Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-04 / 284. szám

1975, december 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP c A zongora poétája Fischer Annie hangversenye Szolnokon ragadó megkapó hangulatá­nak költői érzékeltetése. A szünet után a zenemű­vészet, szűkebb értelemben a zongorairodalom egyik leg­nagyobb, örök értékű alko­tása, Liszt Ferenc h-moll Szo­nátája következett. A sok te­kintetben előremutató, Liszt egész művészetét átfogó, ösz- szefoglaló monumentális al­kotás óriási feladat egy zon­gorista számára, mind tech­nikai mind zenei értelemben. Ez a maradandó, szinte élete egyik főművének is nevez­hető késői darab még fizikai értelemben is próbára teszi az előadót Nos, Fischer Annie csak a zenére engedte figyelni hall­gatóit. Bámulatra méltó ener­giával, újat teremtő csodá­latos erővel és muzikalitással zongorázott Gyönyörű piano hangszínei, dinamikus fortéi igazi pianista élményt nyúj­tottak. Szinte fantasztikus, hogy egy ilyen hallatlanul nehéz műsor után, még egy hason­lóképpen igényes művet, Liszt 15. Magyar Rapszódiá­ját is eljátszotta ráadásként a nagyon lelkes közönségnek, őszinte öröm és kikapcsoló­dásvolt mindvégig ez a hang­verseny, hiszen ennyit ilyen sokat csak nagyon ritkán kaphat a zenehallgató. Egyed Ferenc Tudományos ülésszak Karcagon Kézimunka kiállítás Szolnokon Tegnap reprezentatív kézi­munka-kiállítás nyílt Szolno­kon. a III. sz. Irodaház első emeleti termében. A tárla­ton a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság, a KEVI- TERV, valamint a TRW nődolgozói három kategóriá­ban mutatják be szebbnél szebb munkáikat népi mo­tívumokkal * díszített párná­kat. térítőkét, művészi csip­kéket, festett tányérokat, fa- ragványokat és egyéb tár­gyakat. A kiállított tárgyakat zsűrizik és jutalmazzák. A kezdeményezést bevezetőnek szánják egy szakkör, vagy vízügyi nőklub létrehozására. Felújítják a műemlékeket Kőszegen, az Ingatlankeze­lő Vállalat kezelésében levő állami épületek több mint fele műemlék, illetve műetn- lékjellegű. A házak átlagos életkora 120 év, de akadnak 300—400 éves épületek is. Fenntartásukra, állaguk meg­óvására, felújításukra évről évre jelentős összegeket for­dítanak. s ezt a munkát folyamatosan végzik. A városkép egyöntetűvé, szebbé tétele érdekében Kő­szegen felkérik a magánház­tulajdonosokat is, hogy ho­zassák rendbe portájukat, homlokzatát. A munkára ol­csón. csaknem önköltségi áron — az Ingatlankezelő Vállalat építő brigádja vál­lalkozott A házak homlok­zatát — kevés kivételtől el­tekintve — a Műemékvédel- mi Felügyelőséggel egyetér­tésben — különböző színek­ben újítják feL Kisnővérek 14 éves kortól Új képzési forma a szolnoki egészségügyi szakiskolában Hétfőn este kiemelkedő zenei eseménye volt a má­sodik bérleti hangverseny az Országos Filharmónia ren­dezvényeinek, melyet a szol­noki Szigligeti- Színházban hallhatott a város zenesze­rető közönsége. Fischer An­nie háromszoros Kossutli-dí- jas kiváló művész szólóestje nem mindennapi művészi él­ménnyel ajándékozott meg bennünket. Játéka minden­kor tiszteletet, határtalan sze­re tetet tükröz a zene iránt. S mi több, mindezt szug- gesztív módon képes kivetí­tem, átvinni a hallgatóra is úgy, hogy kénytelenek va­gyunk ráfigyelni, odafigyelni játékára — a zenére. Arra, ami történik, amit kifejez. Ez a kivételes képesség már önmagában is a legnagyobb előadóművészek sorába eme­li a művésznőt Műsorát a bécsi klasszikus zeneszerző Beethoven op. 7-es Esz-dur Szonátájával kezdte. Majd Schubert, a romantika egyik legnagyobb mesterének op. 142-es számú Impromtu-it mutatta be. Jelen esetben úgy érzem, hogy a koncert első felének zenei csúcspontja éppen az utóbbi darabok sok­színű előadása volt. Valószí­nűtlen differenciáltsággal, határtalan érzékenységgel és kifejező erővel szólalt meg Schubertnek e négy remek­műve. Ezek közül is külön említést érdemel az Asz-dur és £-moll Impromtu magával Neves hazai szakemberek részvételével tegnap a Talaj­művelési Kutató Intézet és a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasá­gának Taíajtechnológiai Szakosztálya tudományos vi­taülést és gépi bemutatót rendezett Karcagon. Dr. Kurucz Gyula, a TKI Igazgatója mondott megnyi­tót, majd dr. Nyíri László, a TKI tudományos igazgatóhe­lyettese tartott vitaindító előadást „A savanyú talajja­vítás eddig elért gyakorlati és tudományos eredményei, valamint a kutatás célkitű­zései és feladatai” címmel. Beszámolójában hangsúlyoz­ta. hogy az ország mezőgaz­dasági termelésének növelése szükségessé teszi a talajok termékenységének fenntartá­sát és állandó növelését, va­lamint a korábban nem, vagy A Kiszállni! Kiszállná 1 Tiszatenyő. A sovány avarban verebek osztoztak, pereltek, olyan vásárt lármát vertek, hogy Aiégugyan! De a falu amúgy csendes. Kérdezgetek egy jó harmincas férfit, kiről ír­hatnék, de ő meg nem muk­kanna száz világért sem. Azután a vezetők is fölöt­tébb töprengenek: hát lenne ilyen ember, lenne, de ki is? Kétezer ember között csak akad... Van, persze, hogy van, több is, dehát olyan hirtelen jött ez a ... Az igazsághoz persze, hoz­zátartozik, hogy ugyanezt leírhattam volna más fal­vakból is, ha nem is mind­ből. — Jónapot! Bíró István vagyok. Munkabíró. És út­kaparó ... Azaz útőr már húsz esztendeje. — És még mi? — Ajaj, hosszú a lajstrom! Tanácstag, vébe tag, szülői munkaközösségi tag, az itteni galambsport vezetője, az ÁFÉSZ egyik bizottságá­nak .V. alig termő talajok javítását. A talajjavítás eddigi ered­ményei bizonyítják, hogy a savanyú talajok szakszerű javítása a mezőgazdasági be­ruházások egyik leggazdasá­gosabb formája. Az előadást követő vitában felszólalt Géczi Károly, a MÉM műszaki fejlesztési osz­tályának vezetője, dr. Géléi László, az OMMI igazgatója, dr. Császár József, a Dunán­túli Talajjavító Vállalat igaz­gatója, dr. Ábrahám Lajos, a MAE Talajtani Társaságá­nak Talaj technológiai Szak­osztály titkára, dr. Máthé Ferenc, a MTÁ Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézeté­nek tudományos osztályveze­tője és Homyák Ferenc, a Meliorációs Iroda osztályve­zetője. Délután kísérleti gé­pek bemutatójára került sor. • — Sok. — Tudja, úgy van az, hogy aki mozog, azt derekasan meg akarják pakolni: húz­zon! — Azt jelenti ez, hogy kevés a „húzó” ember? — Pontosan. Éppen a múltkor beszélgettünk erről egy vóbé után. Olyan sok ember van itt Tiszatanyőn, aki tanácselnök, titkár, ta­nácstag volt, jártas a köz­életben mindegyik, mégis o'yan passzívak, hogy felhá­borító. Na jó, annak a ma­gasabb feladatnak nem tud­tak megfelelni, de valami­vel „lentebb” még haszno­san ; szolgálhatnák a falut, t.ern igaz? De nem mozdul­nak, tapodtat sem! — És aki csak ül a testü­letekben és „értelmesen” hallgat? — Ha a választója tapasz­talja, hogy akire szavazatát adta, még a száját sem eme- linti szóra, legközelebb nem szavaz rá. — És maga „emelínti a száját”?... Aggteleki eseppkőbarlang Újabb két kilométeres szakaszt tártak fel A természeti kincsekben kivételesen gazdag aggteleki barlangnak újabb két kilo­méteres szakaszát tárták fel a kutatók, ezzel összesen 25 kilométerre növekedett a barlang ismert hossza. Jelen­leg az új szakasz műszeres bemérését, feltérképezését végzik a szakemberek. A térképezés befejezése után régészek, geológusok, vízkutatók, biológusok veszik birtokba ezt a barlangsza­kaszt is, amely ritka értékes terep a tudományos kuta­tóknak, hiszen földünkön mind kevesebb a még felfe­dezetlen, az elmúlt korokból érintetlenül megmaradt terü­let. Máris találtak itt régi edénytöredékeket, őskori csontokat, egyelőre azonban kérdéses, hogyan kerülhettek ide, éppen a nehéz megköze­líthetőség miatt. — Ritka az a téma. ami­hez nincs szavam. De az üléseken ám, mert mindezt ott kell kimondani, bele a jegyzőkönyvbe, nem pedig a többi háta mögött elpus- mognd. — Ilyen is van? — Mindenhol. Úton, kúton, munkanelyen, minek szépít­sünk? Nekem nincs kis note­szom, nem jegyzetelek, de nem felejtek el dolgokat évekig, s ha kiforogja az idő, felemlítem. Ott a plé- num előtt. — Mit szokott még felem­líteni a plenum előtt? — Legutóbb például a sportot. Hát az siralmas! Azt hiszik a tsnyőiek. hogy csak a foci van a világon. Azután járdát kértem a körzetem­be: let! is. Mondták a falu­beliek, hogy persze, mert a Bíró mer szólni! Pedig eh­hez nem bátorság, hanem kötelességtudat kell. Esz­tendőre rá javasoltam, hogy a posta környéke kapjon Ahogyan fejlődik az or­vostudomány, annál képzet­tebb, magasabb szakmai tu­dással rendelkező ápolónők­re, gondozónőkre van szük­ség a kórházakban, az or­vosi rendelőkben, a bölcső­dékben. A szolnoki egészség- ügyi szakiskolában ez év szeptemberétől kezdve űj, hároméves oktatást vezettek be. Udovecz Miklósné, a szakiskola igazgatónője adott felvilágosítást az új képzési rendszerről. — Milyen meggondolásbűi módosították az illetékes szervek az eddigi tanítási formát? — Az eddigi kétéves isko­la inkább tanfolyam volt, és csak a választott szakterü­lettel ismerkedtek meg a hallgatok, nem kaptak egy­séges alapképzést. így aztán ha valaki a képesítővizsga után például az intenzív osz­tályra került, más osztályon nem dolgozhatott, csak újabb vizsga után. A most beisko­lázott két osztály nyolcvan hallgatója már három évig tanul a szakiskoláim. Miután a hallgatók végeztek, általá­nos ápolónőként bármelyik kórházi osztályon elhelyez­kedhetnek, majd tízhónapos szaktanfolyam után az illető tárgyból minősítő vizsgát te­hetnek. Iskolánk új tanrendi­jének az is előnye, hogy már 14 éves kortól felveszünk hallgatókat. Eddig csak 17 éves kor után jelentkezhet­tek ide a lányok, és így elég nehéz volt az utánpótlás; ugyanis ilyen korukra már találtak maguknak szakmát. Járdát, mivel változtak a körülmények, s ott vastag­szik a forgalom. Akkor le­szavaztak és egy másik kör­zetnek ítélték, de eredmény csak lett: az anyag árát ki­futotta a pénz itt is, ott is, a többit elintézte a lakosság társadalmi munkában. So­roljam még? — Ha van mit. — Hogyne lenne! Itt a főutcán fölszabadultak, árok­ba kerültek a használt jár­dalapok. A körzetembe meg igen kellettek volna. Kér­tem, szállítsák el, egy-két kocsi- homokot is, a többit bízzák ide! Sorra jártam a házakat, erről lenne szó, itt járunk boltba, a gyerekek ’skolába, a lányok a fod­rászhoz. kell az a kis sza­kasz járda. Már csaknem el­készültünk. De ez csak így megy. — Sok jót mond, pedig ta­valy 21 forint értékű társa­dalmi munka jutott egy ti- szatenvői lakosra, s ezzel legutolsók a megyében. — Csakhogy az az összeg nem annyi, hanem több a valóságban. Azonban nagy hanyagság történ-t: sokmiri- dent „elfelejtettek” leköny­velni a mi falunkban. Pedig ha a lakos veszi a fáradsá­got ... Az is igaz, sokan nem — A nyolc osztály elvég­zése után két irányban lehet továbbtanulni; egyrészt je­lentkezhetnek a lányok a Ti- szaparti Szakközépiskola egészségügyi szakára, más­részt kérhetik felvételüket az egészségügyi szakiskolába. — Igen. Az egészségügyi rzakközópáskolai érettségivel már elhelyezkedhetnek a lá­nyok kórházi osztályokon mint általános ápolónők, és olyan szakokat végezhetnek, amelyek érettségihez kötöt­tek. Például lehetnek szü­lésznők, szemészeti, izotóp­laboratóriumi, EEG, EKG, ápolónők, illetve asszisztens- nők. A másik tanulási lehe­tőség a mi szakiskolánk. A három év után innen is ál­talános ápolónőként helyez­kedhetnek el a volt hallga­tok, azonban csak olyan tárgyból tehetnék minősítő vizsgát, amelyhez nem kell az érettségi vizsga. Nem „zsákutcás” természetesen a ml iskolánk sem, ugyanis kétévi tanulás alatt bárki megszerezheti a középiskolai végzettséget, és akkor már 24 féle munkaterületen tud képesítést szerezni — Vannak szakápolónők és szakasszisztensek. Mi a kü­lönbség a két munka között? — A különbség csak az elnevezésben van. Igaz, hogy az asszisztensek nem a be­V teg ágya mellett dolgoznak, hanem inkább műszeres vizsgálatokat végeznek, mun­kájuk lényege azonban ugyanaz, segítséget nyújta­nak embertársaiknak. — A régebben végzett ápo­lónők hogyan tanulhatnak szólnak, hogy ezt meg ezt csináltuk akkor meg mit jelentsen a tanács? De az idén már figyelnek arra a kis adminisztrációra is. Már­is 700 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztünk Tiszatenyőn, s ezzel fölötte vagyunk a 300 forintos me­gyei átlagnak. — Hallottam egy bizonyos útról is. — Mint tanács- és vébé­tag igyekszem közbenjárni munkahelyemen, a KPM Közúti Igazgatóságánál is Tiszatenyő érdekében. Két éve ezerkétszáz méternyi utat kellett volna megépíte­ni, de nem volt kivitelező. Mondom „odabent”, hogy itt a bitumen, itt a kavics, felvonulni sem kell, meg­csinálom én a brigádommal. Készen van. Az idén elké­szül egy sárrázó, de azt hi­szem még egyet összeho­zunk. Azután szó esik Bíró Ist­ván útőri munkáiéról. Bri- sádvazető, gén-kezelő. A bi­tumen tároló és melegítő te­lep van rábízva, innen hord­ják az olvasztott anyagot megveszerte, ha ideje van a bitumenes munkáknak. Egyébként meg ott a gazta- lanítás, cserjeirtás, az út­tov&bb egy másik szokottá — Ha nincs a* Bletőme* érettségije, viszont gyakor­lati ideje van, úgy vesszük; mintha ezt az új hároméves iskolát végezte volna eL Egyébként a továbbiakban pedig iskolázottságától füg­gően választhat a 24 féle ápolónői munkaterületről. —- Milyen tantárgyakat ta­nulhatnak a hallgatók? — Két év gimnáziumi tan­anyagot tanítunk, ezek kö­zött közismereti tárgyak sze­repelnek, ugyanúgy, mint a szakmunkásképzőkben, csu­pán kémiával és biológiával bővítve A megtanulandó or­vosi alapfogalmak között az ápoiástami, gondozási és gyógyszertani ismeretek sze­repelnek. Gyakorlati foglal­kozásokat első évben a sa­ját demonstrációs termünk­ben tartunk, később bölcső­dékben, rendelőkben, utolsó évünkben pedig kórházakban gyakorolnak a tanulók. — Az érettségizett ánpoló- nők milyen felsőfokú intéz­ményben tanulhatnak to­vább? — Ebben az évben először a budapesti Orvostovábbkép­ző Intézetben indult Magyar- ország első egészségügyi fő­iskolája. Nappali tagozaton négyéves képzési idő után itt szerezhetnek oklevelet a védőnők, a közegészségügyi- és járványügyi ellenőrök és a gyógytornászok. Levelező tagozaton pedig szakoktatói és mentőtiszti képesítést nyerhetnek a továbbtanulók. Veres Emma tartozékok rendbentartása, útszélesítési munkák. Régen kerékpárral jártak. most mikrobusszaL A vállalatnál is sokmindent rábíztak: volt szakszervezeti bizalmi, majd munkásellátási és munkavé­delmi felelős, most pedig műhelybizottsági tag. — Eleinte bizony vékony volt a fizetés, de jószágokat tartottunk, kicsinyke föi- decskével bajlódtunk, ez-az, kis kiegészítés. A hatvanas években erősödött a fizetés, azt is láttuk, hogy már nem lehet a jószágot zsák­ból (vett takarmányon) tar­tani, akkor abbahagytuk. Már csak saját szükségletre nevelünk, ötven esztendős vagyok. Két fiam mezőgaz­dasági szakközépiskolát vég­zett, már kei-esgetnek. A lányom nyolcadikos, ő is jól tanul. Persze, Mártik áimnak is van annyi, de annyi be­osztása, hogy mindig megy. Én is most fejeztem be az általános iskolából hiányzó két osztálvt. A fiam meg? Marxista iskola, sno~t, ez- az... Ügy sejtem, hogy a vérünkben van ez a tempó. Körmendi Lajos Következik: Viadal napról napra H TETTEK EIMDSERER K'em bátorság kel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom