­totta a helyi érzéstelenítés. Előbb novokaint használtak injekciónak, de mellékhatá­sai, az esetleges érzékenység és szívpanaszok miatt ma már sokkal korszerűbb ér- zéstelenitőkkel helyettesítik. Sőt az érzéstelenítés idő­tartalmának növekedését bi­zonyos érszűkítőkkel fokoz­zák. Ezért hangsúlyozzák a fogorvosok, hogy a foghúzás után két óra hosszat nem szabad rágni! Bátran mondhatjuk tehát, hogy ma már a legmodernebb érzéstelenítő injekciók mel­lett a legfájósabb fogat is fáj­dalom nélkül, szinte észrevét­lenül el lehet távolítani. A foghúzástól a fájdalorh miatt félni alaptalan és nem érde­mes! Előfordul, hogy a foghú­zást követő harmadik-negye­dik napon a foghúzás helye ismét fájni kezd, s a seb el­gennyesedik és a fog helyén egy üreg tátong. Bizalommal forduljunk a fogorvoshoz, mert a fájdalmat hamarosan megszünteti, s 2—3 nap múl­va a gyógyulás folytatódik. Ellenkező esetben hetekig kínlódhatunk és a foghúzás­ról csak rossz emlékeink ma­iadnak. Végezetül egy jótanács: Ne várjuk meg, míg a szuvas fog fájni kezd, rendszeresen jelenjünk meg a fogorvosnál, hiszen a mai modern tömő­anyagok mellett az időben való jelentkezés esetén min­den rossz fog megmenthető! Életgyökér, kutyabengekéreg, nyugtató tea ÁZSIA EGYIK távoli vidé­kéről származó kis fehér gyökér hódít egy idő óta Európában. A hazai szaküz­letekben borsos ára ellenére is — egy csomag 3 deka, s száz egynéhány forintba ke­rül — pillanatok alatt el­fogy. A Herbária Vállalat az Egészségügyi Minisztérium engedélyével néhány mázsát importált belőle tavaly, majd látva a nagy keresletet, újabb rendeléseket is adott fel. A gyökér igazi neve gin­seng, a legtöbb helyen azon­ban életgyökémek hívják, mivel rendkívül sokféle be­tegség ellen hatásos. Így például serkenti az idegmű­ködést, tágítja a véredénye­ket, kedvezően hat a szív­működésre, a vérnyomásra, normalizálja a légzést és elő­segíti a fejlődést.. (Dr. Tété­nyi Péter a Gyógynövényku- tató Intézet igazgatója el­mondta. hogy hatását még nem ismerik pontosan, de feltehető, hogy főként áz úgynevezett szaponinok és az ásványi anyagok adják gyógyító erejét. Jó kiegészí­tője a modem gyógyászati eszközöknek és gyógyszerek­nek, s főleg utókezelésre ajánlják.) Egyedül a koreai, úgyne­vezett usszuri tajgán terem, onnan szállítják a világ min­den részébe. A koreaiak és a kínaiak már több évezred­del ezelőtt használták gyó­gyításra. s Ázsiában ma is rendkívül népszerű. Rág­csálva. teának kifőzve és szeszbe áztatva — nem té­vedés ! — egyaránt hatásos. A használati utasítás kétféle kivonatát javasolja: teának egy csésze vízben egy mok­káskanálnyit, vagy egy deci 40 fokos alkoholban két de­ka gyökeret kell kifőzni, s néhány napi állás után lehet használni. Azt javasolják: naponta egyszer, réggel éh­gyomorra, vagy este lefekvés előtt fél órával ajánlatos 2—3 mokkáskanálnyit fo­gyasztani belőle. Heveny gyomor és bélbántalom ese­tén nem ajánlatos a fo­gyasztása. Persze nem ez az egyetlen , csodaszer” a gyógynövények között. Egyre-másra bukkan­nak fel újabbak, s némelyek rövid idő alatt nagy népsze­rűségre tettek szert. A régi 'dók közkedvelt népi gyógy­szerei, a gyógyfüvek egyre nagyobb teeret hódítanak a modem gyógykezelés korá­ban is. Manapság 200—240 féle hazai gyógynövényt és iűszert hoznak forgalomba, s 60 félét külföldről szereznek be. A gyógynövények hazai és külföldi kereslete állandóan r.ő. Beszerzésük azonban egy­re nagyobb gondot okoz. E növények többségét nem le­het nagyüzemileg termeszte­ni. A háztáji földeken ter­melnek ugyan, de ez az igé­nyekhez mérten kevés. A vadontenmőket pedig nincs aki leszedje. A gyógynövé­nyeket forgalmazó Herbária Vállalatnak 14 feldolgozó üzeme van, ahol keverik is, és kivonatot is készítenek a gyógynövényekből. Az utóbbi időben például rendkívül népszerűek a fogyasztó teák, amelyeket séfkanderfű, ku- tyabengekéreg, lestyángyö- kér, aranyvesszőfű, petrezse­lyemgyökér és édes kömény­mag különböző arányú keve­résével állítanak elő. A klasszikus gyógynövé­nyek közül a kamilla, a bonsmenta és a hársvirág mái- hosszú évek óta uralja a piacot, a magas C-vibamin tartalmú csipkebogyó nép­szerűsége viszont az utóbbi években emelkedett rohamo­san. Nagyon keresett a ha­zánkban is honos aranyvesz- szőfű és füst.ikefű. Az előb­bi jó hatással van a vese, az epe, a máj és a gyomor mű­ködését e, az utóbbi pedig mint étvágygerjesztő, has­hajtó, epehajtó és sárgaság ellen hatásos. Egyre több fogy a magas vérnyomás elleni gyógynövényekből, mint a fagyöngy, a galago­nyavirág és a levendulavi­rág. Egyre többen keresik a nyugtató teákat is, amelyek általában citromfűből és macskagyökérből készülnek. De a gyógynövénypiac kere­sett „sztárja” — a ginseng gyökér mellett — várhatóan nálunk is a kóstoorgumó lesz. Ugyanúgy kell elkészíteni és használni mint a ginseng gyökeret. A főként Dél- Európában honos, gyógynö­vényből még csak néhány mázsát vett a Herbária, de máris sokan keresik, mert általános idegerősítő, továb­bá gyiüladásgátló hatást fejt ki a szervezetben. Egyre répszerűbb az eddig mellő­zött hazai gyógynövényünk, a met'éngfű, ugyanis most is­merték meg vérnyomáscsök­kentő hatását. A HERBÁRIA szaküzletei­ben már gyógytea-kivonato- kat is lehet kapni. A kamil­lából készült ness-teán kívül nemrég hozták forgalomba a csipkebogyó és a borsmenta tea-kivonatot. Cz. Gy. Á fáraók fogazata. A Michigan Egyetem fogász professzora antropológusok­kal együtt a núbiaiak foga­zatát és koponyaalkatát vizs­gálja. Sok röntgenfelvé­telt készítettek azokról- az elmúlt évezredekben elhalt núbiaiakról is, akik­nek sírjait az asszuáni gát építkezésével kapcsolatosan tárták fel. Az érdekes ant­ropológiai munka felkeltette az egyiptomi kormány érdek­lődését és — amire nem volt példa — engedélyt adtak ar­ra, hogy az alexandriai egye­tem fogszabályozási profesz- szora röntgenfelvételeket ké­szítsen a Kairóban féltve őr­zött fáraó múmiák koponyá­iról. A felvételeket radioak­tiv ytterbiumal működő, hor­dozható készülékekkel készí­tették — többnyire a múmi­ákat őrző tölgyfa- és üveg- szekrényeken keresztül. A felvételek újabb bizonyíté­kokat, szolgáltattak arról hogy három-három és fél­ezer évvel ezelőtt az embe­rek ugyanolyan fogbajokkal küszködtek, mint manapság. II. Ramszesz például súlyos ínysorvadásban szenvedett, több tályogos gyökere volt. I. Amenhotep és I. Szeti foga­zata rendellenesen zárt volt. Számos szuvas fogat, vala­mint fogkövesedést mutattak a röntgenfelvételek. A szív és az áram. A szívaritmia némely fajtá­ja keletkezésének okairól grúz' tudósok új adatokat nyertek. Megállapították hogy a szív ingervezető rend­szere különálló szövetcso- portakból áll, melyek aszív- izomzatot a szinkronműkö- déshez szükséges energiával látják eL Valamely szövet­csoport bioárama bizonyos esetekben megzavarhatja a szívizom anyagcseréjét, pél­dául megváltoztathatja benne a szervescukor tartalmat. Ez a szívrekeszek működésének zavarait idézi elő. A szakértők véleménye sze­rint a grúz tudósok kutatá­sai lehetőséget nyújtanak nem csak az elektromos áram ha­tására fellépő ritmuszavarok, de néhány más szívaritmia kiküszöbölésére is. Fogászati autóbusz A népbetegségek sorában az első helyen a fogak romlása áll. A Föld lakóinak csak el­enyésző töredéke nem ismeri a fogfájás kínzó érzését. A felnőtt lakosság 98, a közép- iskolás korú fiatalok 85 szá­zaléka, s az óvodásoknak is csaknem 50 százaléka beteg fogú. Az emberek zöme fél a fogászati kezeléstől, ezért ké­sőn és többnyire rendszerte­lenül fordul orvoshoz. A kis településeken, tanyákon élőknek sokszor nincs is erre lehetőségük. Éppen ezért sok országban ma már fogászati autóbuszok — egy ilyen lát­ható a képen — keresik fel a kezelésre szorulókat. A fogszuvasodás megaka­dályozására az orvostudo­mány még nem talált hatásos ellenszert, ezért a meglévő eszközök tökéletesítésével, új anyagok kikísérletezésével igyekszik kiküszöbölni a fáj­dalomérzetet, gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a fogke­zelést és a fogpótlást. A kor­szerűen felszerelt fogászati rendelőkben megtalálhatók a percenkénti 300 ezres fordu­latszámú turbinás fúrógépek, amelyekkel szinte fájdalom- mentes a fogkezelés. Reménytkeltő az a hír, hogy angol tudósoknak oltóanya­got sikerült előállítaniuk a fogszuvasodás ellen. A maj­mokkal végzett kísérletek so­rán, amelyeket kifejezetten fogszuvasodást előidéző . éte­lekkel tápláltak, a hét évvel ezelőtt elvégzett oltás mind­eddig védelmet nyújtott a carios ellen. A tudósok szerint rövidesen az embereknél is alkalmazni lehet majd a fog­szuvasodás elleni védőoltást I na ni E ni - o ni iu sara

Next

/
Oldalképek
Tartalom