Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

Bteff®jeae@cfl£»f3 m &§S®sssceIc Az országgyűlés megszavazta a jövő évi ülsípetést Tegnap délelőtt a Parlamentben folytatta ban helyet foglalt a Budapesten akkreditált munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt diplomáciai testület több vezetője és tagja, vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Az ülést Péter János, az országgyűlés aíel- Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, nöke nyitotta meg. Bejelentette: az elfogadott Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél napirendnek megfelelően hozzálátnak a Ma- György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, 'gyár Népköztársaság 1976. évi állami költség- Huszár István, Németh Károly és Sarlós 1st- vetéséről szóló törvénytervezet, megvitatásá- ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag- hoz. jai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, va- Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter lamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyok- tartotta meg expozéját. Faiuvégi Lajos előadói beszéde Faluvégi Lajos pénzügyminiszter parlamenti expozéja Szuszlev átadta Brezsaysv üdvözlő üzeneté! Kádár János felszólalt a kubai pártkongresszuson Tisztelt országgyűlés! Az 1976. évi költségvetési javaslat az ötéves és az éves népgazdasági terv céljaival összhangban, azokkal párhu­zamosan készült Az elő­irányzatok kialakításakor az idei év gazdálkodásának elemzéséből indultunk ki. Az 1975. évben gazdasá­gunk a tervezett ütemben fejlődött, a társadalmi terme­lés várhatóan 5,5 — 6 száza­lékkal, a nemzeti jövedelem 5 — 5,5 százalékkal nő. Ez a növekedés 6 százalékkal na­gyobb áUóeszköz-állomány- nyal valósul meg, miközben az anyagi termelésben fog­lalkoztatottak száma csak­nem változatlan. Az ipari termelés várako­zásaink szerint alakul, össze­sen 6 százalékkal' bővül. Az építőipar teljesítménye 5 százalékkal növekszik, tervét azonban nem tudja maradék­talanul teljesíteni. Legdina­mikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődik. A terve­zettnél jóval alacsonyabb a növekedési ütem a kohászat­ban és a könnyűiparban. Emelkedett az ipari munka termelékenysége, korszerűsö­dött a 'gyártmányösszetétel, bár e téren a fejlődés a le­hetségesnél lassúbb volt. A vállalatoknál megvalósult szervezési és takarékossági intézkedések nyomán némi­leg csökkentek a termelési költségek és nőtt a nyere­ség. A népgazdaság szigorúbb mércéjével mérve azonban a gazdasági hatékonyság gyor­sabb javulására lett volna szükség. A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen nyári időjárás miatt csak 1 százalékkal ha­ladta meg az előző évit A lakosság élelmiszerellátása kiegyensúlyozott volt, kivi­telre azonban mind növényi, mind állati termékekből ke­vesebb jutott, mint amennyi­re tavasszal, de még a nyár elején is számítottunk. Legfőbb népgazdasági gon­dunk az, hogy erőfeszítése­ink ellenére sem sikerült számottevően javítani a nem­zeti jövedelem termelésének és felhasználásának össz­hangját Ismert, hogy az el­múlt években a külkereske­delemben jelentős árveszte­ségek érték népgazdaságun­kat. A termelő és a külkeres­kedelmi vállalatok nem tud­ták az eladható termékek mennyiségét kellő mértékben növelni, a korszerűbb termé­kek körét bővíteni, nem tud­tak vonzó vállalkozásokkal új piacokat szerezni, ame­lyekkel ellensúlyozni lehetett volna a veszteségeket. A gaz­dasági egyensúly javulását az is nehezítette, hogv a nem­zeti jövedelem belföldi elosz­tását nem igazítottuk elég következetesen lehetősége­inkhez. A belföldi felhaszná­lás — a felhalmozás és a fo­gyasztás folyó áron számítva — a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedett. A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék helyeit az előző évinél mintegy 13 százalékkal kb. 16 milliárd forinttal több anyagi értéket adtunk beruházásokra. A készleteik az indokoltnál na­gyobb hányadát kötötték le a társadalmi termékeknek. Ha lassan is, de javul a nagyberuházások f kivitelezé­se. A nemzeti jővedelem fel- használásának legnagyobb ré­sze a lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd fo­rinttal haladja meg a terve­zettet. Az egy főre jutó reál- jövedelem az előirányzott 3.5 százalékkal szemben kb. 4.5 százalékkal nőtt. A költ­ségvetés végrehajtásának adataiból szembetűnő, hogy a tervezettnél 1,6 milliárd fo­rinttal többet fizettünk ki társadalombiztosítási juttatá­sokra, nagyrészt táppénzre. \ A népgazdaság erőforrásait 1976-ban a gazdaság kiegyen­súlyozott fejlődésének meg­alapozására, a társadalmi tér. melés hatékonyságának foko­zására, az export mennyisé­gének növelésére, minőségé­nek és szerkezetének, egyszó­val gazdaságosságának javí­tására kell összpontosítanunk. Ennek kell alárendelni a kü­lönböző érdekeket, ehhez kell szabni az igényeket. A nemzeti jövedelem az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. Ezt akkor érhetjük éli, ha az ipari ter­melés 6, az építőipari terme­lés 5—6. a mezőgazdasági ter­melés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a ter­melés technikai felszereltsé­gének javulásával, a munka termelékenységének növeke­désével. A nemzeti jövedelmen be­Gazdaságunk változatlan lendülete, föle*? n t»— mennyiségi eredményei meg- mutanro/.,;uk. a ívu.ú-gvc.-i gyarapodó bevételeiben. Az államháztartás helyzetét azonban meghatározza a ter­vezettnél nagyobb belföldi felhasználás is, és ezért a ki­adások meghaladják a bevé­teleket. A hiány az 1974. évi­hez közelálló, de a tervezett­nél kisebb. Gazdálkodásunk eredményeit tehát a költség- vetési számadatok tükréKan nőm nehéz felismerni. Ne­hézségeink is nyilváhvaloax, de mutatkoznak már a ked­vezőtlen hatások leküzdésé­nek első jelei is. Elmondhat­juk, hogy az idei esztendő gazdasági eredményei teljes­sé tették, megerősítették a IV. ötéves terv előző éveiben elért sikereket. lül a társadalmi tiszta jöve­delmet igen jelentősen, 16— 18 százalékkal szeretnénk emelni. A társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két év­ben ennél jóval lassabban, ennek alig egyharmadával nőtt Ennek okai közül azo­kat emelem ki, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csök­kentésére, a takarékos anyag- és munkaerőgazdálkodásra, a korszerű gép_ek teljesebb ki­használására. egyszóval a jö­vedelmezőségre. Ez nem egy­szerűen gondatlanságra ve­zethető vissza — bár ez is előfordul. A vállalatok nem érezték a népgazdaságra há­ruló valóságos terheket. a termelési költségek nem tük­rözték a tényleges ráfordítá­(Folytatás a 3. oldalon) A kubai komunisták leg­felsőbb fóruma pénteken — magyar idő szerint két óra­kor — munkabizottságokban folytatta tanácskozását. E szőkébb körű eszmecseréken egyebek között olyan fontos témák szerepelnek a napi­renden, mint a párt prog- , ramnyilatkozata, az első öt­éves terv irányelvei,' a pórt szervezeti szabályzatával összefüggő kérdések. Kádár János —magyar MS szerint pénteken délután — a »Magyar—kubai barátság” nevet viselő havannai üveg­kombinátba látogatott, majd a főváros közelében lévő úttörőtábort kereste fel. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán csütör­tökön délután Fidel Castro több mint 11 órás referátu­ma után megkezdődött a Központi Bizottság beszámo­lója feletti vita és sor ke­rült több testvérpárt képvi­selőjének a felszólalására. Hosszan zúgott a taps, ami­kor Ramiro Valdes, a Kubai KP PB tagja, az ülés soros elnöke bejelentette, hogy Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára következik fel­szólalásra. Kádár János a következő beszédet tartotta: Tisztelt Kongresszus! Mindenekelőtt őszinte kö­szömetemat fejezem ki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, vala­mint küldöttségünk nevében a Kubai Kommunista Párt első kongresszusára szóló meghívásért, a testvéri fo­gadtatásért. Engedjék meg, hogy átadjam önöknek, kong- resszusukmok, az önök sze­mélyén keresztiül minden ku­bai kommunistának, a szo­cializmust építő nírjgyar nép forró, testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait. Tizenhét évvel ezelőtt a felkelt nép győztes forradal­ma nyomán szárnyára kapta a hír és megismertette az egész világgal Kuba nevét. A világ minden haladó em­bere tiszteli és becsüli azo­kat a forradalmárokat, akik a kubai függetlenség aposto­lának, Jósé Martinaik igazi örököseiként szembeszálltak a gyűlöletes Batista-rendszer- reL Kuba legnagyszerűbb fiai, a Mancada-laktanya megostrom lói, a Sierra Maestra hősei, élükön Fidel Castro elvtánssal, a forrada­lom kimagasló vezetőjével, örökre beírták nevüket hazá­juk, a latin-amerikai földrész és a nemzetközi munkásmoz­galom történetébe. Tcrténe’mi gvőzs'em A kubai nép ügyéért, az általános emberi haladásért sok kiváló harcos ontotta vé­rét, áldozta életét Közöttük olyanok mint Che Guevara, Camillo Ciemifuegos elvfcár- sak, akiknek alakja örökre a szabadságért, a forradalo­mért vívott küzdelem jelké­pe marad. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusa Fidel Cast­ro elvtárs átfogó, elvi, nyílt és bátor beszámolója nagy­szerűen összegezi a kubai forradalom történelmi vív­mányait és tapasztalatait, amelyeknek nemzetközi je­lentőségük van. A kubai nép hősed«*, kitartó harcban visz- szaverte a jenki imperializ­mus beavatkozási kísérlete­it, kudarcra ítélte a fegyve­res akciókat éppúgy, mint a diplomáciai és gazdasági blo­kádot és kivívta, megvédte az igazi nemzeti független­séget. Kivívták a munkás­osztály hatalmát, megszün­tették a 'kizsákmányolás min­den formáját, lerakták a szocializmus alapjait Sikere­sen folyik a népi hatalom szerveinek kiépítése, a szo­cialista állam fejlesztése. A forradalom átalakította az ország arculatát. Kuba alig több mmt másfél évti­zed alatt hatalmas utat tett meg: évszázados mulasztáso­kat pótolva, élmaradott fél­gyarmati sorból a fejlett ipar és a mezőgazdaság megte­remtésének útját járó orszá­gok közé lépett. Történelmi győzelem született: a szocia­lista Kuba megvalósult! A kubai forradalom ta­pasztalatai tovább gazdagí­tották az osztályharc elméle­tét és gyakorlatát. A Kubai Kommunista Párt példája is igazolja, hogy a párt a leg­nehezebb körülmények kö­zött is képes győzelemre vin­ni a forradalom ügyét, ha marxista—leninista elvi po­litikát folytat, ha szorosan összeforr a tömegekkel, és a tesfvérpártókhoz internacio­nalista kapcsolatok fűzik. A Kubai Kommunista Pánt első kongresszusának doku­mentumai, a párt program­nyilatkozata, az ország szo­cialista alkotmányának ter­vezete arról tanúskodik, hogy Kuba töretlenül halad a társadalmi felemelkedés, a szocializmus építésének út­ján. Meggyőződésünk, hogy a kongresszus új szakasz kezdetét jelenti a kubai for­radalomban, s az önök sike­rei tovább erősítik a haladás, a szocializmus pozícióit az egész világon. Engedjék meg, hogy a magyar kommunisták, a ma­gyar nép nevében gratulál- jiak (kubai testvéreinknek győztes forradalmuk minden vívmányához, a szocialista építésben elért nagyszerű eredményeikhez, és teljes si­kert kívánjak kongresszusuk munkájához. CéilsfRh HözőssK Mi, magyarok innét távol, Európa közepén a Duna és a Tisza táján élünk. Enged­jék mag, hogy néhány szóval hírt adja magunkról is. Hazáink a szovjet hadsereg győzelmei nyomán 30 évvel ezelőtt szabadult fel a hit­leri fasiszta megszállók igá­ja alól. Kivívtuk, megvédel­meztük a munkásosztály ha­talmát, népünk szocialista államát, a Magyar Népköz­társaságot. A szocialista fej­lődés évtizedei alatt nagy eredményeket értünk el az ország gazdaságának, a nép életszínvonalának és művelt­ségének felemelésében. Ez év márciusában tartot­tuk pártunk XI. kongresszu­sát. A kongresszus meghatá­rozta a fejlett szocialista tár­sadalom építésének 15—20 évre szóló feladatait Most minden erőnket a január el­sejével kezdődő. V. ötéves tervünk végrehajtására össz­pontosítjuk. Ez a terv a fej­lett szocialista társadalom építésének, az emberről való gondoskodásnak a terve, amely biztosítja további tö­retlen fejlődésünket Pártunk, munkásosztá­lyunk sok évtizedes harcban edződött, a magyar nép je­lentős történelmi tapasztala­tokkal rendelkezik és eltö­kélten halad a szocializmus útján. Barátaink úgy gon­doljanak ránk, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a nagy szocialista közösség tagja­ként él és dolgozik, a maga helyén megingathatatlanul áll a mi nagy ügyünk, a szo­cializmus, a haladás és a bé­ke oldalén. A Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság poli­tikai, gazdasági és (kulturális kapcsolatai az elvtársi egyet­értés és a testvéri együttmű­ködés szellemében gyűmöl - csözően fejlődnek. Kapcso­lataink fejlődésének (kiemel­kedő állomása volt 1972-ben a kubai párt- és kormány­küldöttség magyarországi lá­togatása. Külön örömünkre szolgált, hogy a küldöttség élén hazánkban üdvözölhet­tük barátunkat, a kubai T»ép hű fiát, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő harcosát, Fidel Castro elvtársat. Barátságunk megbontha­tatlan, közösek eszméink és céljaink, együtt haladunk a szocializmus építésének útján és szövetségesek vagyunk az imperializmus ellen, a békéért és társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A Kubai Kommunista Párt, a Kubai Köztársaság tisztelt és becsült harcostársunk. A jö­vőben is mindent meg fo­gunk tenni azért, hogy párt­jaink és országaink együtt­működése tovább fejlődjön, és mind erősebb legyen a magyar—kubai barátság. Erősítjük e^vség lirJ.et Nemzetközi síkon a prole- tár.ir'temacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvei alapján tevékenyke­dünk. Erősítjük kapcsolata- inkát és egyeségünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával, teljesítjük a Varsói Szerző­désben vállalt kötelezettsé­günket, hozzájárulunk a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsában megvalósuló együttműködés erősítéséhez. Bővítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal, köztük La tin-Amerika haladó orszá­gaival, támogatjuk a felsza­badulásukért és a haladá­sért küzdő erőiket. A kölcsö­nös előnyök alapján kapcso­lataink fejlesztésére törek­szünk a tőkés országokkal is. A szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom erőinek gyarapo­dása és a reálisabb szemlé­let térhódítása következtében a nemzetközi viszonyokban kedvező fordulatra (került sor a hidegháborútól az enyhülés irányában. Ennek fontos állo­mása volt a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekez­let. Meggyőződésünk, hogy az enyhülés térhódítása vi­lágszerte kedvezőbb feltéte­leiket teremt a függetlensé­gért, felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő erők harcához. Egplt a fcalsáó e.jí.E.jl A szocializmus, a haladás, a béke erőinek közös diada­la a hős vietnami nép törté­nelmi jelentőségű győzelíne az imperializmus erői felett. A portugál és a görög fasisz­ta rendszer bukása, a balol­dali haladó erők térnyerése a tőkés országok egész sorá­ban a haladás erőinek elő­retörését bizonyítja. Az eredmények harcban születtek; következetesen to­vább kell folytatnunk a küz­delmet a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyének ellenfeleivel szem­ben. Szolidárisak vagyunk a demokráciáért, a nemzeti megújhodásért, a társadal­mi haladásért küzdő latin­(Folytatás a 2. oldalon.) A népgazdaság egyensúlyának javítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom