Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
975. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP maggoar irasstaSmm Pintér Tamás: DIAGNÓZIS Felszabadulásunk 80. évfordulóját a magyar könyvkiadás jelentős művek megjelentetésével ünnepelte. Az antológiák, történelmi és irodalmi kiadványok sokaságából jelen alkalommal egy nagy jelentőségű könyvsorozatra szeretnénk a figyelmet ráirányítani. A Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása keretében a felszabadulás óta eltelt 30 év szépirodalmának legjelentősebb alkotásai kerülnek újra kiadásra Illés Endre és Kardos György gondozásában. A 100 kötetre tervezett sorozat első tíz-tizenkét kötete már el is jutott az olvasók- kezébe. A művek többsége — főleg olvasmányi alapon — már régi ismerősünk, de olyanok is akadnak közöttük, amelyekkel a televízió jóvoltából színházi közvetítések, vagy , filmalkotások formájában ismerkedtünk meg. Együttvéve az 5—6 évre tervezett 100 kötetes sorozat értékes része lehet minden magyar ember könyvtárának. A megjelent kötetek közül több is foglalkozik a felszabadulással kapcsolatos eseményekkel. Ma már történelem az, ami Darvas József Város az ingoványon, Karin- ty Ferenc Budapesti tavasz, Illés Béla Honfoglalás című műve megírásakor a jelien, a kézzelfogható valóság volt Nem mindenki előtt ismert azonban, hogy a felszabadulásnak milyen sok krónikása volt. Erről győz meg bennünket a sorozat első két kötete: Magyar írók tanulságtétele (1944—45) és A hajnal színei (Magyar költők tanul- tógtétele.) Az első kötet négy próza- író munkáját hozza 1944—45- bőL Közülük legismertebb a már előbb említett Darvas mű: Város az ingoványon. írója még „pincében, pislogó gyertyafény mellett kezdte róni a sorokat”. Előszavában azt írja könyvéről: „Ez nem ' regény, nem riport, nem napló, nem is történelmi dokumentum”. Ez volt az első könyv, amely a felszabadulás utáni könyvnapon megjelent az ellenforradalmi rendszer bírálataként, s a jövő reményét élesztve az emberekben. A kötetben megjelen Déry Tibor Alvilági játékok és Kassák Lajos Kis könyv haldoklásunk emlékére című műve, amelyek a háború utolsó napjainak eseményeit keltették életre. Nagy Lajos pincenaplója a legnehezebb időkről, a pincében töltött hetekről szól naplószerűeif, az óvóhelyek hangulatát idézve. Nem sorolhatjuk fel még név szerint sem azt a 48 költőt, akik A hajnal színe című kötet bizonysága szerint kifejezték a háború és a fasizmus iránti gyűlöletüket, és a jövő szép hajnalának felvirradásán munkálkodtak. Radnóti Miidós Hetedik ec- lógájától Kassák Lajos Óvodájáig ível a költemények sora. A felszabadulás történelmi jelentőségét azonban — bármily értékesek is a fentebb ismertetett tanúságtételek — néhány nagyobb terjedelmű regény mutatta be igazán. A falu, a parasztság felszabadulásának költői szépségű történetét Szabó Pál írta meg Az Isten malmai című regényében. Karinthy Ferenc Budapesti tavaszának cselekménye 1944. karácsonyán, a főváros körülzárásával indul, és Pintér Zoltánnak, a fiatal tudósjelöltnek tétovázásával, útkeresésével folytatódik, majd a szerelemben és az önként vállalt harcban való magára találásában teljesedik ki. Illés Béta Honfoglalás cfmű trilógiába beolvasztotta korábbi művei egyes mozzanatait, s a szovjet hadsereg hőstetteit és a főváros felszabadítását ábrázolja az első magyar kormány megalakulásáig a szabad hazában. A felszabadulás történelmi jelentősége mellett az eddig megjelent köte- történelmi jelentősége mellett az eddig megjelent kötetek fő mondanivalója a kommunista helytállás: hűség a párthoz, hűség a néphez. Első helyre kívánkozik ezek közül a művek közül Gyurkó László: Lenin, Október című könyve. A proletárforradalom vezérének, minden kommunista példaképének törté- nelemformáló személyiségét az embert és a forradalmat idézte fel az író könyvében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulója alkalmából, 1967-ben. A kommunista helytállás ai témája Mesterházi Lajos: Férfikor című regényének is, amelynek dramatizált változatát a Csokonai Színház előadásából ismerjük. Egy forradalmár életútját, 50 év eseményeit íveli át a regény cselekménye. A megpróbáltatások hosszú során való helytállást példázza a közelmúltban elhunyt Lengyel József életművéből készült válogatás; Elejétől végig. A kötet címe az író életútjának jelképe: ő maga is az emberi helytállás hőse volt egész életében. A Visegrádi utca című történelmi riportázs az egyik legjelentősebb könyv a magyar forradalmi munkásmozgalom reális megismerése szempontjából. Csak azt írta le benne, amit maga látott, átélt és a mozgalom szempontjából fontosnak tartott Sánta Ferenc két kisregénye is a néphez való hűség kérdését állítja középpontba. A filmre is sikerrel feldolgozott Húsz óra cselekményébe húsz év történetét sűrítette bele. Az áruló négy főszereplőjén keresztül azt bizonyítja hogy az igazság annak az oldalán van, aki őszintén a népet szolgálja. A kötet terjedelme egyébként megengedte volna, hogy Sánta novellatermésének legjavából is kerüljön bele egynéhány. A magyar novellaírás legjobb hagyományait folytatja Illés Endre kötete: Örvények között. Személyes és családi élményeit dolgozta fel írásai egy részében, amelyek között vannak Mikszáthra emlékeztető hangvételűek (Skárlát, Kettős kör), de olyanok is, amelyek előremutatnak a modern novella irányában (A látogatás, Ostya nélkül). Jellemző novellaművészetere az európai kultúra jelenléte és hatása (Olasz képeskönyv, Francia képeskönyv). A felszabadulás utáni drámairodaimat Illyés Gyula 4 drámája képviseli ez idő szerint a sorozatban, nagyon színvonalasan. A fáklyaláng Kossuth Lajosa a bukás fölé magasodó forradalmi hűséget jelképezi. A Kegyenc nem átköltése Teleki László múlt századi drámájának, hanem új mű, amelyben az iró a személyi kultusz embertelenségével és önkényességével számolt le. A Tiszták az al- bigensek, egy elpusztult nép drámája, amely századokkal megelőzte korát A Testvérek a legnagyobb paraszti forradalom hevét tápláló testvéri szeretet erejét mutatja meg. Ebből a vázlatos ismertetésből is kitűnik, hogy a 30 év nem csupán egy a sok könyvsorozat közül, hanem felidézése a korunknak, a XX. század nagy történelemformáló eseményeinek, s benne népünk, a magunk életének. Úgy is mondhatnánk, hogy korunk enciklopédiája ez a nagy vállalkozás, amelynek következő köteteit fokozott érdeklődéssel várjuk. WL A, A z esti vonattal érkeztem, két és fél órával később, mint ígértem. Az állomás kihalt volt, nem várt senki, gyalog indultam eL A faluhoz vezető úton elkapott az eső. Nem tudtam elbújni előle, csakhamar bőrig áztam. Amikor az orvosházba becsöngettem, a ruhámból facsarni lehetett a vizet. Doki egy pohár italt nyomott a kezembe és kizavart a fürdőszobába. — Vetkőzz le. Találsz ott egy köntöst. Rémségesen bő frottir-le- bernyegben ültem asztalhoz. A társaság már a kávánál tartott. Doki bemutatta őket: — Elek doktor a szomszéd falut) ÓL Milliomos, Lili, a felesége. A harmadik... Ezek ketten menyasszony és vőle- , gény. Ök a patika... És két pedagógus: az iskolaigazgató meg a neje. Elvetélt irodalmárok; regényt írnak, közösen... Idős parasztasszony jött be, terítéket hozott — Mama, az én pótol hatatlanom — mutatott rá Doki. Percek múlva előttem volt a vacsora, ennem kellett Közben sűrűn töltögettek, hogy utolérjem őket Nem ismertem senkit Vagy öt éve jártaim itt, amikor Doki elfoglalta a helyét — Dolgozni akarok — mondta akkor. — Engem » pénz nem érdekei Gyerekkorától ismertem. Szegény fiú volt Csendes, konok fajta. Az a fajta, aki minden körülmények között valóra váltja az elképzeléseit Mindig is orvos akart lenni. Ezért hívtuk Dokinak. Kitűnő eredménnyel végezte el az egyetemet jő helye lett volna Pesten, mégsem maradt — Vidékre is él kell mennie valakinek... És ebben nem volt semmi romantikus póz. Komolyan gondolta. , — Jól érzed itt magad? — kérdeztem most — Megírtam. Vagy nem? — Szóval, minden rendben. — Látod — mondta. — Minden oké. Rezignálta« hangzott A lakás pazarul volt berendezve. Fehér és vörös szeferényfalak, mély klubfotelok, vastag, bolyhos szőnyegek. Két és fél szoba kiállítóterem. Eszembe jutattak az esőben ázó kocsik a ház előtt Egy Renault és egy Opel Manta. — Igen, az Opel az enyém. — Nem írtad, hogy kocsit vettéL Hosszú, zöld ooharakba g!- nes keveréket töltött — I^váL Kajánul vigyorogtam. — Szóval, már nem vagy absztinens. Újra töltött — Nem élhetünk úgy, mint az állatok ... Ekkor Elek doktor hátba- vert — Nincs frakció! Ügy vettem észre, Doki örül, hogy megszakíthatja a. beszélgetést. A hangulat meredeken emelkedett. Az iskolaigazgató szénceruzával felrajzolta a portrémat a falra, a más kezektől származó egyéb ábrák közé Elek doktor a művészet „excitatív” hatásáról beszélt, a patikus és a lány táncoltak, Elekné spiccesen ringatta magát: — Azt mondták, Sophia Lorenhez hasonlítok... — Somhia Laren van műsoron — jegyezte meg a férje. — Volt idő, amikor Há- mán Katóhoz akart hasonlí- tanL — Már megint politizáltok — mondta az iskolaigazgató felesége. K özben megszáradt a holmim és Mám rendbehozta. Az öltöny kivasalva, lekefélve lógott a fürdőszobában egy vállfán. Nem tudtam, hogyan háláljam meg. A széparcú, ősz párás ztasEzony csendesen szabadkozott: ■— Nem jár ezért semmi. Meg vágyok fizetve rendesen. — Szeret itt lenni? — A doktor urat mindenki szereti... Akkor már nagyban ment a kártyacsata. Kanasz táztak. Az alacsony asztal valószí- nűtlenül vastag, fekete üveglapján tízesek és húszasok hevertek. Dokit átcsaltam a másik szobába. Egy ideig a régi ismerősök nevét soroltuk, abból az időből, amikor még a Lúdlábba jártunk minden kedd este. Láttam, hogy nemigen figyeL Éjfél felé hirtelen felállt, levágta a földre a poharát. — Mlassunk! — ordította. A többiek meg sem rezzentek. Csak Elek mondta: — Megint rajta van. Aztán a vendégek egymás után elszállingóztak. Kettesben maradtunk. Doki automatikusan töltögetett, elszántan ivott — Mi bajod? — kérdeztem. — Semmi. — Vállat vont. f— Fáradt vagyok. — Sokat dolgozol? — Eleget — Ezt akartad. Hosszan nézett, mintha akkor fedezne feL — Dögevőnek érzem magam — mondta vontatottan. — Részeg vagy. ■— Igen — hagyta helyben. — Hogy jöttél rá? — Ha nem akarod, ne beszélj. — Nem akarok. — mondta. Két pohárral később magától belekezdett — Tudod te, mi az, hogy kapituláció? — meredt rám. — Nem tudod. Nem tudod, mi az, amikor egy egész falu kényszeríti az embert, hogy a rohadt, tisztességes elveit feladja... Elég zavaros kifakadás volt De lassan összeállt a kép. Amikor idejött, először is végiglátogatta a falut megszervezte az egészségvédelmi hálózatot, vizsgálatra rendéit be mindenkit, akinél a legcsekélyebb rendellenességet találta. A betegek azelőtt a szomszéd községbe jártak, Éllek doktorhoz. Ha kezelésre, vizsgálatra, injekcióra mentek, kétszer négv kilométert kellett megtenniük. Ahogy Doki megkezdte a rendelést, naponta harmincán, ötvenen várakoztak a* orvosház előtt Senkitől sem fogadott el pénzt Egy fillért sem fogadott el. És lassanként azt vette észre, hogy a betegéi elmaradoznak. Először nem értette... Volt egy idős, sánta férfi, akit szív- izamzavarokkal kezelt Egy napon Elek doktornál találkozott véle. Képes volt ide átgyalogolni? — kérdezte tőle. Miért nem hozzám jön? Valami panasza van ellenem? Az ember először nem felelt Vonogatfca a vállát, hümmögött Elek doktor úrhoz vagyok én szokva, mondta aztán. A betegek elterjesztették, hogy „a fiatal doktor” tudománya nem sokat érhet, ha még pénzt sem fogad eL Újból visszaszoktak Elek doktorhoz, akinél egy vizát száz forintba került „Elek doktor úr megadja a módját... A fiatal doktor Injekciói semmit sem érnek... Elek doktor úr külföldi gyógyszereket ad __” É s így tovább. — Kezdetben próbáltam érvekkel visszacsalogatni őket — emlékezett DokL — De amikor egy rendelési napon teljesen üres volt a váró, gondolkozóba estem... A többit magadtól is elképzelheted . „„ Nem tudtam, mit mondjak, — Állatorvosnak kellett volna mennem — nevetett fel DokL K int ismét rákezdett az eső. Mám álmos szemekkel hozta a negyedik vagy az ötödik kávét A tálakon félig fogyasztott és letarolt szendvicsek hevertek, amelyekről a vendégek leették a sonkát, a sajtot a szalámit Doki népdalokat énekelt nevetett, vicceket mesélt Vad stádiumban volt Abban a stádiumban, ami egy jó muri csúcspontján fogja el az embert Innen már csak lefelé lehet menni. Azért még bementek a kővetkező házba.' Ott is rákezdték. Kijött a gazdasszony. — Ki az?... Tik vagytok. Páva Sajó Ej, ej ... Jól van na. Nem híjta be, mint tavaly őket, hogy megkínálja mézes borral és fonott kalácscsal. És nem adott pengőt, csak egy-egy tízfillérest nyomott a markukba. — Jaj fiaim, szegények vagyunk az Idén. Szegény a világ. Nagyon le voltak törve, nagyon szégyellették magukat. Hogy ezek a cigányok... Már látszott, hogy itt az idén nincs aratás. Nincs most karácsony. Meghalt a Krisztus. Lassan kullogva mentek előre a hóban. Szédül a fejük, és most elkezdték érezni, hogy a hóié hidegedik a lábukon. Már a kapca fagyni kezdett. Ka nincs meleg az ember szívében, a fagy is kifog rajta. A cigányok meg' csak vonyítottak valahol, hogy: mennyből az angyal. Bementek a kocsmára egy-egy pohár pálinkát ittak a harminc fillérjükön, amit ma kerestek. Ez egy kicsit felfrissítette a vérüket, s megokosította a fejüket. — Na, próbáljuk meg mégeccer. Nagy portára mentek. Nagy tölgyfakaput nyitottak be. S a kutyák majd lehúzták őket... Mennyből az angyal... Eljött hozzátok. «, — Már megint Itt vannak ezeft a cigányok? — nyitott ki a gazda. — Vagy tik vagytok Páva Sajó? — Mink vagyunk gazduram. A gazdasszony azonban kiszólt. — Hogy nem szégyellik ilyen nagy legények. Nem való a mán csak a cigányoknak. A két legény meg volt halva. Birtokháborítás történt. A vérük kigyúlL Utánna a cigányoknak. Éppen jöttek ki sustorogva egy udvarból, mikor elérték őket. Marakodva számolták a kapott alamizsnát. — Hé — kiáltotta Sajó Pista. A vezető cigánylegény, a Buga, hetven- kedve mondta: — Nekünk is eljött az angyal! — Nohát, ha eljött, el is visz! — ragadta torkon Páva Sajó. — Én is ember vagyok, értem is meghalt a Krisztus. — Hát akkor te is meghalsz érte, büdös cigány. Te eszed el a faluban a mi kenyerünket! Volt ott egy sövénykerítés, abból egy karó törött a Páva Sajó kezébe. — Én is tudok énekelni karácsony écca- káján — rikácsolt a cigány. — Meg is fogsz dögleni karácsony écca- káján. S a két legény agyonverte a két cigányt, s azok ott maradtak, a szép, fehér hóban, a csillagok ragyogó koronája alatt, karácsony éccakáján. CHIOVINI FERENC RAJZA Á > %