Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

<T'­LuJT \ 1V7S. december 2a. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 3 népgazdaság 1976. évi terve r (Folytatás az 1. oldalról) piacom eladható, korszerű és gazdaságosan előállítható termékek gyarapítására, meggyorsítva a műszaki fej­lesztőt, folytatva az elavult, gazdaságtalan termelés visz- szasaprítását, sőt megszünte­tését A nemzett jövedelem bel­földi felhasználása az 1975. évinél és a nemzeti jövede­lem emelkedésénél lassúbb ütemben, kb. 3 százalékkal növekedhet A lakosság fo­gyasztása 4 százalékkal emelkedhet a felhalmozás nem haladhatja meg az 1975. évi szintet Nagyvárad tér közötti szaka­szát 1976-ban 77 ezer új sze­mélygépkocsi kerül forgalom­ba, körülbelül 68 ezer a la­kosság tulajdonaként A -hírközlésben több mint 21 ezerrel nő a távbeszélő fő­központok és 14 ezerrel a táv­beszélő alközpontok állomás­befogadó képessége. ipar H lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv szerint az ipari termelés 1976-ban mintegy 6 százalékkal, az V. ötéves tervben előirányzott átlagos éves ütemben nő. Folytató­dik az ipar ágazati szerke­zetéinek átalakítása, az átla­gosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipax, a vegyipar, a többi iparágban a korszerű, gazdaságos és versenyképes termékeket előállító aiágazatok termelé­se. Az iparban 1976-ban alap­vető gazdaságpolitikái fel­adat az értékesítést szem előtt tartó változások vég­rehajtása: az 1975. évinél mérsékeltebben növekvő belföldi keresletet javuló színvonalon kell kielégíteni: a szocialista országokba irá­nyuló kivitel az államközi megállapodásoknak megfe­lelően, az 1975. évihez ha­sonló ütemben emelkedik. * a nem szocialista országokba irányuló kivitelt az 1975. évi­nél gyorsabb ütem-ben kell növelni. A jó végrehajtás mindenekelőtt a vállalato­kon múlik, és megköveteli a műsziaki fejlesztés gyorsítá­sát, a termékszerkezet kor­szerűsítését, a termékeit ver­senyképességének növelését, a vállalatok értékesítési te­vékenységének javítását, piaci kapcsolataik fejleszté­sét Az iparban nincs lehetőség a foglalkoztatottak számá­nak növelésére, így a termelés növekedését teljes egészében a munka tetnwűé** kenységének fokozásával le­het csak elérni. Az ipar állóeszközeinek állománya 1976-ban mintegy nem alapvető termák és szol­gáltatás árára, valamint az áruszállítási díj tételekre ter­jednek ki._ Az év során emel­kedik a hűk és húsfélék ára, egyidőben kúton kiegészítő "juttatásokat kapnak a bérből Sl/Br. j A terv — folyó áron szá­mítva — a kiskereskedelmi forgalom 9—9,5 százalékos növekedését irányozza elő. Előírja, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok ki­egyensúlyozott, javuló szín­vonalú áruellátást biztosítsa­nak. Jelentősen növekszik a la­kásépítésre fordított összeg, amelyből mintegy 82 ezer la­kás épül fel. Ebből 23 ezer lesz az állami és 54 ezer a magánlakás. Az egészségügyi és szociá­lis ellátást javítva, a gyógy­intézetek 2900 ággyal bővül­nek. A járóbetegellátás kö­zel 60 általános és gyermek­orvosi körzet, valamint to­vábbi 500 szakorvosi napi munkaóra tnegszervezásável fejlődik. A bölcsődei hálózat mintegy 3800 hellyel bővül. A szociális otthoni helyek szá­ma 540-el növekedik. « A terv kiemelt feladatnak tekinti az óvodá'lc, az általá­nos iskolák és a szakmunkás­képzés fejlesztését. Az óvodai helyek száma várhatóan 14 ezerrel nő, s az óvodában el­helyezett gyermekek aránya 80 százalék fölé emelkedik. Az álltalános iskolai új osz­tálytermekkel bővül a körze­ti iskolahálózat. Tovább, ja- vulhák a szakmunkásképzés feltételek Az 1976. évi terv fontos tár­sadalompolitikai feladatnak tekinti, hogy tovább emel­kedjék a lakosság életszínvo­nala, javuljanak életkörülmé­nyei. A növekedés üteme azonban, az 1975. évinél sze- ?. rényebb lehet. A terv szerint ' a lakosság pénzbevételei 9 "bzazatékkal emelkednek, ezen belül a nominálkeresetek át­lagosan" ti—5, a százalékkal nőnek. A központi árintézke­dések és a picai árváltozások együttesen. 4,5 százalékkal emelhetik a fogyasztói ar- ^zinyoQalak. Az egv fóré jutó _reáljövedelem így 3 százalék­kal. az egy keresőre íutó re­álbér"!,5 százalékkal lesz ma­gasabb az 1075. évinél- A re­áljövedelmek és reálkerese- tek tervezett ütemű növeke­dését az 1976. évi terv intéz­kedései és a szabályozó rend­szer módosításai biztosítják. Emelkedett, illetve emelke­dik a bölcsődék és óvodák dolgozóinak, valamint a pa­píriparban több műszakban foglalkoztatottak bére. Nő a nyugdíjak rendszeres évi nö­vekedésének minimális ösz- szege. Folytatódik a munka­idő-csökkentés az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közlekedés területén. Csök­ken a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben a nyug­díjkorhatár. A terv a helyesebb arányok kialakítása, a termelés és a fogyasztás szerkezetének be­folyásolása érdekében köz­ponti fogyasztói árintézkedé­seket is tartalmaz. Az intéz­kedések az építőanyagok, a bútorok, a papíripari termé­kek egy része, néhány más Beruházás Epiiilpar Az építési-szerelési tevé­kenységet 1976-ban 5—5,5 százalékkal, az állami építő­ipari vállalatok termelését ennél gyorsabban, 6 százalék­kal kell növelni. Az építő­iparnak továbbra is alapvető feladata a folyamatban levő, elsősorban az 1976. éri befe­jezésre tervezett beruházások építési feladatainak végre­hajtása. a kivitelezés időtar­tamának csökkentése. Üj és fontos feladat az orertburgi Á terv a mezőgazdasági termelésnek — az 1975. év viszonylag kedvezőtlen ered­ményeihez képest — mintegy 4 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Ezt elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek erősödése, a korszerű agro­technika elterjesztése, az iparszerű termelési eljárások megszilárdulása és bővülője biztosítja, de számol a terv a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelési lehetőségei­nek kihasználásával is. A ter­melői érdekeltség fokozása és a helyesebb árarányok ki­alakítása érdekében 1973. ja­nuár 1-én emelkednek a me­zőgazdasági termékek felvá­sárlási árai. A terv szerint a növényter­melés több mint 6 százalék­kal növekszik. Gabonából — a vetésterület növelését és a gázvezeték építésében vállalt kötelezettségeink teljesítése. Az építőiparban dolgozók száma alig emelkedhet. Szá­molni lehet átmeneti, helyen­ként tartós munkaerőhiány­nyal, ezért a termelés bőví­tését döntően a munka ter­melékenységének növekedé­sével kell elérni. Ennek mód­ja a belső tartalékok fokozott kihasználása, elsősorban a korszerű termelés-szervezés és az építőipar gépesítésének fokozása útján. terméshozamok javulását fi­gyelembe véve — az 1975. évinél mintegy 6—7 százalék­kal nagyobb termés betaka­rítására lehet számítani, ami az ország kenyérgabona- és abrak takarmány-szükségle­tének biztosítása mellett ga­bonaexportra is lehetőséget ad. Növekszik az ipari növé­nyek (elsősorban az olajosnö- ványek), valamint a zöldség­félék vetésterülete és termés­mennyisége. Az állattenyész­tés termelése 1 százalékkal növekszik. A szarvasmarha- állomány kis mértékű emel­kedésén belül a tehénállo­mányt legalább 2,5 százalék­kal, a nagyüzemekben ennél gyorsabban kell növelni. A sertésállomány 6 százalékkal, ezen belül a kocaállomány mintegy 10 százalékkal nő. A belföldi felhasználás nö­vekedésének mérséklésével összhangban 1976-ban a fel­halmozás nem, vagy csak kis mértékben növekedhet A szocialista szektor beruházá­saira folyó áron 148—150 mil­liárd forintot — összehason­lító árakon az 1975. évinél 1—2 százalékkal többet — le­het felhasználni. Az átlagos­nál gyorsabban növekednek a víLLamosenergia-ipar, a ko­hászat, a gépipar, a vegyipar beruházásai, valamint a la­kásépítésre és közműfejlesz­tésre jutó összegelv. A ren­delkezésre álló beruházási eszközöket nagyobbrészt a már megkezdett beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére kell for- dítaniL A beruházásoknak mintegy féle lesz állami beruházás. Folytatódik a kijelölt nagy- beruházások gyorsított ütemű megvalósítása. A folyamat­Az 1976. éri terv a nemzet­közi kapcsolataink jelentős bővülését, a külkereskedelmi forgalomnak a népgazdaság szükségleteivel és a gazdasági egyensúly követelményeivel összhangban lévő fejlődését irányozza elő. A szocialista országokat il­letően a forgalom tervszerű fejlődését az államközi meg­állapodások alapozzák meg. Szélesednek az együttműkö­dés különböző formái, erősö­dik a szocialista integráció. Az a célunk, hogy behozata­lunkat minél nagyobb rész­ben a szocialista országokból ban levő beruházások nagy ráfordításigénye miatt csak három új nagyberuházás, a Dunai Vasmű konverterei; acélművének, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyá­rának és a. zalaegerszegi hű­tőháznak kivitelezése kezd­hető meg. A terv a vállalati beruhá­sok korábbinál szerényebb mértékű növekedését teszi le­hetővé Ezárt különösen fon­tos, hogy a vállalatok az esz­közöket takarékosan, elsősor­ban a konvertálható export­árualapok bővítésére, a ter­melékenység javítására, a kedvezőbb gyártmányszerke- zet kialakítására, főleg re­konstrukciós jellegű beruhá­zásokra használják íeL A terv azzal számol, hogy kiegyensúlyozott anyagellá­tás és a vállalatok beszerzési tevékenységének javulása mellett a készletnövekedés az 1975. évinél kisebb lesz. biztosítsuk, ennek megfelelő­en növekedjék a kivitelünk is. A terv azzal számol, hogy bővülnek a kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országok­kal. A külkereskedelmi egyensúly javítása megköve­teli a kivi telnék a behozatal­nál lényegesen gyorsabb nö­vekedését. A terv ezért írja elő egyfelől a behozott ter­mékekkel való ésszerű taka­rékosságot, másrészt az ex­portképes termékek termelé­sének gyors növelését, a kül­kereskedelmi munka lénye­ges javítását. KUskedéS'iiIrkiizlés Mezőgazdaság Külkereskedelmi forgalom A közlekedés áruszállítási te’jesítménye 197j-’~an is di­namikusan, 7 százalékkal fej­lődik A várhat 5 szállítási igények kielégítése érdeké­ben a iám Spark fejlesztésé­vel egyidejűleg javítani keH a szervezettség et, biztosítani az egyenletes és folyamatos rakodást, a kapacitások jobb kihasználását A vasút járműállománya korszerű villamos- és Diesel­mozdonyok, személy- és te­herkocsik, a közúti közleke­désé nagy teljesítményű au­tóbuszok és tehergépkocsik beszerzésével fejlődik. 1976 végén átadják a forgalomnak a budapesti Metró észak-dé­li vonalának Deák tér és a Az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése alapvető felté­tele az V. ötéves terv céljai megvalósulásának. A célok reáli­sak. A Minisztertanács elvárja, hogy a gazdaságirányítás min­den vezetője megértse a rá háruló feladatokat, végrehajtásuk érdekében dolgozzék. Felkéri hazánk minden polgárát, hogy öntudatos és fegyelmezett munkával segítse elő a terv céljai­nak valóra váltását. (MTI) A Szolnokon lencsevégre kapott autószállító trailer a Mer­kur vállalat gépkocsija, amellyel az ország nagyobb váro­saiba a használt-gépkocsi telepekre fuvarozzák az értékesí­tésre szánt személyautókat. Ez a szállítmány Békéscsabára utazott Mapsabö terissátlaiekro számítani! 191§-fa A Jászság feároif! íeraislőszövaikezstéijea A határ szinte teljesen el­csendesedett, már csak egy­két helyen szántanak a traktorok. Az irodákban Vi­szont annál nagyobb a sür­gés-forgás : zárszámadásra készülődnek a termelőszö­vetkezetek, a jövő évi ter­vekről, elképzeléseikről vi­tatkoznak, beszélgetnek a szakemberek. Héi több zöldség JászlÉiyszarulél A jászfény&zarui Béke Tsz-ben az idén Igen gaz­dag termést szüreteltek a kertészet dolgozói. A pap­rika, és a görögdinnye hek­táronként több miint 250 má­zsás hozammal hálálta meg a gondoskodást, s ez a gaz­daságnak 17,5 millió forint bevételt jelentett Nem vé­letlen tehát, hogy jövőre még nagyobb kedvvel lát a részes műveléshez a tagság. A 100 hektár paradicsomot már közösen termesztik, s a lé értékesítése mellett, magfogást is terveznek hi­szen 1975-ben egymillió fo­rintot hozott az üzemnek a paradicsommag, pedig a nö­vényt betegség is pusztította. A növénytermesztés többi ágazatában is jól sikerült az esztendő. Kukoricából pél­dául 850 hektár átlagában 50 mázsa volt a termés. A szövetkezet vezetői óvatosan tervezve, jövőre 43 mázsára számítanak. Búzából és ár­páiból kettő, lucernából pe­dig négy mázsával várnak többet, mint amennyi az idén termett Ez utóbbi nö­vényből nagyobb hozamot is adna a föld, ha öntözné­nek, viszont ez még csak a későbbi elképzelésekben sze­repelhet. A mesterségesen telepített gyep>et már ebben az évben is mesterséges eső áztatta, itt legeltek a gaz­daság „húshasznú” szarvas- marhái. Ezek tenyésztésé­ben is igyekeznek felzárkóz­ni. Néhány éven bedül 400 lesz az átlagos szarvasmar­ha-létszám. A kocaállo­mányt nem növelik de az egy anyaállatra jutó eladott ssTtáshús mennyiségét 13 mázsáról 15,4 mázsára kí­vánják emaiflü. ImnWM a cÉorrápa kiszedő a kukoricát A , jánoshidai Vörös Haj­nal Termelőszövetkezetben a termelésből - a növényter­mesztés 65 százalékkal ré­szesedik. A 3000 hektár szán­tó egyharmadába az idén ősszel is búzát vetettek. A megfelelő talajmunka után jól jött az eső, s a tiszaföld- vári zártrendszer technoló­giája alapján műtrágyázott növény tői legalább 33— 40 mázoás termést várnak a szakemberek A tavaszi ve1 tésű — napraforgó, cukor­répa, kukorica, árpa — nö­vények közül a répa termő­területét növeli a gazdaság. Ennek a kultúrának a ter­mesztése Jánoshidán még a kukoricáénál is jövedel­mezőbb, s ezért szívesen fog­lalkoznak vele. Az üzem a héki Állami Gazdaságtól — a rendszergazdától — jóval több szakmai és anyagi tá­mogatást kap, mint a BKU- töl, s ez ugyancsak a cúkor- rép>a mellett szól. Mind­emellett a répa jó- elŐvete- ménye lehet a búzának Is, ha az ipari növényt betakarítják A termelőszövetkezet ár­pát csali annyit termel, amennyi a háztáji állattartó gazdáknak keik Lucernából viszont egyre többet fo­gyasztanak a nagyüzem szarvasmarhái, ezért a szak­emberek szinte évről évre jobb termésre törekszenek. Az igyekezetnek két-három év után 20 mázsás hozam­növekedés az eredménye. A gazdaság szarvasmarháinak háramnegyedrésze női ivaru állat, s az egész állomány tbc és brucella mentes. Az Mű paradicsoma: JászSjsidoolsáza A jásziboldogházl Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben egyik legjelentősebb célkitűzés a szarvasmarha- állomány és a tejhozam nö­velése. A gazdaságban jövő év végére már 1000 tehén lesz, s várhatóan egy-egy te­hén 500 literrel ad több te­jet, mint az idén. Ezt szol­gálja az üzem vezetőinek az az elhatározása is, hogy ha a fejlesztési alap bírja, újabb 190 hektárral bővítik az intenzív legelő területét Ezen kívül nagyobb beruhá­zást nem terveznek a roeg- növekedett szarvasmarha-ál­lomány férőhelyeit is régi épületek felújításával ala­kítják ki. Azokat a legelő­ket, amelyeket nem tudnak nagyüzamű művelésbe von­ni, megkapják a háztáji ál­lattartó gazdák. Az abrak ta­karmányokon túl erre is nagy szükségük van, hiszen a téesz 700 családja 4 ezer sertést és 600 szarvasmarhát tart A termelőszövetkezet nö­vénytermesztésében az elkö­vetkezendő esztendő a ter­mésátlagok. növelésével hoz változást, ősszel olyan vető- ágyat készítettek az üzem dolgozói, hogy a visszaada­golt tápanyag alapján búzá­ból, őszi árpából, nem lesz meglepetés a hektáronkénti 40 mázsás hozam. B. A, i 8 százalékkal emelkedik. Számos nagyberuházás fe­jeződik be, így a szovjet— magyar földgázvezeték ki­építése Leniinváros és Zsám- bák között, a Dunámén ti Hőerőmű II. és III. ütemé­nek, a székesfehérvári szé- lesszalaghengermű II. üte­mének megvalósítása, az Özdi Kohászati üzemele fo­lyamatos acólöntőművének, a hejőcsahai cementgyárnak, a péti Nitrogénművek új műtrá­gyagyárának, a mohácsi fa­rostlemezgyárnak felépítése. A tervezett termeléshez a szükséges anyagok, a taka­rékos felhasználás mellett, biztosíthatók. Az alapvető anyagok és energiahordozók tekintetében lényegében ér­vényben marad, egyes terü­leteken kis mértékben mó­dosul a forgalmazás közpon­ti szabályozásának 1975. év­ben alkalmazott rendje. A vállalatokat az új kö­rülményekhez való fokozot­tabb alkalmazkodásra fogja késztetni a szabályozó esz­közöknek 1976. január 1-én életbe lépő módosítása, kü­lönösen a termelői árak vál­toztatása és a vállalati jö­vedelmek nagyobb fokú központosítása. A központi intézkedések alapján a bá­nyászatban, a villamos- és a kőolajfeldolgozó iparban, az építőanyag-iparban, a papír- és a nyomdaiparban, a fa- és a fafeldolgozóipar­ban, az élelmiszeriparban, valamint az áruszállítás kö­rében emelkednék a terme­lői árak. Az ipar belföldi termelői árszínvonala 7—7,5 százalékkal nő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom