Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-20 / 298. szám
1975. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (folytatót az 1. oldalról.) (Bujtat. Nem érvényesült a iszükséges ösztönzés a takarékosabb- és jövedelmezőbb gazdálkodásra. A pénzügyi szabályozók mostani változtatásának éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltéte- lak_ szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő 'hatások erősítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a népgazdaságnak eddig is többe kerülő anyagok és energia- hordozók, árát felemeljük. Ennek hatására átlagosan 2—3 százalékkal nő az anya /költség aránya a termelési költségekben^ Ezáltal crjeebb lesz az ösztönzés az o/esőbb, helyettesítő anyagok Alkalmazására, több előnyt ;}elent az ésszerűbb anyagfelhasználás, az anyagkészlet optimális szinten tartása, mert több megtakarítás származhat belőle. A bérek járulékainak emelése az ésszerűbb munkaea-ő-gazdálkodást hivatott elősegítem, emellett a központi és tanácsi költségvetések bevételeit is növea. A társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lényeges oka az, hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlő; désübk megköveteli. A kivitelnek a jövő évben gyorsabban, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve a termelés ennél kisebb, 4—■ 6 százalékos növekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. A magasai* anyagle öl teégek. a bérek terheinek növekedése szükségképpen emelik az exportáló vállalatok költségeit is. Ezek egy részét az állam megtéríti. Az export- visszatérítést úgy szabályozzuk, hogy azonos profilú vállalatok közül a gazdaságosabban termelők nagyobb fejlődési lehetőséghez jussanak Ugyanakkor számolunk a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének a népgazdasági érdekek szempontjából nélkülözhetetlen folyamatával is. Az ebben érintett vállalatokat és ter- termelőkollektívákat sem fogjuk magukra hagyni. A termelés és a termelékenység növekedése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi árucsere együttes hatására várható tehát a társadalmi tiszta jövedelem olyan mértékű emelkedése, ami lehetővé teszi a gazdaság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi alapok bővülését és a költségvetést a feladatai ellátásához szükséges pénzeszközökhöz juttatja. Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint. kiadási végösszege 333 milliárd forint. Á bevételek 7.1 százalékkal, a kiadások 6.8 százalékkal haladják meg az előző évit. A, hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költség- vetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken. A kcHségvefés részesedése a tiszta Jövedelemből A költségvetés 1963 és 1972 között növekvő . mértékben részesedett az összes tiszta jövedelemből, főlég azért, mert a vállalatok fokozatosan kisebb arányú támogatást kaptak. 1973 óta .ebben fordulat állott be. A világpiaci árak robbanásszerű emelkedése miatt átmenetileg kénytelenek voltunk növelni a támogatásokat. Ez okozta azt, hogy a központosított jövedelemhányad kisebb lett, s ebben az évben már az 19S8. évi alá csökkent. A jövő évben — az ár- és pénzügyi intézkedések együttes hatására — 4—5 százalékkal növekszik a költségvetésnek jutó jövedelmek aránya. Gondosan elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Ügy ítéljük meg. hogy a feltételek szigorúbbak lesznek, de a gazdálkodás javításával rö- videbb-hosszabb idő alatt leküzdhetőek a nehézségek és összességükben a változások a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meghatározott irányokban befolyásolják. A központosított jövedelmek arányának növekedése a vállalati alapokat is érinti. Az ipari és építőipari vállalatok fejlesztési aiapja átlagosan 2—3 százalékponttal csökkenhet: az amortizációból származó rész nagyobb lesz, a nyereségből származó pedig kisebb. Ä változás hatása a vállalatokra különböző. Tudjuk, hogy az egyik vállalatot kevésbé, a másikat jobban érinti az átlagosnál. A fejlesztési alap átmeneti csölckenésének hatását enyhíti. ha ésszerűbb megoldásokat keresve kevesebb pénzért valósítják meg eredeti terveiket. Érdemes azt is aláhúzni, hogy az új szabályok — folyamatukban nézve — előnyösebben hatnak a fejlesztési alap növelésére. Eddig 1 forint fejlesztési alap-többlet képzéséhez körülbelül 4 forint nyereségre. volt szükség, az új alapképzési szabályok szerint pádig 2—3 forint nyereség elegendő. Elemeztük a részesedési alapok alakulását is. Népgazdasági átlagban — a nyereség csökkenése ellenére — a kifizethető részesedési alapok a korábbi évek színvonalán képződhetnek, hiszen az új adózási szabályok erre módot adnak. Az 1976. évi nyereségből származó részesedési alap a bérek 8—9 százalékának felel meg. A részesedési alapokat tekintve a válljalatok között várhatóan nem alakulnak ki túlzottan nagy különbségek. A jövő évben a mezőgazdaságban is változnak az árak és az adózási szabályok. Emelkedik a felhasznált ipari anyagok ára és megszűnik az üzemanyag-támogatás. Érdemesebb lesz az üzemeknek további intézkedéseket tenniük ezek, takarékos, ésszerű felhasználására. Több fontos növényi termék, valamint a sertés'és a vágómarha felvásárlási ára is emelkedik, érdemesebb lesz ezek termelését gyorsabban növelni. A szövetkezeti társadalombiztosítási járulék emelkedik és nő a tartalékképzési kötelezettség. A jobb minőségű, nagyobb hozamú földeket nagyobb adó terheli, a gyengébb minőségűek adója pedig csökken. A jövedelemadó szabályai azért változnak, hogy mérséklődjön az indokolatlan jövedelem-differenciálódás a szövetkezetek között. A fejlődést a támogatások és a hitelek segítik. összességében tehát az ötéves tervidőszak elején a vállalatoktól származó költség- vetési bevételek emelkednek, a vállalatnál képződő alapok valamivel kisebbek lesznek. Ezt az átmeneti helyzetet indokolt esetekben a tartalék- alapok rugalmas felhasználásával hidalhatják át. Felhalmozás, beruházás Felhalmozásra az ez évinél 6,2 százalékkal többet, 71,5 milliárd forintot fordít a költségvetés. Az állami döntési körbe .tartozó beruházások részaránya valamelyest változik. Az emelkedést az állami beruházások — főleg a nagy termelő beruházások és az infrastrukturális fejlesztések, különösen a lakásépítés — nagyobb ráfordításai teszik szükségessé. A költségvetési eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére összpontosítjuk. Csak három állami nagyberuházás kezdhető meg 1976- bam: a Dunai Vasmű konvertere® acélműve; a Tiszai Vegyikombimát polipropilén gyára és a zalaegerszegi hűtőház. Tizenhárom nagyberuházásnak kell teljesen befejeződnie. Növeljük a beruházásokkal szemben támasztott hatékonysági követelményt azáltal is, hogy a jövőben a beruházások hozamából vdsz- sza kell fizetni a központi döntésű beruházások költségé L Nem különbem a fejlesztési támogatásoSSai i te vissza keld fizetni. A vállalatok és szövetkezetek támogatására a költségvetés együttesein 110 milliárd forintot irányoz elő. A támogatási kötelezettségék az előző évhez képest nem mérséklődnek, de arányuk az összes kiadásban kisebb. A részleges termelői árrendezés és a különböző pénzügyi intézkedések együttes hatására módosul a támogatások szerkezete. Lényegesen csökken az importtámogaitás, s emelkedik a végső felhasználáshoz adott támogatás. Az életszínvonal-politikánkban jobb gazdasági megalapozottságra, folyamatoseág- ra és szolidságra kell törekednünk. Fogyasztás, reálbérek Terveink szerint 1076-ban a lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több, mint idén. A tervezett átlagos reálbér-emelkedés 1,5 százalék, ami mögött 6,3 százalék nominálbér —, és 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedés' van. Közismert, milyen lépéseket .teszünk, hogy a fogyasztói árarányokat jobban összhangba hozzuk a hazai rá- íardításoitókal és az import- kölíteágetekel. A népgazdaság érdekednek jobban megfelelő fogyasztási szélkezet kialakulását kívánjuk elősegíteni. K|ég így is a fogyasztód árkiegészítéseknek csaknem felét az élelmiszerekhez, további egyharmadát a személyszállításhoz nyújtjuk. 190 forint kiskereskedelmi forgalomra és lakossági szolgáltatásra a jövő évben 13 forint áotkiegészítés jut. Ennek révén elérjük, hogy az ármozgások a tervezett keretben maradjiamak, az árképzési előírások betartását pedig szigorúan ellenőrizzük. 1976-ban is sor kerül bizonyos bén'aránytalaimságo.'k enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosam 14— 15 százalékkal, az óvodákban dolgozókét 17—13 százalékkal, de a szalcképzeíit gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az I. félévben felemeljük például a papíriparban a A lakásépítés folyamatos és a háromműszalkoß munkarendben dolgozók bérét A tanácsoknál, az iskolákban, az egészségügyi és egyéb költségvetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésire álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százaléikra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításának és a mezőgazdasági termelés fellendülésének történelmi időszakához tartoztak. A hús és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő juttatásokat nyújtunk a bérből élőknek, ilyen módon emeljük a nyugdíjakat, a társadalmi juttatásokat, őszintén meg kell mondani, hogy ez nem jelenít majd teljes ellensúlyozást valamennyi család költségvetésében, főként nem a magasabb jövedelműtekében. A legfontosabbnak a több- gyermekes, a kis keresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk. tárrsosjatása A társadalmi szolgáltatások fejlesztésének most már hosszú évek óta a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoíkmak lesznek kedvezőek. A lakásépítési kölcsön visszafizetésének első 5 évében ,a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékeljük. Az egy munkás1 afcás építéséhez nyújtott állami támogatás összegét 60 ezer forintról 1976-ban 80 ezer forintra emeljük. A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP-kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonos számára: Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekkel korlátozzuk Több |u$ általános Szeretnénk fokozatosan mi ndenktnek megközelítően azonos feltételeket nyújtani egyéni képességei kibontakoztatáséhoz. Az oktatási intézmények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat. Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szeleim i nk ásk ápzés fejlesztésére kell helyezni. Minél több 8 tantermes, tornateremmel is ellátott körzeti iskolára van a laikásépítési költségek emelkedését. Az egészségügyi és társadalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások j avítására kötelez. Az egészségügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek. A kórházi ellátás feltételei, ha szerényen is, javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesszük. Az elmúlt évek számos határozata közül a a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúság helyzetét befolyásoló költségvetési előirányzatokat emelem ki. Közismert, hogy a gyermekintézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban a bölcsődei helyeket 3800- zal, az óvodaiakat 15 POO-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ahhoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyezhessük el a gyerekeket. iskolai fejlesztésre szükség, hogv a jobb feltételeikhez a kisközségekben és tanyán élő gyerekeik is hozzájuthassanak. A körzeti iskola-rendszer pedig szükségszerűen megköveteld az általános iskolai kollégiumi hálózat bővítését, és ahol erre lehetőség van, ott a gyermekek iskolába szállításának megszervezését. 1978-ban 620—-640 osztályterem és 720 diákotthoni hely létesül. Általános iskolai célokra 5,2 Losonczi Pál és Lázár György az országgyűlés féli ülésszakán milliárd forintot lehet majd felhasználni. Ez 8 százalékkal több, minit az idén. A népgazdaságnak egyre több jól képzett szakmunkásra ram szüksége, nemcsak az úgynevezett divatos szakmákban, hanem minden területen. A munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka gépesítése, a helye3 bérarányok kialakítása a legfontosabb feltételei a szak- murfíás-utánpótlásnok. A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd forintot fordít A feltételek javítása mindemellett nemcsak az államnak, hanem a társadalmi szarvei niknsk és a vállalatoknak is feladata és e tekintetben a társadalmi értékrendet is változtatni kell, hogy a termelő munka megbecsülése a munkahelyen, az intézményekben és a családban egyaránt uralkodóvá váljon. A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előiány- zatokat 5 évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek eleget tesz. Az állami jövedelmek megosztásának elvei változatlanok. Az ország különböző területeinek arányos fejlődése és ellátása érdekében — hasonlóan a IV. ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét megyénként eltérően állapítottuk meg a tervfeladatokkal összhangban, új vonás, hogy a rendikívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből való részesedés módosítását. A 4. százaléknál nagyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli többletbevétel összegével a következő évi állami támogatást csökkentjük. Tervszerűbb és biztonságosabb lehet tehát a gazdálkodás: megszűnőik az egyoldalú előny vagy kötelezettségvállalás. A tanácsok középtávú pénzügyi tervének előirányzata 375 milliárd forint. Ez folyó úron több mint más- félszerese a IV. ötéves terv előirányzatának. Ebből 15S milliárd forint a fejlesztési alap, 219 milliárd forint pedig a költségvetési gazdálkodás kerete. A fejlesztési kiadások több mint kétharmada a lakásépítést és a hozzá kapcsolódó kommunális létesítmények tervszerű megvalósítását szolgálja. Az elmúlt években, itt az országgyűlésen is, többször Ezóba került a lakóházjavításra szolgáló pénzeszközök elégtelensége. Megfogadva az ajánlásokat, a korábbit jóval meghaladó pénzügyi lehetőséget biztosítunk e feladatra. A tanácsok 1976. évi költségvetési előirányzó csaknem 38 milliárd forint. A jóvó évre rendelkezésre l’ló fejlesztési pénzeszközök előirányzata meghaladja a 25 milliard forintot. Mindkét pénzforrás 7—8 százalékkal bővül, ehhez hozzájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevétel. Igen jelentősek tehát azok az összegek, amelyekkel a tanácsok 1976-ban és az V. ötéves terv későbbi éveiben rendelkeznek, de igen nagy a felelősség is, amely ezek felhasználásával a társadalom közérzetének formálásában rájuk háruL A lakosság az elmúlt években társadalmi munkájával sokat segített a városok, falvak fejlesztésében, egy-egy intézmény gyorsabb és olcsóbb megvalósításában. A következő évékben még inkább számítunk a munkáskollektívák — elsősorban a szocialista brigádok — továbbá a termelőszövetkezetek segítségére. A folyamatos, tervszerű fejlődésért A törvényjavaslatot a társadalom és a gazdaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át, más szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetű nkiből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányítás igényével lát hozzá. A törvényjavaslat és az eredményes végrehajtását szolgáló kormányzati intézkedések ismeretében a vállalatok, . a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények véglegesíthetik az 1976. évi feladataikat rendszerező terveiket. A következő hetekben meg kell ezeket ismertetni a munkáskollektívákkal, hogy neesak a helyi vezetés, hanem az egész termelő közösség tekintse magáénak. Olyan feladatokra vállalkozunk, amelyeket a legszélesebb körű megértés és támogatás nélkül nehéz lenne megvalósítani. Az önálló kezdeményezéshez, az. aktív közreműködésihez az is kell. hogy sokirányú intézkedéseink egy-egy vállalatnál, intézménynél egymással összhangban valósuljanak meg, az ellenitmondások feloldódjanak és ^minden munkahelyen létrejöjjenek terveink végrehajtásának legjobb politikai, társadalmi és gazdasági feltételei. A kormány megbízásából kérem a tiszteit országgyűlést, hogv a törvényjavaslatot torad ia el. (Folytatás a 4. oldalon) esz ssrsazcs^^vfüBes teSí üBcssszraEcea
