Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

1975. december Itt. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lázár György látogatása az V. kerületben Folytatódott a szakszervezetek XXfil. kongresszusa Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke — Katona Imrének a buda­pesti pártbizottság első tit­kárának társaságában — tegnap egész napos látoga­tást tett az V. kerületben. Először a kerületi pártbi­zottságot kereste fel a kor­mány elnöke, ahol dr. Seres László titkár és dr. Bemáth István tanácselnök adott tá­jékoztatást a kerületi párt­munkáról, a városrész éle­téről. (TudósítónktóL) A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat déli ipar­telepén tegnap ünnepélyesen átadták rendeltetésének a komplex ipartelep első üte­meként elkészült 58 millió forint értékű beruházást A létesítmény rendelte­tése, hogy előkészített anyagokkal kiszolgálja a vállalat építkezéseit, amelynek értéke 1976-től el­éri az 1 milliárd forintot Felépült többek között 10 ever köbméter kapacitású beton-üzem. 5 ezer köbméter anyagot előállító habarcs- üzam, 80 ezer négyzetméter alapterülethez szolgáltat bur­kolóanyagot az aszfaltkeverő izem. Átadták továbbá a 3 5 ezer tonnás ömlesztett ce- ."nen tfogad ót és 6 ezer tonnát befogadó zsákos cementrak- tárt. A telep üzemeit részben a meglévő gépekkel szerelték fel, de 17.2 millió forintot A kulturált közlekedés, új autóbuszvonal az 1076 má­jusában megjelenő új me­netrend, az autóbuszpark bővítése volt a tegnapi köz­lekedési fórum fő témája, amelyet Szolnokon a Haza­fias Népfront Barátság klub­jában tartottak, A fórumon részt vett Ábel József, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Bekényi Istvánná, a HNF titkára, Kerekes Ferenc, a Volán 7. sz. Vállalatának igazgatója, valamint Szol­nok üzemeinek, gyárainak, és a környék községeinek képviselői. A Volán igazgatója a leg­utóbbi fórum óta eltelt idő­szak eredményeit és hiá­nyosságait ismertette. Öröm­mel számolt be arról, hogy 1973-tól javult a me^ye út­hálózata . és az útkorszerűsí­tések lehetővé tették a tö­megközlekedés fejlesztését, így négy község: Szájol, Tó­szeg, Rákóczifalva és Tisza- várkony bekapcsolódhatott a szolnoki városi autóbuszköz- lekedés vérkeringésébe. Az autóbuszpark két év alatt A Tiszafüredi ÁFÉSZ több mint 2 millió forintos beru­házásában tavaly kezdték építeni a 350 négyzetméter a'.-.ptérületű tis^asz Hős’ ABC- "'Mzt'.t. A kivitelez 5 az ÁFÉSZ saját építőbrigádja. Az új kereskedelmi létesít­mény átadását eredetileg 1976. január’ 5-re tűzték ki, de néhány hiányzó anyag mi­A Minisztertanács elnöke ezután a pártbizottság épü­letében a kerület több épí­tőipari és szállítási vállala­tának vezetőivel találkozott. , A miniszterelnök ezt kö­vetően a Kossuth Nyomdá­ba látogatott el, ahol Mo- nori István vezérigazgató és Székely Péter, a pártszerve­zet titkára fogadta. A Minisztertanács elnöke ezután a Vörösmarty téri kulturális centrumot kereste fel. őj gépek beszerzésére és technológiai szerelésre is fordítottak. Többek között új habarcskeverő gép, beton­acél hajlító gépsor, vagomki- rakó Weimar daru, elektro­mos targoncáit, ömlesztett cementfogadó állomás tarto- z k az új gépiek, berendezé­sek közé. A KEVITERV szolnoki irodája készítette közműves ítósi tervek és a vállalat saját részlege által kimunkált magasépítési és technológiai tervek számol­tak az ipari háttér további fejlesztésiével is. Az ötödik ötéves terv­ben mintegy 190 millió forintos beruházással ki­építik a teljes komplex telepet. Ez azt jelenti, hogy elkészí­tik az üvegszabász, csőelőre­gyártó, villarnoselőszzrelő és egyéb szak-szerelőipari elő­regyártó üzemeket. A telep százötven dolgozója .már. most igénybe vehette a mo­dern, szociális épületét is. csak két busszal gyarapo­dott. jelenleg 33 jár nap mint itap Szolnok és a kör­nyező községek utcáin, na­ponta 67 ezer 500 utast szál­lítva A vasútállomás előtt meg­épült autóbuszállomásról na­ponta 187 járat indul a vá­rosba és a megye különböző településeire. A forgalomirá­nyítás még eredményesebb lesz, há ott jövőre elkészül az új forgalmi épület. A Volánnak továbbra is az a célja, hogy lerövidítse az utazási időt, ezért több gyors­járatot közlekedtetnek majd. De nem közömbös a jó va­súti és a közúti csatlakozás megteremtése sem. A jövő évtől átszervezik a városi közlekedést úgy, hogy a vá­ros minden pontja — legfel­jebb egy átszállással — el­érhető lesz. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a * távol­sági autóbusz-pályaudvar határidőre elkészüljön. Kerekes Ferenc beszámo­lóját követően a meghívott vendégek elmondták helyi tapasztalataikat. att a megnyitás január végé­ig várat magára. Most a belső szakipari mun­kákat végzik. A berendezést már' megvásárolták, így — ha kis határidőcsúszással is — nemsokára a tiszaszőlő.dek az új, évi 10 milliós forga­lomra tervezett, C—700 ezer forint értékű készlettel ren­delkező AEC-áruházban vá­sárolhatnak, (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a szocialista országok piacain is emelkedett az álta­lunk vásárolt nyersanyagok, alapanyagok és energiahor­dozók ára. Másfelől a kedve­zőtlen külső feltételek még inkább felszínre hozták gaz­dasági munkánk gyenge pontjait. Itt első helyen em­lítem, hogy gazdaságpolitikai elképzeléseinket nem mindig valósítjuk meg következete­sen. A szükséges döntések késtek például néhány ki­emelten kezelt nagyüzemünk elengedhetetlenül fontos re­konstrukciójára vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyzetekben jobban együtt kell működnie a gazdasági, a párt- és a szakszervezeti ve­zetésnek, és jobban ki kell használniuk saját lehetősé­geiket Gazdasági munkánk egyik fő gyengesége, hogy népgazdaságunk fontos tarta­lékai még mindig kiaknázat­lanok.. Fontos feladatok vég­rehajtása gyakran késedelme­sen történik. A vállalatok egy része nehézkesen, elmaradott technológiával és gazdaságta­lan termékszerkezettel dol­gozik. a felgyorsult inflációtól a növekvő munkanélküliségig. Visszaesett az életszínvonal, mert a tőkésosztály a dolgo­zókkal fizetteti meg a gaz­dasági hanyatlás következ­ményeit. Nekünk azonban megvan a lehetőségünk, hogy ha jobban dolgozunk, akkor minden tekintetben tovább fejlődhessünk! Ennek az öt­éves tervnek a megvalósítá­sa nem lesz könnyű, de ösz­tönzést és önbizalmat kell, hogy adjon mindenkinek az a tudat, hogy céljaink meg­valósulása tőlünk függ. Munkásosztályunkban, pa­rasztságunkban, értelmisé­günkben, népünkben megvan az erő és a képesség, hogy az ötéves tervet teljesítsük. Biztosíték erre a szocialista rendszer, a szocialista terv­gazdaság nagy ereje —, biz­tosítók erre, hogy tovább fej­lesztjük testvéri együttmű­ködésünket a Szovjetunió­val, a KGST országaival. Ugyanakkor gazdasági cél­jaink megkívánják, hogy a békés egymás mellett élés éyéüéfíiébeh, a kölcsönös elő­nyök alapján a kapitalista államokkal és különösen a fejlődő országokkal is nö­veljük gazdasági együttmű­ködésünket. Ezután az V. ötéves terv néhány adatát emelte ki Bisaku elvtárs, és külön hangsúlyozta, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósí­tásának milyen nagy a je­lentősége. A tervfeJadatcfc eredmé­nyes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges ja­vulást érjünk el a munka­erő-gazdálkodásban. Tud­nunk kell, hogy az ötéves terv időszakában teljes lesz a foglalkoztatottság, létszám- bővítésre lényegében nir.es lehetőség. Mégis elérhető, és el is kell érnünk a korsze­rűen, hatékonyan termelő, gazdaságosan exportáló és dinamikusan fejlődő vállala­tok munkaerő-szükségletének kielégítését, mégpedig a munkaerő tervszerű átcso­portosításával. Határozottan gátat kell vetni a munkaerő szükségtelen lekötésének. Például változtatni kell azon, hogy túlzottan sok, gé­pesíthető fizikai munkát kézi erővel végeznek, ezért az iparban dolgozó fizikai mun­kásoknak mintegy 25 száza­léka főként anyagmozgatás­sal foglalkozó segédmunkás. Számos helyen megengedhe­tetlen pazarlás folyik a mun­kaerővel nak a megállítására, majd a túlzott létszám fokozatos csökkentésére intézkedések szükségesek. A következő időszakban a munkaerő-gaz­dálkodás feladatait is meg kell oldanunk, mégpedig tervszerűen, körültekintően, bérezési eszközökkel, a to­vábbképzőn és az átképzési rendszer fejlesztésével egy­bekapcsolva. Az ötéves terv hiánytalan megvalósítása, új és igénye­sebb feladataink jó mtegol- dása megköveteli a népgaz­daság valamennyi tartaléká­nak következetesebb és gyor­sabb hasznosítását. így pél­dául a céltudatosabb mun­ka- és üzemszervezést, a ta­karékosság következetes ér­vényesítését, mindenekelőtt a nyersanyag- és az ener­giagazdálkodásban, és nem utolsósorban a munkaidőala­pok jobb kihasználásában. A becsületesen dolgozó többség­re támaszkodva meg kell szi­lárdítani a munkafegyelmet is. Nagy feladataink vannak a gazdaságirányító és szervező munka színvonalának eme­lésében is. A vezetés min­den szintjén, az irányításban, a végrehajtásban és az el­lenőrzésben egyaránt követ­kezetes, határozott és kezde­ményező magatartásra, az egyszemélyi felelősség erősí­tésére, fegyelmezett munká­ra van szükség. A XI. pártkongresszus megerősítette gazdaságirá­nyítási rendszerünk alapel­vei,t. Állást foglalt abban, hogy a népgazdasági tervek teljesítése érdekében az ál­lam központi irányító mun­káját meg kell erősíteni, gazdasági szervező munkáját fejleszteni kell, a vállalatok önállóságával, kezdeményező készségével összhangban. Amint az elvtársak tudják, január elsejétől módosulnak a közgazdasági szabályozók. Ezzel a lépéssel a vállalati Különösen fontos, hogy a szakszervezetek még energi- kusabhan dolgozzanak a szoc'tüista jdamokrácia ér­vényesüléséért a különböző munkahelyeken, és hozzáte­szem, a .tanácsokkal együtt­működve a lakóterületen. Erről a feladatról a kong­resszusa dokumentumok és Gáspár elvtárs is részletesen szólt A szakszervezetek tevé­kenységének egyik legfonto­sabb része a dolgozók érde­keinek védelme. Szakszerve­zeteink érdekvédelmi mun­kája fplyamatosan fejlődik, jól oldják meg ezeket a fel­adatokat. Fontos szempont, hogy a szakmai érdekeket a továbbiakban is mindig a szocialista építőmunka, az egész dolgozó nép érdekeiveL összhangban kezeljék. Az életszínvonal alakulá­sával összefüggésben még egy problémára szeretném felhív­ni a figyelmüket Pártunk és kormányunk — együttmű­ködve a szakszervezetekkel ■—. az utóbbi egy-két évben sokat foglalkozott az igazsá­gosabb jövedelemarányok megteremtésével, a munka nélkül szerzett jövedelmek Az elnöklő Fabók Zoltán megköszönte Biszku Béla fel­szólalását, kérte, hogy tolmá­csolja a Központi Bizottság­nak a kongresszus, a magyar szervezett dolgozók üdvözle­tét, jókívánságait, s azt az elhatározását, hogy a szak­szervezeti mozgalom a szo­cialista társadalomban el­foglalt helyének, szerepének megfelelően a jövőben is fe­lelősséggel látja el feladatát, s töretlen lelkesedéssel dol­gozik a párt XI. kongresszu­sa határozatának végrehajtá­sáért, a fejlett szocialista tár­sadalom építéséért. A délutáni vitában részt vett Pálfi István, az Orszá­gos Kőolajipari és Gázipari Tröszt szakszervezeti tröszt bizottságának titkára és Du- sriic’c Lajosné SZOT titkár, aki elsősorban szociálpoliti­kai és népesedéspolitikai kér­désekkel foglalkozott. A to­vábbiakban rrjég tizenöten kaptak szót, közöttük Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának gazdálkodást jobban hozzá­igazítjuk a változó feltéte­lekhez, a nagyobb követel­ményekhez. Az a feladatunk, hogy a jelenlegivel szemben növeljük a tiszta jövedelem központosításának hányadát. Nem tartható fenn az a hely­zet, hogy miközben a vál­lalatok jelentékenyen nö­velték pénzalapjukat, csök­kent a költségvetésnek a vállalatok gazdálkodásából származó bevétele. Most visszaállítjuk az 1970. évi arányokat. Ez a jövő meg­alapozásának fontos lépése. A szakszervezetek — amint az köztudott — a párt ideo­lógiai és politikai irányításá­val dolgoznak, de ugyanak­kor szervezetileg önállóak, és öntevékenyein végzik fe­lelős munkájukat, teljesítik megtisztelő hivatásukat. A párt eddig is bizton számi- tett és szilárdan támaszko­dott a szakszervezetek segít­ségére a munkásosztály, a szocialista társadalom alap­vető érdekeit szolgáló politi­kájának t megvalósításában. Most, amikor új feltételek között kell gondoskodnunk a szocialista építőmunika követ­kezetes folytatásáról és hosz- rzú távon biztosítanunk kell jövőnket, a párt azt kéri és várja a szakszervezetektől, hogy ezekre a feladatokra összpontosítsák figyelmüket c-s erejüket megszüntetésével. Ezen a té­ren vannak is kezdeti ei-ed- mények. A jövőben azonban amikor a korábbi évekhez viszonyítva a reálbér, az élet- színvonal emelkedése mérsé­keltebb lesz —, e probléma megoldása még élesebben ve­tődik fel. Ezért még hatéko­nyabb intézkedéseiére lessz szükség az igazságosabb jö­vedelemarányolt kialakításá­ra, a munka nélkül szerzett magas jövedelmek visszaszo­rítására, megszüntetésére. Befejezésül szeretném ki­fejezni azt a meggyőződése­met, hogy a gondok, a nehéz­ségek, a nehezebbé vált fel­tételek ellenére minden okunk megvan a' bizakodás­ra. Belső fejlődésünk határo­zott iránya a megvalósuló* szocializmus és a következő években is megtorpanás nél­kül haladunk tovább ezen az úton. A párt vezetésével, a szakszervezet, az ifjúsági szö­vetség, a szocialista állam hatékonyabb munkájával, munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk, a szo­cializmus minden odaadó hí­vének összefogott munkájú­val megoldjuk az előttünk ál­ló feladatokat, — fejezte be beszédét Bisaku Béla. vezető titkára, alti felhívta a figyelmet: a szakszervezetek által támogatott munkásmű­velődésnek olyan színvonalú­nak kell lennie, hogy a dol­gozók számára természetes legyen a tanulás, a kulturá- lódás iránti igény. Üj, kor­szerű formákat kell -találni, amelyek mindenki számára hozzáférhetővé teszik az ál­talános műveltséghez tartozó ismereteket Beszámolt arról, hogy Szol­nok megyében a szakmun­kástanulóknak gazdag prog­ramokat szerveztek; egyebek között kilenc kórus és hét irodalmi színpad tevékenyke­dik szakmunkástanulók rész­vételével s a fiatalok örömü­ket lelik az Ilyen munkában. Figyelmeztetett arra, hogy a munkás-művelődést nem minden vállalat támogatja kellőképpen, s ez fokozza a feladatokat e téren. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa ma reg­gel folytatja munkáját. A szocialista építőmunka alkotóprogramja Feltétlenül meg kell javíta­nunk döntési rendszerünket is, a központi szervektől kezdve egészen az üzemekig. Nem arról van szó, hogy a jövőben elkapkodott és elha­markodott döntéseket hoz­zunk. De az sem tartható fenn, hogy egy-egy fontos döntés előtt rengeteg kézen megy keresztül az előterjesz­tés, roppant lassú a vélemé­nyeik-és a szempontok egyez­tetése, emiatt pedig a dön­tések elhúzódnak. Azért is szóvá kell ezt tenni, mert a szükséges gazdasági döntések többsége — hatása tekinteté­ben politikai jellegű elhatá­rozás is. Pártunk Központi Bizottsá­ga november 26—27-1 ülésén megvitatta és elfogadta az V. ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés irányelveit.. A következő tervidőszak fő célja az, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folyta­tása, a termelőerők fejleszté­se, korszerűsítése és jobb ki­használása útján tovább ja­vuljanak népünk életkörül­ményei, és fokozatosan meg­teremtsük a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. A terv reálisan számol a gazda­sági növekedésünket meg­határozó külső és belső fel­tételekkel. Tekintetbe veszi, hogy a negatív iránvú kül­gazdasági hatások továbbra is megnehezítik munkánkat. Az V. ötéves terv előirány­zatai mindenekelőtt a minő­ségi követelmények oldaláról feszítettek,. Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesí­tése azonban elengedhetetle­nül szükséges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyen, hogy a tervidőszakban meg­teremtsük és megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, ho<*v e1/^ri'"’k a reéP-rirék, a reáljövedelmek, az életszín­vonal szolid. — a tervidőszak első két évében az ötéves át­lagnál alacsonyabb —, de biztosított emelkedését. Kérem önöket, elvtársak, gondolják végig: milyen je­lentős és jó dolog az, hogy ez a terv a kedvezőtlen kül­gazdasági viszonyok és más, megnehezült feltételek elle­nére a töretlen szocialista építőmunka alkotó prog­ramja! Igaz, hogy a növeke­dés üteme, az életszínvonal fejlődése valamivel lassúbb lesz, mint. a korábbi években volt, de előrehaladunk. Jól tudjuk, hogy a gazdasági válság következtében a tő­ke sors''»gokban egész sor sú­lyos tünet hatalmasodott el, Meg keli szilárdítani a mu n kaf e gy ol m at A munka erő-gazdagodás témájához is kopcsolódik ha­ladásunk másik alapvető fel­tétele: a gazdaságos termék­szerkezet kialakítása. Ezzel el kell érnünk, hogy vállala­taink külföldön és belföldön egyaránt keresett, jól érté­kesíthető termékeket gyárt­sanak. A gazdaságtalan ter­melés visszaszorítása révén is sok munkaerő felszabadít­ható és átcsoportosítható a korszerű, jól értékesíthető termékek gyártáséhoz. Köz­ismert, hogy túlságosan fel­duzzadt az adminisztratív létszám: ennek l a folyamat­Építőipari őzemet adtak át Szolnokon Volán-fórum Jevsre átszervezik a váresi közlekedést ABC T’szaszőSoson Január végéra elkészül Az élefezínvonal-poSitika és az érdekvédelem Felelősség a feladatok elvégzéséiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom