Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

1975. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A politizálás fórumai „Az aktuális politikai ese­ményeket élő, vonzó vitafó­rumokon keil megtárgyalni, ezzel is segítve az agitáció hatékonyságának növelését” — fogalmazta meg a Politi­kai Bizottság 1971. áprilisá­ban keit határozatában, amely a tömegpropaganda továbbfejlesztéséről szólt. En­nek nyomán szerveződtek — e’ső évben csak kísérleti jel­leggel — politikai vitakörök Szolnak megyében is. Az MSZMF KB mellett dolgozó agitációs és propagandabi­zottság azóta két ízben is tár­gyalt a vitakörök munkájá­ról, és megállapította: A po­litikai vitakörök kiépítése helyes, szükséges volt, mert nagy segítséget adnak az in. formációk sokaságának pár­tos értelmezéséhez, a meg­felelő következtetések kiala­kításához”. Helytálló ez a megállapí­tás megyénkre is, ugyanis a pártszervek nagy körül­tekintéssel, alapossággal szervezték meg ezt a mun­kát. Üjabb és újabb vitakö­rök jöttek létre, és míg 1975 májusában a pártadapszerve- zetek 79 százalékánál műkő. döitt vitafórum, addig októ­ber végén, november elején ez a szám megközelíti a 85 százalékot. Vagyis eleget teszünk az agitációs és pro- pagandabizottság legutóbbi állásfoglalásának, mely sze­rint általánossá kell tenni a vitakörök bevezetését. Ez gyakorlatilag ugyanis azt je­lenti, hogy ez év végéig a 6 zervezettségriek el kell ér­nie az optimálisnak tekint­hető 80—85 százalékot. Van olyan területe a megyének — például a szolnoki járás — ahol az alapszervezetek 89 százalékánál van vitakör. Másutt, mint a jászberényi járásban is, a szervezettség 88 százalékos. 1. Honnét ez a nagy érdeklő­dés a megyében a vitakörök iránt? Miért van az, hogy egy-egy foglalkozás alkal­mával alig lehet lezárni a vitát? Bárkivel beszéltünk, mindenki ezt mondta Mart­fűn éppúgy, mint a Jászság­ban. Mindenekelőtt talán annak tudható be, hogy a vitakörök hármas funkciója — a tájé­koztatás, az értelmezés, a mozgósítás — mindinkább gyakorlattá válik. És bár a tömegtájékoztatási eszközök ■— a sajtó, a rádió, a televí­zió — eleget tesznek felada­tuknak, minden egyes konk­rét kérdésben mind több és alaposabb információt ad­nak, segítik az ismeretek rendszerezését, nem teszik feleslegessé a szóbeli agitá- ciót, jelen esetben a politi­kai vitakörök munkáját, mint a szóbeli agitáció egyik formáját. Ezeken a fórumo­kon ugyanis politikai esz­mecserék bontakoznak ki or­szágos és helyi kérdésekről, a nemzetközi, politikáról. Ez­által a résztvevők önmagu­kat készítik fel a politika hatékonyabb közvetítésére, amikor a napi kérdésekre, de az összefüggésekre, a folya­matokra is utaló választ ad­va „menetközben” kialakít­ják a rélegagitáció követel­ményének megfelelő helyi érvrendszert. Ezzel segítik a párt napi politikájának szer­vezettebb és színvonalasabb közvetítését. Így a vitakörön való részvétel nem havi egy órai politizálást jelent, hanem időben és térben, mennyiségben és minőség­ben növeli, fejleszti a poli­tizálást. Vagyis a vitakörök részvevői „tovább viszik” mindazt, amiről tárgyaltak. Beszélnek róla munkahelyü­kön,, baráti társaságban, csa­ládi körben. Szinte divatos ma már mondani — egyesek közhely­nek is tartják —, hogy meg­élénkült az emberek érdek­lődése a politika iránt. Pe­dig ez az igazság. Az egyes politikai, társadalmi jelensé­geket, eseményeket az em­berék ma már összefüggé­seikben akarják ismerni, vé­leményűk van a dolgokról, amit szeretnek megosztani másokkal is. Ugyanakkor el­várjaik, hogy megfelelően orientálják is őket az egyes kérdésekben. Mit jelent ez a szó: orientáció? Első jelenté­si-: tájékoztat, útbaigazít, fel­világosít, a második pedig: irányít, igazít valamerre. Tehát mindenek előtt tájé­koztatni és felvilágosítani kell ahhoz, hogy valamerre irányítsunk, igazítsunk. Aki „orientálva van”, az tájéko- zett, járatos valamiben, te. hát tudja, hogy merne me­gyünk, és ezek után azit is, hogy személy szerint mit várnák tőle. Ezt az orientá­lást alapozza meg a tömeg­tájékoztatás. a televízió, a sajtó, a rádió, és mélyíti el, konkretizálja a szóbeli agi­tációs rendszer, benne a politikai vitakörök szerve­zete. Ebből az következik, hogy nem mindegy, kik azok, akikre ezt a feladatot bíz­zuk. A megyében a vitakö­rök vezetői többségűkben pártmunkások, első számú gazdasági vezetők, középve­zetők, intézményvezetők. Csaknem valamennyien vé­geztek különböző politikai iskolákat — főiskolákat, esti egyetemet, pártiskolát —, állami iskolai végzettség sze. rint pedig csaknem 90 szá­zalékuknak főiskolai, egye­temi vagy középiskolai vég­zettségük van. Számukra rendszeresen szerveznek a pártszervek továbbképzést, az oktatási igazgatóság pe­dig speciális agitátorkápző tanfolyamol. Dolgozik a me­gyei elemző-módszertani cso­port is, amelynek tagjai részt vesznek a vitakörök irányí­tásában, ellenőrzik az ott folyó munkát, elemzik, köz­readják szerzett tapasztala­taikat, és ezzel nagy értékű segítséget adnak a vitakör­vezetőknek. Olyan gyakorlat is van kialakulóban, hogy egy-egy szakkérdés mélyebb kifejtéséhez, elemzéséhez a vitakörvezetők meghívnak közgazdászokat, műszaki szakembereket, újságírókat. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya rend­szeresen kiadja a vitakörök számára a témavázlatokat, amelyek mindig közérthető­en a politikailag legfonto­sabb, legaktuálisabb kérdé­sekkel foglalkoznak. Ezeket a legtöbb helyen a vitakör­vezetők kiegészítik a helyi érvanyagokkal. És mert az egyes kérdéseket így szemé­lyes-közeibe viszik a részt­vevőkhez. a viták általában magas színvonalúak. Az ese­tek többségében már össze­függéseket keresnek és ta­lálnak a részvevők a napi gvakorlati problémák és a társadalmi, politikai célki­tűzések között. Nyíltan, őszintén beszélnek, és ugyan­olyan nyílt és egyértelmű választ várnak a vitakörve­zetőktől kérdéseikre, hogy tisztázzák a közös álláspon­tot amelynek felhasználása az agitációban hatékonyabbá teszi a politikai munkát. Lényegében ezeknek az összetevőknek az eredmé­nye, hogy szinte alig van olyan pártalapszervezet a megyében, ahol ne lenne politikai vitakör, hogy a részvevők száma húszezer körül van — mintegy 80 százalékuk törzstag, állandó részvevő —, hogy egyhar- rrvaduk politizálni akaró és szerető pártonkívüli. Milyen feladataink vannak a továbbiakban? Az eredmé­nyek ellenére nagyobb nyil­vánosságot, propagandát kel­lene biztosítani mindenütt a vitaköri foglalkozásoknak. Mintegy előzetesen már ér­deklődést kelteni, hangula­tét teremteni a fórumok iránt. Mindehhez pedig még több helyi érvanyagra, a témák helyi szemléltetését biztosító módszerek elter­jesztésére van szükség. És arra is, hogy mind több kö­zépkádert tegyünk alkalmas­sá vitakörvezetésre. Tudjuk, hogy a párt nem a politikai vitakörökkel kezdte alkalmazni, bátoríta­ni az őszinte eszmecseréket, az alkotó vitaszellemet, ve- iűk csak gazdagítja az azt szolgáló fórumokat és for­mákat V. V. Msgafapiiatták a R1DEICQR magyar—amerikai közös vállalatét sznmuuHtwiái SOROZATSAK A székesfehérvári VIDEO­TON Számítástechnikai Gyárban tegnap megkezdték a szinkron-terminál sorozat- gyártását. A saját tervek alapján felépített számítás- technikai berendezés tele­fonvonalakon kapcsolható adatátviteli rendszerhez, köz­ponti számítógéphez, de ma­ga is rendszerezi az infor­mációkat és lyukszalagozó, valamint • "somyomtató ké­szülékkel is rendelkezik. Az új számítástechnikai alállo- más iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. A VIDEOTON az idén száz darab szinkron-termi­nált gyárt, főként hazai megrendelésre és a szocia­lista országok számára. A jövő évben az új berende­zés nyugati exportjára is sor kerül és több nemzet­közi vásáron mutatják be működését. A -METRÍMPEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat, a Corning Internationál Cor­poration (USA) és a Radel- kis Elektrokémiai Műszer- gyártó Szövetkezet — RA- DELCOR néven Budapest székhellyel közös vállalatot hozott létre. Az alapítóok­mányt Herkner Ottó a MET­RIMPEX vezérigazgatója, Bodonyi Pál a Radelkis el­nöke, és James Houghton a Corning elnöke tegnap írta alá a Radelkis székházban. Az aláírásnál jelen volt és gyümölcsöző együttműködés reményét fejezte ki Eugene Mcauliffe az USA budapesti nagykövete is. (HlRM AGYARA/ATUN K.) Az első magyar—amerikai közös vállalat feladata, hogy amerikai Know-How felhasználásval Magyarországon gyárt­son a tőkés és a szocialista piacokon egyenlő eséllyel for­galmazható, elektronikus elven működő biológiai műszere­ket, elsősorban véranalitikai berendezéseket. Az alapítást nagyrészt az a tény segítette elő, hogy a Corning az USA- ban és a Radelkis Magyarországon felhasználását illetően azonos — bár kivitclileg különböző — készülékeket gyár­tott és forgalmazott. A közös vállalat tevékenysége során a Magyarországon előállított biológiai műszerek az amerikai félnek a költségek csökkentése, a Radelkissk pedig a tech­nológiai szint emelése szempontjából különösen előnyös. A 30 ezer embert foglalkoztató, az ablaküveg és a palack ki­vételével minden egyéb üvegterméket gyártó amerikai cég egyébként a laboratóriumi üvegtermékeket kifejlesztve az utóbbi időben kezdett orvosegészségügyi műszerek gyártá­sához, í­IDEJÉBEN ÉS ÁTGONDOLTAN lövi évi kcaveritakért Ve»"ííjl3iSi tehát ara~ WCiauUüH, tunk is va­lamit. Ezt mondta nemrégi­ben az egyik termelőszövet­kezet traktorosa, amikor elé­gedetten- szemléltük a zöl­dellő búzatáblákat... Csak­hogy egyáltalán nem mind­egy, hogy mennyit, s ezt azok tudják a legjobban, akik az idén nyáron is meg- küzdöttek a termésért Hogy kerül a „csizma az asztalra”, miért kell most, tél elején a gabonabetakarí­tásról beszélni? Nos, érdemes egy évvel visszaforgatni az idő kere­két, hiszen az 1974-es nehéz ősz után is szépen sarjadtak a növények a búzatáblákon, és a tavaszi, nyáreleji ha­társzemlék után joggal bí­zott minden szakember 5 évtized egvik legjobb ter­mésében. Hogy mégsem így történt? Ezt ismét csak az időjárás számlájára írni ■ — az indokolás még a laikusok számára sem meggyőző. Akik egy kicsit is odafigyeltek az aratásra — márpedig ez a munka általában, de az idén különösen az érdeklődés kö­zéppontjában állt — nagyon jől tudják, hogy a mezőgaz­dasági üzemek két tervvel is várták a kombájnok in­dulását. Az egyik változat a normál, száraz, a másik a rendkívüli, nedves időjárást figyelembe vevő munkabe­osztás volt. Azoknak volt igazuk, akik sok esőre számítottak. Szin­te másnaponként hullott csa­padék, olyan záporok is vol­tak, amelyek belvizet okoz­tak, és utána hiába sütött a nap, azokon a táblákon jó ideig nem fordulhattak meg gépek. Ennek ellenére a me­gye üzemei az elmúlt évek­kel azonos idő alatt, augusz­tus 5-re befejezték az ara­tást. Mindez a jó felkészü­lésnek, az úgynevezett ket­tős terveknek köszönhető. Büszkeségre azonban csak akkor lenne ok, ha a ter­mésátlagok sem maradtak volna el a várakozástól. Az üzemek többségében viszont nem a hektáronkénti 40 mázsa búza az átlag, ha­nem ennél jóval kevesebb. Miért, hiszen a föld meg­kapta a műtrágyát, a kalász ígérte a jó termést? Az idő­vel is jól gazdálkodtak; szombaton, vasárnap'* is men­tek a gépek. Az olyan gaz­daság sem volt ritka, ahol reggelente a v.ezetők végig­járták a határt, s mire be­jöttek a kombájnosok, már mondták is nekik: ma oda menjetek, mert azon a táb­lán nem esett MmM tók^em kellett bevárni a teljes érést, sokhelyütt előbb kezd­hették a betakarítást. Ha kellett, naponta átcsoporto­sították a gépeket a lánc­talpas kombájnok sem áll­tak tétlenül. Ügyeletet tar­tott az AGROKER és a MEZŐGÉP, a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok anyagbeszerzői pedig az egész országot bejárták, hogy a mégis hiányzó alkatrésze­ket megszerezhessék. A tá­mogatást sem tagadták meg egymástól a gazdaságok: Csehszlovákiából, a szomszéd megyékből, üzemekből szin­te az első hívó szóra jött a segítség. A baj az, hogy mindez csak általában igaz. Utólag könnyű a magyarázat: Ha nem szakad el az ékszíj... Ha megkapjuk idejében a kombájnt, lánctalpast, fogas­kereket... Ha nem zuhog annyira az eső ... Akkor nem szorulunk rá másra, előbb fejezzük be az aratást, több búza van a magtárban. Az indokolásokban túl sok a feltételes mód. Pedig szin­te apró dolgokon múlott minden. Néhol a kalászeme­lő hiányzott, emiatt a meg­dőlt gabonában nem tudtak aratni a pépek. Idejében kel­lett volna gondolni arra is, hogy hány kombájn vághat­ja le 10—14 és nem 25 nap alatt a termést, s ha az üzem anyagi helyzete nem engedte meg új gépek vásár­lását, akkor kitől kérhetnek segítséget, s nem akkor kényszerülnek kilincselni, amikor már „ég a ház”. A dűlőútakat sem ártott volna kijavítaná, és az alkatrész beszerzése sem nyári fel­adat. Hány és hány ezer ki­lométert futottak a gépko­csik sokszor egyetlen ékszí­jért, talán ugyanakkor, ami­kor a szolnoki AGROKER telepére is megérkezett a szállítmány. Miért nem le­hetett jobban összehangolni ez ellátó vállalat és a me­zőgazdasági üzemek mun­káját? Tulajdonképpen tehát jó­részt a szervezésen dőlt el az idén a gabonatermés. Bizo­nyítja ezt, hogy olyan gaz­daság is akadt, amely több mint 1700 hektár búza ara­tását 44 mázsás átlagtermés? sei 10 nap alatt befejezte. Nekik, és a hozzájuk ha­sonló gazdaságoknak kö­szönhetik a gyengébbek a segítséget. Ez utóbbiaknak viszont érdemes még a gép­vásárlások idején felülvizs­gálni a betakarító kapaci­tást, és megvenni a hiány­zó gépeket. A belső szerve­zés, a munkaidő és a gépek jobb kihasználása további olyan lehetőség, amellyel szűkíteni lehet az aratás időtartamát Ugyanakkor a mély fekvésű területekről — amelyekkel aratáskor sok gond volt — el lehet tün­tetni a belvizet, és ennek klasszikus ideje pont a tét Mindebből “ már most meg kell kezdeni a felkészülést. A „kettős ter­vek” módszere bevált, erre a jövőben is szükség lesz, de már most érdemes töké­letesítésükre gondolni. Ha a mezőgazdasági üzemek a ter­vezés szerves részének te­kintik a nyár legnehezebb munkájának minden szem­pontból megfelelő előkészí­tését az anyagok, alkatré­szek beszerzésekor eleve szá­molnak a várható nehézsé­gekkel, és már most meg­egyeznek abban, hogy ki, mi­kor segget a másikon, ak­kor jövőre bizonyára nem­csak tavasszal, hanem ara­tás után is lehet miért örülni. Braun Ágoston Átadás a jövő évben A jászkrérl szövetkezetben Új termek az olcsó, zománcozott lábas A jászkiséri Zománclpari és Szolgáltató Szövetkezet de­cember közepén eleget tesz idei kötelezettségeinek. A két­száznegyven dolgozót foglal­koztató szövetkezet tervezett árbevétele 32 és fél millió fo­rint. Zománcipari termékei közül az idén is keresett áru­cikk volt a ceglédi kanna, a zsírosbödön, a vizesveder. Bevált az eddig hiánycikk­nek számító, a teflon edé­nyeknél lényegesen olcsóbb, zománcozott lábas gyártása. A keresett termék előállítá­sát az idén kezdték el. Az igé­nyeknek megfelelően több színben, fél literestől 10 lite­resig, több mint 4 millió fo­rint értékben gyártottak be­lőlük. Jelentősen hozzájárult a szövetkezet idei eredményei­hez a zománcipari bérmunkát végző részleg. A ZIM, az AUTÖFÉM, a MEKOFÉM, a törökszentmiklósi Gépjavító és Gépgyártó Szövetkezet megrendelésére mintegy 10 millió forint értékű bérmun­kát végeztek. Fontos helyen szerepelt a szövetkezet munka tér vében a szogáUató tevékenység. A RAMOVILL megbízásából külföldi gvártmánvú kis mo­torkerékpárok, olajkálvhák, háztartási Íriszének ra^auciá- lis javítását végezték. Hiány­talanul kietógítették a tokot - ság igényeit a szövetkezet la­káskarbantartói. a viUanysze- relő, az üvegező, a bádogos, az asztalosipari részlegek, a férfi és női fodrászüzlet dol­gozói. Az abádszalókiakat közelről érinti az Abádszalók és Vidé­ke ÁFÉSZ beruházásában épülő vendéglátó kombinát ügye. A hat “s fél millió fo­rintos beruházás (amelynek költségéhez a SZÖVCSZ e= a MÉSZÖV is hozzájárult) nem épp rakétasebességgel épül. A községi vezetők legújabb tá­jékoztatása szerint jó, ha jö­vő tavaszra elkészül — nekik Néhány évtizede a mező­gazdászok még el sem tud­lak képzelni zab nélkül a növénytermesztést. Az utób­bi időben azonban — a ló- áilomány csökkenésével pár­huzamosan fokozatosan el­vesztette népszerűségét, a vetésterület a korábbinak ötödére zsugorodott — egy­szóval a zab „kiment a di­vatból”. Pedig igen jó hatású, gaz­dag energia- és vitamintar­talmú gabonaféléről van szó. Külföldön — mint ismere­tes — emberi táplálékot is készítenek a zabőrlcmény- ből. a zabpeheivből, vagy a zablisztből. Elsősorban cse- esejhő-tápszereket állítanak elő, amely Magyarországon is egvre ismertebb lesz. El­terjedőben vannak a külön- üötö félkész termékek, pél­dául a DÉLKER által for­galmazott Aurora gabona­a fővállalkozó, a tiszafüredi Ksz ígérte így. Most a belső szakipari munkákat végzik. A jelenlegi állapotot tekintve valóban meg van a remény arra, hogy a 740 négyzetméter alapterü­letű presszót, éttermet és cuk­rászati üzemet magába fog­laló létesítmény májusig el­készül. liszt pehelykészítmények. Ezek — a tápérták növelé­se érdekében — néhány szá­zatokban zabőrleményt is tartalmaznak. A fánkporok­nak szintén alkotórésze a zab. Sajnos gyakran találni bennük égési zabszemeket és pelyvatöredékéket, ami ront­ja élvezeti értéküket A ha­gyományos zabfajták szem- ermésesől ugyanis cséplés- kor nem mindig válnak le a pelyvalevelek, toklászok — ezeket mechanikai úton kell eltávolítani ami nem min­dig sikerül. Ezért a Gabo­natermesztési Kutató Inté­zetben az egyik nemesítósi tel az úgynevezett csupasz zab előállítása, vagyis olvan fajtáé, amelynek magja csép­iéikor kiesik, kioereg a pely­valevelek közül. Nemrégen állami elismerést kapott az egyik zabíéle, amely már rendelkezik ezzel az előnyös tulajdonsággal „Csupasz“ iéa i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom