Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
1975. december í. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 Vágott gumik, fusimunkák A szolnoki AFTT kapuja előtt szombat délután libasorban állnak a kocsik: Trabantok. Polski-Fiatok, vontatók, teherautók. Időszakos műszaki vizsgára várnak. Sikoltozó kerekek irányítanak útba — a felülvizsgálat első állomása a fékpróba. Egy Volga gumijai füstölnek a betonon. Miután a kézifék működését is ellenőrzik a vizsgabiztosok, a szerelőakna fölé irányítják a kocsit. A tüzetes- vizsgálat csak itt kezdődik. A motorszám és az alvázszám egyeztetése után hidraulika emeli fel a kocsi elejét. A kormányművet, a kormánygömbcsuklókat, a kerékcsapágyakat, a gumifékcsöveket veszik szemügyre a vizsgabiztosok. Molnár István és Dévai László. Kopott Trabant kerül sorra. „Megette már benzine javát”. Tízezret fizetett érte a gazdája, s még néhányat ráköltött, mire felkészítette a vizsgára. Így is csak „ideiglenesen alkalmas” minősítést kap, mert a fékcsövek rögzítése nem biztonságos, s az első szélvédő üveg is homályos, repedezett. Két hónap múlva újra jelentkeznie kell. Rendszám nélküli 408-as Moszkvics gördül a szerelőaknára. Harmadszor van itt. Az első alkalommal az első futómű hibái miatt levették a rendszámát. A pótvizsgára csak a hibák felét javította meg a tulajdonos, de még most sincs minden rendben: rozsdás a jobboldali fényszóró foncsorja. — Van másik — derül a tulaj, és diadalmas arccal új fényszóróbetétet vesz elő a hátsó ülésről. Félreáll és hozzáfog a szereléséhez. Közben jut idő beszélgetésre Gábor Ferenc műszaki vizsgabiztossal. — Sok a hibás gépjármű? — Az időszakos műszaki vizsgára hozott kocsik 10—15 százaléka kap alkalmatlan minősítést. 10 százalékuk pedig csak ideiglenesen alkalmas. Három év alatt megPécsett, & Mecseknek a városra tekintő lejtőjén, vasárnap felavatták a TIT természettudományi stúdióját A hófehér falú épület toronyszerű kiképzésével, csillogó fémkupolájával, lépcsőzetesen elhelyezkedő teraszaival érdekes, jellegzetes színfoltja a hegyoldalnak. A természettudományi stúdióban kapott helyet az első kopnak a kormánygömbcsuklók. a kitámasztó gömbcsuklók, elhasználódnak a csapágyak. Az ilyen kocsi labilis. kevésbé kormányozható, balesetveszélyes: A jó állapotú kocsiknál is feltétlenül cserélni kell a gumifékcsöveket. Jóllehet a gumicső hajszálrepedése ma még nem veszélyes, fél év múlva éppen ez lehet a baleset forrása ... Csak olyan műszaki állapotú gépjárműveket engedhetünk át a vizsgán, amelyek újabb három évre alkalmasak a biztonságos közúti közlekedésre. — Mostanában sokan vágatják a gumikat... — Tulajdonképpen a már lefutott gumik récéit mélyítik lei a vágással. Látszólag jó állapotú lesz, csakhogy a mélyítés során majdnem a vászonig vágják, s ezzel megsokszorozódik a durrdefekt lehetősége. Ennek a veszélyességéről pedig nem kell külön beszélni... A legutóbbi vizsgára hoztak egy kitűnő állapotú Zsigulit — négy vágott gumival. Pótvizsgára rendelték. Egy másik eset: tiszaföldvári volt az a 408-as Moszkvics, amelynek kopottak voltak a gumijai. A pótvizsgára is ugyanazokkal a gumikkal jött, csak közben megvágatta. Ismét alkalmatlan lett — A tapasztalata szerint a javítóműhelyekben, a maszekoknál. vagy a házilag felkészített kocsik felelnek meg a vizsga követelményeinek? — Az AFIT-nál felkészített kocsikat egy-két kivételtől eltekintve nem kell pótvizsgára küldeni. A vállalat egyébként úgy vállalja a felkészítést, hogy egyúttal le is vizsgáztatja az autót A maszekok által javított gépjárművek is többnyire kiállják a próbát A legtöbb baj „a fusizott” autókkal van, amelyek a hozzá nem értők „szakmunkája” után kerülnek ide. Sok autótulajdonos azt sem tudja, mit követelünk a vizsgán. T. K. L. magyar planetárium. A jénai Zeiss Művekben gyártott planetárium szemléletesen mutatja be a naprendszer szerkezetét és az égitestek mozgását Az obszervatóriumban helyezték el a csillagászati megfigyelést szolgáló, 40 centiméter átmérőjű Newtontávcsövet, valamint két, njigy felbontó képességű japán távcsövet TISZAFÜRED Nemcsak irtják, ültetik is a iát Gondok és eredmények a tiszafüredi erdészetben Azon a területen, ahol majd a Tisza II. tározótava lesz, még mintegy 110 ezer köbméternyi élő fa áll. Ezt a mennyiséget 1977. végéig a tó teljes duzzasztásáig — a tiszafüredi erdészetnek ki kell termelnie. Az idén idáig 40 ezer köbmétert vágtak ki, ami az időarányos célkitűzésektől 10 ezer köbméterrel elmarad. A lemaradás oka régi: kevés a fakitermelésben dolgozó ember és kevés a gép, különösen a rakodó. A fakitermelésben dolgozók száma körülbelül ötvennel kevesebb a kelleténél. A nehéz munkát még 4 ezer forintos havi jövedelem lehetősége mellett sem vállalják. Rakodógép a meglévőkön kívül még tizenkettő kellene ahhoz, hogy az ártérről való kiszállítás és a rakodás a megfelelő tempóban haladjon. A hátráltató körülmények ellenére sem végzett rossz munkát az erdészet 425 dolgozója. A fagyártmányterme- lési ágazat például már november közepére teljesítette 21 millió forintos éves tervét, és a faültetés is jól halad. Á magasparton 24 hektár parkot telepítenek még az idén, a talajelőkészítési munkákat időben elvégezték, és megtörtént 200 ezer kiültetésre kerülő tölgy-, vöröstölgy-, nyár- és sokféle cserjecsemete „előgondozása” is. A minden területen folyó megfeszített munka eredménye, hogy a 8 millió 200 ezer forintos évi nyereségtervet valószínűleg túl is teljesítik. Az erdészet egész évben jó gazdája volt a tiszaigari arborétumnak: gondozták fáit, cserjéit. Most terv készül az arborétum fejlesztésére, amely további 10—15 hektáros bővítésre, a bevezető út megoldására, a villany bevezetésére tesz javaslatot többek között. Akadémiai intézetek kapcsolata Tovább Bővült a Magyar Tudományos Akadémia központi kémiai kutató intézete és a Szovjetúnió Tudományos Akadémiájához tartozó intézetek kapcsolata. A közelmúltban a kémiai kutatóintézet küldöttsége szovjetunióbeli látogatása alkalmával megállapodást kötött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kémiai, fizikai, szerveskémiai, valamint a Lett Tudományos Akadémia szerves szintétikus intézetével. A megállapodás értelmében rendszeres tapasztalatcserékre, kutatók cseréjére és a későbbiekben közös kutatásokra kerül sor. PÉCSETT Természettudományi stúdiót avattak A Magyar Távirati Iroda egyik ügybuzgó gyakornoka 1953-ban valamennyi országos lap számára hírül adta, hogy megkezdte adásét a szolnoki vezetékes rádió. A buzgó gyakornok a Néplap rovatvézető- jekémt 1973-ban képes riportban emlékezett meg a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának 2D éves múltjáról. Sóskúti Júlia — aki az első híradást ország-világgal tudatta — most a stúdió vezetőjeként mindennapjaikról a következőket mondta. — Párthatározat született a vidéki stúdiók fejlesztésére, s azóta mindig több figyelem irányul munkánkra. Sarkall bennünket az előrelépésre a hallgatók igénye' is: szívesen hallgatnák műsorainkat a reggeli órákban, hiszen az ébredő ember keze már automatikusan nyúl a rádió gombForró Tamás (balról) a stúdió „mindenese” riportot készít Rajna Mihállyal, téma: s közlekedésrendészet Készül a zenei program — Kutas János szerkesztő a vágóasztalnál ja után. MI azonban ekkor haTigatuní: ~ reméljük nem sokáig. Január 1-től a szolnoki stúdió másfél órára növeli a magyar adásainak terjedelmét, s heti egy órában szlovák műsort sugároz. Sajnos, az adó kiskapacitása miatt éppen oda nem jut el a nemzetiségieknek szóló adás, ahová éppen szánják: Békés megye határán elfogy a térerő. A közelmúltban végzett szakszerű mérések azt igazolják, hogy a szolnoki stúdió nem képes „beszórni” az egész Alföldet, ahogy azt korábban gondolták. Ráadásul a zaj érzékeny stúdió közelében — milyen meglepő párosítás — autóbusz-pályaudvar épül, így minden bizonnyal csak az éjszakai órákban tudnak majd a jövőben dolgozni a szolnoki rádió munkatársad. Mindennapjaink legnépszerűbb műsora a Fairmer és nyakkendő, a Zenés autóstop. De a levelek tanúsága szerint sokan hallgatják a vasárnapi kívánságműsort is. Az Alföldi krónika pedig a hallgatók mindennapjainak szerves részévé vált. A Magyar Rádió szolnoki stúdiója az eltelt 23 év alatt tiszteletre méltó tekintélyt vívott ki magának: adásaik egyre gazdagodtak, így joggal igénylik a munkafeltételeik javítását, s az egyre messzebb hallatszó „hangerőt”. — Pb — Dr. Pálréti Ágoston szerkesztő a Petőfi rádió számára állítja össze műsorát. Csütörtökön 12.33-kor a szolnoki stúdió jelentkezik Juhászat a fogyó legelőkön című műsorával A TETTEK EMBEREI Egy lány a tanácsnál A Kőtelki? Igen..1 "*'■ igen. Azt vallom. Bár éltein máshol is. — Anya- könyvvezető, gazdálkodási előaidó: szociálpolitika, egészségügy, gyámügy, népesség- nyilvántartás, kereskedelem. „ — Csinálom. — Adminisztrátorként kezdte, de hamar beletanult. — Még adódnak nehézségek. — Iskolába jár. — Tanácsakadémia Szolnokon. Hamarosan végzek. Addig minden hónapból egy hetet az iskolában töltök. Szeretem a tanácsi munkát. Az első ellesett találkozás: „Erzsikém, nagy baj van! Nem tudtuk, hogy meg kell őrizni a népességnyilvántartó lapokat és eldobáltuk. A kislánynak meg szüksége lenne tá az iskolában, most kapna személyi igazolványt. Nem tudnál segíteni Erzsikém?” A 23 esztendős Csőke Erzsébet segít: kiállít egy másolatot. — Nem csak az apparátus tagja... — Tanácstag is vagyok. Két éve. A mi utcánkban és környékén. — Kiket képvisel? — Főleg idős embereket Pici korom óta ismernek. Azt hiszem szeretnek is. A második ellesett találkozás: „Szervusz Erzsikém! Hová mész kislányom? Letelt az ebédidő? Jaj, kislányom, próbáld már elintézni, hogy mi is kapjunk vízvezetéket! Idős emberek vagyunk, nehéz a kanna, a kútrajárás ...” És Erzsiké megpróbálja elintézni: társadalmi munkát kell szervezni az árok kiásásához . — A legfiatalabb tanácstag ... — Igen. De annakidején édesapáim is napszámos volt tehát otthon vagyak választópolgáraim világában. Ok is parasztemberek. — És még hol van otthon? — A fiatalok között, a KISZ-ben. Társadalmi munkák, ünnepségek, kirándulások, klubtalálikozők, kultúrműsorok, tánc, KlSZ-otota- tás... — Ügy tudom, KlSZ-tiit- kár... — Voltam. Két évig. Most már csak a területi szervezet vezetőségi tagja vagyok. Nem tudtam volna becsülettel ellátni, másként "-edig bem lehet. Tudja, a tanulás ... Otthon is sokat dolgozom. — Otthon. — Igen. A 77 esztendős nagymamámmal és három agglegény nagybátyámmá! élek. Esténként, a munkából hazatérve főzök ötünkre. És mindenféle házimunkák a régi típusú parasztházban... De ez nem panasz. Kőtelken mindenki sokat dolgozik. — Szorgalmasak. — Régen is azok voltak, ma is. De a keresetük több lett Majdnem mindenki háztáji állatokat tart, s ez rengeteg dologgal jár. A kőtelkiek takarékbetét állománya az egész környéken kiugróan magas. Talán ... talán még nem tudnak • a pénzükkel eléggé élni. Gondolhatnának a szórakozásra, nyaralásra, utazásra ... A korombeli fiatalok mások. — Apropó, fiatalok! A kő- telki lányok „jó partit” jelentenek a legények számára? — Értem, a hozományra gondol. Még ma is emlegetik a „jó partit”, de ez a mai fiatalokat nem érdekli. A fiúk már nem a pénzt „veszik el”. — Ha már a régi dolgoknál tartunk ... Keresztek vannak a falu végén. „„ » — Az idősektől még lehet hallani, hogy hálát adok az istennek ezért vagy azért, ami jól sikerült. Az ón korosztályom, vagy a valamivel idősebbek azt'mondják, hogy ezt meg ezt jól elvégeztük. — Mindig a fiatalokhoz tér vissza. Közöttük (az ő szavukkal élve) minden oké? — Dehogy is! Már ott tartottunk, hogy majdnem széthullott a területi KlSZ-alap- szervezetünk. Sokan bejárnak dolgozni Szolnokra, későn jönnek haza, fáradták, nincs kedvük az ifjúsági szervezetben dolgozni. Most is nagyon nehéz: sok fiatalt elvittek katonának, többen férjhezmenték, szülnek... — Megoldás? — Jó erősen kézibe kellene venni. — Magának? — Nekem is. De én kevés vagyok, s ez nem csak az én dolgom. Harmadik ellesett beszélgetés: „Erzsi, még’s te vagy a tanácsnál, próbálj valami lehetőséget találni, hogy az ifjúsági klub bűtorait kicseréljék! Olyan jó lenne, ha hangulatosabb lenne a klub! Vállalnánk társadalmi munkát is, dolgoznánk a játszótérnél, a kultúrház körüli parkosításban ... Csőke Erzsébet nemet mond, a' majdnem új bútorok kicserélése ma még luxus lenne. Egyszer majd ez is sorra kerül* Emlékszik gyermekkorából: az akkori Kőtelek bizony igen viseltes, kopottas benyomást keltett Mostanra meg „átöltözött” a falu. ABC áruház, klubkönyvtár, varroda, sok- sok új. ház ... — Tervei? — Semmi rendkívüliL — Azaz? — Befejezni az iskolát, dolgozni a tanácsnál... — És a magánélet? — Ha eljön az ideje: rendes férj ... mondjuk két gyermek. Élni mint más. A család és a köz hasznára. Körmendi Lajos Következik: Mindig földob valami i ' Itt a Magyar Rádió szolnoki stúdiója Nemcsak mikrofonnal, Írógéppel Is — Kosa Judit munka közben
