Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-24 / 301. szám
1978. d*/e«nhar 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Több mint 60 ezer alkatrész A téli iépplMsÉ Maiin Se szeri, se száma azoknak az áj, korszerű gépeknek, é*ép&orakr«iik, amelyek az utóbbi években a mezőgazdasági irn unkák könnyítésére .születtek”. A talaj előkészítésétől kezdve a vetésein, a gyomtalanítás megannyi műveletén át a betakarításig hasznosabbnál hasznosabb, „okos”, nagy teljesítményű gépek sara helyettesíti az emberi munkaerőt Hé! fiatal nénik hagyta el a papírgyárat A mezőgazdasági eszközök {^nemzetiségét” vizsgálva sok innsaág nevét sorolhatnánk jtel. A mezőgazdaság gépparkjának bővülése, gazdagodása öröm, a fejlődés „kézzel fogható” bizonyítéka. De új gondok forrása is — éppen a sokféle konstrukció, a, gyártó országok különbö- k őségé miatt — hiszen a Irgtökéletesebbnék látszó gép is elromolhat A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat — az AGROKER — egyik részfeladata, hogy ezekhez a gépekhez alkatrészeket biztosítson. Több mimt 60 ezer féle gépalkatrész van jelenleg Ha valaM érdeklődne a Szolnok megyei Mezőgazda- sági Terméliértékesítő Szövetkezet Közös Vállalatánál — a MÉK-nél — honnan szerzi be a zöldségféléket, igencsak elcsodálkozna, mert a válaszban nem az első helyen szerepelne Szolnok megye. A vállalat természetesen arra törekszik, hogy a lakosságot zökkenőmentesen ellássa, márpedig, ha a Szolnok megyei termelő gazdaságokra támaszkodna, akkor az amúgyis döcögj ellátás csak rosszabbod- nar Szolnok megyében ugyanis a szántóföldi zöldségtermelő terület már csak 79,5 százaléka az 1973-as évinek. A kialakult nagy gazdaságok, mint ráfizetéses ágazatot sokhelyütt felszámolták a zöldségtermelést. A tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezetben például 1973-ban még 96,5 hektáron termett zöldség, 1975-ben, már csak 60 hektáron. A ti- szaőrs—ruagyiváni Petőfi Termelőszövetkezeteben, ugyanezen időszak alatt 34 hektárról 15 hektárra csökkent a zöldségtermő terület nagysága. A karcagi ÁFÉSZ-nél a brigádmozgalomnak másfél évtizedes múltja van. Az elr ső három munkabrigád 1960- ban alakult, tizennyolc taggal. Eltelt tíz év, már huszonnégy brigádot számláltak 169 taggaL A tavaly meghirdetett kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez 32 szocialista brigád 282 dolgozója csatlakozott. Felajánlásaikat teljesítették, sőt pót- vállalásokat is tettek. Az idén a munkaversenybe már 35 brigád 312 tagja nevezett be. A szocialista brigádok kivették részüket a társadalmi munkából. Segítettek új boltok, áruházak, bisztrók építésébe A A brigádok kezdeményezésére , a szövetkezet dolgozói egynapi keresetüket ajánlották fel a város gyermekintézményeinek építésére, bővítésére. A jubileumi munkaverseny befejezéshez közeledik. A szövetkezetnél számadást készítettek a brigádok eddigi munkájáról és az eredmények kedvezőek. Az élelmiszer szakmában dolgozó brigádok az áruforgalmat, a tavalyinai forgalomban. Az AGROKER Szolnok megyei Vállalata az idén — december közepéig 208 millió 745 ezer forint értékben adott el ezekből, hat és fél százalékkal megtoldva az előző évi bevételt. Az idei év eleje nehéz volt, hiszen mindenkiben él még a 74-es ősz kedvezőtlen időjárása, a íelázott föld, a sok csapadék, ami bizony „ette” a gépeket, nagy erőpróba elé állított embert és gépet. A téli gépjavítások idején ezért növekedtek a megrendelések. A kereskedelmi vállalat szakembereinek a munkáját — a beszerzést — nehezítette, hogy a belföldi gyártók nam mindig Gépesíteni csak ott gépesítettek, ahol áttértek az iparszerű termelésre. Mivel ez ma még ritka, sokkal kevesebb gép állt munkába itt, mint a többi ágazatban. Az utóbbi években a vetőmag ellátással ugyan nem volt különösebb gond, viszont jelentősebb mennyiségben nem is kerültek újabb fajták a termelésbe. Zöldséget termelni, piacra szállítani való igaz, nem épp kifizetődő foglalatosság. Az elérhető nyereség olyan alacsony, hogy az — néhány termelőszövetkezet — kivételével — nem befolyásolja a gazdaságok pénzügyi egyensúlyát. A Minisztertanács tavaly 1009-es számú határozatában a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását, az áremelkedés mérséklését fontos gazdaságpolitikai feladatnak jelölte meg. Ezek a termékek nyilvánvalóan alapvető élelmiszerek. A központi intézkedés a megyében nem e;-—hnényezett javulást. Éppen ezért a termelőszövetkezetekben fokozottan kellene segíteni a hártáii zöldség- termelők munkáját. 13 millió forinttal, a tervezetthez képest pedig 1.5 millióval teljesítették túl. A legjobbak az áruház Béke. a 48-as csemegebolt Hámán Kató és a 32-es élelmiszer- üzlet Egyetértés szocialista brigádjai. A ruházati szakma brigádjai közül jól dolgozott az 50-es gyermekkonfekció-bolt Allende, az áruház konfekció osztályának Béke és a rövidáru osztály Radnóti brigádja. Munkájuk eredménye: aa idén a forgalom a tavalyihoz képest 3.8 millió forinttal, a tervezetthez viszonyítva 2.2 millióval növekedett. A szolnoki ÁFÉSZ-nál mintegy 30 szocialista brigád küzd a munkaversenyben. Vállalásaik lényege: takarékos gazdálkodás, az eszközök minél jobb kihasználása, a bolti munka megkönnyítése, az üzemszervezés, az üzemi demokrácia, az újítómozgalom fejlesztése, a vásárlási körülmények javítása, az áruellátás színvonalának emelése, a növekvő igények kielégítése. Az Ifjúság ABC áruház tartották be a száilftási határidőket, de a külföldi alkatrészgyártó eégek sem küldték az „utánpótlást”. A Minisztertanács határozata nyomán — miszerint gyorsított ütemben kell végezni minden idei betakarítást — változott a helyzet. Egy-két alkatrész kivételével nem volt hiány. Jelenleg jó a helyzet, a téli nagy gépjavításra felkészült a vállalat. 1976. első félévére előszállításra is szerződést kötöttek, s januárban 85 millió forintos alkatrészkészlettel indulnak. Jövőre ésszerű szakosodást határozott el az AGRO- TRÖSZT: mivel Szolnok megyében van a legtöbb K— 700-as szovjet erőgép, a megyei AGROKER speciális, K—700-as alkatrészraktárt nyit, ahonnan ellátják a szomszédos megyéket. T. Sz. E. Az iparszerű zőldségtermesztési rendszerek kialakítása szintén a jövő feladata Szolnok megyében. A területi koncentrációval létrejött nagy gazdaságoknak — ha specializáltan is —növelniük kellene a zöldségtermelő területet. Sok még a teendő a szerződéséle betartásánál is. Ez egyaránt vonatkozik a MÉK-re és a termelő gazdaságokra. A fegyelem megszilárdításával biztosíthatják csak a lakosságnak a szükséges mennyiségű, friss gyümölcsöt és zöldséget A MÉK a szállítások jobb megszervezésével elősegíti azt, hogy a termelőszövetkezetek elsősorban ne a konzervgyárakban értékesítsék termékeiket, hanem a mindnyájunk által szívesen látogatott piacon, zöldségárusító helyeken. Az itt felsorolt megállapítások a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatával kerültek napvilágra. A bizottság megtárgyalta ezeket a szakértők és az illetékes vállalatok, gazdaságok vezetőinek bevonásával. Javaslatait elküldte a megyei társadalmi és pártszerveknek is. szocialista brigádja á „Tiszta város, tiszta áruház” elnevezésű versenyre hívta ki a többieket. A „900 éves Szolnokért” mozgalom keretében parkosítottak, terep- rendezési munkákat végeztek. Segítettek a sportpálya építésében, a kulturális rendezvények szervezésében. Iskolákat, szociális otthonokat, állami gondozott gyerekeket patronálnak. Kiemelkedő munkát végzett a Jólét, a Bőség és a Munkás ABC kollektívája. Tavaly a szövetkezet brigádjai 25 ezer óra társadalmi munkát végeztek 420 ezer forint értékben, ezért megkapták a városi tanács aranyplakettjét és oklevelét Az idén az első félév eredménye alapján ismét elnyerték ezt a kitüntetést. Nemcsak a társadalmi munkában, a művelődésben, a tanulásban érnek el széo eredményeket a l'rigádolw A forgalom njVwiedzsct nézve azonnal feltűnik, hogy a IV. ötéves tervre előirányzott forgalom 1 milliárd 606 millió forint volt, a teljesítés 1 ‘ milliárd 619 millióra várható, Készségesen válaszolgat a fiatalember a Moszkva—Le- ruingrád út után érdeklődő ügyiéinek az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szolnoki kirendeltségén. Felhívja a figyelmet Lanlngrád nevezetességeire. Rontó Miklós ismeri a várost. Ott végezte el a papíripari egyete- met. Mérnök a pult mögött? — Átmeneti állapot. Hasznosíthatom a nyelvtudásomat és több a fizetésem is. — Visszamenne a papírgyárba? — Talán igen ... Ha megváltozna ott néhány dolog. Miért mentek el? Hét fiatal mérnök hagyta ott a Szolnoki Papírgyárat 1973 ősze óta. Az igazgató, Szilágyi Ottó szerint a gyár nem érzi meg távozásukat. Mint mondta, a termelést irányító mérnökök stabil emberek. — Szabadságról visszaérkezve kaptam meg Rontó azonnali felmondását Leültünk beszélgetni.. Azt mondta akkor, szociológiát is szeretne tanulni, de ezt itt nem látja biztosítottnak. Másamp fenn voltam a Papíripari Vállalat központjában. Arra az álláspontra jutottunk, hogy az iparágon belül valóban szükség van szociológusra, Szóbeli ígéretet kaptam, hogy a vállalat egymillió forintot áldoz erre a célra, és éppen a szolnoki gyárban legyen a papíriparon belül az első szociológiai labor. Talán éppen Rontó Miklós lett volna a vezetője. A fiatalember ezt nem fogadta eL Sajnálom. A többiek? Egyikük a felesége miatt hagyta itt a gyárat, a másiknak mennie kellett ... Nyári, Salánki, de lehet, hogy Rontó is a pénz miatt távozott Egyikük sem mondta, de a háttérben mégis ott volt a nyomós érv: a fizetés. Nem túl jól fizet a papíripar. Műszaki i szakembereink keresete a többi. iparághoz viszonyítva az utolsó előtti helyen áLL Ismeretes, hogy a papíriparban háromműszakos a munka. Az is érthető, hogy az éjszakai műszakot végzők több pénzt kapnak. Ezek a hűtlen mérnökök egyműszakos munkát yégeztek ... Csak kiemelt fizetéssel kereshettek volna többet, ez viszont nem találkozott volna a gyári közvéleménnyel. A főmérnök mondja Bede László, a főmérnök így vélekedett: — Mi adtunk feladatokat, de cserébe elvártuk, hogy az a fiatal mérnök lelkesen dolgozzon. Felötlik, amit Rontó Miklós mondott ezekről a feladatokról: — Eleinte ismerkedtem a gyárral, az emberekkel. Azt mondták, nézelődjek. Semmiért nem voltam felelős. Csak néhány komolyabb kísérletet bíztak rám. Nos, én nem kívántam évekig „megfigyelő” lenni, „aranytartalékként” bejárni az üzembe. Megkérdeztem magamtól: szükség van rám egyáltalán? Mert végigjártam a „forgó- színpadot”, azaz a gyár mindegyik részében dolgoztam, de fél esztendő után sem változott semmi — Hogy Rontó nem kapott konkrét feladatot? — morfondírozik a főmérnök. — Lehet, hogy igaza van. Többet akart. De amire lehetősége volt, azt sem csinálta meg rendesen, Llpka Vilmos gyártásvezető, a fiatalember közvetlen főnöke volt. Elmondta, hogy Rontó Miklós még akkor is bejárt a gyárba (?) kísérleteket végezni, amikor már az Express-nél dolgozott. Sok az ellentmondás. De lássunk egy másik példát! Salánki László... — Salánkit sajnálom, jó esze volt — folytatta Bede László. — Mégis csalódást okozott: az új feldolgozóüzem vezetőjeként nem állta meg a helyét. Leváltottuk. Újabb kérdéseik fogalmazódnak meg bennünk: Salánki utóda, Törőcsik János szintén megvált e beosztástól. Talán ő is alkalmatlan volt? Vagy: Salánki (akárcsak Rontó) Leningrádban végzett egyetemet Vajon érdemteleneket küldtek külföldre tan ülni? Salánki nem jobb beosztásért, nem több fizetésért ment a BVM szolnoki gyárába műszaki osztályvezető- helyettesnalc. Stefanik István termelési osztályvezető szerint nagyon tehetséges, szorgalmas, tele van ambícióval, s bár nem eredeti szakmáját műveli — ezért át kell képeznie magát — nagyon jól dolgozik, hamar beilleszkedett — És a többiek? Akik elmentek? — kérdeztük a főmérnököt — Juhász Imrében csalódtunk, nem baj, hogy elment A Bálint házaspár a Zala megyei Élelmiszeripari Kutató Intézetbe került Én személy szerint őket sem sajnálom. Talán az asszonyt... Nyári Endre ezer forinttal többet kapott a Regionális Vízműnél, Leszemszki László is több fizetéséit ment el Pásztora műszaki vezetőnek. Szeretnénk tárgyilagosak maradni, de az a gyanúnk, a főmérnök sem tud az lenni. És alig hihető, hogy hét mérnök távozását nem érzi meg a gyár (most tizenkét mérnök van). A papírgyár párttitkára, Varga Sandámé elmondta, hogy a párt-végrehajtóbizottság aggasztónak tartja a mér- nökutánpó’tlás helyzetét. — Szaladj ide, szaladj oda, főzzél kávét — diplomával! Ilyen is volt. Sokat dolgoztak ezek a fiatalok, Bálint, Salánki, Juhász is, az utóbbi itt lett beteg, itt ment tönkre. Rontó is el volt keseredve, hogy nem kap feladatot. Szólná akartam erről a gazdaságvezetőknek, de ő kért, ne tegyem. Kár, hogy hallgattam rá — mondta Klein Imre szb-titkár. <5 azóta tehát rájött, hogy mégis csak szólnia kellett volna akkor. Esetleg nem ment volna el __És a több iek is itt dolgoznának ma, ha jobban figyelnek rájuk, ha törődnék velük. Vélemények a magnószalagról Egyetlen papíripari mérnök felkészítése több mint félmillió forintjába kerül az államnak. Nem jelentéktelen kár tehát egyetlen sutba dobott diploma sem. De más gond is van: mekkora a népgazdaságot ént veszteség, ha a mérnökök a gyárkapukon belül kallódnak, azaz képességeik, tudásuk „alatt” foglalkoztatják őket? Már nemcsak az eltávozott hét fiatalról von szó. Sck ifjú technikus és mérnök van most is a papírgyárban. Szeptember 19-én a KISZ- csúcs vezetőség tanácskozásra hívta a papírgyár fiatal technikusait, mérnökeit, hogy elmondhassák gondjaikat. A KISZ-vezeitőeég ugyanis úgy vélte, nem véletlenül hagyta ott a gyárat rövid idő alatt hét mérnök. A tanácskozáson szenvedélyes szavaié hangzottak eL Lehetőséget kaptunk arra, hogy megismerjük a magnóra rögzített véleményeket Néhányat idézünk — igaz, a fiatal műszakiak kérésére nevek nélkül — Rossz a munkahelyi légkör, nem érzem jól magam. — Közvetten főnökömmel, .langyos” a viszonyunk, nem képviseli a mi érdekeinket, nem áll ki munkatársaiért — A főnökünk a munkát a beosztottakra hagyja, csak akkor áll előre, ha az elismerést keill fogadni — Talán már meg is bántam, hogy ezt a pályát választottam. Itt nincs jövőm. — Adjanak mérnöki munkát! Nem soroljuk tovább. Igazuk van a fiataloknak? A tényekkel szembe keli nézni Varga Sándomé párttitkár szerint a fiatal műszakiak véleményében, ha sarkítottak, túliütöttek is, nagyon sok igazság van. — Ezekkel a tényekkel szembe kell néznünk. Nem törődünk eléggé a fiatal mémökokkeL Igen, szembe kell nézni a problémákkal Az üzemi párt-végrehajtóbizottság már foglalkozott a káder- és személyzeti munkával és az ifjúsági törvény végrehajtásával. Most már a gazdasági vezetők következnek. Annál is inkább sürgető feladat ez, mivel a Szolnoki Papírgyárat az ötödik ötéves terv nagyobb feladatok elé állítja, és egy nagy horderejű beruházást (5-ös számú papírgép) kell megvalósítania. Gazdasági terveiket a gyár dolgozói teljesítik sőt túlteljesítik. A papírgyár jövőjének alakulása alapvetően a munkásoktól függ, de modem üzemet, technikai haladást, magasan képzett, újat akaró műszaki gárda, tehetséges mérnök- és technikus utánpótlás nélkül sem lehet elképzelni Azt nem tudjuk megítélni, hogy a Szolnoki Papírgyárnak hány mérnökre van és lesz szüksége a jövőben. Még azt is elhittük volna, hogy egyre se: ha egyetlen pályakezdő mérnököt nem vesznek fel az utóbbi években. De felvettek nem is egyet: ez azt bizonyítja, hogy mégis kellenek a fiatal műszakiak. Hét fiatal mérnök otthagyta a nagy múltú üzemet. Pusztán szubjektív okok játszottak közre? A párt- és társadalmi szervek vezetőinek véleménye szerint: „aggasztó a mérnök- utánpótlás, helyzete”. Miért ilyen a helyzet és mit kell tenni azéirt, hogy megváltozzon — erre a kérdésre érdemi választ csak a papírgyárban adhatnak. Ügy gondoljuk, helyes volna, ha erről beszámoltatná a gyár illetékes vezetőit az üzemi párt-végrehaj tóbizottság. T. Katona László AORbeadi Lajos Kevés a zöldség A termőterület évről évre csökken Siiliőis Miitarseny a fogyasztási szöveikezeleknél i
